ellenfél

Hungarian

Etymology

ellen +‎ fél

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈɛlːɛɱfeːl]
• Hyphenation: el‧len‧fél
• Rhymes: -eːl

Noun

ellenfél (plural ellenfelek)

1. opponent

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)

	singular	plural
nominative	ellenfél	ellenfelek
accusative	ellenfelet	ellenfeleket
dative	ellenfélnek	ellenfeleknek
instrumental	ellenféllel	ellenfelekkel
causal-final	ellenfélért	ellenfelekért
translative	ellenféllé	ellenfelekké
terminative	ellenfélig	ellenfelekig
essive-formal	ellenfélként	ellenfelekként
essive-modal	—	—
inessive	ellenfélben	ellenfelekben
superessive	ellenfélen	ellenfeleken
adessive	ellenfélnél	ellenfeleknél
illative	ellenfélbe	ellenfelekbe
sublative	ellenfélre	ellenfelekre
allative	ellenfélhez	ellenfelekhez
elative	ellenfélből	ellenfelekből
delative	ellenfélről	ellenfelekről
ablative	ellenféltől	ellenfelektől
non-attributive possessive – singular	ellenfélé	ellenfeleké
non-attributive possessive – plural	ellenféléi	ellenfelekéi

Possessive forms of ellenfél

possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	ellenfelem	ellenfeleim
2nd person sing.	ellenfeled	ellenfeleid
3rd person sing.	ellenfele	ellenfelei
1st person plural	ellenfelünk	ellenfeleink
2nd person plural	ellenfeletek	ellenfeleitek
3rd person plural	ellenfelük	ellenfeleik

Further reading

• ellenfél in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.
• ellenfél in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).