Az OWL Web Ontol�gia Nyelv – �ttekint�s

W3C Aj�nl�s, 2004. febru�r 10.

Jelen verzi� (angol eredeti):

http://www.w3.org/TR/2004/REC-owl-features-20040210/

Legutols� verzi� (angol eredeti):

http://www.w3.org/TR/owl-features/

El�z� verzi� (angol eredeti):

http://www.w3.org/TR/2003/PR-owl-features-20031215/

Szerkeszt�k:

Deborah L. McGuinness (Knowledge Systems Laboratory, Stanford University)

Frank van Harmelen (Vrije Universiteit, Amsterdam) [email protected]

K�rj�k, k�vesse figyelemmel a dokumentum eredeti angol nyelv� v�ltozat�ra vonatkoz� hibajegyz�ket, mert ez normat�v korrekci�kat is tartalmazhat.

A dokumentumr�l tov�bbi ford�t�sok is rendelkez�sre �llnak.

Copyright © 2004 W3C^® (MIT, ERCIM, Keio), Minden jog fenntartva. Alkalmazand�k a W3C felel�ss�gi, v�djegyoltalmi, dokumentumhaszn�lati �s szoftverlicenc el��r�sai.

---

Absztrakt

Az OWL Web Ontol�gia Nyelvet olyan alkalmaz�sok sz�m�ra fejlesztett�k ki, amelyek c�lja m�r nem az inform�ci� ember sz�m�ra t�rt�n� puszta bemutat�sa, hanem az inform�ci� tartalm�nak g�pi feldolgoz�sa. Az OWL nyelv nagyobb m�rt�kben seg�ti a webtartalom g�pi �rtelmez�s�t, mint az XML, az RDF �s az RDF S�ma (RDF-S), mert b�v�tett sz�k�szletet, illetve form�lis szemantik�t k�n�l. Az OWL h�rom alnyelvb�l �ll: OWL Lite, OWL DL �s OWL Full, amelyek kifejez� ereje ebben a sorrendben n�vekszik.

Ez a dokumentum azok sz�m�ra k�sz�lt, akik egy els� benyom�st k�v�nnak szerezni az OWL k�pess�geir�l. Ez egy bevezet�s az OWL nyelvbe, mely k�tetlen st�lusban ismerteti az OWL mindh�rom alnyelv�nek jellegzetess�geit. Az anyag meg�rt�s�t seg�theti n�mi RDF S�ma-ismeret, de ez nem felt�tlen�l sz�ks�ges. E bevezet� dokumentum elolvas�sa ut�n az �rdekl�d�k az OWL �tmutat� c�m� anyaggal m�ly�thetik tov�bb ismereteiket, mely m�r r�szletes le�r�sok �s terjedelmes p�ld�k seg�ts�g�vel mutatja be az OWL lehet�s�geit. Az OWL normat�v, form�lis difin�ci�j�t pedig az OWL Szemantika �s absztrakt szintaxis c�m� dokumentum tartalmazza.

A dokumentum st�tusa

Ezt a dokumentumot a W3C Tagjai �s m�s �rdekelt r�sztvev�k ellen�rizt�k, �s az Igazgat� W3C Aj�nl�sk�nt hiteles�tette. Az Aj�nl�s elk�sz�t�s�vel a W3C c�lja �s szerepe az, hogy r�ir�ny�tsa a figyelmet a specifik�ci�ra, �s el�seg�tse annak sz�les k�r� alkalmaz�s�t. Ez megn�veli a Web haszn�lhat�s�g�t, �s jav�tja az egy�ttm�k�d�st a Weben.

Az OWL konstrukci�j�nak a dokumentumok kor�bbi verzi�j�ban le�rt v�ltozat�t jelent�sen �tdolgozt�k, s ez a konstrukci� kiel�g�ti a Munkacsoport technikai k�vetelm�nyeit. A Munkacsoport megvizsg�lta az �sszes be�rkezett �szrev�telt, �s elv�gezte a sz�ks�ges jav�t�sokat. Az Aj�nl�stervezet �ta a jelen Aj�nl�s megsz�let�s�ig a dokumentumon v�grehajtott m�dos�t�sokat a V�ltoztat�si napl� r�szletezi.

Tartalomjegyz�k

1. Bevezet�s
   1. A javasolt olvas�si sorrend
   2. Mi�rt van sz�ks�g az OWL-ra?
   3. Az OWL h�rom alnyelve
   4. A dokumentum szerkezete
2. A nyelv szinopszisa
   1. Az OWL Lite szinopszisa
   2. Az OWL DL �s az OWL Full szinopszisa
3. Az OWL Lite nyelv le�r�sa
   1. OWL Lite RDF S�ma-elemek
   2. OWL Lite egyenl�s�g �s k�l�nb�z�s�g
   3. OWL Lite tulajdons�gjellemz�k
   4. OWL Lite tulajdons�gkorl�toz�sok
   5. OWL Lite korl�tozott kardinalit�s
   6. OWL Lite oszt�lyok metszete
   7. OWL adatt�pusok
   8. OWL Lite header-inform�ci�k
   9. OWL Lite annotaci�tulajdons�gok
   10. OWL Lite verzi�kezel�s
4. Az OWL DL �s az OWL Full inkrement�lis nyelvle�r�sa
5. �sszefoglal�s
6. A hivatkoz�sok list�ja
7. K�sz�netnyilv�n�t�s
8. V�ltoztat�si napl�

1. Bevezet�s.

Ez a dokumentum az OWL Web Ontol�gia Nyelvet �rja le. Ezt a nyelvet olyan alkalmaz�sok c�ljaira dolgozt�k ki, amelyeknek az a feladatuk, hogy a dokumentumokban t�rolt inform�ci�t feldolgozz�k ahelyett, hogy azt egyszer�en csak bemutatn�k az ember sz�m�ra. Az OWL lehet�v� teszi, hogy explicit m�don �br�zoljuk egy meghat�rozott sz�k�szlet kifejez�seinek jelent�s�t, valamint ezek �sszef�gg�seit. A fogalmak �s a k�zt�k l�v� kapcsolatok ilyen �br�zol�s�t h�vjuk ontol�gi�nak. Az OWL szemantikai kifejez�k�pess�ge j�val nagyobb, mint az XML, RDF �s RDF-S nyelvek�, ez�rt fel�lm�lja ezek lehetõs�geit a g�ppel �rtelmezhet� webtartalom �br�zol�s�ban. Az OWL tulajdonk�ppen a DAML+OIL web ontol�gia nyelv tov�bbfejlesztett v�ltozata, mely m�r mag�ba �p�ti a DAML+OIL tervez�s�ben �s alkalmaz�s�ban szerzett tapasztalatokat is.

1.1 A javasolt olvas�si sorrend

Az OWL nyelvet t�bb dokumentum �rja le, amelyek k�l�nb�z� c�lokra k�sz�ltek, �s m�s-m�s olvas�k�z�ns�g ig�nyeit el�g�tik ki. Ezek al�bbi felsorol�sa �s bemutat�sa seg�theti az olvas�t a t�j�koz�d�sban:

• Az OWL �ttekint�s az OWL r�vid bemutat�s�ra k�sz�lt, mely sz�mba veszi, �s r�viden ismerteti a nyelv lehet�s�geit;
• Az OWL �tmutat� az OWL nyelv haszn�lat�t demonstr�lja terjedelmes p�ld�k seg�ts�g�vel. Ez tartalmaz egy glossz�riumot is a dokumentumokban haszn�lt speci�lis szakkifejez�sekr�l;
• Az OWL Referencia az OWL modell-alkot� elemeinek egy t�m�r �s szisztematikus (de m�g mindig inform�lis) le�r�s�t adja;
• Az OWL Szemantika �s absztrakt szintaxis dokumentum a nyelv legteljesebb, form�lisan kifejtett, normat�v defin�ci�j�t tartalmazza;
• Az OWL Web Ontol�gia Nyelv tesztsorozata egy sor teszt-szcen�ri�t defini�l az OWL nyelvet implement�l�k r�sz�re;
• Az OWL Alkalmaz�si esetek �s k�vetelm�nyek c�m� dokumentum az OWL alkalmaz�si ter�leteit mutatja be, valamint �sszefoglalja az OWL-lal szemben t�masztott k�vetelm�nyeket.

Az els� n�gy dokumentum javasolt olvas�si sorrendje megegyezik a felsorol�suk sorrendj�vel, mert ez a technikai tartalom egyre m�lyebb �s konkr�tabb kifejt�s�t jelzi. A k�t utols� dokumentum pedig kieg�sz�ti a nyelv dokument�ci�j�t.

1.2 Mi�rt van sz�ks�g az OWL-ra?

A Szemantikus Web v�zi�ja egy olyan j�v�beli Web, amelyen az inform�ci�knak explicit jelent�st adunk, megk�nny�tve ez�ltal a g�peink sz�m�ra a Weben t�rolt inform�ci�k automatikus feldolgoz�s�t �s integr�l�s�t. A Szemantikus Web az XML egy�ni tegeket defini�l� lehet�s�geire, valamint az RDF flexibilis adat�br�zol� k�pess�geire �p�t. Az RDF feletti els� szint, ami sz�ks�ges a Szemantikus Webhez, egy ontol�gia nyelv, amellyel form�lisan le tudjuk �rni a webdokumentumokban haszn�lt terminol�gia jelent�s�t. Ha elv�rjuk a g�peinkt�l, hogy k�pesek legyenek hasznos k�vetkeztet�seket levonni e dokumentumok tartalm�b�l, akkor a le�r� nyelv szemantik�j�nak meg kell haladnia az RDF S�ma alapvet� szemantik�j�t. Az OWL Alkalmaz�si esetek �s k�vetelm�nyek c�m� dokumentum tov�bbi r�szleteket k�z�l az ontol�gi�kr�l. Ez hat alkalmaz�si eset elemz�s�n kereszt�l indokolja egy Web-ontol�gia nyelv sz�ks�gess�g�t, majd r�szletezi az OWL �ltal�nos tervez�si c�ljait, a nyelvvel szemben t�masztott k�vetelm�nyeket, valamint azokat a speci�lis c�lokat, amelyeket csak bizonyos alkalmaz�sok ig�nyei miatt kell megval�s�tani.

Az OWL nyelvet �gy tervezt�k meg, hogy bet�ltse egy ilyen Web-ontol�gia nyelv szerep�t. Az OWL r�sze annak az egyre vastagod� W3C aj�nl�sk�tegnek, amelyik a Szemantikus Webhez kapcsol�dik:

• Az XML egy k�ls�leges szintaxissal l�tja el a struktur�lt dokumentumokat, de nem vezet be semmif�le szemantikai korl�toz�st az ilyen dokumentumok tartalm�ra vonatkoz�an.

• Az XML S�ma olyan nyelv, mely korl�tozza az XML dokumentumok strukt�r�j�t, �s adatt�pusokkal is kiterjeszti az XML-t.

• Az RDF egy adatmodell, mely objektumok ("forr�sok", angolul: resource-ok) �s a k�zt�k l�v� kapcsolatok le�r�s�ra szolg�l. Ez egyszer� szemantik�val l�tja el az adatmodellt, �s ezek az adatmodellek XML szintaxissal �br�zolhat�k.

• Az OWL gazdagabb sz�k�szletet ny�jt a tulajdons�gok (properties) �s oszt�lyok (classes) le�r�s�hoz, t�bbek k�z�tt: viszonyok le�r�sa oszt�lyok k�z�tt (pl. k�l�n�ll� halmazokhoz tartoz�s), kardinalit�s (pl. "kiz�r�lag egy"), egyenl�s�g, a tulajdons�gok gazdagabb tipiz�l�sa, tulajdons�gok jellemz�i (pl. szimmetria), �s felsorol�s oszt�lyok (enumerated classes).

1.3 Az OWL h�rom alnyelve

Az OWL h�rom, rendre n�vekv� kifejez� erej� alnyelvb�l �ll, amelyeket specifikus fejleszt�i �s felhaszn�l�i k�z�ss�gek c�ljaira terveztek.

• Az OWL Lite olyan felhaszn�l�k t�mogat�s�ra k�sz�lt, akik els�sorban oszt�lyoz�si hierarchi�kat �s egyszer� korl�toz�sokat alkalmaznak. �gy p�ld�ul t�mogatja a "kardinalit�s" korl�toz�s�t, de a kardinalit�s �rt�kek�nt csak a 0 �s 1 �rt�ket engedi meg. Az OWL Lite eszk�zt�mogat�sa �gy egyszer�bb lehet, mint a nagyobb kifejez� erej� rokonai�, �s r�videbb migr�ci�s utat biztos�that a tezauruszok �s m�s taxon�mi�k sz�m�ra. Az OWL Lite form�lis komplexit�sa is kisebb, mint az al�bb jellemzett OWL DL-�. A tov�bbi r�szleteket l�sd az OWL Referencia dokumentum OWL Lite fejezet�ben.

• Az OWL DL azokat a felhaszn�l�kat t�mogatja, akik a maxim�lis kifejez�k�pess�get ig�nylik, m�gpedig �gy, hogy a teljes sz�m�that�s�g �s az eld�nthet�s�g is megmarad (vagyis, hogy minden konkl�zi� garant�ltan kisz�m�that�, �s minden sz�m�t�s v�ges id�n bel�l be is fejez�dik). Az OWL DL tartalmazza az �sszes OWL nyelvi konstrukci�t, de ezek csak bizonyos korl�toz�sokkal haszn�lhat�k (p�ld�ul egy oszt�ly t�bb oszt�lynak is aloszt�lya lehet, egy oszt�ly azonban nem lehet egyede egy m�sik oszt�lynak). Az OWL DL neve a Description Logics (le�r� logika) kifejez�sre utal, mely az OWL form�lis megalapoz�s�nak logikai k�rd�seit t�rgyal� kutat�si ter�let neve.

• Az OWL Full alnyelvet olyan felhaszn�l�knak sz�nt�k, akik a maxim�lis kifejez� er�t �s az RDF szintaktikai szabads�g�t ig�nylik, de ennek fej�ben lemondanak a kisz�m�that�s�gi garanci�kr�l. P�ld�ul az OWL Full-ban egy oszt�ly egyidej�leg kezelhet� egyedek gy�jtem�nyek�nt �s m�s oszt�lyok egyedek�nt is. Az OWL Full lehet�v� teszi egy ontol�gi�nak, hogy kiterjessze az el�re defini�lt (RDF vagy OWL) sz�k�szlet jelent�startom�ny�t. Val�sz�n�tlen azonban, hogy b�rmilyen k�vetkeztet� szoftver k�pes t�mogatni az OWL Full minden adat�br�zol�si konstrukci�j�nak logikai feldolgoz�s�t.

E h�rom alnyelv mindegyike az egyszer�bb el�dj�nek kiterjeszt�se abban a tekintetben, hogy mit lehet vele leg�lisan kifejezni, �s abban a tekintetben is, hogy a vel�k �br�zolt ontol�gi�b�l mit lehet �rv�nyesen kik�vetkeztetni. E nyelvekre vonatkoz�an az al�bbi kijelent�sek �rv�nyesek (a ford�tottjuk azonban nem):

• Minden leg�lis OWL Lite ontol�gia egyben leg�lis OWL DL ontol�gia is.
• Minden leg�lis OWL DL ontol�gia egyben leg�lis OWL Full ontol�gia is.
• Minden �rv�nyes OWL Lite k�vetkeztet�s egyben �rv�nyes OWL DL k�vetkeztet�s is.
• Minden �rv�nyes OWL DL k�vetkeztet�s egyben �rv�nyes OWL Full k�vetkeztet�s is.

Azok az ontol�giafejleszt�k, akik haszn�lni akarj�k az OWL nyelvet, j� ha megfontolj�k, melyik alnyelv a legalkalmasabb a c�ljaikra. Az OWL Lite �s az OWL DL k�z�tti v�laszt�s att�l f�gg, hogy a felhaszn�l�nak milyen m�rt�kben van sz�ks�ge az OWL DL nagyobb kifejez� erej� nyelvi konstrukci�ira. Az OWL DL �s az OWL Full k�z�tti d�nt�s krit�riuma pedig az, hogy a felhaszn�l� milyen m�rt�kben ig�nyli az RDF S�ma meta-modellez� eszk�zeit (p�ld�ul oszt�lyok oszt�ly�nak defini�l�sa, vagy tulajdons�gok kapcsol�sa oszt�lyokhoz). Amikor OWL Full-t haszn�lunk, a k�vetkeztet�s szoftvert�mogat�sa az OWL DL eset�hez k�pest kev�sb� val�sz�n�, mivel komplett OWL Full implement�ci�k jelenleg m�g nem ismeretesek.

Az OWL Full teh�t az RDF kiterjeszt�s�nek tekinthet�, m�g az OWL Lite �s DL ink�bb az RDF egy korl�tozott n�zet�nek a kiterjeszt�sek�nt foghat�k fel. Minden OWL (Lite, DL, Full) dokumentum egyben RDF dokumentum is, �s minden RDF dokumentum egyben OWL Full dokumentum is, ugyanakkor nem minden RDF dokumentum tekinthet� leg�lis OWL Lite vagy OWL DL dokumentumnak. Ez�rt bizonyos �vatoss�gra van sz�ks�g, amikor a felhaszn�l� egy RDF dokumentumot k�v�n OWL k�rnyezetbe �tvinni. Amikor az OWL DL vagy az OWL Lite kifejez�k�pess�g�t megfelel�nek tal�ljuk, �gyeln�nk kell arra is, hogy az eredeti RDF dokumentum megfeleljen azoknak a korl�toz�soknak, amelyeket az OWL Lite �s az OWL DL t�maszt a dokumentummal szemben. Egyebek k�z�tt explicit m�don biztos�tanunk kell, hogy minden URI, amely egy oszt�ly nevek�nt szerepel, owl:Class t�pus� legyen (�s ugyanez �ll a tulajdons�gokra is), tov�bb� garant�lnunk kell, hogy minden egyed legal�bb egy OWL oszt�lyhoz tartozik (minimum az owl:Thing oszt�lyhoz), �s m�g azt is biztos�tanunk kell, hogy az oszt�lyokhoz, a tulajdons�gokhoz �s az egyedekhez tartoz� URI-k diszjunkt halmazokat alkossanak. Az OWL DL-re �s az OWL Lite-ra vonatkoz� ilyen, �s egy�b korl�toz�sok r�szleteit az OWL Referencia dokumentum E. f�ggel�ke tartalmazza.

1.4 A dokumentum szerkezete

Ez az anyag el�sz�r az OWL Lite jellemz�it t�rgyalja, majd pedig az OWL DL-ben �s az OWL Full-ban rendelkez�sre �ll� tov�bbi lehet�s�geket ismerteti. (Ez ut�bbi kett� l�nyeg�ben ugyanazokat a t�bbletlehet�s�geket ny�jtja, de ezek kombin�l�sa tekintetben az OWL Full j�val enged�kenyebb.)

2. A nyelv szinopszisa

2.1 Az OWL Lite szinopszisa

Az al�bbi lista az OWL Lite nyelvi konstrukci�it foglalja �ssze.

2.2 Az OWL DL �s az OWL Full szinopszisa

Az al�bbi lista az OWL DL �s az OWL Full azon nyelvi konstrukci�it sorolja fel, amelyek az OWL Lite-hoz k�pest �jak, vagy kiterjesztett jelent�s�ek.

3. Az OWL Lite nyelv le�r�sa

Ez a szekci� az OWL Lite nyelvi lehet�s�geinek k�tetlen le�r�s�t tartalmazza. Itt nem t�rgyaljuk a nyelvi elemek specifikus szintaxis�t (a defin�ci�kat l�sd az OWL Referencia anyagban). Minden nyelvi elem le�r�sa tartalmaz egy-egy hiperlinket az OWL �tmutat� megfelel� szakasz�ra, ahol tov�bbi p�ld�k �s alkalmaz�si tan�csok is tal�lhat�k.

Az OWL Lite az OWL nyelvnek csup�n n�h�ny lehet�s�g�t alkalmazza, �s t�bb megk�t�st tartalmaz ezek haszn�lat�ra is, mint az OWL DL vagy az OWL Full. P�ld�ul az OWL Lite oszt�lyai csak n�vvel rendelkez� (r�viden: neves�tett) f�oszt�lyk�nt (named superclasses) defini�lhat�k, vagyis egy f�oszt�ly nem lehet tetsz�leges kifejez�s. Emellett az oszt�lykorl�toz�soknak is csak bizonyos t�pusai haszn�lhat�k. Egyen�rt�k�s�gi, valamint aloszt�lyi rel�ci�k szint�n csak neves�tett oszt�lyok k�z�tt megengedettek, tetsz�leges oszt�lykifejez�sek k�z�tt teh�t nem. Hasonl�k�ppen, az OWL Lite-ban a korl�toz�sok is csak neves�tett oszt�lyokat haszn�lhatnak. Az OWL Lite a kardinalit�s fogalm�t is sz�k�ti: a kardinalit�s �rt�ke itt kifejezetten csak 0 vagy 1 lehet.

3.1 OWL Lite RDF S�ma-elemek

Az RDF S�m�val kapcsolatos OWL Lite komponensek a k�vetkez�k:

• Class (Oszt�ly): az egyedek olyan csoportj�t defini�lja, amelyek egy�v� tartoznak azon az alapon, hogy egyes tulajdons�gaik k�z�sek. P�ld�ul Deborah �s Frank a Szem�ly oszt�lynak a tagjai. Az oszt�lyok egy specializ�ci�s hierarchi�ba szervezhet�k a subClassOf haszn�lat�val. L�tezik egy be�p�tett, leg�ltal�nosabb oszt�ly, amelynek a neve Thing (valami), mely minden egyednek oszt�lya, �s minden oszt�lynak f�oszt�lya. Ezzel szemben a Nothing (semmi) a legspecifikusabb be�p�tett oszt�ly, amelynek egy�ltal�n nincsenek egyedei, �s az �sszes OWL oszt�lynak aloszt�lya.
  
  
• rdfs:subClassOf (Aloszt�lya ~nak): Oszt�lyhierarchi�kat alkothatunk oly m�don, hogy egy vagy t�bb �ll�t�ssal kifejezz�k, hogy valamely oszt�ly aloszt�lya egy m�siknak. P�ld�ul a Szem�ly oszt�lyr�l kijelenthetj�k, hogy az Eml�s oszt�ly aloszt�lya. Ebb�l a k�vetkeztet�g�p levezetheti, hogy ha egy egyed Szem�ly, akkor Eml�s is.
  
  
• rdf:Property (Tulajdons�g): Tulajdons�gok seg�ts�g�vel fejezz�k ki a viszonyokat az egyedek k�z�tt, valamint az egyedek �s adat�rt�kek k�z�tt. Tulajdons�got �r le p�ld�ul a "gyermeke", a "rokona", a "testv�re", vagy az "�letkora" kifejez�s. Az els� h�rom �sszekapcsolhatja p�ld�ul a Szem�ly oszt�ly k�t egyed�t, ez�rt ezek a tulajdons�gok az ObjectProperty (objektumtulajdons�g) oszt�lynak az egyedei. Az utols�, az "�letkora" tulajdons�g a Szem�ly oszt�ly valamelyik egyed�t az Eg�sz sz�m adatt�pus valamelyik egyed�hez kapcsolja, �s ennek megfelel�en ez a tulajdons�g a DatatypeProperty (adatt�pus-tulajdons�g) oszt�ly egyik egyede. Mind az owl:ObjectProperty, mind az owl:DatatypeProperty az rdf:Property RDF oszt�lyaloszt�lyai.
  
  
• rdfs:subPropertyOf (~Altulajdons�ga): Tulajdons�g-hierarchi�kat szervezhet�nk, ha egy vagy t�bb �ll�t�ssal kifejezz�k, hogy valamely tulajdons�g m�s tulajdons�gok altulajdons�ga. P�ld�ul deklar�lhat�, hogy a "testv�re" tulajdons�g a "rokona" tulajdons�g egyik altulajdons�ga. Ebb�l a k�vetkeztet�g�p levezetheti, hogy ha egy egyed "testv�r" viszonyban van egy m�sik egyeddel, akkor ezek "rokonai" is egym�snak.
  
  
• rdfs:domain (�rv�nyess�gi k�re): Egy tulajdons�g �rv�nyess�gi k�re meghat�rozza azon egyedek k�r�t, amelyekre az adott tulajdons�g alkalmazhat�. Ha egy egyedet egy tulajdons�ggal egy m�sik egyedhez kapcsolunk, �s e tulajdons�g �rv�nyess�gi k�re egy bizonyos oszt�ly, akkor egy ilyen tulajdons�ggal rendelkez� egyed felt�tlen�l ehhez az oszt�lyhoz tartozik. P�ld�ul: a "gyermeke" tulajdons�gr�l kijelenthetj�k, hogy ennek �rv�nyess�gi k�re az Eml�s oszt�ly. Ebb�l a k�vetkeztet�g�p kisz�m�thatja pl., hogy ha Frank "gyermeke" Anna, akkor Frank felt�tlen�l Eml�s. Jegyezz�k meg, hogy az rdfs:domain-t glob�lis korl�toz�snak nevezz�k, mert ez minden esetben �rv�nyes a tulajdons�gra (teh�t nemcsak akkor, ha azt egy adott oszt�llyal kapcsolatban haszn�ljuk). A k�vetkez� diszkusszi� tov�bbi inform�ci�kat k�z�l a tulajdons�gok korl�toz�s�r�l.
  
  
• rdfs:range (�rt�ktartom�nya): Egy tulajdons�g �rt�ktartom�nya meghat�rozza azon egyedek k�r�t, amelyek a tulajdons�g �rt�kei lehetnek. Ha egy egyedet egy tulajdons�ggal egy m�sik egyedhez kapcsolunk, �s e tulajdons�g �rt�ktartom�nya egy bizonyos oszt�ly, akkor ez a m�sik egyed felt�tlen�l ehhez az oszt�lyhoz tartozik. P�ld�ul a "gyermeke" tulajdons�gr�l kijelenthetj�k, hogy �rt�ktartom�nya az Eml�s�k oszt�lya. Ebb�l a k�vetkeztet�g�p meg�llap�thatja, hogy ha Louise "gyermeke" Deborah, akkor Deborah egy Eml�s. Az �rt�ktartom�ny ugyan�gy glob�lis korl�toz�s, mint az �rv�nyess�gi k�r. A lok�lis korl�toz�sok t�rgyal�s�t l�sd al�bb, pl. az AllValuesFrom (Minden �rt�ke) c�mk�n�l.
  
  
• Individual (Egyed): Az Egyed fogalom az oszt�lyok egyes p�ld�nyait, el�fordul�sait, jelenti. Az egyedek k�z�tti viszonyok le�r�s�ra pedig a Tulajdons�g nyelvi elemet haszn�ljuk. �gy p�ld�ul a Deborah nev� egy�nt a Szem�ly oszt�ly egyedek�nt defini�lhatjuk, �s a "munkahelye" tulajdons�g seg�ts�g�vel kapcsolatba hozhatjuk egy m�sik oszt�ly m�sik egyed�vel, t�rt�netesen a StanfordUniversity-vel, minthogy Deborah ott dolgozik.
  
  

3.2 OWL Lite egyenl�s�g �s k�l�nb�z�s�g

Az al�bbi OWL Lite elemek az Egyenl�s�g �s a K�l�nb�z�s�g fogalomk�r�hez kapcsol�dnak:

• equivalentClass (Egyen�rt�k� oszt�lya): Ezzel a kifejez�ssel k�t oszt�lyt egyen�rt�k�nek deklar�lhatunk. Egyen�rt�k� oszt�lyoknak azonosak az egyedei. Az "egyen�rt�k�s�g" fogalom seg�ts�g�vel szinonim oszt�lyokat hozhatunk l�tre. P�ld�ul kijelenthetj�k vele, hogy a G�pkocsi �s az Aut� egyen�rt�k� oszt�lyok. Ebb�l a k�vetkeztet�g�p levezetheti, hogy ha valamely egyed a G�pkocsi oszt�lyhoz tartozik, akkor az Aut� oszt�lynak is egyede, �s megford�tva.
  
  
• equivalentProperty (Egyen�rt�k� tulajdons�ga): Ezzel a kifejez�ssel k�t tulajdons�got egyen�rt�k�nek deklar�lhatunk. Az ilyen tulajdons�gok egy adott egyedet m�s egyedek azonos halmaz�hoz kapcsolnak. Az egyen�rt�k�s�get teh�t szinonim tulajdons�gok l�trehoz�s�hoz haszn�lhatjuk. Az equivalentProperty kifejez�ssel p�ld�ul a "f�n�ke" tulajdons�got a "vezet�je" tulajdons�ggal egyen�rt�k�nek deklar�lhatjuk. �gy a k�vetkeztet�g�p meg�llap�thatja pl., hogy az a kijelent�s, hogy X "f�n�ke" Y, egyen�rt�k� az X "munkahelyiVezet�je" Y kijelent�ssel. A g�p ebb�l azt is kik�vetkeztetheti, hogy a "f�n�ke" �s a "munkahelyiVezet�je" tulajdons�g k�lcs�n�sen altulajdons�gai egym�snak.
  
  
• sameAs (Azonos ~val): Ezzel a kifejez�ssel k�t egyedet azonosnak min�s�thet�nk. Ily m�don t�bb nevet deklar�lhatunk, amelyek mind ugyanarra az egyedre vonatkoznak. P�ld�ul a Deborah egyedr�l kijelenthetj�k, hogy azonos a DeborahMcGuinness egyeddel.
  
  
• differentFrom (K�l�nb�z� ~t�l): Ezzel a konstrukci�val valamely egyedr�l kijelenthet�, hogy k�l�nb�zik m�s egyedekt�l. P�ld�ul a Frank egyedet k�l�nb�z�nek deklar�lhatjuk a Deborah �s Jim egyedt�l. �gy teh�t, ha Frank �s Deborah egyedek mindketten egy olyan tulajdons�g �rt�kei, amelyr�l azt �ll�tjuk, hogy funkcion�lis (azaz, a tulajdons�gnak legfeljebb egy �rt�ke lehet), akkor ellentmond�sba �tk�z�nk. Annak explicit kijelent�se, hogy bizonyos egyedek k�l�nb�z�ek, olyankor lehet fontos, amikor olyan nyelveket haszn�lunk, mint az OWL (�s az RDF), amelyek nem felt�telezik, hogy az egyedeknek egy, �s csak egy nev�k van. Tov�bbi inform�ci� megad�sa n�lk�l a k�vetkeztet�g�p nem tudn� p�ld�ul meg�llap�tani, hogy a Frank �s a Deborah n�v m�s-m�s egyedre vonatkozik.
  
  
• AllDifferent (Mind k�l�nb�z�ek): Egyetlen ilyen kifejez�ssel egyszerre t�bb egyedr�l (p�ld�ul a Frank, Deborah �s Jim egyedekr�l) azt �ll�thatjuk, hogy mindegyik�k k�l�nb�zik az �sszes t�bbit�l. Ebben a p�ld�ban a fenti differentFrom kifejez�st�l elt�r�en, az AllDifferent kifejez�ssel m�r azt is kijelentj�k, hogy Jim �s Deborah is k�l�nb�znek egym�st�l (teh�t nem csup�n azt, hogy Frank k�l�nb�zik Deboraht�l, �s Frank K�l�nb�zik Jimt�l). Az AllDifferent konstrukci� k�l�n�sen hasznos, amikor egym�st�l k�l�nb�z� objektumokat tartalmaz� halmazokkal dolgozunk, �s amikor �rdek�nkben �ll megk�vetelni, hogy csak egyedi n�vvel rendelkez� objektumok legyenek ezekben a halmazokban. Ez a konstrukci� a distinctMembers (k�l�nb�z� lista-elemek) fogalommal egy�tt annak kijelent�s�re is haszn�lhat�, hogy egy lista minden eleme k�l�nb�z�, �s p�ronk�nt diszjunkt.
  
  

3.3 OWL Lite tulajdons�gjellemz�k

• inverseOf (Ford�tottja ~nak): Ezzel egy tulajdons�gr�l kijelenhetj�k, hogy ford�tottja egy m�siknak. Ha teh�t a T1 tulajdons�gr�l azt �ll�tjuk, hogy ford�tottja a T2 tulajdons�gnak, akkor ha X-et Y-hoz kapcsoljuk a T2 tulajdons�ggal, akkor ezzel egy�ttal az Y-t az X-hez kapcsoltuk a T1 tulajdons�ggal. P�ld�ul: ha a "gyermeke" tulajdons�g ford�tottja a "sz�l�je" tulajdons�gnak, �s Deborah "sz�l�je" Louise, akkor ebb�l a g�p deriv�lhatja azt az �ll�t�st is, hogy Louise "gyermeke" Deborah.
  
  
• TransitiveProperty (Tranzit�v [�thidal�] tulajdons�ga). A tulajdons�gokat deklar�lhatjuk tranzit�vaknak. Tranzit�v tulajdons�g eset�n, ha az (x,y) p�rt, �s az (y,z) p�rt is a T tranzit�v tulajdons�g kapcsolja �ssze, akkor az (x,z) p�r viszony�ban is �rv�nyes lesz a T tulajdons�g. P�ld�ul: ha a "felmen�je" tulajdons�got tranzit�vnak deklar�ljuk, �s azt �ll�tjuk, hogy Louise felmen�je Sara – azaz a (Louise,Sara) p�rt a "felmen�je" tulajdons�g kapcsolja �ssze –, tov�bb� azt �ll�tjuk, hogy Deborah felmen�je Louise – azaz, a (Deborah,Louise) p�rt szint�n a "felmen�je" tulajdons�g k�ti �ssze –, akkor a k�vetkeztet�g�p levezetheti ebb�l, hogy Deborah-nak is felmen�je Louise.

  Az OWL Lite (�s az OWL DL) kik�ti azt a mell�kfelt�telt, hogy a tranzit�v tulajdons�goknak (�s ezek szupertulajdons�gainak) a maxim�lis kardinalit�sa nem korl�tozhat� 1-re). E n�lk�l a mell�kfelt�tel n�lk�l az OWL Lite �s az OWL DL nyelvek a k�vetkeztet� rendszer szempontj�b�l eld�nthetetlen nyelvekk� v�ln�nak. Err�l tov�bbi inform�ci�k tal�lhat�k Tulajdons�gaxi�ma szekci�n�l az OWL Szemantika �s absztrakt szintaxis dokumentumban.
  
  

• SymmetricProperty (Szimmetrikus tulajdons�g): Ezzel a kifejez�ssel a tulajdons�gokat szimmetrikusnak deklar�lhatjuk. Ha a T tulajdons�g szimmetrikus, �s X-et egy ilyen tulajdons�gon kereszt�l kapcsoljuk Y-hoz, ez a tulajdons�g �rv�nyes lesz ford�tott ir�nyban is. P�ld�ul, ha a "bar�tja" tulajdons�got szimmetrikusnak deklar�ljuk, �s kijelentj�k, hogy Frank "bar�tja" Deborah, akkor ebb�l a g�p azt is kik�vetkeztetheti, hogy Deborah bar�tja Frank.
  
  
• FunctionalProperty (Funkcion�lis tulajdons�g): Ha funkcion�lisnak deklar�lunk egy tulajdons�got, akkor ezzel azt �ll�tjuk r�la, hogy legfeljebb egy �rt�ke lehet minden egyed eset�ben (de lehet olyan egyed, amelynek eset�ben egyetlen �rt�ke sincs). �gy is mondhatjuk, hogy ez egy egyed�l�ll� (unique) tulajdons�g. A "funkcion�lis" jelz� teh�t egy r�vid�tett kifejez�se annak, hogy egy tulajdons�g minim�lis kardinalit�sa nulla, a maxim�lis kardinalit�sa pedig egy. P�ld�ul: ha az "els�dleges munkahelye" tulajdons�got funkcion�lisnak deklar�ljuk, akkor ebb�l a k�vetkeztet�g�p levezetheti, hogy a Munkav�llal� oszt�ly egyetlen egyed�nek sem lehet egyn�l t�bb els�dleges munkahelye. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden Munkav�llal�nak kell hogy legyen els�dleges munkahelye.
  
  
• InverseFunctionalProperty (Ford�tott funkcion�lis tulajdons�g): Ha azt �ll�tjuk egy tulajdons�gr�l, hogy ford�tott funkcion�lis, akkor ezzel azt mondjuk, hogy a tulajdons�g ford�tottja Funkcion�lis, s �gy legfeljebb egy �rt�ke lehet minden egyed eset�ben. Az ilyen tulajdons�got ez�rt egy�rtelm� (unambiguous) tulajdons�gnak is nevezz�k. P�ld�ul a "TAJsz�ma" tulajdons�got, mely egy egyedi azonos�t�t kap �rt�k�l minden haz�nkban �l� �llampolg�r eset�ben, nyilv�n ford�tott funkcion�lis tulajdons�gnak deklar�ljuk, hiszen minden TAJ-sz�m egy, �s csak egy �llampolg�rt azonos�that. Ha alkalmazzuk az InverseFunctionalProperty tulajdons�gjellemz�t, akkor a k�vetkeztet�g�p is r�j�het erre t�nyre, hiszen ezzel azt �ll�tjuk, hogy a "TAJsz�ma" tulajdons�g ford�tottj�nak (azaz a "TAJsz�mTulajdonosa" tulajdons�gnak) legfeljebb egy �rt�ke lehet a T�rsadalombiztos�tottSzem�lyek oszt�ly�ban. A k�vetkeztet�g�p emellett m�g azt az inform�ci�t is levezetheti ebb�l, hogy ha a T�rsadalombiztos�tottSzem�lyek oszt�ly�ban k�t egyednek m�gis ugyanaz a TAJ-sz�ma, akkor a k�t egyed csakis ugyanaz a szem�ly lehet. [Ez pl. akkor lehet fontos inform�ci�, amikor ugyanaz a szem�ly k�l�nb�z� neveken, s emiatt, l�tsz�lag, t�bb szem�lyk�nt szerepel a nyilv�ntart�sban – a ford.]

3.4 OWL Lite tulajdons�gkorl�toz�sok

• allValuesFrom (~Minden �rt�ke): Az allValuesFrom korl�toz�st egy adott oszt�ly szempontj�b�l alkalmazzuk egy tulajdons�gra. Ez azt jelenti, hogy erre a tulajdons�gra az adott oszt�ly eset�n egy helyi �rt�ktartom�ny-korl�toz�s �rv�nyes. �gy, ha egy oszt�ly egyik egyede az allValuesFrom tulajdons�ggal kapcsol�dik egy m�sikhoz, akkor a m�sodik egyedr�l kik�vetkeztethet�, hogy az a korl�tozott helyi �rt�ktartom�ny oszt�ly�nak az egyede. P�ld�ul: a Szem�ly oszt�lynak lehet egy olyan tulajdons�ga, hogy "le�nya", �s ezt a "N�" oszt�ly "minden �rt�k�re" korl�tozzuk. �gy, ha a Louise egyed a "le�nya" tulajdons�ggal kapcsol�dik a Deborah egyedhez, akkor ebb�l a k�vetkeztet�g�p levezetheti, hogy Deborah a "N�" oszt�ly egyede. Ez a korl�toz�s megengedi, hogy a "le�nya" tulajdons�got m�s oszt�lyok (pl. a Macska oszt�ly) eset�re is haszn�ljuk, �s egy megfelel� �rt�ktartom�ny-korl�toz�st alkalmazzunk a haszn�lat�ra enn�l az oszt�lyn�l. Ily m�don a "le�nya" tulajdons�gra a Macska helyi tartom�nykorl�toz�sa vonatkozik, amikor a Macska oszt�llyal kapcsolatban haszn�ljuk, �s a Szem�ly helyi tartom�nykorl�toz�sa vonatkozik r�, amikor a Szem�ly oszt�llyal �sszef�gg�sben alkalmazzuk. Jegyezz�k meg azonban, hogy a k�vetkeztet�g�p nem tudja levezetni puszt�n a "~minden �rt�ke" korl�toz�sb�l, hogy a tulajdons�gnak t�nylegesen van-e legal�bb egy �rt�ke.
  
  
• someValuesFrom (~N�h�ny �rt�ke): Egy adott oszt�ly szempontj�b�l korl�tozhatunk egy tulajdons�got olyk�ppen is, hogy megk�vetelj�k: a tulajdons�gnak legal�bb egy �rt�ke legyen bizonyos t�pus�. P�ld�ul a SzemantikusWebPublik�ci� oszt�ly egyedeinek "kulcsszava" tulajdons�g�t korl�tozhatjuk a SzemantikusWebT�ma oszt�ly "n�h�ny �rt�k�re". Ezzel azt a k�vetelm�nyt fejezz�k ki, hogy a "kulcsszava" tulajdons�g egy vagy t�bb �rt�ke felt�tlen�l a SzemantikusWebT�ma oszt�lyhoz tartozz�k, amikor egy Szemantikus Web publik�ci� kulcsszavair�l van sz�. A someValuesFrom korl�toz�s teh�t lehet�v� teszi, hogy t�bb kulcsszavunk legyen, �s amennyiben ezekb�l egy vagy t�bb a SzemantikusWebT�ma oszt�lyhoz tartozik, akkor meg�llap�thassuk, hogy a publik�ci� kulcsszavai megfelelnek a korl�toz�snak. Az allValuesFrom-mal szemben teh�t a someValuesFrom nem k�ti ki, hogy a tulajdons�g minden �rt�ke ugyanannak az oszt�lynak az egyede legyen. A kik�t�s itt csak annyi, hogy ha pl. az �nPublik�ci�m a SzemantikusWebPublik�ci� oszt�ly egyede, akkor annak legal�bb egyik "kulcsszava" a SzemantikusWebT�ma oszt�ly valamelyik t�m�j�nak neve kell hogy legyen. Jegyezz�k meg, hogy a k�vetkeztet�g�p azt itt nem tudja meg�llap�tani – szemben az allValuesFrom eset�vel –, hogy a publik�ci� minden kulcsszava egy-egy Szemantikus Web t�mak�rre utal-e.
  
  

3.5 OWL Lite korl�tozott kardinalit�s

Az OWL Lite tartalmazza a kardinalit�s�rt�k korl�toz�s�nak egy limit�lt form�j�t. Az OWL (�s OWL Lite) kardinalit�skorl�toz�sait helyi korl�toz�soknak nevezz�k, minthogy ezeket mindig csak egy adott oszt�ly viszonylat�ban alkalmazzuk egy tulajdons�gra. M�s sz�val, az ilyen korl�toz�sok csak azon egyedek valamely tulajdons�g�nak kardinalit�s�t korl�tozz�k, amelyek a megnevezett oszt�lyhoz tartoznak. Az OWL Lite kardinalit�skorl�toz�sa az�rt limit�lt, mert csak olyan kijelent�seket tehet�nk a kardinalit�s �rt�k�re, hogy az 0 vagy 1. (Az OWL Lite teh�t nem enged�lyezi a tetsz�leges kardinalit�st, szemben OWL DL �s az OWL Full alnyelvvel).

• minCardinality (Minim�lis kardinalit�sa): Egy tulajdons�g kardinalit�s�t mindig valamely konkr�t oszt�lyra vonatkoz�lag korl�tozhatjuk. Ha a minCardinality �rt�kek�nt 1-et adunk meg egy oszt�ly eset�n, akkor ezzel azt k�tj�k ki, hogy az oszt�ly b�rmelyik egyed�t legal�bb egy m�sik egyedhez kell kapcsolni az adott tulajdons�ggal. Ezt �gy is fogalmazhatjuk, hogy egy tulajdons�gnak kell hogy legyen egy �rt�ke az adott oszt�ly minden egyede sz�m�ra. P�ld�ul a Szem�ly oszt�ly eset�n nem sz�ks�ges, hogy a "lesz�rmazottja" tulajdons�gra el��rjunk egy minim�lis kardinalit�st, mivel nem minden szem�lynek kell hogy legyen lesz�rmazottja. Ugyanakkor a Sz�l� oszt�ly eset�n a "lesz�rmazottja" tulajdons�g minim�lis kardinalit�s�t nyilv�n 1-re kell �ll�tanunk. Ha a k�vetkeztet�g�p csak azt tudja, hogy Louise egy Szem�ly, akkor a "lesz�rmazottja" minim�lis kardinalit�s�r�l semmit sem tud meg�llap�tani. Ha azonban felismeri, hogy Louise a Sz�l� oszt�ly egyede, akkor ennek alapj�n levezetheti, hogy Louise-nak legal�bb egy lesz�rmazottja van. Puszt�n ebb�l az inform�ci�b�l a k�vetkeztet�g�p azonban nem tudja meg�llap�tani, hogy a Sz�l� oszt�ly egyedeinek maxim�lisan h�ny lesz�rmazottja lehet. Az OWL Lite-ban a minim�lis kardinalit�sra csak a 0 �s 1 megengedett. A 0 �rt�k� minim�lis kardinalit�s csup�n azt jelenti (m�s specifikusabb inform�ci� hi�ny�ban), hogy a tulajdons�g opcion�lis az adott oszt�ly eset�n. P�ld�ul a "lesz�rmazottja" tulajdons�g minim�lis kardinalit�sa z�r� lehet a Szem�ly oszt�ly eset�n, azonban a Sz�l� oszt�lyn�l ezt m�r specifikusabban kell meghat�rozni, �s az 1 �rt�ket kell kapnia.
  
  
• maxCardinality (Maxim�lis kardinalit�sa): Egy tulajdons�g kardinalit�s�t mindig valamely konkr�t oszt�lyra vonatkoz�lag korl�tozhatjuk. Ha a maxCardinality �rt�kek�nt 1-et adunk meg egy oszt�ly eset�n, akkor ezzel azt k�tj�k ki, hogy az oszt�ly b�rmelyik egyed�t legfeljebb egyszer lehet egy m�sik egyedhez kapcsolni ezzel a tulajdons�ggal. A maxCardinality : 1 korl�toz�ssal ell�tott tulajdons�got funkcion�lis, vagy egyedi tulajdons�gnak is szoktuk nevezni. P�ld�ul a "Regisztr�ltSzavaz�k�rzete" tulajdons�g maxim�lis kardinalit�sa a "Magyar�llampolg�r" oszt�lyban csak egy lehet, mivel a t�rv�ny szerint minden magyar �llampolg�r csak egy helyen szavazhat. A k�vetkeztet�g�p ebb�l levezetheti, hogy a Magyar�llampolg�r oszt�ly egyedei nem kapcsolhat�k a Regisztr�lhat�Szavaz�k�rzet oszt�ly kett� vagy t�bb egyed�hez. Puszt�n a maxCardinality : 1 adatb�l a k�vetkeztet�g�p nem tudja meg�llap�tani, hogy a minim�lis kardinalit�s 1 vagy 0. Ez�rt c�lszer� explicite kijelenteni, hogy bizonyos oszt�lyokn�l egy adott tulajdons�gnak egyetlen �rt�ke sem lehet. P�ld�ul a NemH�zasF�rfi oszt�ly egyedeit a "feles�ge" tulajdons�ggal nem kapcsolhatjuk egyetlen m�sik oszt�ly egyetlen egyed�hez sem. Ezt a kik�t�st �gy �br�zoljuk, hogy ebben oszt�lyban a "feles�ge" tulajdons�g maxim�lis kardinalit�sak�nt a z�r� �rt�ket adjuk meg.
  
  
• cardinality (Kardinalit�sa): Ezt a jellemz�t olyan esetekben haszn�ljuk, amikor egy tulajdons�gra azt akarjuk megadni, hogy a minim�lis �s a maxim�lis kardinalit�sa is 1, vagy hogy a minim�lis �s maxim�lis kardinalit�sa is 0. P�ld�ul a Szem�ly oszt�lyban a "sz�l�anyja" tulajdons�g kardinalit�sa egy, �s csak egy lehet. Ebb�l a k�vetkeztet�g�p levezetheti p�ld�ul, hogy a Szem�ly oszt�ly ugyanazon egyede nem kapcsol�dhat a "sz�l�anyja" tulajdons�ggal az Anya oszt�ly kett� vagy t�bb egyed�hez.
  
  

3.6 OWL Lite oszt�lyok metszete

• intersectionOf (~Metszete): Az OWL Lite lehet�v� teszi neves�tett oszt�lyok, illetve korl�toz�sok metszet�nek k�pz�s�t. P�ld�ul az AlkalmazottSzem�ly oszt�ly le�rhat� a Szem�ly oszt�ly �s az AlkalmazottValami oszt�ly metszetek�nt. (Ezt az oszt�lyt deklar�lhatjuk pl. �gy, hogy olyan dolgok oszt�lya, amelyn�l az "alkalmaz�ja" tulajdons�g minim�lis kardinalit�sa : 1). Ebb�l a k�vetkeztet�g�p levezetheti, hogy b�rmelyik alkalmazott szem�ly rendelkezik legal�bb egy alkalmaz�val.

3.7 OWL adatt�pusok

Az OWL az RDF mechanizmusait haszn�lja az adatok le�r�s�ra. Az OWL be�p�tett adatt�pusait r�szletesebben az OWL �tmutat� dokumentum adatt�pusokkal foglalkoz� szakasza ismerteti, mely nagym�rt�kben az XML S�ma adatt�pusait veszi �t.

3.8 OWL Lite header-inform�ci�k

3.9 OWL Lite annotaci�tulajdons�gok

3.10 OWL Lite verzi�kezel�s

4. Az OWL DL �s az OWL Full inkrement�lis nyelvle�r�sa

• oneOf: (tartalmilag: Felsorol�s): Egyes oszt�lyok le�rhat�k azoknak az egyedeknek a felsorol�s�val, amelyek az adott oszt�lyt alkotj�k. Erre szolg�l a oneOf nyelvi szerkezet. Az ilyen oszt�ly egyedk�szlete pontosan a felsorolt egyedek halmaza; ann�l sem t�bb, sem kevesebb. P�ld�ul az AH�tNapjai oszt�ly le�rhat� az egyedek egyszer� felsorol�s�val: H�tf�, Kedd Szerda, Cs�t�rt�k, P�ntek, Szombat, Vas�rnap. Ebb�l a k�vetkeztet�g�p meg�llap�thatja minden olyan tulajdons�g maxim�lis kardinalit�s�rt�k�t (itt: 7), amelyiknek a "~minden �rt�ke" (allValuesFrom) korl�toz�sa az AH�tNapjai oszt�lyra hivatkozik.
  
  
• hasValue: (�rt�ke): Ezzel a szerkezettel el��rhatjuk, hogy egy tulajdons�g �rt�ke egy bizonyos egyed legyen (az ilyen egyedeket tulajdons�g�rt�knek is szoktuk nevezni). P�ld�ul a Holland�llampolg�rok oszt�ly egyedei jellemezhet�k �gy, hogy olyan emberek, akik eset�ben az "�llampolg�rs�ga" tulajdons�g – a hasValue konstrukci� seg�ts�g�vel – a Holland-ot kapta �rt�kkk�nt, mely �rt�k az �llampolg�rs�gok oszt�ly egyik egyede.
  
  
• disjointWith: (Diszjunkt ~t�l): N�ha sz�ks�ges kijelenten�nk egyes oszt�lyokr�l, hogy diszjunktak (nincsenek k�z�s egyedeik). P�ld�ul a F�rfi �s N� diszjunkt oszt�lyk�nt deklar�lhat� a disjointWith konstrukci�val. Ebb�l a k�vetkeztet�g�p felismerheti az esetleges inkonzisztenci�t, ha k�s�bb egy egyedr�l az der�l ki, hogy mindk�t oszt�lynak egyede. Hasonl�k�ppen a g�p azt is kik�vetkeztetheti, hogy ha A egy F�rfi egyed, akkor A nem egy N� egyed, �s megford�tva.
  
  
• unionOf, complementOf, intersectionOf (Uni�ja, Komplemense, Metszete): Az OWL DL �s az OWL Full lehet�v� teszi az oszt�lyok �s korl�toz�sok tetsz�leges Boole-algebrai kombin�ci�j�t. P�ld�ul: a unionOf kifejez�ssel deklar�lhatn�nk, hogy egy oszt�ly olyan "valamiket" tartalmaz, amelyek USA �llampolg�rok vagy Holland�llampolg�rok. A complementOf kifejez�ssel kijelenthetn�nk, hogy a Gyermekek nem Feln�tt�llampolg�rok (vagyis, hogy a Gyermekek oszt�lya a Feln�tt�llampolg�rok oszt�lya komplementer�nek – a "nem feln�ttek" n�vtelen oszt�ly�nak – egyik aloszt�lya). Az Eur�pai Uni� �llampolg�rs�g�t p�ld�ul �gy �rhatn�nk le, mint az EU �sszes tagorsz�ga �llampolg�rs�g�nak uni�j�t.
  
  
• minCardinality, maxCardinality, cardinality (Teljes kardinalit�s): Az OWL Lite a kardinalit�s lehets�ges �rt�keit m�g �gy korl�tozta, hogy az legal�bb, legfeljebb �s pontosan is csak 0 vagy 1 lehetett. Az OWL Full ezekre az �rt�kekre m�r enged�lyez minden tetsz�leges, nemnegat�v eg�sz sz�mot. P�ld�ul a k�t j�vedelemmel rendelkez� gyermektelen csal�dok oszt�ly�ban a "keres�kSz�ma" tulajdons�g minim�lis kardinalit�s�t kett�nek kellene deklar�lnunk, m�g a "Gyermeke" tulajdons�g kardinalit�s�t null�nak.
  
  
• complex classes (�sszetett oszt�lyok): Eml�ksz�nk, hogy sok konstrukci�n�l az OWL Lite m�g csup�n egyetlen oszt�lyn�vre korl�tozta a szintaxist (mint pl. az "aloszt�lya", vagy az "egyen�rt�k�Oszt�lya" rel�ci�ban). Az OWL Full m�r t�g�t ezen a korl�ton, hogy lehet�v� tegye a tetsz�legesen �sszetett oszt�lyle�r�st, mely tartalmazhat felsorol�s oszt�lyokat, tulajdons�gkorl�toz�sokat, �s ezek Boole-algebrai kombin�ci�it. Emellett az OWL Full azt is megengedi, hogy oszt�lyokat egyedk�nt is kezelhess�nk, szemben az OWL DL �s az OWL Lite-tal, ahol erre nincs lehet�s�g. Err�l a t�m�r�l t�bbet tudhatunk meg az OWL �tmutat� "A haszn�lat megtervez�se" szekci�j�b�l.

5. �sszefoglal�s

Ez a dokumentum a Web Ontol�gia Nyelv �ttekint�se, mely r�viden bemutatja, hogy mi�rt van sz�ks�g egy Web-ontol�gia nyelvre, �s hogy az OWL hogyan viszonyul a t�bbi W3C nyelvhez. Ezt k�vet�en �sszefoglal� le�r�s�t adja az OWL nyelv h�rom alnyelv�nek: az OWL Lite, OWL DL �s OWL Full nyelveknek, majd v�zlatosan felsorolja ezek nyelvi konstrukci�it. Ez a dokumentum a "Feature Synopsis Document" kieg�sz�tett v�ltozata, mely t�m�ren defini�lja, �s egyszer� p�ld�kkal szeml�lteti az egyes nyelvi konstrukci�kat. Ebb�l a dokumentumb�l gyakran t�rt�nik hivatkoz�s az OWL referencia, az OWL �tmutat� �s az OWL Szemantika �s absztrakt szintaxis c�m� dokumentumokra, amelyek a r�szleteket t�rgyalj�k. A dokumentum el�z� verzi�i (2003. december 15, 2003. szeptember 5, 2003. augusztus 18, 2003. j�lius 30, 2003. m�jus 1, 2003. m�rcius 20, 2003. Janu�r 2, 2002. j�lius 29, 2002. j�lius 8, 2002. j�nius 23, 2002. m�jus 26, �s 2002. m�jus 15) lehet�s�get adnak arra, hogy t�rt�netileg �ttekints�k az OWL Lite fejl�d�s�t, �s mindazokat a k�rd�seket, amelyek ennek sor�n felmer�ltek �s megvitat�sra ker�ltek.

A hivatkoz�sok list�ja

[OWL �tmutat�]

Az OWL Web Ontol�gia Nyelv – �tmutat�, W3C Aj�nl�s, 2004. febru�r 10. Szerkeszt�k: Michael K. Smith, Chris Welty, and Deborah L. McGuinness. A mindenkori leg�jabb verzi� angol eredetiben: OWL Web Ontology Language Guide http://www.w3.org/TR/owl-guide/ .

[OWL Referencia]

Az OWL Web Ontol�gia Nyelv – Referencia, W3C Aj�nl�s, 2004. febru�r 10. Szerkeszt�k: Mike Dean and Guus Schreiber. A mindenkori legutols� verzi�angol eredetiben: OWL Web Ontology Language Reference http://www.w3.org/TR/owl-ref/ .

[OWL Szemantika �s absztrakt szintaxis]

Az OWL Web Ontol�gia Nyelv – Szemantika �s absztrakt szintaxis, W3C Aj�nl�s, 2004. febru�r 10. Szerkeszt�k: Peter F. Patel-Schneider, Pat Hayes, and Ian Horrocks. A mindenkori leg�jabb verzi� angol eredetiben: OWL Web Ontology Language Semantics and Abstract Syntax http://www.w3.org/TR/owl-semantics/ .

[OWL Tesztsorozat]

Az OWL Web Ontol�gia Nyelv – Tesztsorozat, W3C Aj�nl�s, 2004. febru�r 10. Szerkeszt�k: Jeremy J. Carroll and Jos De Roo. A mindenkori leg�jabb verzi� angol eredetiben: OWL Web Ontology Language Test Cases http://www.w3.org/TR/owl-test/ .

[OWL Alkalmaz�sok �s k�vetelm�nyek]

Az OWL Web Ontol�gia Nyelv – Alkalmaz�si esetek �s k�vetelm�nyek, W3C Aj�nl�s, 2004. febru�r 10. Szerkeszt�k: Jeff Heflin. A mindenkori leg�jabb verzi� angol eredetiben: OWL Web Ontology Language Use Cases and Requirements http://www.w3.org/TR/webont-req/ .

[OWL Nyitott k�rd�sek]

Web Ontology Issue Status. Szerkeszt�: Michael K. Smith, 2003. november 1.

[DAML+OIL Referencia]

DAML+OIL Reference Description . Dan Connolly, Frank van Harmelen, Ian Horrocks, Deborah L. McGuinness, Peter F. Patel-Schneider, and Lynn Andrea Stein. W3C Note 18 December 2001.

[XML]

Extensible Markup Language (XML).

[XML S�ma]

XML Schema .

[XML S�ma 2]

XML Schema Part 2: Datatypes - W3C Recommendation, World Wide Web Consortium, 2 May 2001.

[RDF/XML Szintaxis]

Az RDF/XML Syntaxis Specifik�ci�ja (�tdolgozott kiad�s), W3C Aj�nl�s, 2004. febru�r 10. Szerkeszt�: Dave Beckett. A mindenkori leg�jabb verzi� angol eredetiben: RDF/XML Syntax Specification (Revised) http://www.w3.org/TR/rdf-syntax-grammar/ .

[RDF Alapfogalmak]

Az RDF Er�forr�s Le�r� Keretrendszer alapfogalmai �s absztrakt szintaxisa, W3C Aj�nl�s, 2004. febru�r 10. Szerkeszt�k: Graham Klyne and Jeremy J. Carroll. A mindenkori leg�jabb verzi� angol eredetiben: Resource Description Framework (RDF): Concepts and Abstract Syntax http://www.w3.org/TR/rdf-concepts/ .

[RDF S�ma]

Az RDF Sz�k�szlet Le�r� Nyelv 1.0: RDF S�ma, W3C Aj�nl�s, 2004. febru�r 10. Szerkeszt�k: Dan Brickley and R. V. Guha. A mindenkori leg�jabb verzi� angol eredetiben: RDF Vocabulary Description Language 1.0: RDF Schema http://www.w3.org/TR/rdf-schema/ .

[RDF Szemantika]

Az RDF Szemantik�ja, W3C Aj�nl�s, 2004. febru�r 10. Szerkeszt�: Patrick Hayes. A mindenkori leg�jabb verzi� angol eredetiben: RDF Semantics http://www.w3.org/TR/rdf-mt/ .

[Le�r� Logika]

The Description Logic Handbook. Franz Baader, Diego Calvanese, Deborah McGuinness, Daniele Nardi, Peter Patel-Schneider, editors. Cambridge University Press, 2003; and Description Logics Home Page.

K�sz�netnyilv�n�t�s

Ez a dokumentum azoknak a sz�les k�r� eszmecser�knek �s egyeztet�seknek az eredm�nye, melyeket a Web Ontol�gia Munkacsoporton mint eg�szen bel�l folytattunk. A r�sztvev�k ebben a munkacsoportban: Yasser alSafadi, Jean-Fran�ois Baget, James Barnette, Sean Bechhofer, Jonathan Borden, Frederik Brysse, Stephen Buswell, Jeremy Carroll, Dan Connolly, Peter Crowther, Jonathan Dale, Jos De Roo, David De Roure, Mike Dean, Larry Eshelman, J�r�me Euzenat, Tim Finin, Nicholas Gibbins, Sandro Hawke, Patrick Hayes, Jeff Heflin, Ziv Hellman, James Hendler, Bernard Horan, Masahiro Hori, Ian Horrocks, Jane Hunter, Francesco Iannuzzelli, R�diger Klein, Natasha Kravtsova, Ora Lassila, Massimo Marchiori, Deborah McGuinness, Enrico Motta, Leo Obrst, Mehrdad Omidvari, Martin Pike, Marwan Sabbouh, Guus Schreiber, Noboru Shimizu, Michael Sintek, Michael K. Smith, John Stanton, Lynn Andrea Stein, Herman ter Horst, David Trastour, Frank van Harmelen, Bernard Vatant, Raphael Volz, Evan Wallace, Christopher Welty, Charles White, and John Yanosy.

V�ltoztat�si napl� az els� publik�lt munkaanyaghoz k�pest

• Az owl:Nothing kifejez�s bevezet�se az OWL Lite-n�l.
• Mutat� be�p�t�se az utols� kiad�sra a f�c�m alatt.
• Minden link �t�r�sa owl-absyn-r�l owl-semantics-ra
• Lee Lacy 2003. �prilis 21-i public-webont-comments-ben megjelent nyelvtani megjegyz�seinek be�p�t�se.
• Lee Lacy egy�b megjegyz�seinek be�p�t�se: az annot�ci�s jellemz�k, verzi� jellemz�k, �s m�s hi�nyz� nevek besz�r�sa a 2.2 paragrafusba (amelynek eredm�nyek�nt ez a paragrafus �trendez�d�tt).
• A hasOffSpring p�lda helyett a hasDaughter felv�tele (Morten Frederiksen k�r�s�re).
• Lasilla �sszes megjegyz�s�nek felhaszn�l�sa (pl. a "g�pi olvashat�s�g" helyett a "g�pi �rtelmezhet�s�g" kifejez�s haszn�lata, �s k�l�nf�le el�r�sok kijav�t�sa).
• Mondat besz�r�sa az OWL Lite oszt�lyok kisebb bonyolults�g�r�l, ahogy Jim Hendler javasolta.
• Az els� mondat besz�r�sa az 1. szekci�ba, Sandro Hawke megjegyz�se szerint.
• Helyre�ll�tott link a style f�jlra.
• �j link a teszt dokumentumra (m�jus 1-i verzi�)
• A "A hivatkoz�sok list�ja" szekci� be�p�t�se
• Visszav�ltoztat�s: relat�v hivatkoz�sok a szekci�kra.
• Megv�ltozott linkek a http://www.w3.org/TR/xx-re �s a k�s�bb id�szer�s�tett ...TR/2003/CR-xx-20030818/-ra.

V�ltoztat�sok az Elõzetes aj�nl�stervezet dokumentumhoz k�pest

• V�ltoztat�si napl� az Aj�nlat Jel�lt dokumentumhoz k�pest.
• A Ctrl M-ek t�rl�se a sorok v�g�r�l.
• Jeff Rafter public webont comments-beli megjegyz�seinek be�p�t�se.
• Status, dokumentum-linkek, publik�ci�s d�tum megv�ltoztat�sa, stb – az eln�k PR email-je szerint.

V�ltoztat�sok az Aj�nl�stervezet dokumentumhoz k�pest

• K�t szakadt link kijav�t�sa: a W3C ikon lok�lis hivatkoz�sa a W3C expansion src="OWL Web Ontology Language Overview_files/ valamint a szerz� gif-je. A W3C icon linkj�nek, �s az email gif linkj�nek teljes kiterjeszt�se: (http://www.w3.org/Icons/w3c_home) �s (http://www.w3.org/2001/sw/WebOnt/guide-src/Email.Deborah.McGuinness.gif)
• A Ctrl M-ek t�rl�se a sorok v�g�r�l, amelyek az �j verzi�ra val� �tt�r�sn�l ker�ltek oda.
• �j linkek az el�z� verzi�ra (2003. December).
• kisebb szerkeszt�si v�ltoztat�sok Lee Lacy 2004. Janu�r 12-i megjegyz�seinek felhaszn�l�s�val (pl. a cella m�ret�nek v�ltoztat�sa 30-r�l 27 pontra, egyes t�bl�zatokban)
• Benjamin Nowack szerkeszt�i megjegyz�sei.
• Fel�j�tott Referencia form�tum.