�
Google
�
T�rt�nelem

A g�r�g t�rt�nelem kb. �tezer �ven �vel �t. Ebben az eur�pai kult�r�t �tj�ra ind�t� id�szakban hat f� korszakot k�l�nb�ztet�nk meg:

1. A kr�tai kult�ra kezdet�t�l a tr�jai h�bor�n �t az olimpiai j�t�kok sz�ml�l�s�ig (i.e. 776).
2. Az ath�ni demokr�cia f�lemelked�se �s hanyatl�sa: i.e. 776-323. Erre az id�szakra esik a klasszikus Hell�sz egyed�l�ll� hozz�j�rul�sa a nyugati kult�r�hoz az irodalom, a filoz�fia, a szobr�szat, az �p�t�szet �s a t�rt�nettudom�ny ter�let�n.
3. A hellenizmus kora: i.e. 323-146. A g�r�g kult�ra vil�gkult�r�v� v�l�sa. A g�r�g m�v�szetek �s tudom�nyok a f�ldk�zi-tengeri t�rs�gen t�lra is eljutottak.
4. A r�maiak g�r�g�k f�l�tt aratott gy�zelm�t�l a R�mai Birodalom feloszl�s�ig: i.e. 146-t�l i.sz. 395-ig.
5. A Keletr�mai Birodalom (Biz�nc) uralma G�r�gorsz�g felett: 395-t�l a Biz�nci Birodalom 1453-ban bek�vetkez� �sszeoml�s�ig, melyet G�r�gorsz�gnak az oszm�n uralom alatti hanyatl�sa k�vetett.

6.
A XIX. sz. eleji g�r�g szabads�gharc, majd a f�ggetlen G�r�gorsz�g t�rt�nelme.

�skor (i.e. 776-ig)

�
Amint azt az �szak- �s K�z�p-G�r�gorsz�gban, valamint n�h�ny �gei-tengeri szigeten, mindenekel�tt Kr�t�n tal�lt leletek bizony�tj�k, a t�rs�gben m�r a k�korszakban l�tezett magasan fejlett, �n�ll� kult�ra i.e. 2600 k�r�l itt alakult ki a min�szi kult�ra, mely t�bb, mint ezer �ven �t meghat�roz� szerepet j�tszott a F�ldk�zi-tenger keleti medenc�j�ben.
I.e. 2000 A pelaszgok a Peloponn�szoszon �s Ath�nban is megtelepednek. Korfun a k�z�ps� bronzkorb�l sz�rmaz� telep�l�snyomokat tal�ltak (i.e. 2000 ut�n).

Korfu - TörténelemI.e. 2000-1450 A kr�tai min�szi kult�ra vir�gkora; pomp�s palot�k (Kn�sszosz) �p�lnek.
I.e. 1450 k�r�l ez a kult�ra, feltehet�en a th�rai vulk�ni sziget felrobban�sa k�vetkezt�ben megsemmis�l. Az akh�j g�r�g t�rzsek �tveszik a min�szi �r�ks�get �s elterjesztik azt a Kikl�dokon, Rodoszon �s Cipruson.

I.e. 1200 k�r�l A tr�jai h�bor�, melyet Hom�rosz i.e. 800 k�r�l �Ili�sz� c. m�v�ben �nekel meg. Ebben az id�ben a mai Korfu neve �Szkh�ria�, ha hihet�nk Hom�rosznak.A d�rok d�l fel� val� el�nyomul�suk k�zben megsemmis�tik az akh�jok �s a j�nok kult�r�j�t, akik a hegyek k�z� �s a szigetekre h�z�dnak vissza.
I.e. 1100-900 k�r�l A d�rok megtelepednek a Peloponn�szoszon. Az aiolok, a j�nok �s a d�rok az akh�jokkal fokozatosan �sszeolvadva, a szigeteken �s Kis�zsi�ban gyarmatokat hoznak l�tre. Sok kis v�ros�llam alakul ki. A g�r�g�k �tveszik a f�n�ciai �r�st �s n�mi kieg�sz�t�ssel saj�t �b�c�j�kh�z igaz�tj�k azt.
I.e. 820 k�r�l L�korgosz � legend�s � t�rv�nyei a d�r Sp�rt�ban arisztokratikus alkotm�nyt vezetnek be.
I.e. 776 El�sz�r jegyeznek fel �olimpiai j�t�kok�-at �s annak gy�zteseit Ol�mpia szent v�ros�ban.


Felemelked�s �s hanyatl�s (i.e. 776-323)

� G�r�gorsz�g sok kis, hegyekt�l �s v�lgyekt�l elv�lasztott v�ros�llamb�l �ll, melyek gyakran keverednek harcba egym�ssal vagy az �j betelep�l�kkel. I.e. 800 �s 500 k�z�tt az eg�sz F�ldk�zi-tenger medenc�j�ben g�r�g gyarmatok j�nnek l�tre, melyek az anyaorsz�got mentes�tik a t�ln�pesed�s nyom�s�t�l; a tengerent�li kereskedelem jelent�sen megn�vekszik. Minden g�r�g�t egys�gbe forraszt a delphoi j�sda �s az olimpiai j�t�kok. M�g a delphoin�l is �sibbnek sz�m�t a nyugat g�r�gorsz�gi, dodonai j�shely, mely azonban soha nem �rte el a delphoi jelent�s�g�t. I.e. 7. sz.-ban verik az els� p�nz�rm�t. A kult�ra ter�let�n a kelet-�gei szigetek j�rnak �len, a nyugatiak m�g nem j�tszanak szerepet. Az arisztokr�cia uralma lassan demokr�ci�v� v�ltozik. Nagyobb �llamok alakulnak.
I.e. 734 A vezet� tengeri hatalom, Korinthosz az i.e. 8. �s 7. sz.-ban gyarmataihoz vezet� �t t�maszpontjak�nt hozta l�tre Kerk�ra (Korfu) v�ros�t �s m�g ugyanebben az �vben Sz�rakusza gyarmatot. Kerk�ra r�videsen Korinthosz vet�lyt�rs�v� v�lik.
I.e. 665 Tengeri �tk�zet Kerk�ra �s Korinthosz k�z�tt.

I.e. 624 Drakhon szigor� t�rv�nyhoz�sa Ath�nban.
I.e. 594 Szol�n demokratikus alkotm�ny�val elt�rli az ad�srabszolgas�got; f�ldbirtokaik alapj�n n�gy oszt�lyba sorolja a polg�rokat.
I.e. 560 Peiszisztratosz a hatalmat mag�hoz ragadva Ath�n egyeduralkod�ja lesz. Vele �s fiaival kezd�dik Ath�n nagyhatalmi korszaka.

I.e. 545 k�r�l A kis�zsiai tengerpart v�rosai �s szigetei perzsa fennhat�s�g al� ker�lnek. A kis�zsiai g�r�g gyarmatos�t�s megtorpan. Az els� harcok g�r�g�k �s perzs�k k�z�tt.
I.e. 490-478 A perzsa h�bor�kban G�r�gorsz�g, 490-ben Marathonn�l, 480-ban a szalamiszi tengeri �tk�zetben, 479-ben Plataiain�l �s Sz�mosz el�tt, a m�k�l�i hegyekben gy�zelmet arat.
I.e. 478-t�l a kis�zsiai j�n v�rosok �s szigetek felszabadulnak a perzsa uralom al�l. A korfuiak nem vesznek r�szt a perzsa h�borukban

KorfuI.e. 477 A h�bor�k igazi nyertese, Ath�n, a perzs�k elleni v�dekez�s�l l�trehozza az I. Attikai Tengeri Sz�vets�get, melyhez csaknem valamennyi sziget (a J�n-szigeteket kiv�ve) csatlakozik magas ad�fizet�sre k�nyszer�lve.
I.e. 470 A n�pgy�l�s, amely az egyeduralmi t�rekv�sekkel gyan�s�tott polg�rok felett �t�lkezett, cser�pszavaz�ssal sz�m�zi Themisztokl�szt.
�
�



�



Hellenizmus (i.e. 323)

S�ndor hal�la ut�n birodalma n�gy r�szre hullik �s megindul a harc az ut�dl�s�rt (i.e. 323-281). A g�r�g�k k�s�rlete f�ggetlens�g�k visszanyer�s�re, megosztotts�gukon bukik el. A hellenisztikus �llamok sz�tzil�l�d�sa R�ma felemelked�s�hez vezet.

I.e. 295 P�rrhosz epiruszi kir�ly megszerzi Ambr�ki�t �s birodalma f�v�ros�v� teszi. M�g ugyanebben az �vben Kerk�ra is P�rrhosz kez�re ker�l.

I.e. 229 Kerk�ra R�ma fennhat�s�ga al� helyezi mag�t.

I.e. 200-197 A m�sodik maked�niai h�bor�ban Pergamon, Ath�n �s Rodosz R�ma seg�ts�g�t k�ri maked�niai V. F�l�p terjeszked�se ellen. 197-ben T. Quintus Flaminius r�mai prokonzol legy�zi Maked�ni�t.

I.e. 148 T�bb felkel�s ut�n, 148-ban Maked�nia �s 146-ban G�r�gorsz�g t�bbi r�sze r�mai tartom�nny� v�lik.

R�mai uralom (i.e.146-i.sz. 395)

I.e. 31 Augustus �s Antonius aktiumi csat�ja Preveza el�tt. G�r�gorsz�g nyugati partvid�ke fellend�l az It�li�val folytatott kereskedelemben. L�trej�n Nikopolisz �s Patrasz kik�t�je.
I.e. 27 G�r�gorsz�got Achaia, r�mai tartom�ny n�ven (Korinthosz f�v�rossal) lev�lasztj�k Maked�ni�r�l.
I.sz. 49-58 P�l apostol Szalonikiben, Korinthoszban, Ath�nban �s Nikopoliszban pr�dik�l. G�r�gorsz�g a kereszt�nys�g elterjed�s�nek a k�zpontja. Kereszt�ny k�z�ss�gek alakulnak.
I.sz. 67 N�r� cs�sz�r megalap�tja Epirusz r�mai tartom�nyt.

324-337 Nagy Konstantin cs�sz�r. A kereszt�nys�g v�gs� gy�zelme. A birodalmi f�v�ros 330-ban R�m�b�l Biz�ncba (Konstantin�poly) tev�dik �t. G�r�gorsz�g jelent�ktelen tartom�nny� s�llyed.
395 �XI. sz. A R�mai Birodalom sz�tesik. G�r�gorsz�g (Korfuval, 396.) az 1453-ig fenn�ll� Keletr�mai (Biz�nci) Birodalomhoz ker�l. A kereszt�nys�g mellett tov�bb �l a pog�ny kultusz, am�g I. Theodoziusz cs�sz�r 392-ben be nem tiltja. Az ath�ni Plat�ni Akad�mi�t Jusztini�nusz cs�sz�r csak 529-ben z�ratja be. �jb�l idegen t�rzsek d�lj�k az orsz�got, k�zt�k az V. sz�zadban a g�tok, a VI. sz�zadban pedig a szl�vok. A XI. sz�zadban v�g�l normannok sz�llj�k meg Korfut.

Korfu1203-1204 A kereszteslovagok Konstantin�polyt elfoglalva, l�trehozz�k a Latin Cs�sz�rs�got, amely 1261-ig �ll fenn. A frank keresztesek felosztj�k maguk k�z�tt az orsz�got. Az eg�sz orsz�gban frank lovagv�rak �p�lnek.
B�r Korfunak siker�l elker�lnie a frank fennhat�s�got, 1267-ben az Anjou hercegek kez�re jut. Epirusz, amely szint�n megmenek�l a frankokt�l (a despot�k, mint a biz�nci cs�sz�rok rokonai megtarthatt�k g�r�gorsz�gi poz�ci�jukat) II. Mih�ly despota alatt vir�gkor�t �li (a �despota� itt nem �despotizmust�, hanem uralkod�i c�met jelent).

1386 Korfu (a J�n-szigetekkel egy�tt, bele�rtve Kithir�t) a velencei dozs�nak veti al� mag�t, elker�lve ezzel a t�r�k szolgas�got. 1388-ban Velence megszerzi Argoszt �s Naupli�t, 1407-ben Nafpaktoszt (Lepanto), 1464-ben pedig Monemvaszi�t. Fel�p�l a R�gi Er�d, melyet 1550-ben kib�v�tettek.

Korfu1453-1669 A Biz�nci Birodalom �sszeoml�sa ut�n a sz�razf�ld lassank�nt az Oszm�n Birodalom r�sze lesz. G�r�gorsz�g hanyatl�sa f�ltart�ztathatatlan. A t�r�k�kkel folytatott �lland� harcok �s a nyomaszt� idegen uralom hamarosan az orsz�g elszeg�nyesed�s�hez �s eln�ptelened�shez vezet. A szigetlak�knak a t�r�k�k kizs�km�nyolta sz�razf�ldh�z k�pest k�nnyebb sors jut.

Korfu1571 Ausztriai Don Juan t�r�k�k felett aratott gy�zelme a lepant�i tengeri csat�ban.
1797 A velencei uralom v�ge. Nap�leon megalap�tja a J�n Szigetek K�zt�rsas�g�t.
1799-1807 Korfu orosz fennhat�s�g alatt.
1807-1814 Korfu m�sodik francia megsz�ll�sa.
1815 Korfu angol v�dn�ks�g alatt �ll (angol f�biztos).

�jkor

1821 A g�r�g szabads�gharc kit�r�se, amelyben Lord Byron is r�szt vett. Az argoszi sz�nh�zban �ssze�l az els� g�r�g nemzetgy�l�s.
1827 D�nt� t�r�k vers�g a navarin�i tengeri �tk�zetben.
1830-1834 G�r�gorsz�g, Nafplion f�v�rossal �s Ott� herceggel (a Wittelsbach h�zb�l), mint els� g�r�g kir�llyal, f�ggetlen kir�lys�gg� v�lik (1832). 1834-ben Ath�n lesz a f�v�ros. Az orsz�g �szaki r�sze (Thessz�lia, Maked�nia, Epirusz), az �szak-�gei �s a kis�zsiai szigetek T�r�korsz�g r�szei maradnak.
Korfu1862 I. Ott� kir�ly tr�nfoszt�sa ut�n a d�n Vilmos herceg, I. Gy�rgy n�ven elfoglalja a tr�nt (1863).
1864 Korfu �s a J�n szigetek visszaker�lnek Angli�t�l G�r�gorsz�ghoz.
1913/14 A balk�ni h�bor�kat k�vet�en Epirusz d�li r�sz�t is G�r�gorsz�ghoz csatolj�k. 1913-ban meggyilkolj�k I. Gy�rgy�t. Fia, Konsztantin foglalja el a tr�nt.
1917 I. Konsztantin, semlegess�gi politik�ja miatt (Gy�rgy tr�n�r�k�ssel egy�tt) lemondani k�nyszer�l. M�sodik fia, S�ndor k�veti a tr�non (1917-1920). G�r�gorsz�g bel�p az els� vil�gh�bor�ba.
Korfu1920 A s�vresi b�k�ben G�r�gorsz�g Bulg�ri�t�l �s T�r�korsz�gt�l kap ter�leteket vissza. I. Konsztantin visszat�r.
1922 A t�r�k�k elleni vesztes h�bor� ut�n Konsztantin, fia, II. Gy�rgy jav�ra lemond. Kis�zsi�b�l 1,6 milli� g�r�g�t telep�tenek �t G�r�gorsz�gba.
1924-1935 G�r�gorsz�g k�zt�rsas�g. 1935-ben II. Gy�rgy�t visszah�vj�k.
1936 Metaxasz t�bornok �llamcs�nnyel dikt�torr� ki�lltja ki mag�t (1940-ig).
1941-1944 N�met-olasz megsz�ll�s.
1945-1949 A kommunist�k �s a royalist�k h�bor�ja.
1947-1964 I. P�l (I. Konsztantin harmadik fia).
1964 II. Konsztantin tr�nra l�p�se.
1967 Papadopulosz ezredes vezet�s�vel, �prilis 21-�n katonai rezsim v�ltja fel az alkotm�nyos monarchi�t. II. Konsztantin sz�m�zet�sbe vonul.
1974/75 A sz�m�zet�sb�l visszah�vott Konsztantin Karamanlisz minisztereln�k lesz. 1974 november 17-re szabad v�laszt�sokat �r ki, amely meger�s�ti tiszt�ben. G�r�gorsz�g parlament�ris k�zt�rsas�g. N�pszavaz�s d�nt a kir�lys�g elt�rl�s�r�l. 1975-ben �j alkotm�ny l�p �letbe (m�dos�t�sok: 1985, 1986).
1981-1985 G�r�gorsz�g az EU tizedik tagja. A szocialista Papandreu az �j g�r�g korm�ny minisztereln�ke (1981 okt.). 1985-ben �jrav�lasztj�k.
1990-1993 Az 1990-es v�laszt�sokon a konzervat�v �j Demokr�cia P�rtja csek�ly t�bbs�g� gy�zelmet arat. Konsztantin Mitszotakisz alak�t korm�nyt. 1993-ban a PASOK Andreasz Papandreu vezet�s�vel visszanyeri a korm�nyt�bbs�get.����� �������

�



Korfuinfo.hu - Minden, amit Korfur�l tudni �rdemes...