Bokori tájház
A bokori tájház egy a XX. század fordulóján épült régi parasztházban kapott helyet. Az itt kiállított bútorokat, berendezési tárgyakat a falu lakói adták össze, a bejáratnál olvasható az adományozók neve, akik közül sajnos sokaknak már csak az emléke és az itt kiállított adományai vannak velünk.
Magának a háznak a története is érdekes, mielőtt megvette volna az önkormányzat, egy olyan család volt a tulajdonosa, akik megőrizték a vályogból épült házat az eredeti állapotában. A villany be volt vezetve, de a víz nem. ( Ma sincs.) A szoba padlója döngölt földpadló volt- és maradt, parketta, kőburkolat nélkül. A födém is korabeli fa, de ami a legfontosabb eredeti állapotában maradt fent a konyha a kemencével ( ez látható az alábbi képen, eredeti állapotában, még a felújítás előtt) és a szabadkéményes tűzhellyel. Ez kuriózum, lényegében a konyha tetejébe egy elkeskenyedő nyílást építettek, ami a füstöt és gőzöket kivezeti a szabadba. Egy tulajdonképpen egy korabeli óriás páraelszívó. Mellette még ide beépítettek egy füstölőt is, hogy kihasználják az elvezetett füstöt. Szerencsére a tulajdonos tisztában volt az épület eredetiségének értékével, hiszen emiatt őrizte meg, korszerűsítés nélkül.
Amikor eladóvá vált, megkereste az önkormányzatot, és az így kerülhetett a település tulajdonába, a piacinál alacsonyabb áron. Természetesen Bokor már ekkor sem volt tehetős település így a felújítással várni kellett, egy új polgármestert és egy állami pályázatot, ami 8 millió forintot adott a tájház felújítására. Ez akkoriban, még a mainál is jelentősebb összeg volt, ennek feléért összkomfortos házat lehetett venni a faluban. Ez a pályázati pénz lehetővé tette az épület statikai megerősítését, és a korabeli épület restaurálását, beleértve a konyha működőképességének megőrzését is. Az épület látogatható és azt várja, hogy működő kemencéjével közösségi programoknak is helyet adhasson.
Evangélikus templom
Bokor fő nevezetessége az evangélikus templom. Oldalán egy régi tábla jelzi az építés idejét, kis helyesírási hibával, amit hagyománytiszteletből változatlan formában őriztünk meg.
Az 1720-as évek végén a helyi evangélikusok még egy romos katolikus templomban tartották az istentiszteleteket, amely valószínűleg azonos a temetőben található templomrommal. (Ennek felleléséhez helyi segítség kell, az idősebb korosztályból!) A ma álló, késő barokk stílusú templomot a Darvas család építtette 1790 körül. 1863-ban egy, az egész községet sújtó tűzvészben a templom is leégett, de viszonylag gyorsan sikerült újjáépíteni.
Az Evangélikus templom tornyában 3 harang lakik.( Ezt így kell mondani, harang kedvelő körökben.)
Első ezek közül a kisharang, melynek súlya 40kg, 40cm az átmérője, a hangja pedig b2. Ezt Seltenhofer Frigyes öntötte Sopronban 1929-ben.
Második a középharang, melynek súlya 130kg, 60cm átmérőjű, a hangja dis-es2. Ezt szintén Seltenhofer Frigyes öntötte Sopronban 1929-ben.
Harmadik a nagyharang, ennek súlya 180kg, az átmérője 69cm, hangja pedig d2. Ezt a harangot Thury János & Ferenc öntötték Budapesten 1892-ben.
A harangok meg is szólalnak a következő youtube videóban: https://www.youtube.com/watch?v=4hG0aRiAqJg
Sasbérci kilátó
Bokorról egy bő egyórás sétával gyalogosan is elérhető a Sasbérci kilátó. Érdemes felkeresni, hiszen a Cserhát legmagasabb pontja a 466 méter tengerszint felett kicsúcsosodó Sasbérc, melynek kilátója festői szépségű panorámával szolgál.
A tornyot az 1910-es évek végén bajor mintára Pappenheim Szigfrid Gróf építette felesége, gróf Károlyi Erzsébet kérésére. Franz Zell müncheni építész terveit Gajdóczi Lajos valósította meg. Az eltolt szintes, két részből álló építmény kettős célt szolgált. A földszinten lakott családjával a gróf erdésze, az emeleten pedig főként vadászok szálltak meg a vadászatok alkalmával. Az 1930-as évektől elhanyagolttá vált az épület, bár egészen az 1950-es évekig még laktak benne, majd azt követően szép lassan az enyészeté lett.
Az omladozó torony helyreállítása 2001-ben kezdődött meg és 2002-ben már látogatható volt. 2017-ben újabb felújításon esett át, melynek során kiváló minőségű és időtálló vörösfenyőre cserélték a teraszrész elhasználódott faanyagát, és megújult a torony belseje és környezete is.
A Sasbérc-kilátó jelenleg áprilistól októberig tart nyitva, hétvégéken és ünnepnapokon 9-től 17 óráig. Nyitvatartási időben bárki ingyenesen látogathatja előzetes bejelentkezés nélkül. Ettől eltérő időpontban csoportosan, előzetes bejelentkezés után tekinthető meg.
Megközelíthető Buják, Szanda, illetve Bokor irányából aszfaltozott erdészeti magánúton, amelyre a kilátó nyitvatartási idejében bárki felhajthat. Gépjárművel, kerékpárral a 300 méterrel lentebb elhelyezett sorompóig gurulhatunk, ahonnan könnyed sétával érjük el a kilátót, ami a kisgyerekeknek sem megterhelő. A kilátó remek kirándulóhely kisgyermekes családok számára is.
Figyelem! A keskeny út nagyon rossz minőségű, nagy bukkanókkal, szembejövő forgalommal. Nagyon lassan kell rajta menni, még “bukkanóismeret” birtokában is!
Bujáki várrom
Ha Bokorról indulunk autóval Bujákra az erdőgazdasági úton, (kb.12 km, de vigyázat!- nagyon rossz burkolat, -óriási bukkanók, -beláthatatlan kanyarok, -szembejövő forgalom, ezért a keskeny úton nagyon alacsony sebesség javasolt!) akkor a Sasbérci kilátó elágazását elhagyva a következő aszfaltos útra érve, balra van a Honvéd üdülő, balra Buják és nagyjából szemben az ösvény, ami a várromhoz vezet. Ez nagyjából 500 méter, a szintkülönbsége 70 méter, tehát elég meredek!
Buják központjából a Bujáki Erdészeti Igazgatóság épületétől jobbra kezdődő úton kell elindulni a vár felé. Innen a HM üdülő irányába tartva, mintegy másfél kilométer után következik a Sasbérci kilátó elágazása. Pontosan innen, jobb felé indul a várhoz felfelé tartó ösvény. A vár feltehetően már a tatárjárás előtt is állt, de mára csak néhány leomlott és instabil lábakon álló fala maradt meg, viszont a várrom legfelső részén kiváló 360 fokos kilátásunk nyílik a vidékre.
A vár története elég viharos, van benne árulás, magyar, majd török szószegés, kegyetlenség, hősiesség. Az erődítmény magja, az öregtorony valamikor a tatárjárás után épülhetett, de először csak 1303-ban említik. 1317-ben Csák Máté parancsára Ibur fia István ostromolta, de nem tudta bevenni. 1386-ban Mária királynő Garai Miklósnak adta, és ezt az adományt 1393-ban Zsigmond király is megerősítette. A Garai család kihaltával visszaszállt az uralkodóra. Zsigmond király 1424. május 20-án a szandai várral együtt feleségének, Borbála királynénak adományozta az erősséget és a környező birtokokat (Bér, Bokor, Boldog, Erdőtarcsa, Kutasó stb.). 1439-ben Albert király elkobozta a várat Borbálától, és Báthory Istvánnak adományozta.
Az 1440-es években a husziták sikertelenül ostromolták. A mohácsi csatavesztés után 1528-ban Szapolyai János király a Báthoryak hűtlensége miatt Werbőczy Istvánnak adta, de 1551-ben már ismét egy Báthory (Báthory András) volt a birtokos. A Báthoryak építették ki a 16. század közepére (a török veszély növekedése miatt) a külső falgyűrűt. Az északi nagy körbástyát valószínűleg 1551 táján építtette Báthori András. Ő csak 1552-ig maradt a vár ura. Ali budai pasa július 19-én, alig öt napos ostrom után foglalta el a várat, mert az őrség egy része éjszaka elmenekült. Az 1556-57-es zsoldlajstrom szerint a török várőrség 28 fős volt. 1593-ban Báthory István országbíró vezetésével sikerült visszafoglalniuk a magyaroknak. 1605-ben Bocskai István csapatai szállták meg. 1606-ban, a bécsi békével került újra királyi kézbe.
A Báthori-család kihaltával a Várady család és Bosnyák Tamás füleki kapitány birtokába jutott. 1663-ban a törökök újra elfoglalták, és 50 főnyi őrséget helyeztek el a várban. Néhány hónap múlva Balassa Imre gyarmati kapitány vezetésével magyar csapatok foglalták vissza a várat azzal a feltétellel, hogy a török őrséget hagyják szabadon elvonulni. A magyarok a megállapodás ellenére Csécse mellett megtámadták a kivonulókat, és legtöbbjüket megölték. Emiatt még abban az évben Martuzán aga hatvani parancsnok ostrom alá vette a várat, amit Berczely János várkapitány a szabad elvonulás feltételével feladott. Most a törökök támadták meg az elvonulókat, és mészárolták le legtöbbjüket. Ekkor még kijavították a várat a törökök, de néhány év múlva, valószínűleg 1666-ban felrobbantották. Többé nem volt katonai szerepe, azóta pusztuló rom.
A várban még ma is látható a török mecset falainak maradványa.
Forrás: Wikipédia Bujáki Vár
Hollókő
Bokor községből autóval 20 perc alatt elérhető (gyalogosan kb. 20 km-es, elég nehéz túra) Hollókő község, hazánk egyetlen olyan faluja, amely szerepel az UNESCO világörökség listáján, és így világszerte ismert. A Világörökség Bizottság 1987-ben a magyarországi várományos helyszínek közül Budapest mellett elsőként a Nógrád vármegyei palóc falut, Hollókőt vette fel a világörökség listájára. A legfontosabb feltételnek, azaz az egyedi és egyetemes jelentőségnek Hollókő azzal tesz eleget, hogy a 17–18. században kialakított falu a népi építészet olyan páratlan példája, amelyet sikerült eredeti állapotában megőrizni. Hollókő napjainkra sem vált szabadtéri múzeummá: mindmáig élő, lakott település. Hagyományőrző lakói a legtöbb épületet most is eredeti rendeltetésének megfelelően használják.
A község két részből áll, az ófaluból és az újfaluból. Az ófalu 1909-ben teljesen leégett, de azt a tűzvész után teljes egészében pontosan rekonstruálták, ez a településrész áll az UNESCO védettsége alatt. A szintén méltán híres, a 15. és 16. században az oszmán ostrom ellen jelentős szerepet játszó vár egyes részeit is helyreállították.
Hollókő házai egyetlen út mentén épültek meg. A házak alapanyaga túlnyomórészt kő, mindegyik több szobával rendelkezik, melyek egymás mögött helyezkednek el: hálószoba, konyha és kamra. A tetők oromzattal díszítettek. A faluban lévő 58 ház közül több múzeumként funkciónál (babamúzeum vagy bábmúzeum, falumúzeum és postamúzeum). Fő jelképe a fával fedett katolikus templommal, és az előbb említett Hollókő várával, melyet a 13. században építettek.
A leghíresebb rendezvény a húsvéti locsolkodás, bár ekkor hatalmas a tömeg és már a település megközelítése is nehézkes a nagy autóforgalom miatt. Minden évben július utolsó hétvégéjén tartják meg a Palóc Szőttes Fesztivált, október második vasárnapján pedig a borfelvonulást.
Forrás: Wikipédia Hollókő
Bokori kerámia
Néhány éve a véletlen és a jósors vezetett bennünket Bokorra, ebbe a parányi, festői kis zsákfaluba a Cserhát dombjai közé. Tornácos házat vettünk itt, a házzal együtt pedig istállót, kocsiszínt, pajtát és egy roskadozó házikót is gyönyörű boltíves pincével. Az épületeket sok munkával rendbe tettük, átalakítottuk, az enyészettől megmentettük. A boltíves pincéhez kapcsolódó házikó azóta egy kis nyitott galériának ad otthont, ahol az általam készített kerámia tárgyak egy része látható, megvásárolható. Nyitvatartás: hétvégente, előzetes egyeztetés alapján Varga Beatrix tel.: 70/423-5608
Látogassa meg online boltomat is a bokorikeramia.hu oldalon!