2.1 Alapfogalmak

K�pzelj�k el, hogy ki akarjuk jelenteni egy adott weblapr�l, hogy annak szerz�je egy bizonyos John Smith. A hagyom�nyos form�ja ennek az, hogy valamely term�szetes nyelven, pl. angolul, ny�lt sz�veggel megfogalmazzuk ezt:

http://www.example.org/index.html has a creator whose value is John Smith

(Magyarul: A http://www.example.org/index.html URL-en el�rhet� weblapnak van egy szerz�je nev� tulajdons�ga, amelynek �rt�ke John Smith.)

A kijelent�s egyes r�szeit k�v�r szed�ssel hangs�lyoztuk, hogy illusztr�ljuk: ha le akarjuk �rni valaminek a tulajdons�gait, sz�ks�ges, hogy megnevezz�nk, vagy azonos�tsunk n�h�ny dolgot:

• azt a dolgot, amelyr�l a kijelent�s sz�l (eset�nkben ez a weblap)
• annak a dolognak egy meghat�rozott tulajdons�g�t, amelyr�l a kijelent�s sz�l (eset�nkben szerz�je vagy kre�tora)
• azt a dolgot, amely a kijelent�s szerint a tulajdons�g �rt�ke (value), vagyis eset�nkben a weblapk�sz�t� nev�t.

Azt a weblapot, amelyr�l az �ll�t�s sz�l, a weblap URL-j�vel, azaz egys�ges webforr�s-c�m�vel azonos�tottuk. A "szerz�je" (creator) kifejez�st haszn�ltuk a tulajdons�g azonos�t�s�ra, a "John Smith" sz�vegadatot pedig annak a dolognak az azonos�t�s�ra, mely a "szerz�je" tulajdons�g �rt�ke.

Ennek a weblapnak a t�bbi tulajdons�gait is le�rhatn�nk hasonl� angol nyelv� mondatokkal, ahol szint�n az URL-lel azonos�tan�nk a weblapot, �s szavakkal vagy kifejez�sekkel a tulajdons�gokat, �s ezek �rt�keit. P�ld�ul azt a d�tumot, amikor a lapot k�sz�tett�k (creation-date), �s azt a nyelvet (language), amelyen �r�dott, az al�bbi mondatokkal lehetne le�rni:

http://www.example.org/index.html has a creation-date whose value is August 16, 1999
http://www.example.org/index.html has a language whose value is English

Az RDF arra az elvre �p�l, hogy a le�r�sra ker�l� dolognak t�bb tulajdons�ga, a tulajdons�goknak pedig �rt�ke van, �s hogy az er�forr�sok le�rhat�k a fentiekhez hasonl� kijelent�sekkel, amelyek specifik�lj�k az er�forr�sok tulajdons�gait �s a tulajdons�gok �rt�keit. Az RDF egy meghat�rozott terminol�gi�t haszn�l az ilyen kijelent� mondatok k�l�nb�z� r�szeinek a megnevez�s�re. P�ld�ul a mondatnak azt a r�sz�t, amelyik azt azonos�tja, akir�l/amir�l az �ll�t�s sz�l, alanynak nevezi (a p�ld�nkban ez a weblap). Azt a r�szt, amelyik az alany tulajdons�gait, jellemz�it azonos�tja (a p�ld�nkban creator, creation-date, language), �ll�tm�nynak, �s azt a r�szt, amelyik e tulajdons�gok �rt�keit azonos�tja, t�rgynak nevezi. �gy teh�t az al�bbi angol mondatban:

http://www.example.org/index.html has a creator whose value is John Smith

az RDF kifejez�sek, amelyek a mondat egyes r�szeit le�rj�k, az al�bbiak:

• az alany (subject) a http://www.example.org/index.html URL
• az �ll�tm�ny (predicate) a "creator" sz�
• a t�rgy (object) a "John Smith" kifejez�s

De am�g az Angol k�t (angolul tud�) ember k�z�tti kommunik�ci�ra szolg�l, az RDF g�ppel feldolgozhat� �ll�t�sok megfogalmaz�s�ra k�sz�lt. Ahhoz, hogy az ilyen �ll�t�sokat g�pi feldolgoz�sra alkalmass� tegy�k, k�t dologra van sz�ks�g�nk:

• olyan, g�ppel feldolgozhat� azonos�t�k rendszer�re, amelyek alkalmasak az alany, az �ll�tm�ny �s a t�rgy azonos�t�s�ra an�lk�l, hogy a g�p �sszet�veszten� ezeket olyan, hasonl� kin�z�s� azonos�t�kkal, amelyeket esetleg m�sok haszn�lnak a weben
• olyan, g�ppel feldolgozhat� nyelvre, amelyen a kijelent�sek egzakt m�don �br�zolhat�k �s a g�pek k�z�tt kicser�lhet�k.

Szerencs�re, a Web megl�v� architekt�r�ja mindk�t sz�ks�ges eszk�zt tartalmazza.

Mint kor�bban bemutattuk, a weben m�r rendelkez�sre �ll az azonos�t� egy form�ja, az URL (az egys�ges webforr�s-c�m). Az els� p�ld�ban URL-t haszn�ltunk annak a weblapnak az azonos�t�s�ra, amelyet John Smith k�sz�tett. Az URL egy karakterl�nc, mely oly m�don azonos�tja a webforr�st, hogy �br�zolja annak els�dleges hozz�f�r�si mechanizmus�t (l�nyeg�ben a h�l�zati c�m�t). �m az RDF-ben sz�ks�ges, hogy inform�ci�kat adhassunk meg sok olyan dologr�l is, amelynek nincs h�l�zati c�me (URL-je).

A weben rendelkez�sre �ll az azonos�t�snak egy m�g �ltal�nosabb form�ja ilyen c�lokra, amelyet Egys�ges Er�forr�s-azonos�t�nak (Uniform Resource Identifier-nek vagy URI-nek) nevez�nk. Az URL az URI egy specifikus fajt�ja. Minden URI rendelkezik azzal a tulajdons�ggal, hogy k�l�nb�z� szem�lyek vagy szervezetek egym�st�l f�ggetlen�l kre�lhatnak ilyeneket, �s ezeket b�rminek az azonos�t�s�ra haszn�lhatj�k. Az URI-k nincsenek arra korl�tozva, hogy csak olyan dolgokat azonos�tsanak, amelyek h�l�zati c�mmel rendelkeznek, vagy amelyek sz�m�t�g�pes hozz�f�r�si mechanizmust felt�teleznek. Val�j�ban kre�lhatunk egy URI-t b�rminek az azonos�t�s�ra, amelyre hivatkozni szeretn�nk egy kijelent�sben, bele�rtve:

• a h�l�zaton azonos�that� dolgokat, mint pl. egy elektronikus dokumentum, egy k�p, egy szolg�ltat�s (pl ."A mai id�j�r�s-el�rejelz�s Los Angeles ter�let�re"), vagy er�forr�sok egy csoportja;
• az olyan dolgokat, amelyek h�l�zaton kereszt�l nem el�rhet�k, mint pl. emberek, c�gek, vagy a k�nyvt�rak pap�r alap� k�nyvei;
• az elvont fogalmakat, amelyek fizikailag nem is l�teznek, mint p�ld�ul "szerz�".

Ez a nagyobb �ltal�noss�g indokolja, hogy az RDF URI-ket haszn�l annak a mechanizmusnak az alapjak�nt, amellyel az �ll�t�sok alany�t, �ll�tm�ny�t �s t�rgy�t azonos�tja. Szabatosabban fogalmazva: az RDF URI hivatkoz�sokat ([URIS]) haszn�l. Egy URI hivatkoz�s (vagy URIref) egy URI egy opcion�lis er�forr�sr�sz-azonos�t�val (fragment identifier-rel) a v�g�n. P�ld�ul a http://www.example.org/index.html#section2 URI hivatkoz�s URI-je: http://www.example.org/index.html, er�forr�sr�sz-azonos�t�ja pedig a "#" karakterrel elv�lasztott Section2 azonos�t�. Az RDF URI hivatkoz�sai [UNICODE] karakterekkel vannak le�rva (l�sd [RDF-FOGALMAK]), lehet�v� t�ve ez�ltal, hogy t�bb nyelven is lehessen ilyen hivatkoz�sokat kre�lni. Az RDF �gy defini�lja az er�forr�s fogalm�t, hogy az b�rmi lehet, ami azonos�that� egy URI hivatkoz�ssal. �gy az RDF gyakorlatilag b�rmilyen dolgokat meg tud nevezni, �s a k�zt�k l�v� viszonyokat is le tudja �rni. Az URI hivatkoz�sok �s az er�forr�sr�sz-azonos�t�k tov�bbi t�rgyal�sa megtal�lhat� az A. f�ggel�kben, valamint az [RDF-FOGALMAK] dokumentum�ban.

A mondatok g�ppel feldolgozhat� m�don val� �br�zol�s�hoz az RDF a B�v�thet� Jel�l�nyelvet (Extensible Markup Language – [XML]) haszn�lja. Az XML-t arra tervezt�k, hogy seg�ts�g�vel b�rki kialak�thassa a saj�t dokumentumform�tum�t, �s azut�n meg is �rhassa a dokumentumait ebben a form�tumban. Az RDF egy specifikus XML jel�l�nyelvet defini�l, amelyet RDF/XML-nek nevez�nk, �s amelyet RDF inform�ci�k �br�zol�s�ra, illetve g�pek k�z�tti cser�j�re alkalmazunk. Az 1. fejezetben, az 1. p�lda kapcs�n m�r tal�lkoztunk RDF/XML �br�zol�ssal. Ebben a p�ld�ban szerepelt egy <contact:fullName>, �s egy <contact:personalTitle> teg, amelyek az Eric Miller, illetve a Dr. sz�vegtartalmat hat�rolt�k. Ezek a tegek lehet�v� teszik, hogy az �br�zol�skor �s a feldolgoz�skor a programok meg�rts�k a tegek �ltal k�zrefogott tartalom jelent�s�t. Az XML adattartalom, �s (bizonyos kiv�telekkel) a tegek is tartalmazhatnak [UNICODE] k�dol�s� karaktereket, hogy az RDF lehet�v� tegye a k�l�nb�z� nyelveken megfogalmazott inform�ci� k�zvetlen �br�zol�s�t. A B. f�ggel�k tov�bbi h�tt�r-inform�ci�kkal szolg�l az XML-r�l �ltal�ban. A specifikus XML szintaxist, amelyet az RDF-hez haszn�lunk (RDF/XML), r�szletesebben a 3. fejezet t�rgyalja, �s ennek normat�v defin�ci�ja az [RDF-SZINTAXIS] dokumentumban tal�lhat�.

2.2 Az RDF modell

A 2.1 szekci� m�r bepillant�st engedett az RDF mondat alapfogalmaiba: egyr�szt az URI hivatkoz�sok l�nyeg�be, amelyekkel az RDF mondatokban hivatkozott dolgokat azonos�tjuk, m�sr�szt pedig az RDF/XML szintaxisba, amelynek seg�ts�g�vel, g�ppel feldolgozhat� m�don lehet �br�zolni az RDF mondatait. Erre a h�tt�r-ismeretre t�maszkodva, ez a szekci� le�rja, hogy az RDF-ben mik�nt haszn�ljuk az URI hivatkoz�sokat az er�forr�sokkal kapcsolatos �ll�t�sok megfogalmaz�s�ra. Az el�z� fejezetben l�ttuk, hogy az RDF arra az elvre �p�lt, hogy olyan elemi �ll�t�sokat fogalmazhassunk meg az er�forr�sokr�l, ahol minden mondat csup�n egy alanyt, egy �ll�tm�nyt, �s egy t�rgyat tartalmaz. Az al�bbi angol nyelv� mondat:

http://www.example.org/index.html has a creator whose value is John Smith

egy olyan RDF mondattal �br�zolhat�, mely az al�bbi mondatr�szeket tartalmazza:

• alany: http://www.example.org/index.html
• �ll�tm�ny: http://purl.org/dc/elements/1.1/creator
• t�rgy: http://www.example.org/staffid/85740

Figyelj�k meg, hogy itt az eredeti mondatnak nemcsak az alany�t, de az �ll�tm�ny�t �s a t�rgy�t is egy-egy URI-vel �br�zoltuk ahelyett, hogy a "creator", illetve a "John Smith" szavakat haszn�ltuk volna. (Az URI ilyen haszn�lat�nak hat�sait k�s�bb t�rgyaljuk ebben a szekci�ban.)

Az RDF az �ll�t�sokat egy gr�f csom�pontjaival �s �leivel modellezi. Az RDF gr�fmodellj�t az [RDF-FOGALMAK] dokumentum ismerteti b�vebben. Ebben a modellben egy kijelent�st az al�bbi m�don �br�zolunk:

• egy csomopont jel�li az alanyt
• egy m�sik csom�pont a t�rgyat
• egy �l pedig az �ll�tm�nyt (az �l mindig az alany csom�pontt�l a t�rgy csom�pont fel� mutat).

Ennek megfelel�en, a fenti RDF mondatot a 2. �br�n szerepl� gr�ffal �br�zolhatjuk:

2. �bra: Egy elemi RDF kijelent�s �br�zol�sa

Ehhez hasonl� �ll�t�sok csoportj�t is ugyan�gy, a nekik megfelel� csom�pontokkal �s �lekkel �br�zolhatjuk. A kor�bbi p�ld�kb�l ismert m�sik k�t angol mondatot:

http://www.example.org/index.html has a creation-date whose value is August 16, 1999
http://www.example.org/index.html has a language whose value is English

a 3. �br�n szerepl� gr�f-r�szlettel lehetne �br�zolni, amelyben megfelel� URI hivatkoz�sokat haszn�lunk a "creation-date" �s a "language" tulajdons�gok azonos�t�s�ra:

3. �bra: T�bb kijelent�s ugyanarr�l az er�forr�sr�l

A 3. �bra azt is illusztr�lja, hogy az RDF kijelent�seinek t�rgyai egyar�nt lehetnek URI hivatkoz�sok �s konstans �rt�kek (�n. liter�lok). Ez ut�bbiakat olyan karakterl�ncokkal �br�zoljuk, amelyek a tulajdons�gok �rt�keit reprezent�lj�k. (A http://purl.org/dc/elements/1.1/language tulajdons�g eset�ben a liter�l egy nemzetk�zi szabv�ny szerinti k�tbet�s k�d, mely egyezm�nyesen az Angolt jelenti. Liter�lokat azonban nem haszn�lhatunk az RDF �ll�t�sok alanyak�nt vagy �ll�tm�nyak�nt. Az RDF gr�fok megrajzol�sakor azokat a csom�pontokat, amelyeket URI-vel azonos�tunk, ellipszissel �br�zoljuk, m�g az olyan csom�pontokat, amelyeket liter�llal adunk meg, sz�gletes dobozok reprezent�lj�k. (Azokat az egyszer� karakterl�nc-liter�lokat, amelyeket ebben a p�ld�ban haszn�ltunk, t�pus n�lk�li liter�loknak (plain literals) nevezz�k, megk�l�nb�ztet�s�l a tipiz�lt liter�lokt�l (typed literals), amelyek ismertet�s�re majd a 2.4 szekci�ban ker�l sor. A k�l�nb�z� liter�lt�pusokat, amelyeket az RDF-ben haszn�lhatunk, az [RDF-FOGALMAK] dokumentuma defini�lja. Mind a tipiz�lt, mind a t�pus n�lk�li liter�lok megadhat�k [UNICODE] k�dol�s� karakterekkel, hogy lehet�v� v�lj�k a k�l�nb�z� nyelveken megfogalmazott inform�ci�k k�zvetlen �br�zol�sa.

Sokszor nem az a legalkalmasabb �br�zol�s, hogy gr�fokat rajzolunk, amikor m�g vitatjuk a tartalmukat. Van egy alternat�v m�dja is az �ll�t�sok le�r�s�nak: a tripletek m�dszere (triples). A tripletekkel t�rt�n� �br�zol�s sor�n a gr�fban szerepl� minden kijelent�st egy egyszer� alany-�ll�tm�ny-t�rgy h�rmassal �runk le, ebben a sorrendben. P�ld�ul a 3. �br�n szerepl� h�rom �ll�t�st a tripletek m�dszer�vel �gy jegyezn�nk le:

<http://www.example.org/index.html> <http://purl.org/dc/elements/1.1/creator> <http://www.example.org/staffid/85740> .

<http://www.example.org/index.html> <http://www.example.org/terms/creation-date> "August 16, 1999" .

<http://www.example.org/index.html> <http://purl.org/dc/elements/1.1/language> "en" .

Minden triplet egy-egy olyan �l a gr�fban, mely egy kezd�-, �s egy v�gcsom�ponttal rendelkezik (ez a kijelent�s alanya �s t�rgya). Szemben a rajzolt gr�ffal, de hasonl�an az eredeti kijelent�sekhez, a tripletes �r�sm�d megk�v�nja, hogy a megfelel� csom�pontokat k�l�n-k�l�n azonos�tsuk minden kijelent�sben, amelyben megjelennek. �gy teh�t, p�ld�ul, a http://www.example.org/index.html azonos�t� h�romszor is megjelenik, ha tripletekkel �br�zoljuk a gr�fot, m�g a rajzolt gr�f eset�ben csak egyszer. Ennek ellen�re a tripletek pontosan ugyanazt az inform�ci�t reprezent�lj�k, mint a rajzolt gr�f. �s ez egy kulcsk�rd�s. Ami ugyanis alapvet� az RDF-ben, az a kijelent�sek gr�fmodellje. Az a konkr�t m�d, azonban, ahogyan le�rjuk, vagy lerajzoljuk a gr�fmodellt, csup�n m�sodlagos.

A komplett tripletes �r�sm�d azt ig�nyli, hogy az URI hivatkoz�sokat hegyes z�r�jelek k�z�tt, teljes terjedelm�kben ki�rjuk, �m ez, mint a fenti p�lda is mutatja, nagyon hossz� mondatokat eredm�nyez a lapon. Ennek elker�l�se c�lj�b�l (�s k�nyelmi okokb�l is), ebben a tank�nyvben a tripletek URI hivatkoz�sainak egy r�vid�tett form�j�t haszn�ljuk (ugyanezt a r�vid�tett form�t alkalmazza a t�bbi RDF dokumentum is). Itt a r�vid�t�s egy XML min�s�tett n�v (qualified name, vagy Qname) haszn�lat�t jelenti, hegyes z�r�jelek n�lk�l, mely az URI hivatkoz�s egy r�vid�tett v�ltozat�nak felel meg. (A min�s�tett neveket a B. f�ggel�k t�rgyalja r�szletesebben). A min�s�tett n�v egy el�t�t-nevet (�n. prefixet) tartalmaz, mely egy n�vt�r URI-hez van rendelve. A prefixet egy kett�spont, majd pedig egy helyi n�v k�veti. A teljes URI hivatkoz�st a min�s�tett n�vb�l �gy �ll�tjuk vissza, hogy egy lok�lis nevet toldunk ahhoz a n�vt�r URI-hez, mely a prefixhez van rendelve. �gy teh�t, ha pl. a foo prefix a http://example.org/somewhere/ n�vt�r-URI-hez van rendelve, akkor a foo:bar min�s�tett n�vre r�vid�l le a http://example.org/somewhere/bar URI hivatkoz�s. Tank�nyv�nk p�ld�i t�bb "j�l ismert" min�s�tettn�v-prefixet haszn�lnak an�lk�l, hogy ezeket minden egyes alkalommal explicit m�don defini�ln�k. Az ilyen prefixeket �s az el�re hozz�juk rendelt n�vt�r-URI-ket az al�bbi lista tartalmazza:

prefix = rdf:, n�vt�r-URI = http://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
prefix = rdfs:, n�vt�r-URI = http://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
prefix = dc:, n�vt�r-URI = http://purl.org/dc/elements/1.1/
prefix = owl:, n�vt�r-URI = http://www.w3.org/2002/07/owl#
prefix = ex:, n�vt�r-URI = http://www.example.org/ (vagy .com )
prefix = xsd:, n�vt�r-URI = http://www.w3.org/2001/XMLSchema#

A list�ban szerepl� ex: prefixnek, mely az "example" kifejez�s r�vid�t�se, �s amelyet a p�ld�inkban �ltal�nosan haszn�lunk, t�bb vari�nsa is meg fog jelenni a tank�nyv�nkben. Az adott p�lda jellege szerint ezek �ltal�ban ilyenek, mint:

prefix = exterms:, n�vt�r-URI = http://www.example.org/terms/ (olyan fogalmak n�vt�r-azonos�t�jak�nt, amelyeket egy p�ldabeli szervezet haszn�l),

prefix = exstaff:, n�vt�r-URI = http://www.example.org/staffid/ (olyan kifejez�sek n�vt�r-azonos�t�jak�nt, amelyek egy szervezet szem�lyi azonos�t�i),

prefix = ex2:, n�vt�r-URI = http://www.domain2.example.org/ (egy m�sodik p�ldabeli szervezet fogalmainak n�vt�r-azonos�t�jak�nt), �s �gy tov�bb.

Ezzel a r�vid�t�si mechanizmussal az el�z� h�rom, hossz� tripletet �gy �rhatjuk:

ex:index.html  dc:creator             exstaff:85740 .

ex:index.html  exterms:creation-date  "August 16, 1999" .

ex:index.html  dc:language            "en" .

ex:index.html  dc:creator  exstaff:85740 .

ex:index.html  dc:creator  exstaff:27354 .

ex:index.html  dc:creator  exstaff:00816 .

Ezek a p�ld�k tal�n m�r kezdik �rz�keltetni annak az RDF elvnek n�h�ny el�ny�t, hogy alapvet�en URI hivatkoz�sokat (r�viden URIref-eket) haszn�lunk a dolgok azonos�t�s�ra. P�ld�ul az els� �ll�t�sban, ahelyett, hogy a weblap szerz�j�nek a nev�t a "John Smith" karakterl�nccal azonos�tan�nk, hozz�rendelt�nk egy URI hivatkoz�st, mely ebben az esetben John Smith alkalmazott-azonos�t�j�ra �p�l, �s �gy n�z ki: http://www.example.org/staffid/85740. Az URIref haszn�lata ebben az esetben p�ld�ul azzal az el�nnyel j�r, hogy a kijelent�s alany�nak azonos�t�sa pontosabb lehet. Vagyis, a szerz� itt nem csup�n a "John Smith" karakterl�nc, vagy b�rki, a sok ezer John Smith k�z�l, hanem egy bizonyos John Smith, aki ehhez az URIref-hez van asszoci�lva (b�rki legyen is a szerz�, az URIref defini�lja a megfelel� asszoci�ci�t). M�g tov�bb menve: minthogy l�tezik egy URIref, amely John Smith-re hivatkozik, � most m�r egy teljes �rt�k� er�forr�s, �s �gy tov�bbi inform�ci�kat is megadhatunk r�la oly m�don, hogy �jabb RDF kijelent�seket �runk, amelyekben John Smith URIref-je lesz az alany. A 4. �bra tov�bbi adatokat �br�zol John Smith-r�l, az index.html weblap szerz�j�r�l: konkr�tan a nev�t (name) �s az �letkor�t (age).

4. �bra: Tov�bbi inform�ci�k John Smith-r�l

Ez a p�lda azt is illusztr�lja, hogy az RDF kijelent�sekben �ll�tm�nyk�nt is haszn�lhatunk URI hivatkoz�sokat. Vagyis ahelyett, hogy ilyen szavakat, vagy karakterl�ncokat haszn�ln�nk itt a tulajdons�gok azonos�t�s�ra, mint a "creator" �s a "name", az RDF-ben ink�bb URI hivatkoz�sokat haszn�lunk ilyen c�lra. Ennek a lehet�s�ge t�bb okb�l is fontos. El�sz�r is: ez egy�rtelm�en megk�l�nb�zteti az egyik k�rnyezetben defini�lt tulajdons�got egy m�sik k�rnyezetben defini�ltt�l, amikor azonos karakterl�nccal �br�zolnak k�l�nf�lek�ppen �rtelmezett tulajdons�gokat. P�ld�ul a 4. �br�n bemutatott p�ld�ban az example.org a "name" kifejez�st haszn�lja valakinek a teljes nev�re gondolva, amelynek az �rt�k�t egy karakterl�nc-liter�llal �rj�k ki (pl. "John Smith"), de valaki m�s a "name" alatt esetleg eg�szen m�st �rt (pl. egy programban szerepl� v�ltoz� nev�t). Ha teh�t egy program, amelyik t�bb forr�sb�l igyekszik adatokat egyes�teni, s �gy t�bb webforr�sb�l is beolvassa a "name" karakterl�ncot, mint egy tulajdons�g azonos�t�j�t, nem biztos, hogy k�pes lesz megk�l�nb�ztetni a k�t "name" jelent�s�t. Ha azonban az egyik szervezet, mondjuk a http://www.example.org/terms/name URI -t haszn�lja, egy m�sik pedig a http://www.domain2.example.org/genealogy/terms/name URI-t, akkor vil�gos, hogy itt k�t k�l�nb�z� "name" tulajdons�gr�l van sz�, m�g akkor is, ha az adott program automatikusan nem tudn� eld�nteni a k�l�nb�z�s�g k�rd�s�t. Emellett a tulajdons�gok URI hivatkoz�sokkal t�rt�n� azonos�t�sa lehet�v� teszi, hogy magukat a tulajdons�gokat is er�forr�soknak tekints�k, s �gy tov�bbi inform�ci�kat regisztr�lhassunk r�luk (pl. az angol nyelv� le�r�s�t annak, hogy az example.org mit �rt az alatt, hogy "name"). Ezt, a John Smith eset�vel anal�g m�don, olyan tov�bbi RDF kijelent�sekkel adhatjuk meg, amelyeknek a k�z�s alanya a "name" tulajdons�g URIref-je lesz.

Mindemellett, az URI hivatkoz�soknak alanyk�nt, �ll�tm�nyk�nt �s t�rgyk�nt t�rt�n� haszn�lata az RDF kijelent�sekben �szt�nzi �s t�mogatja a k�z�s sz�k�szletek fejleszt�s�t �s k�z�s haszn�lat�t a weben. A fejleszt�k ugyanis �gy felfedezhetik, �s elkezdhetik alkalmazni azokat a sz�k�szleteket, amelyeket m�sok m�r haszn�lnak a saj�t adat�br�zol�saikhoz, �s ez a k�z�s haszn�lat a fogalmak k�z�s �rtelmez�s�t is jelenti. Ha p�ld�ul az al�bbi triplet:

ex:index.html   dc:creator   exstaff:85740 .

dc:creator nev� �ll�tm�ny�t teljes URI hivatkoz�ss� terjesztj�k ki, egy egy�rtelm� URI hivatkoz�st kapunk a "creator" nev� attrib�tumra a Dublin Core meta-adatok halmaz�ban. (Ez olyan attrib�tumok sz�les k�rben haszn�lt gy�jtem�nye, amelyekkel sokf�le inform�ci�forr�s alapvet� tulajdons�gai le�rhat�k – ahogy azt a 6.1 szekci�ban b�vebben t�rgyaljuk). A fenti triplet �r�ja l�nyeg�ben azt jelenti ki, hogy a viszony a (http://www.example.org/index.html URI-vel azonos�tott) weblap, �s annak meghat�rozott szerz�je k�z�tt (akit a http://www.example.org/staffid/85740 URI azonos�t), nem m�s, mint az a fogalom, amelyet a http://purl.org/dc/elements/1.1/creator URI azonos�t. Ha m�rmost egy m�sik fejleszt�, aki ismeri a Dublin Core sz�k�szletet, vagy aki r�j�n (pl. a weben t�rt�n� keres�ssel), hogy mi a dc:creator pontos jelent�se, az meg�rti azt is, hogy mit jelent a fenti tripletben kijelentett viszony. �s t�maszkodva erre a meg�rt�sre, ez a fejleszt� tud olyan programot �rni, amely e fogalom jelent�s�nek megfelel�en k�pes m�k�dni, amikor feldolgozza a dc:creator �ll�tm�nyt tartalmaz� tripletet.

Term�szetesen, ez a kedvez� hat�s olyan ar�nyban n�, amilyen ar�nyban terjed az URI hivatkoz�sok haszn�lata a dolgok azonos�t�s�ra a liter�lok helyett; pl. az olyan URI hivatkoz�sok haszn�lata, mint az exstaff:85740 �s a dc:creator az olyan karakterl�nc-liter�lok helyett, mint "John Smith" �s "creator". �m m�g egy ilyen kedvez� trend sem k�pes �nmag�ban l�trehozni a k�v�nt hat�st, mert m�g �gy is el�fordulhat, hogy k�t k�l�nb�z� URI-vel hivatkozunk ugyanarra a fogalomra. Ez�rt az a j� megold�s, hogy amikor csak lehet, pr�b�ljuk meg l�tez� sz�k�szletekb�l import�lni a fogalmainkat, pl. olyanokb�l, mint a Dublin Core, ahelyett, hogy �jakat tal�ln�nk ki, amelyekkel esetleg �tfedn�nk a m�r l�tez�, stabil �s elterjedt sz�k�szleteket. Ugyanis folyamatosan fejlesztenek sz�k�szleteket a weben specifikus alkalmaz�sok c�ljaira, ahogyan azt a 6. fejezetben l�tni fogjuk. Azonban, ha keletkeznek is olykor szinonim�k, m�gis az a t�ny, hogy ezek a k�l�nb�z� URI hivatkoz�sok a k�z�sen haszn�lt "webt�rben" ker�lnek felhaszn�l�sra, kedvez� lehet�s�get teremt mind az elt�r� hivatkoz�sok k�z�tti l�nyegi azonoss�g felismer�s�re, mind pedig a k�z�s hivatkoz�sok haszn�lat�nak elterjed�s�re.

Indokolt tov�bb� k�l�nbs�get tenni a k�z�tt a jelent�s k�z�tt, amelyet maga az RDF asszoci�l azokhoz a kifejez�sekhez, amelyeket az RDF kijelent�sekben haszn�lunk (mint pl. a dc:creator az el�z� p�ld�ban), valamint azok k�z�tt az egy�b, k�v�lr�l defini�lt jelent�sek k�z�tt, amelyeket az emberek (vagy emberek �ltal �rt programok) asszoci�lhatnak ezekhez a kifejez�sekhez. Mint nyelv, az RDF csup�n h�rom dolgot defini�l k�zvetlen�l: egyr�szt az alany-�ll�tm�ny-t�rgy tripletek gr�f-szintaxis�t, m�sr�szt az rdf: sz�k�szletben szerepl� URI hivatkoz�sokhoz kapcsol�d� bizonyos jelent�seket, �s harmadr�szt, n�h�ny olyan fogalmat, amelyekkel k�s�bb foglalkozunk; ezeknek a dolgoknak a normat�v defin�ci�ja az [RDF-SZEMANTIKA] �s az [RDF-FOGALMAK] dokumentumban tal�lhat�. Az RDF azonban nem defini�lja az RDF �ll�t�sokban haszn�lhat� olyan kifejez�sek jelent�s�t, amelyeket m�s sz�k�szletek tartalmaznak (mint pl. dc:creator). V�rhat�, hogy tov�bbi specifikus sz�k�szleteket fognak majd �ssze�ll�tani, s ezek kifejez�seihez specifikus jelent�seket fognak t�rs�tani, de ez m�r az RDF-en k�v�l t�rt�nik. Azok az RDF kijelent�sek, amelyek az ilyen sz�k�szletekb�l haszn�lnak fel URI hivatkoz�sokat, �tvihetik az ezekhez t�rsul� specifikus jelent�seket azokhoz az emberekhez, akik ismerik az adott sz�k�szleteket, �s �tvihetik az olyan alkalmaz�sokhoz is, amelyek k�pesek ezeket a sz�k�szleteket feldolgozni; nem mondanak azonban semmit az olyan RDF alkalmaz�sok sz�m�ra, amelyeket nem kifejezetten az ilyen sz�k�szletek feldolgoz�s�ra terveztek.

ex:index.html  dc:creator  exstaff:85740 .

fy:joefy.iunm  ed:dsfbups  fytubgg:85740 .

Az RDF �ll�t�sok nagyon hasonl�ak t�bb m�s, ismert adatform�tumhoz, amelyet inform�ci�k r�gz�t�s�re haszn�lnak, mint p�ld�ul:

• az egyszer� bejegyz�sek a katal�gus-rekordokban, amelyek er�forr�sokat �rnak le egy adatfeldolgoz� rendszer sz�m�ra,
• az egyszer� sorok egy rel�ci�s adatb�zis t�bl�zat�ban,
• az egyszer� kijelent�sek a form�lis logik�ban,

Az ilyen form�tum� inform�ci�k (egy minim�lis form�tum-konverzi�val) RDF kijelent�sekk�nt is interpret�lhat�k, lehet�v� t�ve ily m�don, hogy az RDF seg�ts�g�vel sokf�le forr�sb�l adatokat integr�lhassunk.

2.3 Struktur�lt tulajdons�g�rt�kek �s �res csom�pontok

Nagyon k�nny� lenne az �let, ha a dolgokr�l r�gz�tend� inform�ci�k m�r eleve a fentebb illusztr�lt, egyszer� RDF kijelent�sek form�j�ban �lln�nak rendelkez�s�nkre. Sajnos azonban, a val� vil�g legt�bb adata enn�l j�val �sszetettebb szerkezet�, legal�bbis ami a k�ls� megjelen�s�t illeti. P�ld�ul a kedvenc p�ld�nkban azt az inform�ci�t, mely a John Smith �ltal kre�lt weblap keletkez�si d�tum�t r�gz�ti az exterms:creation-date tulajdons�g �rt�kek�nt, egyetlen t�pus n�lk�li liter�l form�j�ban �br�zoltuk. De mi lenne, ha ezt a tulajdons�got h�rom, k�l�n is kezelhet� inform�ci�k�nt, mondjuk �v, h�nap �s nap form�ban kellene r�gz�teni? Vagy, ha John Smith szem�lyi adatait, mondjuk a lakc�m�t kellene regisztr�lni? Term�szetesen, ki�rhatn�nk a teljes c�met ak�r egyetlen t�pus n�lk�li liter�l form�j�ban is, mint ahogy ebben a tripletben tessz�k:

exstaff:85740   exterms:address   "1501 Grant Avenue, Bedford, Massachusetts 01730" .

De hogyan j�rn�nk el akkor, ha a c�met egy olyan strukt�ra form�j�ban kellene r�gz�teni, mely k�l�n is kezelhet� adatk�nt �br�zolja az utca, a v�ros, az �llam �s az ir�ny�t�sz�m (street, city, state, �s postal code) �rt�keit? Hogyan lehetne ezt le�rni RDF-ben?

Az eff�le struktur�lt inform�ci�t �gy �br�zoljuk az RDF-ben, hogy az olyan �sszetett adatot, mint pl. John Smith lakc�me, egy �n�ll� er�forr�snak tekintj�k, �s azut�n elemi kijelent�seket fogalmazunk meg err�l az �j er�forr�sr�l. Mivel ehhez az RDF gr�fban el�bb komponenseire kell bontanunk John Smith c�m�t, ez�rt a c�mfogalom sz�m�ra k�sz�t�nk egy �j csom�pontot, amelyet egy �j URI hivatkoz�ssal azonos�tunk. (Ez lehet pl. http://www.example.org/addressid/85740, amelyet exaddressid:85740 form�ban r�vid�t�nk). Ezut�n m�r tov�bbi �lek �s csom�pontok seg�ts�g�vel �br�zolhatjuk az elemi inform�ci�k r�gz�t�s�hez sz�ks�ges RDF kijelent�seket, amelyek mindegyik�ben az �j csom�pont lesz az alany, am�g v�g�l ki nem alakul az 5. �br�n l�that� gr�f:

5. �bra: John Smith c�m�nek felbont�sa

Ugyanez triplet form�ban �rva:

exstaff:85740       exterms:address        exaddressid:85740 .
exaddressid:85740   exterms:street         "1501 Grant Avenue" .
exaddressid:85740   exterms:city           "Bedford" .
exaddressid:85740   exterms:state          "Massachusetts" .
exaddressid:85740   exterms:postalCode     "01730" .

Az RDF-ben a struktur�lt inform�ci�k �br�zol�sa sz�mos ilyen "k�zb�ls�" URIref el��ll�t�s�t ig�nyelheti, mint az exaddressid:85740, ha sok olyan �sszetett fogalmat kell �br�zolnunk, mint John Smith lakc�me. Mivel azonban az ilyen seg�dfogalmakra �ltal�ban nem kell az adott gr�fon k�v�lr�l hivatkozni, ez�rt �ltal�ban nincs is sz�ks�g glob�lis azonos�t�kra az el�r�s�kh�z. Amikor teh�t gr�ffal �br�zoltuk az 5. �br�n szerepl� RDF kijelent�seket, a John Smith c�m�hez rendelt URIref el��ll�t�s�ra �s felt�ntet�s�re nem is lett volna sz�ks�g, hiszen a gr�fot �gy is megrajzolhattuk volna, ahogy az a 6. �br�n l�that�:

6. �bra: �res csom�pont haszn�lata

A 6. �br�n szerepl� gr�f, mely egy teljesen szab�lyos RDF gr�f, egy URIref n�lk�li csom�ponttal �br�zolja a John Smith c�m�nek megfelel� fogalmat. Ez az �res csom�pont bet�lti a c�lj�t a rajzon an�lk�l, hogy sz�ks�g volna egy URIref-re, hiszen ez a csom�pont �nmag�ban is j�l mutatja a kapcsolatokat a gr�f k�l�nb�z� r�szei k�z�tt. (Nem v�letlen, hogy az �res csom�pontokat az [RDF-MS]-ben anonimous resources, azaz n�vtelen er�forr�sok n�ven emlegett�k). Amikor azonban tripletek form�j�ban k�v�njuk le�rni a gr�fot, m�giscsak sz�ks�g�nk lesz valamilyen explicit azonos�t�ra, hogy hivatkozni tudjunk erre az �res csom�pontra. Hogy bel�ssuk ezt, pr�b�ljuk meg RDF mondatokkal le�rni a 6. �br�n l�that� gr�fot! Valami eff�l�t kapn�nk:

exstaff:85740   exterms:address         ??? .
???             exterms:street          "1501 Grant Avenue" .
???             exterms:city            "Bedford" .
???             exterms:state           "Massachusetts" .
???             exterms:postalCode      "01730" .

ahol a "???" az �res csom�pontot pr�b�lja jelezni. Mivel azonban egy �sszetettebb gr�f t�bb �res csom�pontot is k�nytelen el��ll�tani, ez�rt sz�ks�g van egy olyan m�dszerre, amellyel megk�l�nb�ztethetj�k ezeket, amikor RDF kijelent�sekben hivatkozunk r�juk. Ez�rt a tripletekben �n. �rescsom�pont-azonos�t�kat haszn�lunk, amelyeket _:name form�ban �runk. A fenti p�ld�ban, mondjuk, a _:johnaddress azonos�t�val hivatkozhatn�nk az �res csom�pontra, mely esetben az al�bbi tripleteket kapn�nk:

exstaff:85740   exterms:address         _:johnaddress .
_:johnaddress   exterms:street          "1501 Grant Avenue" .
_:johnaddress   exterms:city            "Bedford" .
_:johnaddress   exterms:state           "Massachusetts" .
_:johnaddress   exterms:postalCode      "01730" .

Egy gr�f tripletes �br�zol�sa sor�n minden �res csom�pont saj�t azonos�t�t kap. De, elt�r�en az URI azonos�t�kt�l �s a liter�lokt�l, az �rescsom�pont-azonos�t�kat nem tekintj�k a gr�f t�nyleges r�sz�nek (ez j�l l�that� a 6. �br�n megrajzolt gr�fon, ahol nincs is felt�ntetve az azonos�t�). Az ilyen azonos�t�k csup�n arra szolg�lnak, hogy amikor a gr�fot tripletek form�j�ban �rjuk le, meg tudjuk k�l�nb�ztetni, hogy melyik �res csom�pontra hivatkozik egy adott kijelent�s. Az ilyen azonos�t�knak csak azokban a tripletekben van megk�l�nb�ztet� �rv�ny�k, amelyek egyetlen gr�fhoz tartoznak. K�t k�l�nb�z� gr�fban az �res csom�pontok azonos�t�s�ra nyugodtan haszn�lhatjuk ugyanazokat az azonos�t�kat, hiszen nem kell att�l tartanunk, hogy ugyanarra a csom�pontra hivatkoznak, mivel ezek lok�lis hat�k�r� azonos�t�k. Persze, ha v�rhat�, hogy egy csom�pontra az adott gr�fon k�v�lr�l is t�rt�nik majd hivatkoz�s, akkor egy URI-t kell hozz�rendeln�nk. �s v�g�l, mivel az ilyen azonos�t�k mindig (�res) csom�pontokat, �s nem �leket azonos�tanak, ez�rt csak a tripletek alanya vagy t�rgya hely�n alkalmazhatjuk �ket; sohasem haszn�lhat�k teh�t az �ll�tm�ny azonos�t�s�ra.

Ennek a szekci�nak az elej�n l�ttuk, hogy az olyan struktur�lt adatokat, mint pl. John Smith c�me, �gy �br�zolhatjuk, hogy egy k�l�n er�forr�snak tekintj�k, �s erre (mint alanyra) vonatkoz�lag k�l�nb�z� �ll�t�sokat tesz�nk. Ez a p�lda az RDF egyik fontos aspektus�t mutatja meg: azt, hogy az RDF kijelent�sei, k�zvetlen�l, csak bin�ris rel�ci�kat k�pesek �br�zolni. P�ld�ul azt a viszonyt, amely John Smith �s a teljes c�m�t �br�zol� egyetlen liter�l k�z�tt fenn�ll. Amikor azonban John Smith, �s a c�m�t alkot� elemi komponensek k�z�tti viszonyt kell �br�zolnunk, akkor m�r n-�ris (n-�g�) rel�ci�r�l besz�l�nk, ahol t�rt�netesen n = 5, hiszen ezt az alanyt 4 t�rgyhoz (utca, v�ros, �llam, ir�ny�t�sz�m) kell kapcsolnunk. Ahhoz teh�t, hogy az ilyen strukt�r�kat k�zvetlen�l RDF-ben �br�zolhassuk, ezt az n-�g� viszonyt fel kell bontani t�bb bin�ris viszonyra. Az �res csom�pontok haszn�lata az egyik lehet�s�g erre. Minden n-�ris rel�ci�ban az egyik r�sztvev� elemet kinevezz�k a rel�ci� alany�nak (eset�nkben ez John Smith), �s egy �res csom�pontot kre�lunk a rel�ci� t�bbi elem�nek a csatlakoztat�sa sz�m�ra (eset�nkben ez John Smith c�me lesz). A rel�ci� t�bbi r�sztvev�j�t (eset�nkben az utca, v�ros, �llam, ir�ny�t�sz�m komponenseket) az �j er�forr�s, vagyis az �res csom�pont (mint alany) k�l�nb�z� tulajdons�gaik�nt �br�zoljuk.

Az �res csom�pontok alkalmaz�sa azt is lehet�v� teszi, hogy pontosabban fogalmazhassuk meg �ll�t�sainkat az olyan er�forr�sokr�l, amelyeknek esetleg nincs URI-j�k, de amelyek le�rhat�k m�s, olyan er�forr�sokhoz val� viszonyuk alapj�n, amelyeknek van URI-j�k. P�ld�ul, amikor kijelent�seket tesz�nk egy szem�lyr�l (ez�ttal mondjuk Jane Smith-r�l), akkor k�zenfekv�nek t�nhet egy olyan URI haszn�lata az azonos�t�s�hoz, mint pl. az e-mail c�me (mondjuk: mailto:[email protected] ). Ez a megold�s azonban probl�m�kat okozhat. Ilyenkor ugyanis inform�ci�t kell regisztr�lnunk mind az elektronikus postal�d�j�r�l (pl. a szerver c�m�r�l, amelyen ez t�rolva van), mind pedig mag�r�l, Jane Smith-r�l (pl. a jelenlegi c�m�r�l, ahol fizikailag el�rhet�). Ha teh�t egy olyan URI-t haszn�lunk Jane azonos�t�s�ra, mely az e-mail c�m�n alapszik, akkor neh�z lesz meg�llap�tani, hogy maga Jane-e az alany, vagy csak az e-postal�d�ja, amelyr�l a kijelent�seinket megfogalmazzuk. Ugyanez a probl�ma �ll el�, amikor egy c�g weblapj�nak URL-j�t, mondjuk, a http://www.example.com/ URL-t mag�nak a c�gnek az URI-jek�nt haszn�ljuk. Itt is ugyanaz a helyzet �ll el�, mint Jane eset�ben: inform�ci�kat kellene r�gz�ten�nk a weblapr�l, mag�r�l, (hogy pl. ki k�sz�tette, �s mikor), �s k�l�n a c�gr�l is. Ha m�rmost a http://www.example.com/ URI-t haszn�ln�nk mindkett�nek az azonos�t�s�ra, neh�z lenne k�v�lr�l meg�llap�tani, hogy ezek k�z�l melyik a t�nyleges alany.

Az alapvet� probl�ma az, hogy ha Jane e-mail c�m�t haszn�ln�nk Jane helyett, ez nem lenne pontos: Jane, �s az e-mail c�me nem ugyanaz a dolog, s ez�rt ezeket k�l�nb�z�k�ppen kellene azonos�tani. Ha Jane-nek nincs saj�t URI-je, egy �res csom�pont sokkal alkalmasabb ennek a helyzetnek a modellez�s�re. Jane-t teh�t egy �res csom�ponttal �br�zoljuk, �s ehhez az alanyhoz, �ll�tm�nyk�nt, megadjuk az exterms:mailbox azonos�t�t, amelynek t�rgy�ra (a mailbox tulajdons�g �rt�k�re) a mailto:[email protected] azonos�t�val hivatkozunk. Az �res csom�pontot egy�bk�nt le�rhatn�nk az rdf:type tulajdons�ggal is, amelynek az �rt�ke, mondjuk, az exterms:Person (Szem�ly) min�s�tett n�v lehetne. (A t�pusokat a k�vetkez� szekci�ban t�rgyaljuk b�vebben). �gy teh�t, van egy olyan �res csom�pontunk, amelyr�l most m�r minden jellemz� inform�ci�t megadhatunk. A nev�t pl. az exterms:name tulajdons�g �rt�kek�nt, mely "Jane Smith", az al�bbi tripletek seg�ts�g�vel adhatjuk meg:

_:jane   exterms:mailbox   <mailto:[email protected]> .
_:jane   rdf:type          exterms:Person .
_:jane   exterms:name      "Jane Smith" .
_:jane   exterms:empID     "23748"  .
_:jane   exterms:age       "26" .

(Figyelj�k meg, hogy az els� tripletben a mailto:[email protected] hegyes z�r�jelek k�z�tt van megadva. Ez az�rt van �gy, mert a mailto:[email protected] egy teljes URI s�ma, �s nem egy r�vid�t�s, azaz nem min�s�tett n�v, teh�t hegyes z�r�jelek k�z� kell tenn�nk a tripletek le�r�s�n�l.)

Ezek a tripletek l�nyeg�ben ezt mondj�k: "adott egy Szem�ly t�pus� er�forr�s, amelynek az e-postal�d�ja: mailto:[email protected], a neve: Jane Smith stb." Az �res csom�pontot teh�t �gy olvassuk: "adott egy er�forr�s". Azok a kijelent�sek teh�t, amelyek az �res csom�ponttal megadott er�forr�sra mint alanyra hivatkoznak, megadhatj�k az �sszes fontos inform�ci�t err�l az er�forr�sr�l.

A gyakorlatban az �res csom�pontok haszn�lata (ezekben az esetekben URI hivatkoz�sok helyett) nem �rinti l�nyegesen az ilyen t�pus� inform�ci�k kezel�s�t. Ha pl. tudjuk, hogy egy e-mail c�m egyedileg azonos�t egy szem�lyt, mondjuk az example.org c�gn�l (k�l�n�sen, ha a c�g garant�lja, hogy a c�meket nem haszn�lj�k fel k�tszer), ez m�giscsak alkalmas lehet arra, hogy t�bbf�le forr�sb�l inform�ci�kat kapcsoljunk ehhez a szem�lyhez akkor is, ha az e-mail c�m URI-je nem a szem�ly URI-je. Ilyenkor, pl., ha valamilyen RDF-ben regisztr�lt adatot tal�lunk a weben, amelyik le�r egy k�nyvet, ahol a szerz� azonos�t�jak�nt csup�n az e-mail c�me (itt: mailto:[email protected]) van megadva, akkor c�lszer�, ha kombin�ljuk ezt az �j inform�ci�t a fenti tripletekben megadottakkal, hiszen �gy nemcsak azt tudhatjuk meg, hogy a szerz� neve Jane Smith, hanem t�bb m�s szem�lyi adat�hoz is hozz�juthatunk. A mondanival� itt az, hogy ha valami ilyesmit k�zl�nk, hogy "a k�nyv szerz�je: mailto:[email protected]", akkor ez l�nyeg�ben annak a kijelent�snek a r�vid�tett form�ja, hogy "a k�nyv szerz�je olyan valaki, akinek az e-mail c�me mailto:[email protected]". Az �res csom�pont haszn�lata ennek a "valakinek" az �br�zol�s�ra csup�n egy prec�zebb m�dja a val� vil�g egy adott szitu�ci�j�nak a modellez�s�re. (Egy�bk�nt, egyes RDF alap� s�manyelvek lehet�v� teszik annak a specifik�l�s�t, hogy bizonyos tulajdons�gok egyedi azonos�t�i azoknak az er�forr�soknak, amelyeket le�rnak. Ezt az 5.5 szekci� t�rgyalja r�szletesebben.)

ex2terms:book78354   rdf:type          ex2terms:Book .
ex2terms:book78354   ex2terms:author   "Jane Smith" .

ex2terms:book78354   rdf:type          ex2terms:Book .
ex2terms:book78354   ex2terms:author   _:author78354 .
_:author78354        rdf:type          ex2terms:Person .
_:author78354        ex2terms:name     "Jane Smith" .

2.4 Tipiz�lt liter�lok

Az el�z� szekci� bemutatta, hogyan kezelhetj�k azokat a szitu�ci�kat, amikor a t�pus n�lk�li liter�lokkal �br�zolt tulajdons�g�rt�keket fel kell bontanunk struktur�lt �rt�kekre, hogy ezeket egyenk�nt �br�zolhassuk �s visszakereshess�k. Ezt a m�dszert alkalmazva, pl. ahelyett, hogy egy weblap keletkez�si d�tum�t egy exterms:creation-date tulajdons�g �rt�kek�nt, egyetlen t�pus n�lk�li liter�llal �br�zoln�nk, ink�bb egy olyan strukt�r�val �br�zoljuk, mely h�rom �n�ll�, t�pus n�lk�li liter�lb�l �ll, amelyek �rt�kei rendre: az �v, a h�nap �s a nap. Eddig azonban minden konstans �rt�k, amelyet RDF kijelent�sek t�rgyak�nt haszn�ltunk, kiz�r�lag ilyen t�pus n�lk�li (angolul: plain) liter�l volt, akkor is, amikor l�nyeg�ben sz�m�rt�keket k�v�ntunk megadni (mint pl egy �vsz�m, vagy egy �letkor), vagy pedig egy m�sfajta, m�g specializ�ltabb �rt�ket.

A 4. �bra p�ld�ul egy olyan RDF gr�fot �br�zolt, mely John Smith-r�l r�gz�tett inform�ci�kat. Az a gr�f pl. John Smith exterms:age (�letkora) tulajdons�g�nak �rt�k�t a "27" t�pus n�lk�li liter�llal �br�zolta, ahogyan az a 7. �br�n is megjelenik:

7. �bra: John Smith �letkor�nak �br�zol�sa

Itt a hipotetikus example.org c�g nyilv�n sz�mk�nt k�v�nta �rtelmezni a "27" kifejez�st, �s nem egy olyan karakterl�nck�nt, mely a "2" �s a "7" karakterekb�l �ll (hiszen ez egy "�letkor" sz�m�rt�ke akar lenni). Azonban a 7. �bra gr�fj�ban nincs olyan inform�ci�, mely explicit m�don jelezn�, hogy a "27" kifejez�st sz�mk�nt kell �rtelmezni. Ugyan�gy, ez a c�g nyilv�n azt szeretn�, ha ezt a "27"-et decim�lis sz�mk�nt �rtelmezn�k, amelynek �rt�ke 27, �s nem pl. okt�lis sz�mk�nt, amelynek �rt�ke 23. De, sz�gezz�k le ism�t, nincs olyan inform�ci� a 7. �bra gr�fj�ban, amely explicit m�don jelezn� ezt. Persze, egyes alkalmaz�sokat lehetne �gy tervezni, hogy az exterms:age tulajdons�g �rt�k�t automatikusan decim�lis sz�mnak �rtelmezz�k. �m ez azt jelenten�, hogy az adott RDF k�d helyes �rtelmez�se olyan inform�ci�t�l f�ggene, ami nincs megadva az RDF gr�fban, vagyis olyan inform�ci�t�l, ami nem felt�tlen�l �ll rendelkez�sre a t�bbi alkalmaz�s sz�m�ra, amelyik szint�n szeretn� feldolgozni ezt az RDF k�dot.

A programoz�si nyelvek �s az adatb�zis-rendszerek ter�let�n elterjedt gyakorlat az, hogy adatt�pust kapcsolnak a liter�lokhoz (pl. integer, decimal stb.), amelyb�l egy�rtelm�en kider�l, hogy mik�nt kell �rtelmezni az adott liter�lt. Az olyan alkalmaz�s, amelyik ismeri ezt az adatt�pust, az meg tudja �llap�tani, hogy a "10" liter�l, a t�z vagy a kett� sz�m�rt�ket, vagy egy olyan karakterl�ncot �br�zol-e, amelyik az "1" �s a "0" karakterekb�l �ll, att�l f�gg�en, hogy az adatt�pus integer, binary, vagy pedig string. (Tov�bbi specializ�lt adatt�pusokat is haszn�lhatn�nk, hogy egy�rtelm�en azonos�thassuk az olyan m�rt�kegys�geket, mint pl. a "Font" vagy a "Kilogramm", ahogy az m�r, a 2.3 szekci� v�g�n is felmer�lt, hab�r ebben a k�nyvben nem dolgoztuk ki ezeket a t�pusokat). Az RDF-ben tipiz�lt (vagyis t�pussal rendelkez�) liter�lokat haszn�lunk az ilyen inform�ci�k megad�s�ra.

Az RDF tipiz�lt liter�ljait egy karakterl�ncb�l, �s egy URI hivatkoz�sb�l alak�tjuk ki, ahol az el�bbi a liter�l lexikai megjelen�s�t reprezent�lja, az ut�bbi pedig a t�pus�t azonos�tja. Az RDF gr�fban ezt egy liter�l-csom�ponttal �br�zoljuk, amelyben megjelenik ez a p�ros. A tipiz�lt liter�l �rt�ke az az �rt�k, amit a megadott adatt�pus t�rs�t a megadott karakterl�nchoz. P�ld�ul, egy tipiz�lt liter�l haszn�lat�val John Smith �letkor�t (ami 27 �v) triplet form�j�ban �gy adhatn�nk meg:

<http://www.example.org/staffid/85740>  <http://www.example.org/terms/age> "27"^^<http://www.w3.org/2001/XMLSchema#integer> .

vagy, ha alkalmazzuk a min�s�tett n�vvel t�rt�n� r�vid�t�st, akkor �gy:

exstaff:85740  exterms:age  "27"^^xsd:integer .

ha pedig gr�ffal k�v�njuk megadni, akkor 8. �br�n l�that� m�don rajzoljuk le:

8. �bra: John Smith �letkora tipiz�lt liter�l form�j�ban

Hasonl�k�ppen, a 3. �br�n szerepl� gr�fban, amelyik inform�ci�kat k�z�l egy weblapr�l, az exterms:creation-date (a k�sz�t�s d�tuma) tulajdons�g �rt�k�t ezzel a t�pus n�lk�li liter�llal adtuk meg: "August 16, 1999". Egy tipiz�lt liter�l haszn�lat�val azonban a weblap k�sz�t�s�nek d�tum�t egy "d�tum" (date) t�pus� liter�llal explicit form�ban is megadhatn�nk, ahogy az al�bbi triplet mutatja:

ex:index.html  exterms:creation-date  "1999-08-16"^^xsd:date .

Gr�f seg�ts�g�vel pedig �gy adhatn�nk meg, ahogyan a 9. �bra mutatja:

9. �bra: Tipiz�lt liter�l haszn�lata egy weblap k�sz�t�si d�tum�nak le�r�s�ra

Szemben a tipikus programoz�si nyelvekkel �s adatb�zis-rendszerekkel, az RDF-nek nincsenek saj�t, be�p�tett adatt�pusai, mint pl. eg�sz sz�mok, lebeg�pontos sz�mok, karakterl�ncok vagy d�tumok. Ehelyett az RDF tipiz�lt liter�lja ink�bb egy egyszer� m�dot biztos�t annak explicit megjel�l�s�re, hogy milyen adatt�pust kell haszn�lni az adott liter�l �rtelmez�s�hez. Azokat az adatt�pusokat, amelyeket a tipiz�lt liter�lokhoz haszn�lhatunk, az RDF-en k�v�l defini�lt�k, �s �n. adatt�pus URI-kkel azonos�tott�k. (Ez al�l van egy kiv�tel: az RDF defini�l egyetlen be�p�tett adatt�pust, amelyet az rdf:XMLLiteral n�vvel azonos�t, �s amellyel XML tartalmat lehet �br�zolni liter�lis �rt�k form�j�ban. Ezt az adatt�pust az [RDF-FOGALMAK] dokumentum defini�lja, haszn�lat�t pedig k�nyv�nk 4.5 szekci�ja ismerteti.) A 8.�br�n �s a 9.�br�n bemutatott p�ld�kn�l m�r haszn�ltuk az integer (eg�sz sz�m) �s a date (d�tum) adatt�pusokat az XML S�ma adatt�pusai k�z�l, amelyeket az XML Schema Part 2: Datatypes dokumentum ismertet (a referenci�ja: [XML-SCHEMA2]). Az adatt�pusok ilyen megval�s�t�s�nak egyik el�nye az a flexibilit�s, hogy az RDF �gy k�zvetlen�l �br�zolhat k�l�nb�z� forr�sokb�l sz�rmaz� inform�ci�kat an�lk�l, hogy t�puskonverzi�t kellene v�geznie e forr�sok adatt�pusai, �s saj�t, bels� adatt�pusai k�z�tt. (Bizonyos konverzi� az�rt m�gis sz�ks�ges, amikor olyan rendszerek k�z�tt kell adatokat �tvinni, amelyek elt�r� adatt�pus-halmazokkal dolgoznak, de az RDF ilyenkor sem v�gez extra konverzi�t a szabv�nyos RDF t�pusokon, sem oda, sem vissza.)

Mivel egy adott tipiz�lt liter�l jelent�s�t annak adatt�pusa defini�lja, �s mivel az rdf:XMLLiteral kiv�tel�vel az RDF nem defini�l saj�t adatt�pusokat, ez�rt az RDF gr�fban megjelen� tipiz�lt liter�lok t�nyleges interpret�ci�j�t (vagyis annak az �rt�knek a meghat�roz�s�t, amelyet ezek a liter�lok �br�zolnak), egy szoftvernek kell elv�geznie, amelyet �gy �rtak meg, hogy ne csup�n az RDF k�dot, hanem a liter�lok adatt�pusait is korrekt m�don fel tudja dolgozni. Val�j�ban teh�t ennek a szoftvernek egy kiterjesztett nyelvet kell feldolgoznia, mely az RDF-en k�v�l az adatt�pusokat is tartalmazza, mintha ezek az RDF be�p�tett sz�k�szlet�hez tartozn�nak. Ez felveti azt a k�rd�st, hogy mely adatt�pusok �ltal�nosan hozz�f�rhet�k az RDF szoftverben. �ltal�ban az XML S�ma adatt�pusok azok, amelyeket ide sorol az [RDF-SZEMANTIKA]. Ezeknek amolyan "els�k az egyenl�k k�z�tt" st�tusuk van az RDF-ben. Mint m�r eml�tett�k, a 8. �s 9. �bra p�ld�i m�r haszn�ltak n�h�nyat ezekb�l az XML S�ma adatt�pusokb�l, de a k�nyv�nk tov�bbi r�sz�ben bemutatand� p�ld�ink legt�bbj�ben is haszn�lunk ilyen tipiz�lt liter�lokat. (Az XML S�ma adatt�pusokhoz m�r eleve hozz� vannak rendelve a megfelel� URI hivatkoz�sok, ezekre teh�t b�rmikor hivatkozhatunk, l�sd az [XML-SCHEMA2]-n�l) Ezeket az adatt�pusokat egy�bk�nt ugyan�gy kezelj�k, mint b�rmilyen m�s adatt�pust; az els�bbs�g�ket csup�n az indokolja, hogy v�rhat�lag sz�lesebb k�rben elterjednek, �s �gy "hordozhat�ak" lesznek a k�l�nb�z� szoftverek k�z�tt. Ennek eredm�nyek�nt pedig egyre t�bb olyan szoftvert �rnak majd, amelyek fel tudj�k dolgozni ezeket az adatt�pusokat. Persze, �rhatunk olyan RDF szoftvert is, amely m�s adatt�pusokat is fel tud dolgozni, felt�ve, hogy azok beleillenek az RDF keretbe (ennek krit�riumait fentebb m�r ismertett�k).

El�fordulhat, hogy egy RDF szoftvert�l azt k�rik, hogy dolgozzon fel olyan RDF adatt�pusokat, amelyek kezel�s�re nem k�sz�tett�k fel. Ilyenkor lesz n�h�ny olyan feladat, amit a szoftver nem tud elv�gezni. P�ld�ul: minthogy az rdf:XMLLiteral kiv�tel�vel az RDF nem defini�lja azokat az URI hivatkoz�sokat, amelyek az adatt�pusokat azonos�tj�k, �gy egy RDF szoftver, hacsak nem �gy �rt�k meg, hogy meghat�rozott URI hivatkoz�sokat felismerjen, azt sem tudja meg�llap�tani, hogy egy tipiz�lt liter�lban szerepl� URI hivatkoz�s l�tez� adatt�pusra mutat-e egy�ltal�n. Tov�bb�: m�g akkor is, ha egy URI hivatkoz�s l�tez� adatt�pust azonos�t, az RDF maga nem defini�lja az adott liter�l �s az adott adatt�pus �sszep�ros�t�s�nak az �rv�nyess�g�t. Ezt az �rv�nyess�get csak a szoftver�nk tudja meg�llap�tani, ha �gy programoztuk, hogy fel tudja dolgozni ezt a bizonyos adatt�pust.

Tekints�k p�ld�ul azt a tipiz�lt liter�lt, mely az al�bbi tripletben szerepel:

exstaff:85740  exterms:age  "pumpkin"^^xsd:integer .

vagy pillantsunk az al�bbi gr�fra a 10. �br�n:

10. p�lda: Egy �rv�nytelen tipiz�lt liter�l John Smith kor�nak le�r�s�ra

L�thatjuk, hogy noha mindk�t esetben (formailag) �rv�nyes RDF �br�zol�ssal van dolgunk, az m�gis nyilv�nval�an hib�s, hiszen az xsd:integer adatt�pushoz p�ros�tott "pumpkin" liter�l nincs benne az eg�sz sz�m (integer) adatt�pus lexik�lis ter�ben. Az olyan RDF szoftver, teh�t, amelyet nem �gy �rtak meg, hogy fel tudja dolgozni az xsd:integer adatt�pust, nem lenne k�pes felismerni ezt a hib�t.

Ha azonban az RDF tipiz�lt liter�lokat megfelel�en kezelj�k, akkor t�bb inform�ci� �ll rendelkez�s�nkre a liter�lis �rt�kek helyes interpret�ci�j�hoz, ami alkalmasabb� teszi az RDF kijelent�seket az alkalmaz�sok k�z�tti inform�ci�cser�re.

2.5 Az alapfogalmak �sszefoglal�sa

Eg�sz�ben v�ve, az RDF l�nyeg�ben egyszer�: csom�pont-�l-csom�pont diagramok, amelyeket URI hivatkoz�sokkal azonos�tott dolgokr�l sz�l� kijelent�sekk�nt �rtelmez�nk. Ez a szekci� egy bevezet�st adott ezekhez a fogalmakhoz. Mint kor�bban m�r megjegyezt�k, ezeknek a fogalmaknak a normat�v (azaz a definit�v) specifik�ci�ja Az RDF alapfogalmai �s absztrakt szintaxisa dokumentumban, e dokumentum referenci�ja pedig az[RDF-FOGALMAK] linken kereszt�l �rhet� el. Tov�bbi inform�ci�k�rt c�lszer� ehhez a dokumentumhoz fordulni. Ezeknek a fogalmaknak a form�lis szemantik�j�t, azaz a pontos jelent�s�t Az RDF Szemantik�ja c�m� (normat�v) dokumentum �rja le.

Azonban azt is vil�gosan kell l�tnunk, hogy az itt t�rgyalt alapvet� technik�k mellett, amelyekkel RDF kijelent�sek form�j�ban le�rhatjuk a dolgokat, az embereknek vagy szervezeteknek sz�ks�g�k van egy olyan m�dszerre is, amellyel le tudj�k �rni azt a sz�k�szletet (azt a specifikus terminol�gi�t), amelyet az ilyen kijelent�sek sz�kincsek�nt haszn�lni k�v�nnak, �s ezen bel�l is, k�l�n�sen az olyan kifejez�seket, amelyekkel:

• le�rhat�k a dolgok t�pusai (mint pl. exterms:Person)
• le�rhat�k a tulajdons�gok (mint pl. exterms:age �s exterms:creation-date), valamint
• le�rhat�k azon dolgok t�pusai, amelyeket a kijelent�seinkben szerepl� tulajdons�gok (�ll�tm�nyok) alanyaik�nt �s t�rgyaik�nt k�v�nunk haszn�lni (p�ld�ul annak specifik�l�sa c�lj�b�l, hogy egy exterms:age tulajdons�g �rt�k�nek mindig xsd:integer t�pus�nak kell lennie).

Az ilyen sz�k�szletek RDF-ben t�rt�n� le�r�s�nak elemei Az RDF Sz�k�szlet Le�r� Nyelv 1.0: RDF S�ma ([RDF-SZ�K�SZLET]) dokumentumban tal�lhat�k, amelyek gyakorlati alkalmaz�s�t k�nyv�nk 5. fejezete ismerteti.

A [WEBDATA] dokumentumban tov�bbi h�tt�r-inform�ci�k tal�lhat�k az RDF alapelveir�l, valamint az RDF-nek arr�l a szerep�r�l, hogy �ltal�nos nyelvet biztos�t a webes inform�ci�k le�r�s�hoz. Az RDF felhaszn�l elveket �s megold�sokat a tud�s�br�zol�s, a mesters�ges intelligencia �s az adatmenedzsment ter�let�r�l, bele�rtve a konceptu�lis gr�fokat, a logikai alap� tud�s�br�zol�st, a keretrendszereket �s a rel�ci�s adatb�zisokat. Az ilyen t�m�kkal kapcsolatos h�tt�r-inform�ci�k esetleges forr�saik�nt j�l haszn�lhat�k pl. ezek az anyagok: [SOWA], [CG], [KIF], [HAYES], [LUGER], [GRAY].

3.1 Alapelvek

Azok az alapelvek, amelyeken az RDF nyugszik, j�l illusztr�lhat�k n�h�ny olyan p�ld�val, amelyet kor�bban m�r bemutattunk. Vegy�k els�nek az al�bbi, ny�lt sz�veg� angol mondatot, mely magyarul kb. �gy hangzik "az ...index.html weblapnak van egy keletkez�si d�tuma, amelynek �rt�ke 1999. augusztus 16."

http://www.example.org/index.html has a creation-date whose value is August 16, 1999

Ha feltessz�k, hogy m�r hozz�rendelt�nk egy URI hivatkoz�st a creation-date (keletkez�si d�tuma) tulajdons�ghoz, akkor az az RDF gr�f, amely ezt az egyetlen mondatot le�rja, �gy jelenne meg, ahogy az a 11. �br�n l�that�:

11. �bra: Egy weblap keletkez�si d�tum�nak le�r�sa

Ugyanez tripletes �br�zol�sban:

ex:index.html   exterms:creation-date   "August 16, 1999" .

(Figyelj�k meg, hogy ebben a p�ld�ban a d�tum �rt�k�nek �br�zol�s�ra nem tipiz�lt liter�lt haszn�ltunk. Az ilyen liter�lok RDF/XML-ben t�rt�n� �br�zol�s�ra ebben a fejezetben m�g visszat�r�nk.)

A 2. p�lda bemutatja a 11. �br�nak megfelel� RDF/XML szintaxist:

1. <?xml version="1.0"?>
2. <rdf:RDF xmlns:rdf="http://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#"
3.             xmlns:exterms="http://www.example.org/terms/">

4.   <rdf:Description rdf:about="http://www.example.org/index.html">
5.       <exterms:creation-date>August 16, 1999</exterms:creation-date>
6.   </rdf:Description>

7. </rdf:RDF>

(A sorok sz�moz�sa csak a p�lda magyar�zat�nak a k�nny�t�s�t szolg�lja.)

Ez a le�r�s t�ls�gosan b�besz�d�nek t�nhet, ez�rt k�nnyebb lesz meg�rteni, hogy mir�l is van sz�, ha egyenk�nt megvizsg�ljuk az XML sz�veg sorait (a B. f�ggel�k egy�bk�nt tartalmaz egy r�vid bevezet�st az XML-hez).

Az 1. sor <?xml version="1.0"?> tegje az XML deklar�ci�t tartalmazza, mely azt adja meg, hogy a k�vetkez� tartalom XML-ben, �s hogy milyen verzi�j� XML-ben van �br�zolva.

A 2. sorban szerepl� rdf:RDF teggel megnyitunk egy elemet, mely azt jelzi, hogy a k�vetkez� XML tartalom, mely a 7. sorban az </rdf:RDF> z�r�teggel �r v�get, RDF adatokat �br�zol. Az rdf:RDF nyit�teget k�vet�en, ugyanebben a sorban l�thatunk egy XML n�vt�r-deklar�ci�t, amelyet az RDF elem xmlns attrib�tumak�nt adunk meg. Ez a deklar�ci� azt mondja ki, hogy minden olyan n�v ebben a kontextusban, amely az rdf: prefixet viseli, annak a n�vt�rnek a r�sze, amelyet az attrib�tum �rt�kek�nt megadott http://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns# n�vt�r-URIref azonos�t. �gy teh�t azok az URIref-ek, amelyek ezzel a hossz� karakterl�nccal kezd�dnek, az RDF sz�k�szlet kifejez�seit jel�lik meg.

A 3. sorban egy m�sodik XML n�vt�r-deklar�ci� l�that�, ez�ttal az exterms: prefix sz�m�ra. Ezt a deklar�ci�t az rdf:RDF elem m�sodik xmlns attrib�tuma adja meg, �s azt specifik�lja, hogy a http://www.example.org/terms/ teljes n�vt�r-URIref prefixet az exterms: min�s�tettn�v-prefixhez asszoci�ljuk. �gy teh�t azok az URIref-ek, amelyek ezzel a karakterl�nccal kezd�dnek, ahhoz a sz�k�szlethez tartoznak, amelyet a p�ldabeli c�g: az example.org defini�lt. A ">" karakter, a 3. sor v�g�n, a nyit� rdf:RDF teg v�g�t jel�li. Az 1-3 sorok teh�t �ltal�nos inform�ci�kat tartalmaznak az RDF/XML tartalom "kezel�s�r�l", valamint deklar�lj�k az RDF/XML tartalmon bel�l haszn�lt n�vtereket.

A 4-6. sorok azt az RDF/XML k�dot tartalmazz�k, amely le�rja 11. �br�n szerepl� specifikus kijelent�st. K�zenfekv� dolog teh�t �gy besz�lni egy RDF kijelent�sr�l, hogy az egy le�r�s (description), mely az alanyr�l sz�l. Eset�nkben az alanyt a http://www.example.org/index.html URI azonos�tja. Az RDF/XML-ben a kijelent�sek �br�zol�s�nak szok�sos m�dja a k�vetkez�: A 4. sorban l�that� rdf:Description nyit�teg jelzi az er�forr�s le�r�s�nak a kezdet�t, amelyet szorosan k�vet annak az er�forr�snak (a kijelent�s alany�nak) az azonos�t�sa amelyr�l (about) a kijelent�s sz�l. Ez az rdf:about attrib�tum seg�ts�g�vel t�rt�nik, amelynek �rt�ke az er�forr�st (alanyt) azonos�t� URIref. Az 5. sor a tulajdons�g-elemet �br�zolja, amit az exterms:creation-date min�s�tett n�v (mint nyit�teg) jel�l meg, �s amely a kijelent�s �ll�tm�ny�t azonos�tja. Az exterms:creation-date min�s�tett nevet �gy v�lasztottuk ki, hogy amikor a lok�lis creation-date nevet az exterms: prefixhez asszoci�lt n�vt�r-URIref (http://www.example.org/terms/) v�g�hez illesztj�k, akkor megkapjuk az �ll�tm�ny teljes azonos�t�j�t, ami ily m�don http://www.example.org/terms/creation-date lesz. Ennek a tulajdons�g-elemnek a tartalma a kijelent�s t�rgya, amit az "August 19, 1999" tipiz�lt liter�l �br�zol (�s ami nem m�s, mint az er�forr�s/alany "creation-date" tulajdons�g�nak az �rt�ke). A tulajdons�g-elem bele van �gyazva az rdf:Description elembe, ami azt jelzi, hogy ez a tulajdons�g arra az er�forr�sra vonatkozik, amelyet az rdf:Description elem rdf:about attrib�tum�val adunk meg. A 6. sorban l�that� ennek a specifikus rdf:Description elemnek a z�r�tegje.

�s v�g�l: a 7. sorban l�thatjuk a 2. sorban megnyitott rdf:RDF elem z�r�tegj�t. Az rdf:RDF elem haszn�lata az RDF/XML tartalom k�zrefog�s�ra azonban opcion�lis az olyan esetekben, ahol a kontextusb�l kider�l, hogy RDF/XML tartalomr�l van sz�. Ezt az [RDF-SZINTAXIS] t�rgyalja b�vebben. Sohasem �rthat azonban, ha megadjuk az RDF elemet; a tank�nyv�nkben is t�bbnyire �gy j�runk el.

A 2. p�lda bemutatta azokat az alapvet� megold�sokat, amelyeket az RDF/XML haszn�l egy RDF gr�f k�dol�s�ra: az XML elemeket, az attrib�tumokat, az elem tartalm�t �s az attrib�tum �rt�k�t. Az �ll�tm�nyok URI hivatkoz�sait (ugyan�gy, mint n�h�ny csom�pont�t) XML min�s�tett nevekkel jel�lt�k meg, amelyek egy r�vid prefixet (el�t�t-nevet) tartalmaznak, ami a n�vt�r-URI-t helyettes�ti, �s amelyhez ut�n�vk�nt egy lok�lis n�v j�rul, amelyek �gy egy�tt egy n�vt�rrel min�s�tett elemet vagy attrib�tumot alkotnak, ahogyan azt a B. f�ggel�k le�rja. Ez a n�vp�r (vagyis a n�vt�r-URIref �s a lok�lis n�v) reprezent�lja a megjel�lend� gr�fcsom�pont vagy �l (�ll�tm�ny) teljes URI hivatkoz�s�t. Az alanyt �br�zol� csom�pontok URI hivatkoz�sait XML attrib�tum-�rt�kk�nt adtuk meg, �s n�ha ugyan�gy adjuk meg a t�rgyat �br�zol� csom�pont URI hivatkoz�s�t is. A liter�lis csom�pontok, amelyek mindig t�rgyat jel�l� csom�pontok, a tulajdons�g-elemek sz�vegtartalmak�nt vagy attrib�tum-�rt�kek�nt jelennek meg. (Tank�nyv�nk tov�bbi r�sz�ben m�g t�bbet bemutatunk ezek k�z�l a lehet�s�gek k�z�l, de az �sszes ilyen opci�t csak az [RDF-SZINTAXIS] sorolja fel.)

Egy t�bb kijelent�st �br�zol� RDF gr�f egyes kijelent�seit a 2. p�lda 4-6. sor�ban bemutatotthoz hasonl� m�dszerrel �br�zoljuk RDF/XML-ben. P�ld�ul az al�bbi k�t kijelent�st, amelyet kor�bbi p�ld�kb�l m�r ismer�nk:

ex:index.html   exterms:creation-date   "August 16, 1999" .
ex:index.html   dc:language             "en" .

RDF/XML-ben a 3. p�ld�ban bemutatott m�don �rhatjuk le:

1.  <?xml version="1.0"?>
2.  <rdf:RDF xmlns:rdf="http://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#"
3.              xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
4.              xmlns:exterms="http://www.example.org/terms/">

5.    <rdf:Description rdf:about="http://www.example.org/index.html">
6.        <exterms:creation-date>August 16, 1999</exterms:creation-date>
7.    </rdf:Description>

8.    <rdf:Description rdf:about="http://www.example.org/index.html">
9.        <dc:language>en</dc:language>
10.   </rdf:Description>

11. </rdf:RDF>

A 3. p�lda ugyanolyan, mint a 2. p�lda, azzal a k�l�nbs�ggel, hogy ebben megadtunk egy m�sodik rdf:Description elemet is (a 8-10. sorokban), hogy ezzel le�rjuk a m�sodik kijelent�st. (Egy tov�bbi n�vt�r-deklar�ci�t is megadtunk a 3. sorban, hogy ez �ltal azonos�tsuk a m�sodik kijelent�s �ll�tm�ny�nak a dc n�vter�t.) Tetsz�leges sz�m� tov�bbi kijelent�st �rhatn�nk ugyanilyen m�don, egy-egy rdf:Description elem hat�lya alatt.

Amint azt a 3. p�lda is mutatja, ha egyszer m�r megadtuk az XML deklar�ci�t, valamint a haszn�lt n�vterek deklar�ci�j�t, minden tov�bbi RDF kijelent�s hozz�ad�sa m�r rutinszer�en megy, �s szerkezet�k sem t�l bonyolult.

Az RDF/XML szintaxis egy�b r�vid�t�si lehet�s�geket is biztos�t, hogy a gyakrabban el�fordul� dolgokat egyszer�bben le�rhassuk. P�ld�ul, amikor egy adott er�forr�st egyszerre t�bb tulajdons�ggal, illetve �rt�kkel kell jellemezn�nk (ahogyan az a 3. p�ld�ban is el�fordult, ahol az ex:index.html er�forr�s t�bb kijelent�s alanya), akkor ezeket tipikusan egyetlen rdf:Description elembe �gyazva adjuk meg, amelyik ilyenkor az �sszes �ll�tm�ny alany�t reprezent�lja. P�ldak�ppen �br�zoljuk a k�vetkez� h�rom kijelent�st a http://www.example.org/index.html alanyr�l:

ex:index.html   dc:creator              exstaff:85740 .
ex:index.html   exterms:creation-date   "August 16, 1999" .
ex:index.html   dc:language             "en" .

Ennek a gr�fja (mely ugyanaz, mint a 3. �br��) a 12. �br�n l�that�:

12. �bra: T�bb kijelent�s ugyanarr�l az er�forr�sr�l

Ennek a gr�fnak az RDF/XML le�r�s�t pl. a 4. �br�n l�that� m�don adhatn�nk meg:

1.  <?xml version="1.0"?>
2.  <rdf:RDF xmlns:rdf="http://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#"
3.              xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
4.              xmlns:exterms="http://www.example.org/terms/">

5.    <rdf:Description rdf:about="http://www.example.org/index.html">
6.         <exterms:creation-date>August 16, 1999</exterms:creation-date>
7.         <dc:language>en</dc:language>
8.         <dc:creator rdf:resource="http://www.example.org/staffid/85740"/>
9.    </rdf:Description>

10. </rdf:RDF>

Az el�z� k�t p�ld�hoz k�pest, a 4. p�lda egy tov�bbi tulajdons�got (dc:creator) ad meg, mely a 8. sorban l�that�. Tov�bb�, a h�rom tulajdons�g-elem, amelynek az alany�t a http://www.example.org/index.html URI azonos�tja, egyetlen rdf:Description elembe van be�gyazva ahelyett, hogy h�rom ilyen elem keret�ben adn�nk meg a h�rom tulajdons�got.

Emellett, a 8. sorban, bevezett�k a tulajdons�g-elemek megad�s�nak egy �j form�j�t is. Figyelj�k meg, hogy a 7. sorban szerepl� dc:language elem le�r�sa hasonl� a 6. sorban l�that� exterms:creation-date elem le�r�s�hoz, amelyet m�r haszn�ltunk a 2. p�ld�ban. E k�t elem mindegyik�ben a tulajdons�g �rt�k�t t�pus n�lk�li liter�llal �br�zoltuk, �s mint ilyent, a megfelel� tulajdons�g-elem nyit�- �s z�r�tegje k�z� kellett �rnunk. A 8. sorban l�v� dc:creator elem azonban egy olyan tulajdons�got reprezent�l, amelynek az �rt�ke egy k�l�n er�forr�s, teh�t nem egy liter�l. Ha teh�t ennek az er�forr�snak az URI-j�t a dc:creator elem tegp�rja k�z� �rn�nk, akkor ezzel azt mondan�nk, hogy a "creator" (szerz�je) tulajdons�g �rt�ke a "http://www.example.org/staffid/85740" karakterl�nc, �s nem egy olyan URIref, mely az �rt�ket azonos�tja. Hogy jel�lhess�k ezt az alapvet� k�l�nbs�get, egy olyan valamit kell haszn�lnunk, amelyet az XML �res elem teg-nek (empty-element tag) nevez, �s amelyr�l tudnunk kell, hogy nincs k�l�n z�r�tegje. Ebben az �res dc:creator elemben a tulajdons�g �rt�k�t �br�zol� URI hivatkoz�st az elem rdf:resource attrib�tum�nak �rt�kek�nt adjuk meg. Az rdf:resource attrib�tum azt jelzi, hogy az elem �rt�ke egy k�l�n er�forr�s, amelyet az URI hivatkoz�sa azonos�t. Minthogy ezt az URI hivatkoz�st itt egy attrib�tum �rt�kek�nt kell megadni, az RDF/XML elv�rja, hogy ezt abszol�t vagy relat�v form�ban, de mindig teljesen ki�rjuk. Vagyis, ezt nem r�vid�thetj�k le egy min�s�tett n�vre, ahogyan azt megtehett�k az elemek �s az attrib�tumok nevei eset�ben. (Az abszol�t �s relat�v URI hivatkoz�sok t�m�j�t az A. f�ggel�k t�rgyalja.)

Fontos, hogy meg�rts�k: a 4. p�lda RDF/XML k�dja egy r�vid�tett v�ltozat. Az 5. p�ld�ban szerepl� RDF/XML k�dban minden kijelent�st k�l�n �rtunk, �s ez pontosan ugyanazt az RDF gr�fot �rja le, mint a 4. p�lda (azaz a 12. �br�n l�that� gr�fot):

 <?xml version="1.0"?>
 <rdf:RDF xmlns:rdf="http://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#"
             xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
             xmlns:exterms="http://www.example.org/terms/">

   <rdf:Description rdf:about="http://www.example.org/index.html">
       <exterms:creation-date>August 16, 1999</exterms:creation-date>
   </rdf:Description>

   <rdf:Description rdf:about="http://www.example.org/index.html">
       <dc:language>en</dc:language>
   </rdf:Description>

   <rdf:Description rdf:about="http://www.example.org/index.html">
       <dc:creator rdf:resource="http://www.example.org/staffid/85740"/>
   </rdf:Description>

 </rdf:RDF>

A tov�bbi szekci�kban m�g le�runk n�h�ny m�s RDF/XML r�vid�t�si lehet�s�get is. (Az [RDF-SZINTAXIS] dokumentum tartalmazza az �sszes olyan r�vid�t�st, amely alkalmazhat� RDF/XML-ben.)

Az RDF/XML-ben �br�zolhatunk olyan gr�fokat is, amelyekben �res csom�pontok vannak. (Mint m�r a 2.3 szekci�ban le�rtuk, ezek olyan csom�pontok, amelyekhez nem tartozik URIref). P�ld�ul, a 13. �bra, amelyet az [RDF-SZINTAXIS] dokumentumb�l vett�nk �t, egy olyan gr�fot jelen�t meg, mely azt mondja: "A 'http://www.w3.org/TR/rdf-syntax-grammar' URL-lel azonos�tott dokumentum c�me: 'RDF/XML Syntax Specification (Revised)', ennek van egy szerkeszt�je, �s a szerkeszt�nek a neve: 'Dave Beckett', a honlapja pedig: 'http://purl.org/net/dajobe/' ".

13. �bra: Egy �res csom�pontot tartalmaz� gr�f

Ez a gr�f egy olyan alapelvet illusztr�l, amelyet a 2.3 szekci�ban m�r t�rgyaltunk: az �res csom�pont haszn�lat�t olyan valaminek az �br�zol�s�ra, aminek nincs URI-je de le�rhat� m�s inform�ci�k megad�s�val. Eset�nkben az �res csom�pont egy szem�lyt �br�zol, a dokumentum szerkeszt�j�t, akit a nev�vel �s a honlapj�val �runk le.

Az RDF/XML-ben t�bb m�dszer is van az olyan gr�fok �br�zol�s�ra, amelyek �res csom�pontokat tartalmaznak (az [RDF-SZINTAXIS] dokumentumban ez mind megtal�lhat�). Az a m�dszer, amit itt illusztr�lunk (�s ami a legk�zvetlenebb m�dszer), abb�l �ll, hogy egy �rescsom�pont-azonos�t�t rendel�nk minden �res csom�ponthoz. Az ilyen azonos�t� csak egyetlen adott RDF/XML dokumentumon bel�l k�pes egy �res csom�pontot azonos�tani: abban, amelyben allok�lt�k, teh�t szemben az URI hivatkoz�sokkal, az adott dokumentumon k�v�l ez ismeretlen. Az �res csom�pontra az RDF-ben az rdf:nodeID attrib�tum seg�ts�g�vel hivatkozunk, amelynek az �rt�ke egy �rescsom�pont-azonos�t�. Ez az azonos�t� az RDF/XML k�d olyan helyein haszn�lhat�, ahol egy�bk�nt egy er�forr�s URIref-je is megjelenhetne. Specifikusan, az olyan kijelent�seket, amelyeknek az alanya egy �res csom�pont, az RDF/XML-ben egy olyan rdf:Description elemmel is le�rhatjuk, amelyben az rdf:about helyett egy rdf:nodeID attrib�tumot haszn�lunk az alany azonos�t�s�ra. Hasonl�k�ppen, az olyan kijelent�seket, amelyeknek a t�rgya egy �res csom�pont, egy olyan tulajdons�g-elemmel �rhatjuk le, amelyben a t�rgy azonos�t�j�t az rdf:resource helyett egy rdf:nodeID attrib�tummal adjuk meg. A 6. p�lda azt mutatja be, hogy az rdf:nodeID seg�ts�g�vel hogyan lehet RDF/XML-ben le�rni a 13. �br�n szerepl� gr�fot:

1.  <?xml version="1.0"?>
2.  <rdf:RDF xmlns:rdf="http://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#"
3.              xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
4.              xmlns:exterms="http://example.org/stuff/1.0/">

5.     <rdf:Description rdf:about="http://www.w3.org/TR/rdf-syntax-grammar">
6.       <dc:title>RDF/XML Syntax Specification (Revised)</dc:title>
7.       <exterms:editor rdf:nodeID="abc"/>
8.     </rdf:Description>

9.     <rdf:Description rdf:nodeID="abc">
10.        <exterms:fullName>Dave Beckett</exterms:fullName>
11.        <exterms:homePage rdf:resource="http://purl.org/net/dajobe/"/>
12.    </rdf:Description>

13. </rdf:RDF>

A 6. p�lda 9. sor�ban, az abc �rescsom�pont-azonos�t�t haszn�ltuk a t�bb kijelent�s alany�t jelk�pez� �res csom�pont azonos�t�s�ra. Ugyanezt az azonos�t�t haszn�ltuk a 7. sorban annak megjel�l�s�re is, hogy ez az �res csom�pont az alany (azaz a weblap) exterms:editor (szerkeszt�je) tulajdons�g�nak az �rt�ke. Az �rescsom�pont-azonos�t� haszn�lat�nak az az el�nye a t�bbi m�dszerrel szemben, amelyet az [RDF-SZINTAXIS] le�r, hogy ennek seg�ts�g�vel egy RDF/XML dokumentum t�bb hely�r�l is hivatkozhatunk ugyanarra az �res csom�pontra.

�s v�g�l, az RDF/XML-ben a 2.4 szekci�ban megismert tipiz�lt liter�lok is haszn�lhat�k tulajdons�gok �rt�kek�nt, azok helyett a t�pus n�lk�li liter�lok helyett, amelyeket az eddigi p�ld�inkban haszn�ltunk. Egy tipiz�lt liter�lt �gy �br�zolunk, hogy a tulajdons�g-elemhez, mely k�zrefogja a liter�lt, egy rdf:datatype attrib�tumot adunk, amelynek �rt�ke egy, a liter�l adatt�pus�t azonos�t� URIref.

Ha p�ld�ul meg akarn�nk v�ltoztatni a 2. p�ld�ban szerepl� kijelent�st �gy, hogy tipiz�lt liter�lt haszn�ljon t�pus n�lk�li helyett, az exterms:creation-date tulajdons�g �rt�kek�nt, akkor annak tripletes �br�zol�sa �gy n�zne ki:

ex:index.html   exterms:creation-date   "1999-08-16"^^xsd:date .

Ugyanez a kijelent�s RDF/XML szintaxissal le�rva a 7. p�ld�ban szeml�lhet�:

1. <?xml version="1.0"?>
2. <rdf:RDF xmlns:rdf="http://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#"
3.             xmlns:exterms="http://www.example.org/terms/">

4.   <rdf:Description rdf:about="http://www.example.org/index.html">
5.     <exterms:creation-date rdf:datatype=
         "http://www.w3.org/2001/XMLSchema#date">1999-08-16
       </exterms:creation-date>
6.   </rdf:Description>

7. </rdf:RDF>

A 7. p�lda 5. sor�ban egy tipiz�lt liter�l van megadva az exterms:creation-date ("keletkez�si d�tuma") tulajdons�g-elemben oly m�don, hogy annak nyit�tegj�ben egy rdf:datatype attrib�tum jelzi a liter�l adatt�pus�t. Ennek az attrib�tumnak az �rt�ke egy adatt�pus URIref-je, ami eset�nkben a date (d�tum) XML S�ma adatt�pusra mutat. Minthogy ez az URIref itt most egy attrib�tum �rt�ke, ez�rt teljes terjedelm�ben ki kell �rnunk ahelyett, hogy megpr�b�ln�nk xsd:date min�s�tett n�vre ler�vid�teni, ahogy megtett�k ezt a tripletes v�ltozatban. A liter�l "1999-08-16" karakterl�nc�t pedig, amely megfelel a date adatt�pusnak, a tulajdons�g-elem tartalmak�nt �br�zoltuk.

<!DOCTYPE rdf:RDF [<!ENTITY xsd "http://www.w3.org/2001/XMLSchema#">]> 

1. <?xml version="1.0"?>
2. <!DOCTYPE rdf:RDF [<!ENTITY xsd "http://www.w3.org/2001/XMLSchema#">]>

3. <rdf:RDF xmlns:rdf="http://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#"
4.             xmlns:exterms="http://www.example.org/terms/">

5.   <rdf:Description rdf:about="http://www.example.org/index.html">
6.     <exterms:creation-date rdf:datatype="&xsd;date">1999-08-16
       </exterms:creation-date>
7.   </rdf:Description>

8. </rdf:RDF>

B�r az RDF/XML adatok �r�s�nak t�bb r�vid�tett form�ja is l�tezik, az eddig ismertetett p�ld�inkban m�gis a r�vid�t� m�dszereknek csak az egyszer�bb, de �ltal�nosabb v�ltozat�t haszn�ltuk a gr�fok le�r�s�ra. �sszefoglal�sul megism�telj�k, hogy ezek alkalmaz�s�val hogyan �runk le egy RDF gr�fot RDF/XML-ben:

• Minden �res csom�ponthoz hozz�rendel�nk egy �rescsom�pont-azonos�t�t.
• Azokat a csom�pontokat, amelyeket le akarunk �rni, egy nem be�gyazott rdf:Description elem alanyak�nt adjuk meg. Ez t�rt�nhet vagy egy rdf:about attrib�tum seg�ts�g�vel (ha a csom�pontot URIref azonos�tja), vagy egy rdf:nodeID seg�ts�g�vel (ha a csom�pont �res).

  Minden egyes gr�f-triplet sz�m�ra, amelynek az �gy azonos�tott csom�pont az alanya, egy megfelel� tulajdons�g-elemet k�sz�t�nk, amelynek a t�rgya vagy liter�l tartalom, vagy ha ez �res, akkor egy er�forr�s. Ezt az er�forr�st vagy egy rdf:resource attrib�tum specifik�lja (ha a t�rgy csom�pontja egy URIref), vagy egy rdf:nodeID attrib�tum (ha a t�rgy csom�pontja �res).

�sszehasonl�tva az [RDF-SZINTAXIS] n�h�ny, enn�l jelent�sebb r�vid�t�st lehet�v� tev� opci�j�val, ez az egyszer� m�dszer adja a gr�f-strukt�ra legk�zvetlenebb �br�zol�s�t, �s ez�rt k�l�n�sen aj�nlhat� az olyan alkalmaz�sok sz�m�ra, ahol a kimen� RDF/XML k�d tov�bbi RDF feldolgoz�sok bemen� adata lesz.

3.2 Az URI hivatkoz�sok r�vid�t�se �s szervez�se

Az eddigi p�ld�ink felt�telezt�k, hogy az �ppen le�rt er�forr�soknak m�r van URI hivatkoz�suk. �gy pl. a kezdetben bemutatott p�ld�inkban a k�l�nb�z� adataival jellemezt�k a hipotetikus example.org szervezet weblapj�t amelynek URI hivatkoz�sa: http://www.example.org/index.html volt. Ezt az er�forr�st az RDF/XML-ben az rdf:about attrib�tum seg�ts�g�vel azonos�tottuk, amelyben teljes form�j�ban id�zt�k ezt az URI-t. Noha az RDF nem specifik�lja, �s nem is ellen�rzi, hogy mik�nt rendelnek hozz� egy URI hivatkoz�st egy er�forr�shoz, n�ha azonban j� lenne, ha olyan er�forr�sokhoz rendeln�nk az URI hivatkoz�sokat, amelyek egy szervezett csoportot alkotnak. P�ldak�ppen k�pzelj�nk el egy sportszergy�rt� c�get, amelynek a neve example.com, �s amely szeretne kiadni egy RDF alap� katal�gust az ilyen term�keir�l, mint s�trak, t�rabakancsok stb., �s mindezt egy RDF/XML dokumentum form�j�ban k�v�nj�k publik�lni a http://www.example.com/2002/04/products URI-vel azonos�tott webhelyen. Ebben a dokumentumban minden term�khez megadhatn�nak egy k�l�n RDF le�r�st. Ezt a katal�gust (amelyben most m�g csak egyetlen �rufajta szerepel: az "Overnighter" modellnev� s�tor) �gy �rhatjuk le RDF/XML-ben, ahogyan azt a 9. p�lda mutatja:

1.   <?xml version="1.0"?>
2.   <!DOCTYPE rdf:RDF [<!ENTITY xsd "http://www.w3.org/2001/XMLSchema#">]>
3.   <rdf:RDF xmlns:rdf="http://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#"
4.               xmlns:exterms="http://www.example.com/terms/">

5.     <rdf:Description rdf:ID="item10245">
6.          <exterms:model rdf:datatype="&xsd;string">Overnighter</exterms:model>
7.          <exterms:sleeps rdf:datatype="&xsd;integer">2</exterms:sleeps>
8.          <exterms:weight rdf:datatype="&xsd;decimal">2.4</exterms:weight>
9.          <exterms:packedSize rdf:datatype="&xsd;integer">784</exterms:packedSize>
10.    </rdf:Description>

  ...tov�bbi term�kek le�r�sai...

11.  </rdf:RDF>

A 9. p�lda hasonl� a kor�bbi p�ld�khoz, abban a m�dban, ahogyan �br�zolja pl. a s�tor (tent) tulajdons�gait: a modellt (model), a fekv�helyek sz�m�t (sleeps), a s�lyt (weight) �s a sz�ll�t�si m�retet (packedSize).

(Itt a keret�l szolg�l� xml-, DOCTYPE-, RDF- �s n�vt�r-deklar�ci�k az 1-4 sorokban, �s a 11. sorban szerepelnek. Ez olyan inform�ci�, amelyet csak egyszer kell megadni egy katal�gus meg�r�s�n�l, azaz nem kell megism�telni a t�bbi term�k le�r�s�hoz. Figyelj�k meg azt is, hogy azokat az adatt�pusokat, amelyeket a s�tor k�l�nb�z� tulajdons�gaihoz t�rs�tottunk, explicit m�don adtuk meg, m�g az egyes tulajdons�g�rt�kekhez tartoz� m�rt�kegys�geket nem jelezt�k, pedig ezeknek is rendelkez�sre kellene �llniuk ahhoz, hogy helyesen interpret�ljuk az �rt�keket. (A 4.4 szekci� ismerteti az olyan m�rt�kegys�gek �s egy�b inform�ci�k �br�zol�s�t, amelyek a tulajdons�gok �rt�keihez t�rsulhatnak.) A p�ld�b�l csup�n sejthet�, hogy az exterms:sleeps tulajdons�g �rt�ke azon szem�lyek sz�ma, akik a s�torban �jszak�zhatnak, hogy az exterms:weight �rt�ke (a s�tor s�lya) kilogrammban van kifejezve, �s hogy az exterms:packedSize (az �sszecsomagolt s�tor m�rete) n�gyzetcentim�terben van megadva.

Az egyik fontos k�l�nbs�g a kor�bbi p�ld�ink �s a jelenlegi k�z�tt az, hogy az 5. sorban az rdf:Description elemnek rdf:ID attrib�tuma van rdf:about helyett. Az rdf:ID haszn�lat�val itt egy er�forr�sr�sz-azonos�t�t (fragment identifier) specifik�ltunk, amelyet az rdf:ID attrib�tum �rt�kek�nt adtunk meg. Ez az azonos�t� az item10245, mely nyilv�n az example.com c�g �ltal megadott egyik katal�gust�tel sz�ma, �s egyben annak a teljes URI hivatkoz�snak a r�vid�t�se, mely az �ppen le�rt er�forr�st (azaz a term�ket: az "Overnighter" t�pus� s�tort) azonos�tja. Az item10245 er�forr�sr�sz-azonos�t� egy b�zis-URI-hez viszony�tva �rtend�, ami eset�nkben a katal�gust tartalmaz� dokumentum URI-je. A s�tort azonos�t� teljes URI hivatkoz�st �gy kapjuk meg, hogy a dokumentum b�zis-URI-j�nek v�g�hez, egy "#" karakterrel elv�lasztva, hozz�illesztj�k az er�forr�sr�sz-azonos�t�t. Ez teh�t �gy n�z ki: http://www.example.com/2002/04/products#item10245.

Az rdf:ID attrib�tum n�mileg hasonl�t az XML �s a HTML �ltal haszn�lt ID attrib�tumhoz, m�gpedig annyiban, hogy ez is egy olyan nevet defini�l, mely egyedi az aktu�lis b�zis-URI �ltal azonos�tott dokumentumon (eset�nkben a katal�guson) bel�l. A p�ld�b�l kit�nik, hogy az rdf:ID attrib�tum az item10245 nevet rendelte az "Overnighter" t�pus� s�torhoz. B�rmilyen m�s RDF/XML le�r�s, ami ezen a katal�guson bel�l van, hivatkozhat erre a term�kre ak�r az abszol�t URI hivatkoz�ssal, ami http://www.example.com/2002/04/products#item10245, ak�r a relat�v v�ltozat�val, ami #item10245.

Ism�t hangs�lyozzuk: a relat�v URIref �gy �rtend�, hogy az egy olyan URIref, amelyet a katal�gus b�zis-URI-j�hez viszony�tva defini�lunk. Egy hasonl� r�vid�t�st haszn�lva, az adott s�tort�pusra vonatkoz� URI hivatkoz�st �gy is megadhatn�nk a fenti katal�gus bejegyz�sben: rdf:about="#item10245" (azaz k�zvetlen�l a relat�v URI-vel, ahelyett, hogy az rdf:ID="item10245" form�t v�lasztan�nk). Mint r�vid�t� mechanizmus, a k�t forma l�nyeg�ben szinonim, hiszen az RDF/XML az �rt�k�ket mindk�t esetben a http://www.example.com/2002/04/products#item10245 abszol�t URI hivatkoz�ss� terjeszti ki. Az rdf:ID haszn�latakor azonban egy ellen�rz�s is megval�sul, amikor valamilyen nevet rendel�nk hozz�, ugyanis az rdf:ID attrib�tummal csak egyszer szabad defini�lnunk egy nevet relat�v URI-k�nt ugyanahhoz a b�zis-URI-hez viszony�tva. (Vagyis, ugyanazon a dokumentumon bel�l egy helyi n�v csak egyszer deklar�lhat�, de ak�rh�nyszor hivatkozhatunk r� m�s elemekb�l).

B�rmelyik relat�v hivatkoz�si form�t is haszn�ln�nk, az example.com k�t l�p�sben rendeln� hozz� az URI hivatkoz�st a s�torhoz: el�sz�r is hozz�rendelne egy URI hivatkoz�st mag�hoz a katal�gushoz, majd pedig, m�r a katal�guson bel�l, a s�tor tulajdons�gainak le�r�sakor hozz�rendeln� az adott katal�gust�telhez a relat�v hivatkoz�s nev�t. A relat�v URIref ilyen haszn�lat�t �gy is felfoghatjuk, hogy ez annak a teljes URI-nek a r�vid�t�se, amely az RDF-t�l f�ggetlen�l m�r hozz� van rendelve a s�torhoz, �s csak hivatkozunk erre (az rdf:about attrib�tum seg�ts�g�vel), de felfoghatjuk �gy is, hogy a relat�v URIref-et a dokumentumon bel�l �ppen most deklar�ljuk, �s �ppen most rendelj�k hozz� ehhez a katal�gust�telhez (az rdf:ID seg�ts�g�vel).

Egy olyan RDF le�r�s, mely a katal�guson k�v�l van, az URIref abszol�t v�ltozat�val hivatkozhatna erre a katal�gust�telre. Ezt, mint m�r eml�tett�k, a s�torra mutat� relat�v URIref �s a katal�gust azonos�t� b�zis-URI egybetold�s�val �ll�tjuk el�. Tegy�k fel, hogy egy t�rasportokkal foglalkoz� web alap� szolg�ltat�s, nevezz�k exampleRatings.com-nak, RDF-et haszn�lna a k�l�nb�z� s�trak fogyaszt�i tetsz�si index�nek a publik�l�s�ra. Azt az �tcsillagos min�s�t�st, amelyet az egyik v�s�rl� (Richard Roe) a 9. p�ld�ban le�rt s�torra adott, az exampleRatings.com webhely a 10. p�ld�ban l�that� m�don regisztr�lhatn�:

1.  <?xml version="1.0"?>
2.  <!DOCTYPE rdf:RDF [<!ENTITY xsd "http://www.w3.org/2001/XMLSchema#">]>
3.  <rdf:RDF xmlns:rdf="http://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#"
4.              xmlns:sportex="http://www.exampleRatings.com/terms/">

5.    <rdf:Description rdf:about="http://www.example.com/2002/04/products#item10245">
6.         <sportex:ratingBy rdf:datatype="&xsd;string">Richard Roe</sportex:ratingBy>
7.         <sportex:numberStars rdf:datatype="&xsd;integer">5</sportex:numberStars>
8.    </rdf:Description>
9.  </rdf:RDF>

A 10 p�lda 5. sora egy rdf:Description elemet haszn�l egy rdf:about attrib�tummal, amelynek az �rt�ke a s�tort azonos�t� abszol�t URIref. Ennek a haszn�lata egy�rtelm�v� teszi, hogy a min�s�t�s (rating) pontosan melyik term�kre vonatkozik.

Ezek a p�ld�k t�bb l�nyeges dolgot is illusztr�lnak. Mindenekel�tt azt, hogy b�r az RDF nem specifik�lja, �s nem is ellen�rzi, hogy mik�nt rendelj�k/rendelt�k hozz� az URI hivatkoz�sokat az er�forr�sokhoz (eset�nkben a katal�gusban szerepl� k�l�nb�z� s�trakhoz �s m�s t�telekhez), m�gis l�trej�n az a k�v�natos eredm�ny, hogy a megfelel� URI hivatkoz�sok a megfelel� er�forr�sokhoz vannak hozz�rendelve. Ez az eredm�ny mindig k�t folyamat kombin�ci�ja r�v�n j�n l�tre: az egyik egy RDF-en k�v�li folyamat, amelynek sor�n egy olyan dokumentumot (eset�nkben egy katal�gust) l�tunk el azonos�t�val, mely tartalmazza ezeknek az er�forr�soknak a le�r�s�t, a m�sik pedig egy olyan, RDF-en bel�li folyamat, amelynek sor�n ezen a dokumentumon bel�l, az er�forr�sok le�r�sakor, a r�juk hivatkoz� relat�v URI hivatkoz�sokat az rdf:ID seg�ts�g�vel deklar�ljuk. P�ld�ul az example.com c�g haszn�lhatn� ezt a katal�gust egy olyan k�zponti forr�sk�nt, amelyben a term�kei le vannak �rva, annak implicit elfogad�s�val, hogy ha egy �ru term�ksz�ma nem szerepel a katal�gus valamelyik t�tel�nek a le�r�s�ban, akkor ez az �ru nem tartozik az example.com term�kei k�z�. (Megjegyzend�, hogy az RDF nem t�telezi fel, hogy b�rmilyen konkr�t kapcsolat l�tezik k�t er�forr�s k�z�tt, csak mert az URI hivatkoz�suknak ugyanaz a b�zis-URI-je, vagy mert m�s m�don hasonl�ak. Egy ilyen kapcsolat esetleg ismert lehet az example.com sz�m�ra, de ezt nem defini�lja k�zvetlen�l az RDF.)

Ezek a p�ld�k egy�bk�nt a Web egyik alapvet� architektur�lis alapelv�re is r�vil�g�tanak: arra, hogy b�rki szabadon megadhat inform�ci�kat egy l�tez� er�forr�sr�l egy tetsz�se szerinti sz�k�szlet haszn�lat�val [BERNERS-LEE98]. Ezek a p�ld�k azt is mutatj�k, hogy az RDF seg�ts�g�vel le�rt er�forr�soknak nem kell egyetlen helyen �sszegy�jtve lenni�k, hanem a weben sz�tsz�rva is elhelyezkedhetnek. Ez nemcsak a p�ldabeli eset�nkre igaz, amelyben az egyik szervezet min�s�t, vagy komment�l egy olyan er�forr�st, amelyet egy m�sik defini�lt, hanem olyan esetekre is �rv�nyes, ahol az er�forr�s eredeti defini�l�ja (vagy b�rki m�s) tov�bbi inform�ci�k megad�s�val er�s�teni �s gazdag�tani k�v�nja annak az er�forr�snak a le�r�s�t. Ez megt�rt�nhet mag�nak a dokumentumnak a m�dos�t�s�val, amelyben az er�forr�st eredetileg defini�lt�k, vagy pedig, ahogy az exampleRatings.com is teszi, egy �j, k�l�n dokumentum elk�sz�t�s�vel, amelyben tov�bbi tulajdons�gokat �s �rt�keket ad meg egy rdf:Description elemben, mely az eredeti er�forr�sra hivatkozik egy rdf:about attrib�tummal megadott URI-ref seg�ts�g�vel.

A fenti diszkusszi� jelezte, hogy a relat�v URI hivatkoz�sok, mint pl. a #item10245, egy b�zis-URI-hez viszony�tva �rtelmezhet�k. Ez implicit m�don annak az er�forr�snak az URI-je lesz, amelyikben a relat�v URIref-et haszn�ljuk. Egyes esetekben azonban k�v�natos, hogy explicit m�don is specifik�lhassuk ezt a b�zis-URI-t. T�telezz�k fel p�ld�ul, hogy a http://www.example.com/2002/04/products URI-vel azonos�tott katal�gust az example.org c�g egy duplik�t v�ltozatban, egy m�sik, �n. t�kr�z� webhelyen (mirror site) is szeretn� publik�lni, amelyet azonos�tson, mondjuk, a http://mirror.example.com/2002/04/products URIref. Ez probl�m�t okozhatna, hiszen ha az eredeti katal�gushoz a t�kr�z�tt webhelyen k�v�nn�nk hozz�f�rni, akkor a p�ldabeli s�tor teljes URI hivatkoz�s�t a le�r�st tartalmaz� dokumentum b�zis-URI-j�b�l �ll�tan�nk el�, ami ebben az esetben a http://mirror.example.com/2002/04/products#item10245 URIref lenne, �s nem a k�v�nt http://www.example.com/2002/04/products#item10245, vagyis m�s er�forr�sra hivatkozn�nk, mint amire akartunk. Ennek elker�l�se �rdek�ben az example.org feltehet�leg egy explicit b�zis-URI-t rendelne a term�keit azonos�t� URI hivatkoz�sokhoz ahelyett, hogy a probl�m�t megker�lend�, csak egy helyen publik�ln� a katal�gus�t.

Hogy az ilyen helyzetekre megold�st adjon, az RDF/XML t�mogatja az XML b�zis opci�t (XML Base [XML-BASE]), mely lehet�v� teszi, hogy az XML dokumentum specifik�ljon egy olyan b�zis-URI-t, amelyik f�ggetlen a saj�t b�zis-URI-j�t�l. A 11. p�lda azt mutatja meg, hogy mik�nt �rn�nk meg a kor�bbi katal�gust az XML Base felhaszn�l�s�val:

1.   <?xml version="1.0"?>
2.   <!DOCTYPE rdf:RDF [<!ENTITY xsd "http://www.w3.org/2001/XMLSchema#">]>
3.   <rdf:RDF xmlns:rdf="http://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#"
4.               xmlns:exterms="http://www.example.com/terms/"
5.               xml:base="http://www.example.com/2002/04/products">

6.     <rdf:Description rdf:ID="item10245">
7.          <exterms:model rdf:datatype="&xsd;string">Overnighter</exterms:model>
8.          <exterms:sleeps rdf:datatype="&xsd;integer">2</exterms:sleeps>
9.          <exterms:weight rdf:datatype="&xsd;decimal">2.4</exterms:weight>
10.         <exterms:packedSize rdf:datatype="&xsd;integer">784</exterms:packedSize>
11.    </rdf:Description>

  ...tov�bbi term�kek le�r�sai...

12.  </rdf:RDF>

A 11. p�lda 5. sor�ban l�that� xml:base deklar�ci� azt specifik�lja, hogy egy esetleges tov�bbi xml:base deklar�ci� el�fordul�s�ig, az rdf:RDF elemen bel�l a http://www.example.com/2002/04/products URI tekintend� b�zis-URI-nek, �s �gy minden relat�v URIref, mely az adott xml:base attrib�tum hat�ly�n bel�l van, a deklar�lt b�zishoz viszony�tva �rtend�, mindegy, hogy mi az aktu�lis dokumentum saj�t b�zis-URI-je. Ennek eredm�nyek�ppen a s�trat azonos�t� #item10245 relat�v hivatkoz�st �gy �rtelmezi az RDF/XML, hogy annak abszol�t URI hivatkoz�sa http://www.example.com/2002/04/products#item10245, f�ggetlen�l att�l, hogy �ppen melyik webhelyen publik�lj�k a katal�gust. Vagyis, f�ggetlen�l att�l, hogy mi a dokumentum aktu�lis URI-je, s�t m�g att�l is, hogy a b�zis-URI-ref azonos�t-e egy�ltal�n valamilyen konkr�t dokumentumot.

Eddig a p�ld�nk csup�n egyetlen term�k le�r�s�t: egy meghat�rozott s�tort�pus le�r�s�t mutatta be. Az example.com azonban val�sz�n�leg aj�nlani szeretne t�bbf�le s�tormodellt, �s m�s term�kfajt�b�l is t�bbf�l�t, p�ld�ul h�tizs�kokat, t�rabakancsokat stb. A dolgok k�l�nb�z� fajt�kba vagy kateg�ri�kba t�rt�n� besorol�sa/oszt�lyoz�sa hasonl� koncepci�, mint a programnyelvekben haszn�lt objektumok k�l�nb�z� t�pusokba vagy oszt�lyokba sorol�sa. Az RDF t�mogatja ezt a fogalmat egy el�re defini�lt tulajdons�g, az rdf:type bevezet�s�vel. Amikor egy RDF er�forr�st valamely tulajdons�g�val le�runk, akkor ennek a tulajdons�gnak az �rt�k�t egy olyan er�forr�snak tekintj�k, mely a dolgok egy kateg�ri�j�t vagy oszt�ly�t k�pviseli; ennek a tulajdons�gnak az alany�t pedig a saj�t kateg�ri�ja vagy oszt�lya egyik eset�nek, el�fordul�s�nak (instance), vagy m�s sz�val: egyed�nek (individual) tekintj�k. A 12. p�lda az rdf:type haszn�lat�val bemutatja, hogy az example.com mik�nt jelezhetn� azt, hogy az "item10245" katal�gust�tel le�r�sa egy s�torra vonatkozik:

1.   <?xml version="1.0"?>
2.   <!DOCTYPE rdf:RDF [<!ENTITY xsd "http://www.w3.org/2001/XMLSchema#">]>
3.   <rdf:RDF xmlns:rdf="http://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#"
4.               xmlns:exterms="http://www.example.com/terms/"
5.               xml:base="http://www.example.com/2002/04/products">

6.     <rdf:Description rdf:ID="item10245">
7.          <rdf:type rdf:resource="http://www.example.com/terms/Tent"/>
8.          <exterms:model rdf:datatype="&xsd;string">Overnighter</exterms:model>
9.          <exterms:sleeps rdf:datatype="&xsd;integer">2</exterms:sleeps>
10.         <exterms:weight rdf:datatype="&xsd;decimal">2.4</exterms:weight>
11.         <exterms:packedSize rdf:datatype="&xsd;integer">784</exterms:packedSize>
12.    </rdf:Description>

  ...tov�bbi term�kek le�r�sai...

13.  </rdf:RDF>

A 12. p�lda 7.sor�ban az rdf:type tulajdons�g azt jelzi, hogy az �ppen le�rt er�forr�s a http://www.example.com/terms/Tent URI hivatkoz�ssal azonos�tott S�tor oszt�lynak egyik konkr�t el�fordul�sa, vagy m�s sz�val: egyik egyede. Ez felt�telezi, hogy az example.com c�g m�r el�re defini�lta a saj�t term�k-oszt�lyait ugyanannak a sz�k�szletnek a r�szek�nt, mely a c�g t�bbi saj�tos szakkifejez�s�t is tartalmazza (mint pl. az exterms:weight), s �gy a Tent oszt�ly abszol�t URI-j�vel hivatkozhatunk r�. Ha az example.com c�g a term�k-oszt�lyait a katal�guson bel�l defini�lta volna, akkor a #Tent relat�v URIref seg�ts�g�vel is hivatkozhatn�nk a s�torok oszt�ly�ra.

Az RDF, maga, nem tartalmaz eszk�z�ket a dolgok olyan alkalmaz�s-specifikus oszt�lyainak a defini�l�s�ra, mint pl. a "S�tor", vagy az olyan tulajdons�gaik defini�l�s�ra, mint pl. az exterms:weight. Az ilyen oszt�lyokat �s tulajdons�gokat egy RDF s�ma keret�ben lehet defini�lni az RDF S�ma nyelv seg�ts�g�vel, amelyet az 5. fejezet t�rgyal. Az oszt�lyok �s tulajdons�gok defini�l�s�ra m�s eszk�z�k is l�teznek, mint pl. a DAML+OIL �s az OWL nyelvek; ezeket az 5.5 szekci� mutatja be r�viden.

Meglehet�sen �ltal�nos az RDF haszn�lat�ban, hogy az er�forr�sokhoz t�pust rendel�nk az rdf:type tulajdons�g seg�ts�g�vel, mely �gy jellemzi ezeket a forr�sokat, mint t�pusok vagy oszt�lyok konkr�t el�fordul�s�t/egyed�t. Az ilyen er�forr�sokat a gr�fban tipiz�lt csom�pontoknak (typed nodes), az RDF/XML le�r�sban pedig tipiz�lt csom�pont-elemeknek nevezz�k. Az RDF/XML szintaxis az ilyen elemek le�r�s�n�l egy speci�lis r�vid�t�st tesz lehet�v�. Enn�l a r�vid�t�sn�l kihagyjuk az rdf:type tulajdons�got �s az �rt�k�t, az rdf:Description elemet pedig egy m�sik elemmel helyettes�tj�k, amelynek a neve egy olyan min�s�tett n�v, mely megfelel a kihagyott rdf:type tulajdons�g �rt�k�nek (vagyis annak az URI hivatkoz�snak, amelyik megnevezi az oszt�lyt). Ennek a r�vid�t�snek a haszn�lat�val az example.com 12. p�ldabeli s�tr�t a 13. p�ld�ban megadott m�don lehetne le�rni:

1.   <?xml version="1.0"?>
2.   <!DOCTYPE rdf:RDF [<!ENTITY xsd "http://www.w3.org/2001/XMLSchema#">]>
3.   <rdf:RDF xmlns:rdf="http://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#"
4.               xmlns:exterms="http://www.example.com/terms/"
5.               xml:base="http://www.example.com/2002/04/products">

6.     <exterms:Tent rdf:ID="item10245">
7.          <exterms:model rdf:datatype="&xsd;string">Overnighter</exterms:model>
8.          <exterms:sleeps rdf:datatype="&xsd;integer">2</exterms:sleeps>
9.          <exterms:weight rdf:datatype="&xsd;decimal">2.4</exterms:weight>
10.         <exterms:packedSize rdf:datatype="&xsd;integer">784</exterms:packedSize>
11.    </exterms:Tent>

  ...tov@?bbi term�kek le�r�sai...

12.  </rdf:RDF>

A 12. �s a 13. p�lda egyar�nt j�l mutatta, hogy az RDF kijelent�seket le lehet �rni az RDF/XML-ben olyan m�don is, amely nagyon eml�keztet a k�zvetlen�l XML-ben (teh�t nem RDF/XML-ben) k�sz�lt le�r�sokra. Ez egy l�nyeges aspektus, tekintettel a k�l�nf�le XML alkalmaz�sok egyre n�vekv� sz�m�ra, hiszen ez azt sejteti, hogy az RDF haszn�lhat� lenne ezekben az alkalmaz�sokban an�lk�l, hogy nagyobb v�ltoztat�sokat kellene v�grehajtani abban a m�dban, ahogyan az inform�ci�ikat struktur�lj�k.

3.3 Az RDF/XML �sszefoglal�sa

A fenti p�ld�k illusztr�lt�k az RDF/XML szintaxis n�h�ny fundament�lis elem�t. Ezek a p�ld�k elegend� inform�ci�t ny�jtottak ahhoz, hogy elkezdj�nk hasznos RDF/XML dokumentumokat k�sz�teni. Az RDF/XML szintaxis specifik�ci�ja c�m� (normat�v) dokumentum egy alaposabb diszkusszi�t tartalmaz azokr�l az elvekr�l is, amelyekre az RDF gr�fok XML-ben t�rt�n� modellez�se �p�l, �s amelyeket �sszefoglal�an "cs�koz�s" (striping) n�ven emleget az RDF/XML zsargon. Ugyanez a dokumentum tov�bbi lehet�s�geket mutat be az RDF/XML k�d �r�s�nak r�vid�t�s�re, valamint tov�bbi r�szleteket �s p�ld�kat k�z�l az RDF adatok XML-be t�rt�n� �t�r�s�hoz.

4.1 RDF kont�nerek

Gyakran sz�ks�g van arra, hogy dolgokb�l csoportokat k�pezz�nk, �s �gy �rjuk le �ket. P�ld�ul Ilyen eset az, amikor ki kell jelenten�nk, hogy egy k�nyvnek t�bb szerz�je, egy tanfolyamnak t�bb hallgat�ja, vagy egy szoftvernek t�bb modulja van, �s ezeket csoportk�nt kell jellemezn�nk �s kezeln�nk. Az RDF rendelkezik t�bb, el�re defini�lt (be�p�tett) t�pussal �s tulajdons�ggal, amelyeket arra haszn�lhatunk, hogy az ilyen csoportokat le�rjuk.

El�sz�r is, az RDF-nek van egy kont�ner sz�k�szlete, mely h�rom el�re defini�lt t�pust tartalmaz (n�h�ny ezekhez kapcsol�d� tulajdons�ggal egy�tt). A kont�ner egy olyan er�forr�s, mely t�bb dolgot tartalmaz. Ezeket a dolgokat tagoknak nevezz�k. A kont�ner tagjai lehetnek er�forr�sok (bele�rtve az �res csom�pontokat is), �s lehetnek liter�lok. Az RDF h�romf�le t�pus� kont�nert defini�l:

• rdf:Bag (zs�k)
• rdf:Seq (sorozat, v. szekvencia)
• rdf:Alt (alternativa-csoport)

A zs�k egy olyan er�forr�s, amelynek t�pusa rdf:Bag, �s olyan er�forr�sok vagy liter�lok csoportj�t �br�zolja, amelyben duplik�t tagok is el�fordulhatnak, �s amelyben nincs jelent�s�ge a tagok sorrendj�nek. Egy Bag kont�ner le�rhatja p�ld�ul alkatr�sz-sz�mok egy csoportj�t, ahol a tagok feldolgoz�s�n�l a sorrendnek nincs szerepe.

A sorozat vagy szekvencia egy olyan er�forr�s, amelynek t�pusa rdf:Seq, �s olyan er�forr�sok vagy liter�lok csoportj�t �br�zolja, amelyben duplik�t tagok is el�fordulhatnak, �s amelyben a tagok sorrendje szignifik�ns. Egy Seq kont�ner le�rhat p�ld�ul egy olyan csoportot, amelynek a tagjait n�v szerinti �b�c�sorrendben kell tartani.

Az alternat�va-csoport, amelynek t�pusa rdf:Alt, olyan er�forr�sok vagy liter�lok csoportj�t �br�zolja, amelyek alternat�v�k (tipikusan egy tulajdons�g �rt�k�nek az alternat�v�i). Egy Alt kont�ner le�rhatja p�ld�ul egy k�nyv c�m�nek k�l�nb�z� nyelv�, alternat�v ford�t�sait, vagy alternat�v webhelyek egy list�j�t, amelyben egy er�forr�s megtal�lhat�. Egy alkalmaz�snak, mely olyan tulajdons�got haszn�l, amelynek �rt�ke egy Alt kont�ner, tudnia kell, hogy a kont�ner b�rmelyik tagj�t v�laszthatja a tulajdons�g �rt�k�nek, amelyik a sz�m�ra megfelel.

Ahhoz, hogy le�rjunk egy er�forr�st, mint e kont�nert�pusok egyik�t, az er�forr�snak egy rdf:type tulajdons�got adunk, amelynek �rt�ke az rdf:Bag, rdf:Seq, vagy rdf:Alt el�re defini�lt er�forr�s valamelyike lesz, att�l f�gg�en, hogy melyikre van sz�ks�g�nk. A kont�ner er�forr�s, ami ugyan�gy lehet egy �res csom�pont, mint egy URI hivatkoz�ssal azonos�tott er�forr�s, megjel�li a csoportot mint eg�szet. A kont�ner tagjait �gy �rhatjuk le, hogy mindegyik�k sz�m�ra defini�lunk egy kont�nertags�g-tulajdons�got (r�viden: tags�gtulajdons�got), amelyeknek alanya egy kont�ner t�pus� er�forr�s, t�rgya pedig a kont�ner �ppen defini�lt tagja. A tags�gtulajdons�gok nev�nek form�tuma rdf:_n, ahol n egy nem nulla �rt�k� decim�lis eg�sz sz�m, bevezet� null�k n�lk�l, mint pl. rdf:_1, rdf:_2, rdf:_3 stb. Ezeket specifikusan a kont�ner tagjainak le�r�s�ra haszn�ljuk. A kont�nertags�g �s az rdf:type mellett, a kont�ner-er�forr�soknak lehetnek m�s olyan tulajdons�gaik is, amelyek le�rj�k a kont�nert.

L�nyeges, hogy meg�rts�k: noha ezeket a kont�nert�pusokat el�re defini�lt RDF t�pusokkal �s tulajdons�gokkal �rjuk le, azok a speci�lis jelent�sek, amelyeket ezekhez a kont�nerekhez t�rs�tunk (pl., hogy egy Alt kont�ner tagjai alternat�v �rt�kek), csup�n sz�nd�kolt jelent�sek. Ezeket a specifikus kont�nert�pusokat, �s ezek defin�ci�it azzal a sz�nd�kkal tervezt�k, hogy egy k�z�s konvenci�t teremtsenek azok k�z�tt, akik csoportokat k�v�nnak le�rni. Amit az RDF tesz, az csak annyi, hogy biztos�tja azokat a t�pusokat �s tulajdons�gokat, amelyekkel le�rhat� b�rmelyik kont�nerfajta gr�fja. Az RDF ugyan�gy nem �rti �nmag�t�l, hogy milyen er�forr�s az rdf:Bag t�pus� er�forr�s, mint ahogy nem �rti, milyen er�forr�s, mondjuk, az ex:Tent t�pus� er�forr�s (a 3.2 szekci�b�l). Minden egyes esetben az alkalmaz�sokat �gy kell meg�rni, hogy annak a jelent�snek megfelel�en m�k�djenek, amelyet az �ltaluk alkalmazott kont�nert�pusok hordoznak. Ezt a t�m�t a k�vetkez� p�ld�k kapcs�n b�vebben is kifejtj�k.

Egy kont�ner tipikus alkalmaz�sa annak a jelz�se, hogy egy tulajdons�g �rt�ke bizonyos dolgok egy csoportja. P�ld�ul, ha azt a mondatot akarjuk �br�zolni, hogy "A 6.001 sz�m� tanfolyam hallgat�i: Mohamed, Johann, Maria �s Phuong", akkor a tanfolyamot �gy �rhatjuk le, hogy adunk neki egy s:students tulajdons�got (egy megfelel� sz�k�szletb�l), amelynek �rt�ke egy rdf:Bag t�pus� kont�ner, mely a hallgat�k csoportj�t �br�zolja. Azut�n a kont�nertags�g-tulajdons�g seg�ts�g�vel az egyes hallgat�kat �gy azonos�tjuk, mint ennek a csoportnak a tagjait, ahogy a 14. �br�n l�that� gr�f mutatja:

14. �bra: Egy egyszer� Bag kont�ner le�r�sa gr�ffal

Mivel az s:students tulajdons�g �rt�ke ebben a p�ld�ban egy Bag form�j�ban van le�rva, nincs sz�nd�kolt jelent�se annak a sorrendnek, amelyben a hallgat�kat azonos�t� URI hivatkoz�sok fel vannak sorolva, akkor sem, ha a gr�fban a tags�gtulajdons�gok sorsz�mokat tartalmaznak a nev�kben. Kiz�r�lag azoknak az alkalmaz�soknak a kompetenci�ja, hogy figyelembe veszik-e, vagy sem a tags�gtulajdons�gokban szerepl� nevek (sz�mmal jelzett) sorrendj�t, amelyek el��ll�tj�k vagy feldolgozz�k az rdf:Bag t�pus� kont�nert tartalmaz� gr�fot.

Az RDF/XML tartalmaz n�h�ny olyan speci�lis szintaktikai elemet, illetve r�vid�t�si lehet�s�get, amelyek egyszer�bb� teszik az ilyen kont�nerek le�r�s�t. A 14. p�lda a k�vetkez�k�ppen �rja le a 14. �br�n bemutatott gr�fot:

<?xml version="1.0"?>
<rdf:RDF xmlns:rdf="http://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#"
         xmlns:s="http://example.org/students/vocab#">

   <rdf:Description rdf:about="http://example.org/courses/6.001">
      <s:students>
         <rdf:Bag>
            <rdf:li rdf:resource="http://example.org/students/Amy"/>
            <rdf:li rdf:resource="http://example.org/students/Mohamed"/>
            <rdf:li rdf:resource="http://example.org/students/Johann"/>
            <rdf:li rdf:resource="http://example.org/students/Maria"/>
            <rdf:li rdf:resource="http://example.org/students/Phuong"/>
         </rdf:Bag>
      </s:students>
   </rdf:Description>
</rdf:RDF>

A 14. p�ld�b�l l�that�, hogy az RDF/XML-nek van egy rdf:li nev� be�p�tett tulajdons�ga, amellyel elker�lhetj�k, hogy explicit m�don sorsz�moznunk kelljen az �sszes tags�gtulajdons�got. Ennek haszn�latakor a gr�fnak megfelel� rdf:_1, rdf:_2 stb. sz�mozott tulajdons�gokat az rdf:li elemekb�l gener�lja az RDF/XML. Az rdf:li elem mnemonikus neve a HTML-b�l is ismert "list item" (lista-elem) kifejez�s r�vid�t�se. Vegy�k �szre azt is, hogy az <rdf:Bag> elem itt bele van �gyazva az <s:students> tulajdons�g-elembe. Az <rdf:Bag> elem egy �jabb p�ld�ja a 13. p�ld�ban m�r alkalmazott r�vid�t�snek, ahol egyetlen elemmel helyettes�tett�k az rdf:Description �s az rdf:type elemet, amikor le�rtuk egy t�pus egyik el�fordul�s�t. (Eset�nkben az rdf:Bag egyik el�fordul�s�t �rjuk le ilyen r�vid�tett form�ban, amikor be�gyazzuk az s:students elembe.) Minthogy itt nem specifik�ltunk URI hivatkoz�st, a Bag kont�nert egy �res csom�pont reprezent�lja a gr�fban. Ennek be�gyaz�sa az <s:students> elembe egy r�vid�tett �br�zol�sa annak, hogy az �res csom�pont az <s:students> tulajdons�g �rt�ke. Az ilyen r�vid�t�si m�dszereket az [RDF-SZINTAXIS] t�rgyalja b�vebben.

A rdf:Seq kont�ner gr�fstrukt�r�ja, �s az annak megfelel� RDF/XML le�r�s hasonl� az rdf:Bag ugyanilyen �br�zol�s�hoz, azzal a k�l�nbs�ggel, hogy a kont�nert�pus itt rdf:Seq. Itt is hangs�lyozzuk, hogy b�r az rdf:Seq kont�ner sz�nd�koltan explicit sorrendet �br�zol a tagok k�z�tt, m�gis kiz�r�lag a gr�fot el��ll�t� �s felhaszn�l� alkalmaz�sok dolga, hogy megfelel�en interpret�lj�k az eg�sz sz�mokkal megadott tulajdons�gnevek sorrendj�t.

Az�rt, hogy illusztr�ljunk egy Alt kont�nert is, a 15. �br�n �br�zoljuk a k�vetkez� mondat gr�fj�t: "Az X11 forr�sk�dja megtal�lhat� az ftp.example.org, az ftp1.example.org vagy az ftp2.example.org webhelyen":

15. �bra: Egy egyszer� Alt kont�ner �br�zol�sa

A 15. p�lda azt illusztr�lja, hogy mik�nt �rhatjuk le RDF/XML-ben a 15. �br�n �br�zolt gr�fot:

<?xml version="1.0"?>
<rdf:RDF xmlns:rdf="http://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#"
         xmlns:s="http://example.org/packages/vocab#">

   <rdf:Description rdf:about="http://example.org/packages/X11">
      <s:DistributionSite>
         <rdf:Alt>
            <rdf:li rdf:resource="ftp://ftp.example.org"/>
            <rdf:li rdf:resource="ftp://ftp1.example.org"/>
            <rdf:li rdf:resource="ftp://ftp2.example.org"/>
         </rdf:Alt>
      </s:DistributionSite>
   </rdf:Description>
</rdf:RDF>

Az Alt kont�nert arra tervezt�k, hogy legal�bb egy tagot tartalmazzon, amelyet az rdf:_1 tulajdons�g azonos�t. Az ehhez t�rs�tott tagot a tulajdons�g alap�rtelmezett �rt�k�nek, vagy prefer�lt �rt�k�nek tekintj�k. A t�bbi tag sorrendje k�z�mb�s, �s a rangjuk is azonos.

A 15. �br�n szerepl� RDF gr�f (ahogyan le van le�rva) egyszer�en azt mondja ki, hogy az s:DistributionSite tulajdons�g maga az Alt kont�ner er�forr�s. Minden tov�bbi jelent�s, ami ennek a gr�fnak tulajdon�that� (p�ld�ul, hogy az Alt kont�ner egyik tagja az s:DistributionSite tulajdons�g �rt�k�nek tekintend�, vagy hogy az ftp://ftp.example.org az alap�rtelmezett �rt�k), bele kell hogy �p�lj�n a feldolgoz� alkalmaz�snak az Alt kont�ner vagy az s:DistributionSite tulajdons�g sz�nd�kolt jelent�s�t interpret�l� logik�j�ba.

Az Alt kont�nereket gyakran haszn�lj�k a nyelvi c�mk�z�ssel �sszef�gg�sben. (Az RDF/XML megengedi az xml:lang attrib�tum haszn�lat�t, amelyet az [XML] dokumentum defini�l, �s amely annak jelz�s�re szolg�l, hogy az adott elem tartalma az attrib�tum �rt�kek�nt megadott term�szetes nyelven �r�dott. Az xml:lang haszn�lat�t az [RDF-SZINTAXIS] ismerteti, az illusztr�ci�ja pedig k�nyv�nk 6.2 szekci�j�ban l�that�.) P�ld�ul egy olyan publik�ci�nak a title tulajdons�ga, amelynek a c�m�t t�bb nyelvre is leford�tott�k, egy olyan Alt kont�nerre mutathat, amelynek a liter�l-�rt�kekkel megadott tagjai a c�m k�l�nb�z� nyelv� ford�t�sait �br�zolj�k.

A Bag �s az Alt sz�nd�kolt jelent�se k�z�tti k�l�nbs�get j�l illusztr�lja pl. a "Huckleberry Finn kalandjai" c�m� reg�ny szerz�j�nek �br�zol�sa. A k�nyvnek egyetlen szerz�je van, de k�t n�ven is ismerj�k (Mark Twain �s Samuel Clemens). B�rmelyik n�v el�gs�ges arra, hogy specifik�ljuk vele a szerz�t. �gy, ha egy Alt kont�nert haszn�lunk a szerz� neveinek megad�s�ra, az pontosabban �rja le a szerz�s�gi viszonyt, mintha egy Bag kont�nerrel adtuk volna meg (amelyik azt sugalln�, hogy a k�nyvnek k�t k�l�nb�z� szerz�je van).

A felhaszn�l�k szabadon eld�nthetik, hogy mivel, �s hogyan �rj�k le az er�forr�sok csoportjait, ha nem k�v�nj�k az RDF kont�ner-sz�k�szlet�t haszn�lni. Ezt ugyanis csak az�rt defini�lt�k, hogy legyenek olyan k�z�s defin�ci�k, amelyeket, ha �ltal�nosan haszn�lunk, megn�velik azoknak az alkalmaz�soknak az egy�ttm�k�d�k�pess�g�t, amelyek er�forr�s-csoportokat tartalmaz� adatokat haszn�lnak.

N�ha egyen�rt�k� alternat�v�kat tal�lunk az RDF kont�nert�pusainak haszn�lata helyett. P�ld�ul egy er�forr�s, �s m�s er�forr�sok egy csoportja k�z�tti viszony �br�zolhat� �gy is, hogy az els� er�forr�st t�bb olyan kijelent�s alany�v� tessz�k, amelyek ugyanazt a tulajdons�got haszn�lj�k. Ez struktur�lisan k�l�nb�zik att�l a megold�st�l, ahol ez az er�forr�s csup�n egyetlen olyan kijelent�s alanya, amelynek a t�rgya egy t�bb tagot tartalmaz� kont�ner. Ez a k�t k�l�nb�z� strukt�ra egyik esetben jelentheti ugyanazt, a m�sik esetben pedig nem. Amikor el kell d�nten�nk, hogy egy adott szitu�ci�ban melyiket haszn�ljuk, az esetleges k�l�nbs�get fel kell ismern�nk.

P�ldak�ppen tekints�k egy �r�n� �s a publik�ci�i k�z�tt fenn�ll� viszonyt az al�bbi mondatban:

Sue has written "Anthology of Time", "Zoological Reasoning", and "Gravitational Reflections".

(Ez a mondat azt jelenti ki, hogy Sue �rta az id�zett c�m� publik�ci�kat). Ebben az esetben h�rom er�forr�sunk van, amelyek mindegyik�r�l �n�ll�an kijelenthet�, hogy ugyanaz a szerz� �rta. Ezt kifejezhetj�k ism�telt tulajdons�gok haszn�lat�val:

exstaff:Sue   exterms:publication   ex:AnthologyOfTime .
exstaff:Sue   exterms:publication   ex:ZoologicalReasoning .
exstaff:Sue   exterms:publication   ex:GravitationalReflections .

Ebben a p�ld�ban nem �llap�tunk meg egy�b viszonyt ezek k�z�tt a publik�ci�k k�z�tt, mint azt, hogy ugyanaz a szerz� �rta �ket. A kijelent�sek mindegyike egy f�ggetlen t�ny, s ez�rt az ism�telt tulajdons�gok haszn�lata �rtelmes v�laszt�s lenne. De ugyanilyen �rtelmes lenne ezt a viszonyt egyetlen olyan kijelent�ssel �br�zolni, mely olyan er�forr�sok csoportj�ra vonatkozik, amelyeket Sue �rt:

exstaff:Sue   exterms:publication   _:z .
_:z           rdf:type              rdf:Bag .
_:z           rdf:_1                ex:AnthologyOfTime .
_:z           rdf:_2                ex:ZoologicalReasoning .
_:z           rdf:_3                ex:GravitationalReflections .

N�zz�k meg ugyanakkor az al�bbi mondatot:

The resolution was approved by the Rules Committee, having members Fred, Wilma, and Dino.

Ez azt mondja: "A hat�rozatot (resolution) elfogadta (approved by) a Szab�lybizotts�g (Rules Committee), amelynek a tagjai Fred, Wilma �s Dino. Ez a mondat csak azt �ll�tja, hogy a bizotts�g mint eg�sz elfogadta a hat�rozatot, azt azonban nem, hogy minden tagja egyenk�nt is elfogadta volna. Ebben az esetben f�lrevezet� lenne h�rom k�l�n exterms:approvedBy elemi kijelent�ssel modellezni a fenti mondatot, mint ahogy ezt az al�bbi RDF le�r�s teszi:

ex:resolution   exterms:approvedBy   ex:Fred .
ex:resolution   exterms:approvedBy   ex:Wilma .
ex:resolution   exterms:approvedBy   ex:Dino .

hiszen ez a le�r�s minden bizotts�gi tagr�l egyenk�nt kijelenteni, hogy elfogadta a hat�rozatot, holott az eredeti mondatban nem err�l van sz�.

Ebben az esetben c�lszer�bb lenne egyetlen olyan exterms:approvedBy kijelent�ssel modellezni a mondatot, amelynek alanya az ex:resolution, t�rgya pedig az ex:rulesCommittee. Ezzel m�r (helyesen) azt jelenten�nk ki, hogy a hat�rozatot elfogadta a bizotts�g mint eg�sz. A Rules Commitee er�forr�s azut�n le�rhat� egy Bag kont�nerrel, amelynek a tagjai azonosak a bizotts�g tagjaival, ahogy az al�bbi tripletekben l�that�:

ex:resolution       exterms:approvedBy   ex:rulesCommittee .
ex:rulesCommittee   rdf:type             rdf:Bag .
ex:rulesCommittee   rdf:_1               ex:Fred .
ex:rulesCommittee   rdf:_2               ex:Wilma .
ex:rulesCommittee   rdf:_3               ex:Dino .

Amikor RDF kont�nereket haszn�lunk, fontos meg�rten�nk, hogy a kijelent�seink nem konstru�lj�k a kont�nert, mint a programoz�si nyelvek adatstrukt�r�i eset�n. Val�j�ban a kijelent�sek itt csup�n le�rj�k a kont�nert (a dolgok egy csoportj�t), amely feltehet�en a vil�gban l�tez� entit�s. P�ld�ul az im�nt l�tott p�ld�ban a Szab�lybizotts�g mindenk�ppen emberek rendezetlen halmaza, ak�r ilyennek �rjuk le RDF-ben, ak�r nem. Azzal, hogy azt mondjuk az ex:rulesCommittee er�forr�sr�l, hogy annak t�pusa rdf:Bag, m�g nem �ll�tjuk, hogy a Szab�lybizotts�g egy adatstrukt�ra, �s nem is konstru�lunk ezzel egy konkr�t adatstrukt�r�t a csoport tagjai sz�m�ra (a Szab�lybizotts�g le�rhat� volna Bag kont�nerk�nt an�lk�l is, hogy ak�r egyetlen tagj�t is le�rn�nk). Ehelyett csup�n azt �ll�tjuk a Szab�lybizotts�gr�l, hogy olyan jellemz�kkel rendelkezik, amelyek megfelelnek a Bag kont�nerhez t�rs�tott jellemz�knek, nevezetesen, hogy tagjai vannak, �s hogy a tagok le�r�s�nak sorrendje nem szignifik�ns. Hasonl�k�ppen, a kont�nertags�g-tulajdons�gok haszn�lat�val is csup�n azt �rjuk le a kont�ner er�forr�sr�l, hogy bizonyos dolgokat tartalmaz, amelyeket a tagjainak tekint�nk. Ez pedig nem sz�ks�gszer�en jelenti azt, hogy a tagjaik�nt le�rt dolgokon k�v�l nincsenek m�s tagjai. P�ld�ul a fenti tripletek, amelyekkel le�rtuk a bizotts�g tagjait, csup�n azt mondj�k ki, hogy Fred, Wilma �s Dino tagjai a bizotts�gnak, de azt nem, hogy csak �k a tagjai.

<?xml version="1.0"?>
<rdf:RDF xmlns:rdf="http://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#"
         xmlns:s="http://example.org/packages/vocab#"> 
 
 <rdf:Description rdf:about="http://example.org/packages/X11">
    <s:DistributionSite>
       <rdf:Alt>
          <rdf:type rdf:resource="http://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#Bag"/> 
          <rdf:_2 rdf:resource="ftp://ftp.example.org"/>
          <rdf:_2 rdf:resource="ftp://ftp1.example.org"/>
          <rdf:_5 rdf:resource="ftp://ftp2.example.org"/>
      </rdf:Alt>
    </s:DistributionSite>
 </rdf:Description>
</rdf:RDF>

4.2 RDF kollekci�k

A 4.1 szekci�ban ismertetett kont�nerek egyik hi�nyoss�ga, hogy nem adnak lehet�s�get arra, hogy lez�rjuk �ket, vagyis, hogy azt mondjuk: "ez az �sszes tagja a kont�nernek". Mint a 4.1 szekci�ban megjegyezt�k, egy kont�ner mind�ssze azt mondja, hogy n�h�ny azonos�tott er�forr�s a tagja; azt azonban nem jelenti ki, hogy nincsenek m�s tagjai. �gy akkor is, amikor egy gr�f le�rja egy kont�ner n�h�ny tagj�t, nem lehet kiz�rni, hogy esetleg l�tezik valahol egy m�sik olyan gr�f, mely n�h�ny tov�bbi tagj�t is le�rja. Szerencs�re, az RDF t�mogatja olyan csoportok le�r�s�t is, RDF kollekci�k form�j�ban, amelyekr�l biztosan tudhat�, hogy csakis a le�rt tagokat tartalmazz�k. Egy RDF kollekci� a dolgok egy csoportja, amelyet egy lista-strukt�ra form�j�ban �br�zolunk az RDF gr�fban. Ezt a lista-strukt�r�t egy el�re defini�lt kollekci� sz�k�szlet seg�ts�g�vel konstru�ljuk, mely az rdf:List t�pusb�l, az rdf:first ("els� eleme") �s rdf:rest ("marad�k r�sze") tulajdons�gokb�l, valamint a szint�n el�re defini�lt rdf:nil ("�res lista") er�forr�sb�l �ll.

Ha kollekci�val k�v�nn�nk le�rni pl. azt a mondatot, hogy "A 6.001. sz�m� tanfolyam hallgat�i Amy, Mohamed �s Johann", akkor a 16. �br�n l�that� gr�fot �br�zoln�nk:

16. �bra: Egy RDF kollekci� (listaszerkezet)

Ebben a gr�fban a kollekci� minden egyes tagja, mint pl. s:Amy, egy rdf:first tulajdons�g t�rgya, s ez ut�bbinak az alanya pedig egy er�forr�s (p�ld�nkban ez �res csom�pont), mely a list�t k�pviseli. Ezt a lista t�pus� er�forr�st egy rdf:rest tulajdons�ggal kapcsoljuk a lista marad�k r�sz�hez. A lista v�g�t egy rdf:nil �rt�kkel rendelkez� rdf:rest tulajdons�g jelzi, ahol az rdf:nil egy rdf:List t�pus� �res list�t reprezent�l. Ez a szerkezet ismer�s lehet azok sz�m�ra, akik ismerik a Lisp programoz�si nyelvet. Ugyan�gy, mint a Lisp-ben, az rdf:first �s az rdf:rest tulajdons�gok lehet�v� teszik az alkalmaz�soknak, hogy sorban v�gigmenjenek a strukt�r�n. Minden �res csom�pont, mely ezt a list�t alkotja, eleve rdf:List t�pus� (azaz, e csom�pontok mindegyik�nek van egy implicit rdf:type tulajdons�ga, amelynek az �rt�ke az rdf:List el�re defini�lt t�pus), hab�r ezt explicit m�don nem mutatja a gr�f. Az RDF S�ma nyelv [RDF-SZ�K�SZLET] �gy defini�lja az rdf:first �s az rdf:rest tulajdons�got, hogy ezek alanya egy rdf:List t�pus� csom�pont, teh�t az a t�ny, hogy ezek a csom�pontok list�k, �ltal�ban kik�vetkeztethet�, s �gy a nekik megfelel� rdf:type tripleteket nem kell �lland�an ism�telve ki�rni.

Az RDF/XML t�mogat egy speci�lis �r�sm�dot is, amelyik megk�nny�ti az ilyen gr�ffal megadott kollekci�k le�r�s�t. Az RDF/XML-ben egy kollekci� le�rhat� egy olyan tulajdons�gelemmel, amelynek van egy rdf:parseType="Collection" attrib�tuma, �s amelynek a tartalma olyan be�gyazott elemek egy csoportja, amelyek a kollekci� tagjait �br�zolj�k. Az RDF/XML annak jelz�s�re haszn�lja az rdf:parseType attrib�tumot, hogy az adott elem tartalm�t speci�lis m�don kell �rtelmezni. Eset�nkben az rdf:parseType="Collection" attrib�tum azt jelzi, hogy a be�gyazott elemeket a kollekci�nak megfelel� listaszerkezetet �br�zol� gr�f el��ll�t�s�ra kell haszn�lni, vagy hogy egy ilyen gr�f RDF/XML le�r�sak�nt kell �rtelmezni. (Az rdf:parseType attrib�tum egy�b lehets�ges �rt�keit tank�nyv�nk k�s�bbi fejezeteiben t�rgyaljuk.)

Annak �rz�keltet�s�re, hogy hogyan m�k�dik az rdf:parseType="Collection", a 17. p�ld�ban le�rjuk azt az RDF/XML k�dot, mely a 16. �br�n szerepl� gr�fot eredm�nyezi:

<?xml version="1.0"?>
<rdf:RDF xmlns:rdf="http://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#"
         xmlns:s="http://example.org/students/vocab#">

   <rdf:Description rdf:about="http://example.org/courses/6.001">
      <s:students rdf:parseType="Collection">
            <rdf:Description rdf:about="http://example.org/students/Amy"/>
            <rdf:Description rdf:about="http://example.org/students/Mohamed"/>
            <rdf:Description rdf:about="http://example.org/students/Johann"/>
      </s:students>
   </rdf:Description>
</rdf:RDF>

<?xml version="1.0"?>
<rdf:RDF xmlns:rdf="http://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#"
         xmlns:s="http://example.org/students/vocab#"> 

<rdf:Description rdf:about="http://example.org/courses/6.001"> 
   <s:students rdf:nodeID="sch1"/>
</rdf:Description>
 
<rdf:Description rdf:nodeID="sch1"> 
   <rdf:first rdf:resource="http://example.org/students/Amy"/>
   <rdf:rest rdf:nodeID="sch2"/> 
</rdf:Description>
 
<rdf:Description rdf:nodeID="sch2"> 
   <rdf:first rdf:resource="http://example.org/students/Mohamed"/>
   <rdf:rest rdf:nodeID="sch3"/> 
</rdf:Description>
 
<rdf:Description rdf:nodeID="sch3"> 
   <rdf:first rdf:resource="http://example.org/students/Johann"/>
   <rdf:rest rdf:resource="http://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#nil"/> 
</rdf:Description>
</rdf:RDF>

4.3 RDF t�rgyias�t�s (reification)

Az RDF alkalmaz�soknak n�ha RDF kijelent�sekkel kell le�rniuk m�s RDF kijelent�seket. Ilyen eset pl. az, ha inform�ci�t kell r�gz�teni arr�l, hogy mikor k�sz�tett�k az adott kijelent�seket, ki k�sz�tette �ket, vagy m�s hasonl� inform�ci�t, amelyeket n�ha sz�rmaz�si inform�ci�knak h�vunk. Eml�kezz�nk a 3.2 szekci�ban bemutatott 9. p�ld�ra, mely le�r egy exproducts:item10245 URI hivatkoz�ssal azonos�tott s�tort, amelyet az example.com aj�nl az Interneten: ennek a le�r�snak az egyik tripletje, mely le�rja a s�tor s�ly�t, a k�vetkez� volt:

exproducts:item10245   exterms:weight   "2.4"^^xsd:decimal .

Itt nagyon hasznos lenne, ha az example.com azt is r�gz�ten�, hogy kit�l sz�rmazik ez az inform�ci�.

Az RDF-nek van egy olyan be�p�tett sz�k�szlete, amellyel magukr�l az RDF kijelent�sekr�l is lehet kijelent�seket tenni. Azt az elj�r�st, amelynek sor�n ezzel a sz�k�szlettel le�runk egy kijelent�st, t�rgyias�t�snak h�vjuk, e m�velet eredm�ny�t pedig az adott kijelent�s t�rgyiasul�s�nak, vagy megtestes�l�s�nek nevezz�k. Az RDF t�rgyias�t� sz�k�szlete az rdf:Statement t�pusb�l �s az rdf:subject, rdf:predicate �s rdf:object tulajdons�gokb�l �ll (ezek jelent�se ebben a sorrendben: Kijelent�s, "alanya", "�ll�tm�nya", "t�rgya"). Az RDF rendelkez�s�nkre bocs�tja ugyan ezt a t�rgyias�t� sz�k�szletet, de csak �vatosan szabad �ln�nk vele, mert nagyon k�nny� abba a t�ved�sbe esni, hogy a sz�k�szlettel olyan dolgokat defini�lunk, amelyek t�nylegesen m�g nincsenek defini�lva. Err�l k�s�bb m�g ejt�nk n�h�ny sz�t.

A t�rgyias�t� sz�k�szlet haszn�lat�val most t�rgyias�tsuk az eml�tett s�tor s�ly�r�l sz�l� kijelent�st oly m�don, hogy hozz�rendelj�k az exproducts:triple12345 URI hivatkoz�st, mely alanyk�nt ezt a kijelent�st azonos�tja, majd pedig le�rjuk az eredeti kijelent�s egyes r�szeit az al�bbi tripletekkel:

exproducts:triple12345   rdf:type        rdf:Statement .
exproducts:triple12345   rdf:subject     exproducts:item10245 .
exproducts:triple12345   rdf:predicate   exterms:weight . 
exproducts:triple12345   rdf:object      "2.4"^^xsd:decimal .

Ezek az elemi kijelent�sek azt fogalmazz�k meg, hogy az exproducts:triple12345 URI hivatkoz�ssal azonos�tott er�forr�s "t�pusa" Kijelent�s, �s ennek a kijelent�snek az "alanya" az exproducts:item10245 er�forr�sra mutat, az "�ll�tm�nya" az exterms:weight tulajdons�gra, a "t�rgya" pedig egy olyan decim�lis eg�sz sz�mra, amelyet a "2.4"^^xsd:decimal tipiz�lt liter�l �br�zol. Tegy�k fel, hogy az eredeti kijelent�st t�nylegesen az exproducts:triple12345 azonos�tja, �s hasonl�tsuk �ssze az eredeti kijelent�st a t�rgyiasult v�ltozat�val: vil�gosan l�that� hogy a t�rgyias�t�s t�nylegesen le�rja az eredeti kijelent�st. Az RDF t�rgyias�t� sz�k�szlet�nek konvenci� szerinti haszn�lata sor�n mindig a fenti minta szerinti n�gy kijelent�ssel (a "t�rgyias�t� n�gyes"-nek is nevezett kijelent�sekkel) �runk le egy m�sik kijelent�st.

A t�rgyias�t�s konvencion�lis haszn�lat�val az example.com c�g r�gz�thetn� pl. azt a t�nyt, hogy John Smith �rta a fenti kijelent�st a s�tor s�ly�r�l, oly m�don, hogy el�sz�r hozz�rendeln� az exproducts:triple12345 URI hivatkoz�st, mint az el�bb, majd elv�gezn� az eredeti kijelent�s t�rgyias�t�s�t a fentebb megadott m�don, �s v�g�l, folytatva a t�rgyias�t�st, hozz� adna egy elemi kijelent�st arr�l, hogy az exproducts:triple12345 URI-vel azonos�tott eredeti kijelent�s szerz�je (dc:creator) az exstaff:85740 alkalmazotti sorsz�mmal azonos�tott John Smith. Az elj�r�s sor�n az al�bbi kijelent�seket kellene le�rnunk:

exproducts:triple12345   rdf:type        rdf:Statement .
exproducts:triple12345   rdf:subject     exproducts:item10245 . 
exproducts:triple12345   rdf:predicate   exterms:weight . 
exproducts:triple12345   rdf:object      "2.4"^^xsd:decimal .
exproducts:triple12345   dc:creator      exstaff:85740 . 

Az eredeti kijelent�s, annak t�rgyias�tott v�ltozata, valamint az ehhez hozz�adott �j kijelent�s John Smith szerz�s�g�r�l, a 17. �br�n l�that� gr�fot eredm�nyezn�:

17. �bra: Egy kijelent�s, valamint a t�rgyias�t�sa �s a jellemz�se

Ezt a gr�fot, RDF/XML-ben, a 19. p�ld�ban bemutatott m�don �rhatjuk le:

19. p�lda: A t�rgyias�t�si p�lda RDF/XML le�r�sa

<?xml version="1.0"?>
<!DOCTYPE rdf:RDF [<!ENTITY xsd "http://www.w3.org/2001/XMLSchema#">]>
<rdf:RDF xmlns:rdf="http://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#"
            xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
            xmlns:exterms="http://www.example.com/terms/"
            xml:base="http://www.example.com/2002/04/products">

  <rdf:Description rdf:ID="item10245">
     <exterms:weight rdf:datatype="&xsd;decimal">2.4</exterms:weight>
  </rdf:Description>

  <rdf:Statement rdf:about="#triple12345">
     <rdf:subject rdf:resource="http://www.example.com/2002/04/products#item10245"/>
     <rdf:predicate rdf:resource="http://www.example.com/terms/weight"/>
     <rdf:object rdf:datatype="&xsd;decimal">2.4</rdf:object>

     <dc:creator rdf:resource="http://www.example.com/staffid/85740"/>
  </rdf:Statement>

</rdf:RDF>

A 3.2 szekci� bemutatta az rdf:ID attrib�tum haszn�lat�t RDF/XML-ben, amelynek seg�ts�g�vel egy rdf:Description elemben ler�vid�thett�k a kijelent�s alany�t azonos�t� URI hivatkoz�st. Az rdf:ID azonban haszn�lhat� egy tulajdons�g-elemben is, p�ld�ul arra, hogy automatikusan el��ll�tsa annak a tripletnek a t�rgyias�t�s�t, amelyet a tulajdons�g-elem gener�l. A 20. p�lda megmutatja, hogyan haszn�lhatjuk ki ezt a lehet�s�get arra, hogy el��ll�tsuk ugyanazt a gr�fot, amelyet a 19. p�ld�ban m�r el��ll�tottunk:

20. p�lda: T�rgyias�t�s gener�l�sa rdf:ID haszn�lat�val

<?xml version="1.0"?>
<!DOCTYPE rdf:RDF [<!ENTITY xsd "http://www.w3.org/2001/XMLSchema#">]>
<rdf:RDF xmlns:rdf="http://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#"
            xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
            xmlns:exterms="http://www.example.com/terms/"
            xml:base="http://www.example.com/2002/04/products">

  <rdf:Description rdf:ID="item10245">
     <exterms:weight rdf:ID="triple12345" rdf:datatype="&xsd;decimal">2.4
     </exterms:weight>
  </rdf:Description>

  <rdf:Description rdf:about="#triple12345">
     <dc:creator rdf:resource="http://www.example.com/staffid/85740"/>
  </rdf:Description>

</rdf:RDF>

Ebben a v�ltozatban az rdf:ID="triple12345" attrib�tum megad�sa az exterms:weight elemben azt az eredeti tripletet eredm�nyezi, amelyik le�rta a s�tor s�ly�t:

exproducts:item10245   exterms:weight   "2.4"^^xsd:decimal .

valamint a t�rgyias�t�s�nak tripletjeit:

exproducts:triple12345   rdf:type        rdf:Statement .
exproducts:triple12345   rdf:subject     exproducts:item10245 .
exproducts:triple12345   rdf:predicate   exterms:weight . 
exproducts:triple12345   rdf:object      "2.4"^^xsd:decimal .

Ezeknek a t�rgyias�t� tripleteknek az alanya egy olyan teljes URIref, amely �gy alakul ki, hogy egybetoldjuk a b�zis URI-t (amelyet az xml:base deklar�ci�ban adtunk meg) egy "#" karakterrel (ami jelzi, hogy er�forr�sr�sz-azonos�t� k�vetkezik), valamint az rdf:ID attrib�tum �rt�k�vel; vagyis a tripleteknek ugyanaz lesz az alanyuk, mint az el�z� p�ld�kban: exproducts:triple12345.

Jegyezz�k meg azonban, hogy a t�rgyias�t�s kijelent�se nem azonos az eredeti kijelent�ssel, �s nem is implik�lja azt. Ha ugyanis valaki azt mondja, hogy John mondott valamit a s�tor s�ly�r�l, az nem mag�r�l a s�tor s�ly�r�l �ll�t valamit, hanem arr�l, hogy John mondott valamit valamir�l. Vagy megford�tva: amikor valaki le�rja a s�tor s�ly�t, az nem arr�l �ll�t valamit, hogy ki, mit mondott.

A fenti sz�veg nem v�letlen�l fogalmazott �gy, t�bb helyen is, hogy a "t�rgyias�t�s konvenci� szerinti haszn�lata". Mint m�r kor�bban megjegyezt�k, �vatoss�gra van sz�ks�g, amikor a t�rgyias�t� sz�k�szletet haszn�ljuk, mert k�nny� �gy k�pzelni, hogy ezzel a sz�k�szlettel valami olyan dolgot defini�lunk, ami m�g nincs defini�lva. Ha vannak olyan alkalmaz�sok, amelyek sikeresen haszn�lj�k a t�rgyias�t�st, akkor ez az�rt van, mert bizonyos konvenci�kat k�vetnek, �s olyan felt�telez�sekkel �lnek, amelyek t�bbletet jelentenek ahhoz a t�nyleges jelent�shez k�pest, amit az RDF defini�l a t�rgyias�t� sz�k�szlet�ben, �s t�bbletet jelentenek azokhoz az eszk�z�kh�z k�pest is, amelyeket ennek a sz�k�szletnek a t�mogat�s�hoz az RDF ny�jt.

Mindenekel�tt fontos megjegyezni, hogy a t�rgyias�t�s konvenci�szer� haszn�lat�n�l a t�rgyias�t� tripletek alany�r�l felt�telezz�k, hogy az egy konkr�t tripletet azonos�t egy konkr�t RDF dokumentumban, �s nem valamif�le tetsz�leges tripletet, amelynek ugyanaz az alanya, az �ll�tm�nya �s a t�rgya. Ezt a konvenci�t az�rt haszn�ljuk, mert a t�rgyias�t�st els�sorban olyan tulajdons�gok kifejez�s�re sz�nt�k, mint pl. a kijelent�s k�sz�t�si d�tuma, vagy az inform�ci� eredete (amire az eddigi p�ld�inkban is haszn�ltuk), �s az ilyen tulajdons�gokat mindig meghat�rozott tripletekre alkalmazzuk. L�tezhet t�bb olyan triplet, amelynek ugyanaz az alanya, �ll�tm�nya �s t�rgya, �s noha egy gr�f mindig tripletek halmazak�nt van defini�lva, ugyanaz a triplet-strukt�ra el�fordulhat t�bb k�l�nb�z� dokumentumban is. Hogy teh�t ezt a konvenci�t teljes m�rt�kben t�mogassuk, kell valami olyan eszk�z, amivel �sszekapcsolhatjuk a t�rgyias�t� tripletek alany�t egy meghat�rozott triplettel valamelyik dokumentumban. Az RDF azonban nem ad ehhez t�mogat�st.

A fenti p�ld�kban p�ld�ul nincs olyan explicit inform�ci� (sem a tripletekben, sem az RDF/XML k�dban), amely jelezn�, hogy az eredeti kijelent�s, amelyik le�rja a s�tor s�ly�t, t�nylegesen az az exproducts:triple12345 nev� er�forr�s, amelyet a n�gy t�rgyias�t� kijelent�snek, valamint annak az �t�dik kijelent�snek az alanyak�nt adtunk meg, amely John Smith szerz�s�g�r�l sz�l. Ez r�gt�n kider�l, ha r�n�z�nk a 17. �br�n felrajzolt gr�fra. Az eredeti kijelent�s term�szetesen r�sze ennek a gr�fnak, de ami a gr�fban szerepl� inform�ci�t illeti, az exproducts:triple12345 egy k�l�n er�forr�s, �s a gr�fnak nem ezt a r�sz�t azonos�tja. Az RDF-ben nincs olyan be�p�tett lehet�s�g, amellyel jelezni lehetne, hogy egy olyan URIref, mint az exproducts:triple12345 �ssze van kapcsolva egy konkr�t kijelent�ssel vagy gr�ffal, azon t�l, hogy van egy olyan be�p�tett lehet�s�ge, amellyel jelezni tudjuk, hogy egy olyan URIref, mint az exproducts:item10245 mik�nt kapcsol�dik egy t�nyleges s�torhoz. Ez azt jelenti, hogy egy meghat�rozott URIref-nek valamilyen specifikus er�forr�shoz (eset�nkben egy kijelent�shez) val� kapcsol�s�t valamilyen RDF-en k�v�li mechanizmussal kell megoldani.

Az rdf:ID-nek a 20. p�ld�ban bemutatott haszn�lata automatikusan gener�lja a t�rgyias�t�st, �s megfelel� lehet�s�get ny�jt arra is, hogy megnevezz�k azt az URI hivatkoz�st, amelyet a t�rgyias�t� kijelent�sek alanyak�nt k�v�nunk haszn�lni. S�t ez m�g egyfajta "cs�kly�t" is jelent, ami �sszekapcsolja a t�rgyias�t� tripleteket azzal az RDF/XML k�dr�sszel, amelyik ezeket a tripleteket gener�lja, minthogy az rdf:ID attrib�tum triple12345 �rt�k�b�l �ll el� az az URIref is, amely a t�rgyias�t� tripletek alany�t azonos�tja. Ism�telten hangs�lyozzuk azonban, hogy ez a viszony szint�n csak az RDF-en k�v�l l�tezik, mivel semmi nincs a gener�lt tripletekben, ami explicit m�don kimondan�, hogy az eredeti triplet URI hivatkoz�sa az exproducts:triple12345. (Az RDF ugyanis nem felt�telezi, hogy valamilyen viszony van egy URIref �s egy olyan RDF/XML k�dr�sz k�z�tt, amelyben ezt – ak�r teljes hosszban, ak�r r�vid�tett form�ban – haszn�lj�k.)

Egy olyan be�p�tett eszk�z hi�nya, amellyel URI hivatkoz�sokat tripletekhez (kijelent�sekhez) lehet asszoci�lni, nem jelenti azt, hogy eff�le "sz�rmaz�si" inform�ci�kat nem lehet kifejezni RDF-ben, hanem csak azt, hogy ezt nem lehet megtenni puszt�n arra a jelent�sre alapozva, amelyet az RDF maga asszoci�l a t�rgyias�t� sz�k�szlet�hez. P�ld�ul: ha egy RDF dokumentumnak (mondjuk, egy weblapnak) van egy URI-je, akkor kijelent�seket tehet�nk arr�l az er�forr�sr�l, amelyet ez az URI azonos�t, majd pedig, alapozva arra az alkalmaz�sf�gg�, "k�ls� tud�sra", hogy mik�nt kell ezeket a kijelent�seket �rtelmezni, az alkalmaz�s �rtelmezheti pl. �gy, hogy ezek a kijelent�sek a dokumentum �sszes �ll�t�s�ra vonatkoznak. Ugyan�gy, ha l�tezne valamilyen mechanizmus (az RDF-en k�v�l) arra, hogy URI hivatkoz�sokat kapcsoljunk egyedi RDF kijelent�sekhez, akkor bizony�ra tehetn�nk kijelent�seket ezekr�l az egyedi kijelent�sekr�l is az �ket azonos�t� URI-k seg�ts�g�vel. Ilyen esetekben azonban nem lenne felt�tlen�l sz�ks�ges konvenci�szer�en haszn�lni a t�rgyias�t� sz�k�szletet.

Hogy bemutassuk ezt, tekints�k ism�t az eredeti kijelent�s�nket a s�tor s�ly�r�l:

exproducts:item10245   exterms:weight   "2.4"^^xsd:decimal .

Ha ennek a kijelent�snek az azonos�t�sa c�lj�b�l hozz� kapcsolhatn�nk ehhez az exproducts:triple12345 URIref-et, akkor ennek a kijelent�snek a szerz�s�g�t egyszer� m�don John Smith-hez t�rs�thatn�nk a k�vetkez� kijelent�ssel:

exproducts:triple12345   dc:creator   exstaff:85740 .

�s tehetn�nk mindezt an�lk�l is, hogy haszn�ln�nk a t�rgyias�t� sz�k�szletet (b�r annak a le�r�s�hoz, hogy az exproducts:triple12345 URIref �ltal azonos�tott dolog t�pusa: "kijelent�s" (rdf:type = rdf:Statement), nem lenne haszontalan a sz�k�szlet alkalmaz�sa).

Emellett, a t�rgyias�t� sz�k�szletet k�zvetlen�l is haszn�lhatn�nk, a fentebb defini�lt konvenci�nak megfelel�en, azzal az alkalmaz�sf�gg� tud�ssal kombin�lva, hogy mik�nt kell egyes tripleteket a t�rgyiasul�sukhoz kapcsolni. Ilyenkor azonban azok az alkalmaz�sok, amelyek megkapj�k az ilyen RDF k�dot, nem sz�ks�gszer�en rendelkeznek ugyanezzel az alkalmaz�sf�gg� tud�ssal, �s �gy nem felt�tlen�l interpret�ln�k helyesen annak a gr�fjait.

Azt is fontos megjegyezni, hogy a t�rgyias�t�s im�nt le�rt �rtelmez�se nem azonos az "id�zet" fogalm�val, amelyet egyes sz�m�t�g�p-nyelvekben haszn�lnak. A t�rgyias�t�s ugyanis egy viszonyt �r le egy konkr�t triplet �s azon er�forr�sok k�z�tt, amelyekre a triplet hivatkozik. Teh�t intuit�v m�don, valahogy �gy kellene olvasnunk a t�rgyias�t�st: "ez az RDF triplet ezekr�l a dolgokr�l sz�l", �s nem �gy, ahogy az id�zet teszi: "ennek az RDF tripletnek ez a form�ja". �gy teh�t az al�bbi t�rgyias�t�si p�lda:

exproducts:triple12345   rdf:subject   exproducts:item10245 .

amelyet m�r haszn�ltunk ebben a szekci�ban, �s amelyik az eredeti kijelent�s alany�t �rja le, azt mondja ki (az rdf:subject tulajdons�g r�v�n), hogy a kijelent�s alanya az az er�forr�s (a s�tor), amelyet az exproducts:item10245 URIref azonos�t. Nem azt mondja teh�t, hogy a kijelent�s alanya maga az URIref (azaz egy olyan karakterl�nc, amelyik bizonyos karakterekb�l �ll), ahogyan ezt az "id�zet" teszi.

4.4 Tov�bbi ismeretek a struktur�lt �rt�kekr�l: rdf:value

A 2.3 szekci�ban m�r sz� volt arr�l, hogy az RDF modell csak bin�ris rel�ci�kat k�pes le�rni a be�p�tett lehet�s�geivel; azaz, egy kijelent�s csak k�t er�forr�s k�z�tt �llap�that meg valamilyen viszonyt. P�ld�ul az al�bbi kijelent�s:

exstaff:85740   exterms:manager   exstaff:62345 .

azt mondja, hogy az "igazgat�ja" (exterms:manager) viszony �ll fenn k�t alkalmazott k�z�tt (feltehet�en az egyik igazgatja a m�sikat).

Bizonyos esetekben azonban olyan inform�ci�kat kell �br�zolnunk, amelyekben kett�n�l t�bb er�forr�s k�z�tt kell a viszonyokat le�rnunk, vagyis, kett�n�l t�bb �g� (azaz magasabb "arit�s�") rel�ci�kat kell kezeln�nk RDF-ben. A 2.3. szekci� m�r bemutatott erre egy p�ld�t, ahol az volt a probl�ma, hogy �br�zolnunk kell a viszonyt John Smith �s a lak�sc�me k�z�tt, �s ahol John c�me egy struktur�lt �rt�k volt, mely utcan�vb�l, v�rosn�vb�l, az �llam nev�b�l �s az ir�ny�t�sz�mb�l �llt. Ha ezt az inform�ci�t rel�ci� form�j�ban akarjuk le�rni, akkor l�thatjuk, hogy itt m�r egy n-�ris (t�bb �g�, angolul: n-ary) rel�ci�r�l van sz�, ahol n=5:

address(exstaff:85740, "1501 Grant Avenue", "Bedford", "Massachusetts", "01730")

A 2.3 szekci�ban m�r megjegyezt�k, hogy az ilyen jelleg� struktur�lt inform�ci�t �gy �br�zoljuk RDF-ben, hogy ezt az �sszetett dolgot (azaz John c�m�t) egy �n�ll� er�forr�snak tekintve �rjuk le �gy, hogy t�bb k�l�n kijelent�st tesz�nk err�l az �j er�forr�sr�l, ahogy az al�bbi tripletek mutatj�k:

exstaff:85740   exterms:address        _:johnaddress .
_:johnaddress   exterms:street         "1501 Grant Avenue" .
_:johnaddress   exterms:city           "Bedford" .
_:johnaddress   exterms:state          "Massachusetts" .
_:johnaddress   exterms:postalCode     "01730" .

(Itt _:johnaddress egy �rescsom�pont-azonos�t�, mely John c�m�t reprezent�lja.)

Az RDF-ben b�rmilyen n-�ris rel�ci� �br�zol�s�nak ez a szok�sos m�dja: v�laszd a r�sztvev�k egyik�t az eredeti bin�ris rel�ci� (eset�nkben az address) alany�nak (eset�nkben ez John), majd specifik�lj egy k�zb�ls� (ak�r �res, ak�r URI-vel azonos�tott) er�forr�st (eset�nkben ez _:johnaddress), mely az eredeti bin�ris rel�ci� t�rgyak�nt, s egyszersmind egy sor �jabb bin�ris rel�ci� alanyak�nt is funkcion�l, amelyek az n-�ris rel�ci� tov�bbi komponenseit (eset�nkben a c�m elemeit) �br�zolj�k a tulajdons�gok �s �rt�keik megad�s�val.

John c�me eset�ben a struktur�lt �rt�k egyetlen egyedi r�sz�t sem tekintj�k a c�m (exterms:address) tulajdons�g "f�" �rt�k�nek; minden r�sz azonos m�rt�kben j�rul hozz� az �sszetett �rt�k kialak�t�s�hoz. Egyes esetekben azonban a struktur�lt �rt�k �sszetev�inek egyik�t "f�" �rt�knek kell tekinten�nk, m�g a t�bbi �sszetev�k kieg�sz�t� jelleg� kontextu�lis, vagy egy�b inform�ci�t sz�ll�tanak, amelyek min�s�tik a f� �rt�ket. P�ld�ul a 3.2 szekci� �ltal bemutatott 9. p�ld�ban egy meghat�rozott s�tort�pus s�lyak�nt a 2.4 decim�lis �rt�ket adtuk meg tipiz�lt liter�l seg�ts�g�vel:

exproduct:item10245   exterms:weight   "2.4"^^xsd:decimal .

Val�j�ban, a s�ly kiel�g�t� le�r�sa 2.4 kilogramm volna, hiszen a 2.4 sz�m a m�rt�kegys�g n�lk�l nem pontosan specifik�lja a s�lyt. Hogy ezt is megadhassuk, az exterms:weight (s�ly) tulajdons�gnak k�t komponensb�l kellene �llnia: a decim�lis �rt�k tipiz�lt liter�lj�b�l, valamint a m�rt�kegys�g (kilogramm) jelz�s�b�l. Ilyen esetben a decim�lis �rt�ket az exterms:weight tulajdons�g "f�" �rt�k�nek kell tekinten�nk, hiszen ezt az �rt�ket legt�bbsz�r egyetlen tipiz�lt liter�llal adj�k meg (mint a fenti tripletben is), �s r�b�zz�k az ezeket haszn�l� programokra, vagy felhaszn�l�kra, hogy a hi�nyz� m�rt�kegys�get a kontextus alapj�n "der�ts�k ki".

Az RDF modellben az eff�le min�s�tett tulajdons�g�rt�ket egyszer�en egy m�sfajta struktur�lt �rt�knek tekintj�k. Hogy ezt �br�zolhassuk, egy k�l�n er�forr�st haszn�lunk a struktur�lt �rt�knek mint eg�sznek az �br�zol�s�ra, mely az eredeti kijelent�s (exterms:weight) t�rgyak�nt jelenik meg. Ehhez az er�forr�shoz azut�n olyan tulajdons�gokat rendel�nk, amelyek a struktur�lt �rt�k r�szeit �br�zolj�k. Eset�nkben kell egy tulajdons�g a decim�lis �rt�ket reprezent�l� tipiz�lt liter�l megad�s�ra, �s kell egy m�sik tulajdons�g a m�rt�kegys�g le�r�s�ra. Az RDF-ben van egy el�re defini�lt tulajdons�g, az rdf:value, amelyik a struktur�lt adat f� �rt�k�nek le�r�s�ra szolg�l (ha van ilyen). �gy teh�t, eset�nkben, a s�lyt �br�zol� tipiz�lt liter�lt az rdf:value �rt�kek�nt adhatjuk meg, m�g a s�lyegys�get (exunits:kilograms) a m�rt�kegys�g (exterms:units) tulajdons�g �rt�kek�nt (felt�ve persze, hogy az itt eml�tett h�rom kifejez�st m�r defini�lt�k az example.org saj�t sz�k�szlet�ben). Ha ezek a felt�telek fenn�llnak, akkor az eredm�ny�l kapott tripletek az al�bbiak lesznek:

exproduct:item10245   exterms:weight   _:weight10245 .
_:weight10245         rdf:value        "2.4"^^xsd:decimal .
_:weight10245         exterms:units    exunits:kilograms .

Ugyanezt az RDF/XML haszn�lat�val a 21. p�ld�ban le�rt m�don fejezhetj�k ki:

<?xml version="1.0"?>
<!DOCTYPE rdf:RDF [<!ENTITY xsd "http://www.w3.org/2001/XMLSchema#">]>
<rdf:RDF xmlns:rdf="http://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#"
            xmlns:exterms="http://www.example.org/terms/">

  <rdf:Description rdf:about="http://www.example.com/2002/04/products#item10245">
     <exterms:weight rdf:parseType="Resource">
       <rdf:value rdf:datatype="&xsd;decimal">2.4</rdf:value>
       <exterms:units rdf:resource="http://www.example.org/units/kilograms"/>
     </exterms:weight>
  </rdf:Description>

</rdf:RDF>

A 21. p�lda illusztr�lja a 4.2. szekci�ban ismertetett rdf:parseType attrib�tumnak egy �jabb alkalmaz�s�t, ahol az �rt�ke ez�ttal nem "Collection", hanem "Resource". Az rdf:parseType="Resource" t�pus� attrib�tumot annak jelz�s�re haszn�ljuk, hogy az ilyen attrib�tum� elem tartalm�nak elemz�sekor (parsing) azt egy �j er�forr�s (Resource) le�r�s�nak (egy �res csom�pontnak) kell �rtelmezni an�lk�l, hogy megadn�nk egy be�gyazott rdf:Description elemet. Eset�nkben az exterms:weight tulajdons�g-elemben haszn�lt rdf:parseType="Resource" attrib�tum azt jelzi, hogy egy �res csom�pontot kell kre�lni az exterms:weight tulajdons�g �rt�kek�nt, �s hogy a k�t k�zrefogott elem (az rdf:value �s az exterms:units) ezt az �res csom�pontot �rja le. (Az [RDF-SZINTAXIS] dokumentumban tov�bbi r�szletek tal�lhat�k az rdf:parseType="Resource" attrib�tumr�l.)

Ugyanezt a m�dszert haszn�ljuk akkor is, ha b�rmilyen m�s m�rt�kegys�gben megadott mennyis�get �br�zolunk, �s akkor is, ha az �br�zoland� �rt�keket k�l�nb�z� oszt�lyoz� vagy min�s�t� rendszerekb�l vessz�k: minden esetben az rdf:value tulajdons�ggal adjuk meg a f� �rt�ket, a tov�bbi tulajdons�gokkal pedig egy�b olyan inform�ci�kat adunk meg, amelyek sz�ks�gesek a f� �rt�k pontos �rtelmez�s�hez (pl. ezekkel azonos�thatjuk az oszt�lyoz�/min�s�t� s�m�t).

Nem k�telez� azonban az rdf:value tulajdons�got haszn�lni erre a c�lra; pl. egy olyan, felhaszn�l� �ltal defini�lt tulajdons�gnevet is haszn�lhattunk volna a 21. p�ld�ban, mint exterms:amount, az rdf:value helyett, hiszen az RDF nem t�rs�t semmilyen speci�lis jelent�st ehhez a n�vhez. Ez csup�n egy k�nyelmi eszk�z egy gyakran el�fordul� le�r�si szitu�ci� megold�s�ra.

T�ny, hogy ma m�g, a k�l�nb�z� adatb�zisokban, a weben (s�t m�g a k�s�bbi p�ld�inkban is) t�bbnyire a legegyszer�bb form�ban vannak megadva az olyan tulajdons�gok �rt�kei, mint a s�ly, a fogyaszt�i �r stb. M�gis hangs�lyoznunk kell azt az alapelvet, hogy az �rt�kek ilyen egyszer�s�tett megad�sa gyakran nem elegend� ahhoz, hogy pontosan le�rj�k a tulajdons�got. Egy olyan glob�lis k�rnyezetben, mint a Web, �ltal�ban nem biztons�gos azzal a felt�telez�ssel �lni, hogy aki elolvassa egy tulajdons�g �rt�k�t, az felt�tlen�l �rti is, hogy milyen egys�gben van az megadva, vagy hogy ismeri azokat a k�rnyezetf�gg� inform�ci�kat, amelyek az adat helyes �rtelmez�s�hez sz�ks�gesek. P�ld�ul az Egyes�lt �llamokban egy webhely megadhat egy s�ly�rt�ket Fontban, �m egy m�s orsz�gbeli sz�rf�z� k�nnyen azt hiheti, hogy ez a s�ly Kilogrammban van megadva. A weben tal�lhat� adatok korrekt �rtelmez�se teh�t azt ig�nyli, hogy az adatokkal egy�tt explicit m�don megadjuk azok interpret�ci�s adatait is (legal�bb a m�rt�kegys�g�ket). Ezt sokf�le m�don meg lehet val�s�tani: pl. az rdf:value mechanizmus�nak fentebb ismertetett haszn�lat�val, a m�rt�kegys�gnek a tulajdons�g nev�be t�rt�n� be�p�t�s�vel (pl. exterms:weightInKg), specializ�lt adatt�pusok defini�l�s�val, amelyek m�rt�kegys�g-inform�ci�t is tartalmaznak (pl. extypes:kilograms), vagy �ppen a felhaszn�l� �ltal defini�lt, olyan tulajdons�gok megad�s�val, amelyekkel specifik�lhat�k az aktu�lisan haszn�lt m�rt�kegys�gek (pl. exterms:unitOfWeight). �s az ilyen inform�ci�k�zl�st c�lszer� alkalmazni mind az egyes term�kek le�r�s�ban, mind a nagyobb adathalmazok le�r�s�ban (mint pl. katal�gus-adatok, vagy egy adott webhely adatai), mind pedig a s�m�kban (amelyekr�l az 5. fejezetben m�g sz�lunk).

5.1 Az oszt�lyok le�r�sa

B�rmilyen le�r�si folyamatban az egyik alapvet� l�p�s a le�rand� dolgok k�l�nb�z� fajt�inak azonos�t�sa. Az RDF S�ma a "dolgok fajt�it" oszt�lyoknak nevezi. Az RDF S�m�ban az oszt�ly fogalma nagyj�b�l megfelel a t�pus vagy a kateg�ria �ltal�nos fogalm�nak, �s n�mileg hasonl�t az olyan objektumorient�lt nyelvek oszt�lyfogalm�hoz, mint a Java. Az RDF oszt�lyai a dolgok csaknem minden kateg�ri�j�nak az �br�zol�s�ra alkalmasak, legyenek azok pl. weblapok, emberek, dokumentumt�pusok, adatb�zisok, vagy ak�r elvont fogalmak. Az oszt�lyokat az rdfs:Class �s az rdfs:Resource nev� RDF S�ma er�forr�sok, valamint az rdf:type �s az rdfs:subClassOf nev� tulajdons�gok seg�ts�g�vel �rhatjuk le.

T�telezz�k fel, p�ld�ul, hogy egy szervezet, az example.org, arra szeretn� haszn�lni az RDF-et, hogy inform�ci�kat ny�jtson k�l�nf�le g�pj�rm�vekr�l. Ennek a c�gnek a saj�t RDF s�m�j�ban (priv�t sz�k�szlet�ben) el�sz�r is sz�ks�ge lesz egy olyan oszt�lyra, amelyik a G�pj�rm� kateg�ri�t k�pviseli. Azokat az er�forr�sokat, amelyek valamilyen oszt�lyhoz tartoznak, az oszt�ly p�ld�nyainak (instance) vagy egyedeinek (individual) nevezz�k. Eset�nkben az example.org c�g ennek az oszt�lynak az egyedei alatt olyan er�forr�sokat �rt, amelyek mind g�pj�rm�vek.

Az RDF S�m�ban oszt�lynak tekint�nk minden olyan er�forr�st, amelyiknek a le�r�s�ban szerepel egy olyan rdf:type tulajdons�g, amelynek az �rt�ke az Oszt�ly nev� er�forr�s (rdfs:Class). �gy teh�t a g�pj�rm� (motor vehicle) oszt�lyt �gy �rhatjuk le, hogy nevet adunk neki (pontosabban: hozz� rendel�nk egy URI hivatkoz�st), mondjuk, az ex:MotorVehicle min�s�tett nevet (ahol ex: a http://www.example.org/schemas/vehicles URI hivatkoz�s r�vid�t�se, amely prefixk�nt az example.org sz�k�szlet�t azonos�tja), majd pedig kijelentj�k az �gy azonos�tott er�forr�sr�l, hogy annak t�pusa (rdf:type) = Oszt�ly (rdfs:Class). Az example.org teh�t a k�vetkez� RDF kijelent�ssel defini�lhatn� ezt az �j oszt�lyt:

ex:MotorVehicle   rdf:type   rdfs:Class .

Mint m�r jelezt�k a 3.2 szekci�ban, az rdf:type tulajdons�got annak kijelent�s�re haszn�ljuk, hogy a vele jellemzett er�forr�s valamely oszt�lynak az egyede. �gy, ha az ex:MotorVehicle er�forr�st m�r oszt�lyk�nt defini�ltuk, akkor pl a "c�gaut�" (exthings:companyCar) nev� egyedi er�forr�st RDF-ben �gy deklar�lhatn�nk g�pj�rm�nek:

exthings:companyCar   rdf:type   ex:MotorVehicle .

(Ez a kijelent�s haszn�lja azt az �ltal�nos konvenci�t, hogy az oszt�lyneveket nagy kezd�bet�vel �rjuk, a tulajdons�gok �s az egyedek nev�t pedig kicsivel. Ennek a konvenci�nak a betart�s�t azonban sem az RDF, sem az RDF S�ma nem v�rja el, �s nem is ellen�rzi. A fenti kijelent�s prefixei azt is el�rulj�k, hogy az example.org �gy d�nt�tt, hogy k�l�n-k�l�n sz�k�szletben defini�lja az oszt�lyokat �s az egyedeket.)

Mag�nak az rdfs:Class er�forr�snak a t�pusa szint�n rdfs:Class. Egy er�forr�s t�bb oszt�lynak is lehet az egyede.

Az example.org, miut�n le�rta az ex:MotorVehicle oszt�lyt, defini�lhat tov�bbi oszt�lyokat is, amelyek a g�pj�rm�vek k�l�nf�le speci�lis csoportjait k�pviselik, mint pl. Szem�lyg�pkocsi (Passanger Vehicle), Teherg�pkocsi (Truck), Van, Mini-Van stb. Ezeket az oszt�lyokat is ugyan�gy �rja le, mint fentebb a G�pj�rm� oszt�lyt (ex:MotorVehicle), vagyis mindegyiknek egy nevet (URI hivatkoz�st) ad, �s egy-egy kijelent�ssel oszt�lynak deklar�lja �ket, a k�vetkez�k�ppen:

ex:Van     rdf:type   rdfs:Class .
ex:Truck   rdf:type   rdfs:Class .

�s �gy tov�bb. De ezek a kijelent�sek, �nmagukban, csak az egyes oszt�lyokat �rj�k le. Az example.org c�g azonban jel�lni akarja ezeknek a viszony�t a G�pj�rm� (ex:MotorVehicle) oszt�lyhoz, mondv�n, hogy ezek nem egyebek, mint a G�pj�rm� specializ�lt fajt�i.

Az ilyen specializ�ci�s viszonyt, k�t oszt�ly k�z�tt, a be�p�tett rdfs:subClassOf (aloszt�lya ~nak) tulajdons�ggal �rjuk le. [A tulajdons�gnevek magyar ford�t�s�nak olvas�sakor a tilde karakter (~) hely�re k�pzelj�k a triplet t�rgy�t. �gy a magyarra ford�tott tripletekben is fenntarthatjuk a tripletek eredeti sz�rendj�t – a ford.]. P�ld�ul, ha az example.org ki akarja jelenteni, hogy a Van egy speci�lis fajt�ja a G�pj�rm�nek, akkor az RDF S�ma seg�ts�g�vel ezt �gy �rja le:

ex:Van   rdfs:subClassOf   ex:MotorVehicle .

Ebben a kijelent�sben az "aloszt�lya ~nak" (rdfs:subClassOf) viszony jelent�se az, hogy az ex:Van oszt�ly b�rmelyik egyede egyben az ex:MotorVehicle oszt�lynak is egyede. �gy teh�t, ha pl. az exthings:companyVan az ex:Van oszt�ly egyik egyede, akkor az olyan szoftver, amelyik �rti az RDF S�ma sz�k�szlet�t, a fenti rdfs:subClassOf rel�ci� alapj�n ki tudja k�vetkeztetni ebb�l azt, a mondatban egy�bk�nt explicite nem szerepl� inform�ci�t is, hogy az exthings:companyVan egy G�pj�rm�.

Ez az exthings:companyVan p�lda j�l illusztr�lja azt a kor�bbi megjegyz�s�nket, hogy az RDF S�ma az RDF szemantikai kiterjeszt�s�t defini�lja. Az RDF, maga, ugyanis nem defini�lja az RDF S�ma sz�k�szlet�b�l val� ilyen kifejez�sek speci�lis jelent�s�t, mint pl. az rdfs:subClassOf. �gy, ha a c�g RDF s�m�ja defini�ln� az rdfs:subClassOf viszonyt az ex:Van �s az ex:MotorVehicle k�z�tt, akkor az olyan RDF szoftver, amelyik nem �rti az RDF S�ma kifejez�seit, felismern� ugyan, hogy ez egy triplet, amelynek az �ll�tm�nya rdfs:subClassOf, de nem �rten� ennek a speci�lis "mondanival�j�t", �s �gy nem is tudn� "kitermelni" a mondatb�l azt a plusz inform�ci�t, hogy az exthings:companyVan szint�n egy g�pj�rm� (l�v�n az ex:MotorVehicle oszt�ly egyede).

Az rdfs:subClassOf tulajdons�g tranzit�v. Ez azt jelenti, hogy, ha p�ld�ul adott az al�bbi k�t RDF kijelent�s:

ex:Van       rdfs:subClassOf   ex:MotorVehicle .
ex:MiniVan   rdfs:subClassOf   ex:Van .

akkor az RDF S�ma a tranzitivit�s elve alapj�n, implicit m�don, ezt a tripletet is defini�lta: ex:MiniVan rdfs:subClassOf ex:MotorVehicle. A tranzivit�s jelent�se alapj�n teh�t az RDF S�m�t ismer� alkalmaz�s "r�j�het" arra, hogy azok az er�forr�sok, amelyek az ex:MiniVan oszt�ly egyedei, nemcsak az ex:Van oszt�lynak, de az ex:MotorVehicle oszt�lynak is egyedei. Egy oszt�ly egyszerre t�bb oszt�lynak is lehet aloszt�lya (pl. a MiniVan oszt�ly egyszerre lehet aloszt�lya a Van oszt�lynak �s a Szem�lyg�pkocsi oszt�lynak is). Az RDF S�ma minden oszt�lyt eleve az Er�forr�s (rdfs:Resource) oszt�ly aloszt�lyak�nt �rtelmez (minthogy az �sszes oszt�ly egyedei er�forr�sok).

A 18. �bra a teljes oszt�lyhierarchi�t mutatja, amelyet a fenti p�ld�kban t�rgyaltunk:

18. �bra: A g�pj�rm�vek oszt�lyhierarchi�ja

(Hogy egyszer�s�ts�k az �br�t, az rdf:type tulajdons�gokat, amelyek minden oszt�lyt az rdfs:Class oszt�lyhoz kapcsoltak, kihagytuk a 18. �br�b�l. Val�j�ban az RDF S�ma minden olyan er�forr�st, amelyik megjelenik az rdfs:subClassOf tulajdons�g alanyak�nt vagy t�rgyak�nt, eleve rdfs:Class t�pus� er�forr�snak tekint, ez teh�t k�l�n defin�ci� n�lk�l is kik�vetkeztethet�. Amikor azonban val�di s�m�kat �runk, a helyes gyakorlat az, hogy m�gis explicit m�don megadjuk ezt az inform�ci�t.)

A 18. �br�n l�that� s�ma tripletekkel is le�rhat�:

ex:MotorVehicle       rdf:type          rdfs:Class .
ex:PassengerVehicle   rdf:type          rdfs:Class .
ex:Van                rdf:type          rdfs:Class .
ex:Truck              rdf:type          rdfs:Class .
ex:MiniVan            rdf:type          rdfs:Class .

ex:PassengerVehicle   rdfs:subClassOf   ex:MotorVehicle .
ex:Van                rdfs:subClassOf   ex:MotorVehicle .
ex:Truck              rdfs:subClassOf   ex:MotorVehicle .

ex:MiniVan            rdfs:subClassOf   ex:Van .
ex:MiniVan            rdfs:subClassOf   ex:PassengerVehicle .

A 23. p�lda azt mutatja, hogyan �rn�nk le ugyanezt a s�m�t RDF/XML-ben:

<?xml version="1.0"?>
<!DOCTYPE rdf:RDF [<!ENTITY xsd "http://www.w3.org/2001/XMLSchema#">]>
<rdf:RDF   
  xmlns:rdf="http://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#"  
  xmlns:rdfs="http://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#"
  xml:base="http://example.org/schemas/vehicles">

<rdf:Description rdf:ID="MotorVehicle">
  <rdf:type rdf:resource="http://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#Class"/>
</rdf:Description>

<rdf:Description rdf:ID="PassengerVehicle">
  <rdf:type rdf:resource="http://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#Class"/>
  <rdfs:subClassOf rdf:resource="#MotorVehicle"/>
</rdf:Description>

<rdf:Description rdf:ID="Truck">
  <rdf:type rdf:resource="http://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#Class"/>
  <rdfs:subClassOf rdf:resource="#MotorVehicle"/>
</rdf:Description>

<rdf:Description rdf:ID="Van">
  <rdf:type rdf:resource="http://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#Class"/>
  <rdfs:subClassOf rdf:resource="#MotorVehicle"/>
</rdf:Description>

<rdf:Description rdf:ID="MiniVan">
  <rdf:type rdf:resource="http://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#Class"/>
  <rdfs:subClassOf rdf:resource="#Van"/>
  <rdfs:subClassOf rdf:resource="#PassengerVehicle"/>
</rdf:Description>

</rdf:RDF>

<?xml version="1.0"?>
<!DOCTYPE rdf:RDF [<!ENTITY xsd "http://www.w3.org/2001/XMLSchema#">]>
<rdf:RDF   
  xmlns:rdf="http://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#"  
  xmlns:rdfs="http://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#"
  xml:base="http://example.org/schemas/vehicles">

<rdfs:Class rdf:ID="MotorVehicle"/>

<rdfs:Class rdf:ID="PassengerVehicle">
  <rdfs:subClassOf rdf:resource="#MotorVehicle"/>
</rdfs:Class>

<rdfs:Class rdf:ID="Truck">
  <rdfs:subClassOf rdf:resource="#MotorVehicle"/>
</rdfs:Class>

<rdfs:Class rdf:ID="Van">
  <rdfs:subClassOf rdf:resource="#MotorVehicle"/>
</rdfs:Class>

<rdfs:Class rdf:ID="MiniVan">
  <rdfs:subClassOf rdf:resource="#Van"/>
  <rdfs:subClassOf rdf:resource="#PassengerVehicle"/>
</rdfs:Class>

</rdf:RDF>

A 23. �s a 24. p�ld�ban bemutatott RDF/XML le�r�s neveket vezet be (mint pl. MotorVehicle) az er�forr�sok (oszt�lyok) sz�m�ra, amelyeket az rdf:ID seg�ts�g�vel rendel az oszt�lyokhoz, jelezve, hogy ezek a nevek relat�v URI hivatkoz�sok az �ppen le�rt s�madokumentumon bel�l, ahogyan ezt m�r a 3.2 szekci�ban is l�ttuk. Az rdf:ID itt k�tszeresen is hasznos, mert egyr�szt r�vid�ti a hivatkoz�st, �s emellett ellen�rzi azt is, hogy a seg�ts�g�vel megadott n�v egyedi-e az aktu�lis b�zis-URI-vel azonos�tott dokumentumon bel�l. Ez seg�t �szrevenni, ha v�letlen�l egyn�l t�bbsz�r defini�lunk egy oszt�lynevet az adott RDF s�m�ban. Az ilyen neveken alapul� relat�v URI-kkel azut�n a s�madokumentumon bel�l m�s oszt�lyokb�l, ak�rh�nyszor hivatkozhatunk ezekre az oszt�lyokra, ahogyan pl. a #MotorVehicle relat�v hivatkoz�st haszn�ltuk n�h�ny oszt�ly defin�ci�j�ban. Ha az aktu�lis s�m�nk pl. a http://example.org/schemas/vehicles dokumentum lenne, akkor ennek az oszt�lynak a teljes URI hivatkoz�sa �gy n�zne ki: http://example.org/schemas/vehicles#MotorVehicle (ahogy a 18. �bra legfels� er�forr�s�n�l is l�that�). Mint a 3.2. szekci�ban m�r megjegyezt�k: ahhoz, hogy a s�m�ban szerepl� oszt�lyokra t�rt�n� hivatkoz�s akkor is konzisztens maradjon, ha esetleg ugyanezt a s�m�t valamilyen okb�l k�t webhelyen is hozz�f�rhet�v� kell tenni, vagy ha v�rhat�, hogy a r�szeit elosztva kell t�rolni, akkor a s�m�t alkot� dokumentumok alkalmazhatnak egy explicit b�zis-URI deklar�ci�t, ami eset�nkben xml:base="http://example.org/schemas/vehicles" lenne. (Az xml:base haszn�lata helyes gyakorlatnak tekinthet�, ez�rt mi is haszn�ltuk ezt mindk�t p�ld�nkban.)

Ha az example.org c�g helyesen akar hivatkozni ezekre az oszt�lyokra az egyedek RDF-ben t�rt�n� le�r�s�n�l (pl. a fenti g�pj�rm�-oszt�lyokhoz tartoz� egyedi j�rm�vek jellemz�s�n�l) abban az esetben is, ha ezeket az oszt�lyokat el�z�leg m�s dokumentumban defini�lta, akkor vagy teljesen ki�rt abszol�t (az aktu�lis b�zis URI-n alapul�) URI hivatkoz�sokat kell haszn�lnia, vagy pedig olyan min�s�tett nevekkel kell az oszt�lyokra hivatkoznia, amelyek egy megfelel� n�vt�rprefix-deklar�ci� r�v�n ugyanezt az abszol�t URI hivatkoz�st eredm�nyezik. A 25. p�ld�nkban a "c�gaut�" (companyCar) nev� er�forr�st a 24. p�ld�ban defini�lt ex:MotorVehicle oszt�ly egyed�nek deklar�ljuk:

<?xml version="1.0"?>
<rdf:RDF   
  xmlns:rdf="http://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#"  
  xmlns:ex="http://example.org/schemas/vehicles#"
  xml:base="http://example.org/things">

   <ex:MotorVehicle rdf:ID="companyCar"/>

</rdf:RDF>

5.2 A tulajdons�gok le�r�sa

Amellett, hogy el�re defini�lni tudj�k azoknak a dolgoknak az oszt�lyait, amelyeket majd k�s�bb jellemezni szeretn�nek, a felhaszn�l�i k�z�ss�geknek sz�ks�g�k van olyan lehet�s�gre is, hogy el�re defini�lhass�k azokat a specifikus tulajdons�gokat is, amelyekkel ezeket az oszt�lyokat jellemezhetik. (Ilyen tulajdons�g lehet pl. a Szem�lyg�pkocsi oszt�lyban a h�ts� �l�sek el�tt, az utasok l�bai sz�m�ra fenntartott ter�let nagys�ga, amelyr�l rearSeatLegRoom n�ven m�g t�bbsz�r lesz sz� a tov�bbi p�ld�inkban). Az RDF S�m�ban a tulajdons�gokat a Tulajdons�g (rdf:Property) nev� RDF oszt�ly, valamint az "�rv�nyess�gi k�r" (rdfs:domain) az "�rt�ktartom�ny" (rdfs:range) �s az "altulajdons�ga ~nak" (rdfs:subPropertyOf) nev� RDF S�ma tulajdons�gok (m�s sz�val: tulajdons�gkorl�toz�sok) haszn�lat�val �rjuk le. [A tulajdons�gnevek magyar ford�t�s�nak olvas�sakor a tilde karakter (~) hely�re k�pzelj�k a triplet t�rgy�t. �gy a magyarra ford�tott tripletekben is fenntarthatjuk a tripletek eredeti sz�rendj�t – a ford.]

Az RDF-ben minden tulajdons�got az rdf:Property oszt�ly egyedek�nt �runk le. �gy, ha egy olyan �j tulajdons�got defini�lunk, mint pl. "kilogrammban m�rt s�ly" (exterms:weightInKg), akkor el�sz�r is adunk neki egy ilyen nevet (pontosabban: hozz� rendel�nk a fogalomhoz egy ilyen URI hivatkoz�st), majd pedig egy olyan rdf:type megad�s�val, amelynek �rt�ke az rdf:Property oszt�ly, tulajdons�gk�nt defini�ljuk ezt az egyedet. A "kilogrammban m�rt s�ly" egyedi tulajdons�g pl. az al�bbi kijelent�ssel defini�lhat�:

exterms:weightInKg   rdf:type   rdf:Property .

Az RDF S�ma egy olyan sz�k�szletet is tartalmaz, amellyel le�rhatjuk, hogy mely tulajdons�gokat, mely oszt�lyokkal �sszef�gg�sben k�v�nunk haszn�lni az RDF adatok le�r�sakor. A legfontosabb ilyen jelleg� inform�ci�t az "�rv�nyess�gi k�re" (rdfs:domain) illetve az "�rt�ktartom�nya" (rdfs:range) RDF S�ma tulajdons�gokkal adhatjuk meg (ezeket tulajdons�gkorl�toz�soknak is nevezz�k) .

Az rdfs:range tulajdons�got annak jelz�s�re haszn�ljuk, hogy egy adott tulajdons�g �rt�ke csak a megjel�lt oszt�ly valamelyik egyede lehet. P�ld�ul, ha az example.org c�g azt akarn� jelezni, hogy a "szerz�je" (ex:author) tulajdons�g csak a Szem�ly (ex:Person) oszt�ly egyedei k�z�l ker�lhet ki, akkor az al�bbi RDF kijelent�seket �rn� le:

ex:Person   rdf:type     rdfs:Class .
ex:author   rdf:type     rdf:Property .
ex:author   rdfs:range   ex:Person .

Ezek a kijelent�sek azt mondj�k, hogy az ex:Person egy oszt�ly, az ex:author egy tulajdons�g, valamint, hogy egy olyan j�v�beli RDF kijelent�s, amelyik majd az ex:author tulajdons�got haszn�lja, ennek �rt�kek�nt (azaz, a mondat t�rgyak�nt) csak az ex:Person oszt�ly valamelyik egyed�t jel�lheti meg.

Egy olyan tulajdons�ghoz, mint pl. "anyja" (ex:hasMother), hozz�rendelhet�nk z�r�, egy, vagy t�bb "�rt�ktartom�nya" tulajdons�gkorl�toz�st. Ha nem adunk meg egyet sem, akkor ez azt jelenti, hogy nem k�v�njuk korl�tozni az "anyja" tulajdons�g lehets�ges �rt�keit. Ha megadunk egyet, mondjuk az ex:Person oszt�lyt, akkor ezzel azt deklar�ljuk, hogy az ex:hasMother tulajdons�g lehets�ges �rt�kei az ex:Person oszt�ly egyedei. Ha t�bb �rt�ktartom�nyt adunk meg az ex:hasMother tulajdons�g sz�m�ra, mondjuk az ex:Person oszt�ly mellett m�g az ex:Female (N�nem�L�ny) oszt�lyt is, akkor ezzel azt fejezz�k ki, hogy az "anyja" tulajdons�g �rt�ke lehet b�rmi, ami Szem�ly �s ugyanakkor N�nem�L�ny is.

ex:hasMother   rdfs:range   ex:Female .
ex:hasMother   rdfs:range   ex:Person .

exstaff:frank   ex:hasMother   exstaff:frances .

Az rdfs:range �rt�ke nemcsak valamilyen felhaszn�l� �ltal defini�lt oszt�ly lehet, hanem egy XML S�ma adatt�pus is, mint pl. xsd:integer, mely t�rt�netesen az eg�sz sz�mok oszt�ly�t reprezent�lja. (Az ilyen adatt�pusokat a 2.4. szekci�ban a tipiz�lt liter�lok �br�zol�s�val kapcsolatban m�r t�rgyaltuk). Ha p�ld�ul az example.org c�g azt akarn� jelezni, hogy az "�letkora" (ex:age) tulajdons�g �rt�ke csakis eg�sz sz�m (vagyis az XML S�ma adatt�pus xsd:integer oszt�ly�nak egyik egyede) lehet, akkor az ex:age tulajdons�got �gy defini�ln� RDF-ben:

ex:age   rdf:type     rdf:Property .
ex:age   rdfs:range   xsd:integer .

Az xsd:integer adatt�pust az URI hivatkoz�s�val azonos�tjuk, amelynek teljes v�ltozata: http://www.w3.org/2001/XMLSchema#integer. Ez az URIref an�lk�l haszn�lhat�, hogy explicit m�don kijelenten�nk a s�m�ban, hogy egy adatt�pust reprezent�l. M�gis, gyakran hasznos explicit m�don kijelenteni, hogy egy adott URIref valamilyen adatt�pust azonos�t. Ezt az rdfs:Datatype nev� RDF S�ma oszt�ly haszn�lat�val tehetj�k meg. Ha az example.org ki akarn� jelenteni, hogy az xsd:integer egy adatt�pus, akkor a k�vetkez� RDF mondatot �rhatn�:

xsd:integer   rdf:type   rdfs:Datatype .

Ez a kijelent�s azt mondja, hogy az xsd:integer egy olyan adatt�pus URI hivatkoz�sa, amelyr�l felt�telezz�k, hogy megfelel az [RDF-FOGALMAK] dokumentum�ban le�rt k�vetelm�nyeknek. Egy ilyen kijelent�s nem jelent adatt�pus-defin�ci�t (abban az �rtelemben, hogy az example.com egy �j adatt�pust defini�l). Az RDF S�m�ban nincs is lehet�s�g arra, hogy adatt�pusokat defini�ljunk. Amint a 2.4 szekci�ban m�r jelezt�k, az adatt�pusok defini�l�sa az RDF-en �s az RDF S�m�n k�v�l t�rt�nik. Az RDF mondatokb�l csak hivatkozhatunk ezekre, az URIref-jeik seg�ts�g�vel. A fenti mondat puszt�n csak arra szolg�l, hogy dokument�lja az adatt�pus l�tez�s�t, �s jelezze, hogy ebben a s�m�ban haszn�lni fogjuk azt.

Az "�rv�nyess�gi k�re" (rdfs:domain) RDF S�ma tulajdons�got (m�s sz�val: tulajdons�gkorl�toz�st) annak jelz�s�re haszn�ljuk, hogy egy adott tulajdons�g a megjel�lt oszt�lyra vonatkozik (vagyis, csak arra �rv�nyes). Ha pl. az example.org c�g azt szeretn� jelezni, hogy a "szerz�je" (ex:author) tulajdons�g csak a K�nyv (ex:Book) oszt�ly egyedeire legyen �rv�nyes, akkor a k�vetkez� RDF kijelent�seket tenn�:

ex:Book     rdf:type      rdfs:Class .
ex:author   rdf:type      rdf:Property .
ex:author   rdfs:domain   ex:Book .

Ezek a mondatok azt jelentik, hogy az ex:Book egy oszt�ly, az ex:author egy tulajdons�g, valamint, hogy az ex:author tulajdons�g alanya csak az ex:Book oszt�ly valamelyik egyede lehet (vagy m�sk�nt kifejezve: az ex:author tulajdons�g �rv�nyess�gi k�re az ex:Book oszt�ly egyedeinek halmaza).

Egy adott tulajdons�g, pl. a "s�lya" ( exterms:weight), rendelkezhet z�r�, egy, vagy t�bb "�rv�nyess�gi k�re" (rdfs:domain) tulajdons�gkorl�toz�ssal. Ha egyetlen ilyent sem adunk meg, akkor ez azt jelenti, hogy nem akarjuk korl�tozni a tulajdons�g �rv�nyess�gi k�r�t, teh�t b�rmelyik er�forr�snak lehet "s�lya" tulajdons�ga. Ha csak egyetlen ilyen korl�toz�st adunk meg, amelyik pl. a K�nyv oszt�lyt jel�li meg e tulajdons�g �rv�nyess�gi k�r�nek, akkor ez a tulajdons�g kiz�r�lag a K�nyv oszt�ly egyedeire lesz alkalmazhat�. Ha azonban t�bb korl�toz�st adn�nk meg a "s�lya" tulajdons�gra, amelyek k�z�l az egyik pl. a K�nyv oszt�lyt, a m�sik pedig a G�pj�rm� oszt�lyt nevezn� meg �rv�nyess�gi k�rnek, akkor ezzel azt jelenten�nk ki, hogy b�rmely er�forr�s, amelynek lehet olyan tulajdons�ga, hogy "s�lya", az a G�pj�rm� oszt�lynak, �s a K�nyv oszt�lynak egyar�nt egyede kell hogy legyen. (Ez ut�bbi p�lda azt is illusztr�lja, hogy mennyire �vatosnak kell lenn�nk az ilyen t�bbsz�r�s korl�toz�sokkal.)

Ugyan�gy mint az "�rt�ktartom�nya" (rdfs:range) tulajdons�gkorl�toz�s haszn�lat�n�l, itt is els�re neh�z lehet elk�pzelni, mik�nt adhatunk k�t k�l�nb�z� �rt�ket az rdfs:domain tulajdons�gnak, hogy deklar�ljuk a kett�s korl�toz�st. A magyar�zat azonban itt is hasonl�: k�t k�l�n mondatban rendelj�k az exterms:weight tulajdons�ghoz a k�t rdfs:domain �rt�ket:

exterms:weight   rdfs:domain   ex:Book .
exterms:weight   rdfs:domain   ex:MotorVehicle .

exthings:companyCar   exterms:weight   "2500"^^xsd:integer .

Az rdfs:range �s az rdfs:domain tulajdons�gkorl�toz�sok le�r�sa j�l illusztr�lhat� a "G�pj�rm�" s�m�nk olyan kiterjeszt�s�vel, hogy megadunk k�t g�pj�rm�-tulajdons�got: a "tulajdonosa" �s a "h�ts��l�sEl�ttiT�rNagys�ga" (a p�ld�kban: ex:registeredTo, illetve ex:rearSeatLegRoom n�ven), valamint bevezet�nk egy �j oszt�lyt "Szem�ly" (ex:Person) n�ven, �s le�rjuk, hogy az xsd:integer-t mint adatt�pust fogjuk haszn�lni ebben a s�m�ban. A "tulajdonosa" (ex:registeredTo) tulajdons�got �gy defini�ljuk, hogy alanya csak az ex:MotorVehicle oszt�lyb�l, �rt�ke pedig csak az ex:Person oszt�lyb�l sz�rmaz� er�forr�s lehessen. Ebben p�ld�ban az ex:rearSeatLegRoom tulajdons�got az ex:PassengerVehicle (Szem�lyg�pkocsi) oszt�ly egyedeire korl�tozzuk, �s ennek �rt�ke egy eg�sz sz�m (xsd:integer) t�pus� adat lesz, mely a "h�ts��l�sEl�ttiT�rNagys�ga" tulajdons�got centim�terekben adja meg. Ezek a le�r�sok a 26. p�ld�ban l�that�k.

<rdf:Property rdf:ID="registeredTo">
  <rdfs:domain rdf:resource="#MotorVehicle"/>
  <rdfs:range rdf:resource="#Person"/>
</rdf:Property>

<rdf:Property rdf:ID="rearSeatLegRoom">
  <rdfs:domain rdf:resource="#PassengerVehicle"/> 
  <rdfs:range rdf:resource="&xsd;integer"/>
</rdf:Property>

<rdfs:Class rdf:ID="Person"/>

<rdfs:Datatype rdf:about="&xsd;integer"/>

Figyelj�k meg, hogy a 26. p�ld�ban nem haszn�lunk <rdf:RDF> elemet, mert �gy tekintj�k ezt a kis k�dr�szletet, hogy k�s�bb beillesztj�k a 24. p�ld�ban szerepl� G�pj�rm� s�ma sz�veg�be. Ugyanilyen alapon haszn�lunk relat�v URI hivatkoz�st a s�m�ban defini�lt ilyen oszt�lyokra is, mint pl. a G�pj�rm� (MotorVehicle).

Az RDF S�ma az oszt�lyok mellett a tulajdons�gok eset�ben is lehet�v� teszi a specializ�ci�t. A specializ�ci�s viszonyt k�t tulajdons�g k�z�tt az el�re defini�lt "altulajdons�ga ~nak" (rdfs:subPropertyOf) RDF S�ma tulajdons�ggal �rjuk le. Ha pl. a "seg�dvezet�je" (ex:secondaryDriver) �s a "vezet�je" (ex:driver) egyar�nt tulajdons�gok, akkor az example.org c�g a k�vetkez�k�ppen defini�ln� ezt a k�t tulajdons�got �s a kettej�k k�z�tti specializ�ci�s viszonyt (vagyis azt, hogy a "seg�dvezet�je" tulajdons�g a "vezet�je" tulajdons�g speci�lis esete):

ex:driver            rdf:type             rdf:Property .
ex:secondaryDriver   rdf:type             rdf:Property .
ex:secondaryDriver   rdfs:subPropertyOf   ex:driver .

Az rdfs:subPropertyOf viszony k�vetkezm�nye itt az, hogy ha pl. azt mondjuk, hogy az exstaff:fred szem�ly egyed az ex:companyVan g�pj�rm� egyed "seg�dvezet�je", akkor az RDF S�ma implicit m�don azt a kijelent�st is gener�lja, hogy Fred "vezet�je" is ennek a g�pj�rm�nek. Azt az RDF/XML k�dot, mely le�rja ezeket a tulajdons�gokat (ism�t felt�telezve, hogy ezt majd be�p�tj�k a 24. p�ld�ban l�that� s�m�ba) a 27. p�lda mutatja:

<rdf:Property rdf:ID="driver">
  <rdfs:domain rdf:resource="#MotorVehicle"/>
</rdf:Property>

<rdf:Property rdf:ID="secondaryDriver">
  <rdfs:subPropertyOf rdf:resource="#driver"/>
</rdf:Property>

Egy tulajdons�g z�r�, egy, vagy t�bb tulajdons�gnak is altulajdons�ga lehet. Minden rdfs:range �s rdfs:domain tulajdons�gkorl�toz�s, amelyet valamely tulajdons�gra megadunk, �rv�nyes annak �sszes altulajdons�g�ra is. Ezen �sszef�gg�s r�v�n a fenti p�lda (implicit m�don) azt is defini�lja, hogy az ex:secondaryDriver tulajdons�g �rv�nyess�gi k�r�be (rdfs:domain) az ex:MotorVehicle is beletartozik, hiszen az ex:secondaryDriver tulajdons�g az aloszt�ly-rel�ci� r�v�n �r�kli az ex:driver tulajdons�g korl�toz�sait.

A 28. p�lda mutatja azt az RDF/XML k�dot, mely tartalmazza a G�pj�rm� s�m�nkhoz eddig megadott �sszes le�r�st:

<?xml version="1.0"?>
<!DOCTYPE rdf:RDF [<!ENTITY xsd "http://www.w3.org/2001/XMLSchema#">]>
<rdf:RDF   
  xmlns:rdf="http://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#"  
  xmlns:rdfs="http://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#"
  xml:base="http://example.org/schemas/vehicles">

<rdfs:Class rdf:ID="MotorVehicle"/>

<rdfs:Class rdf:ID="PassengerVehicle">
  <rdfs:subClassOf rdf:resource="#MotorVehicle"/>
</rdfs:Class>

<rdfs:Class rdf:ID="Truck">
  <rdfs:subClassOf rdf:resource="#MotorVehicle"/>
</rdfs:Class>

<rdfs:Class rdf:ID="Van">
  <rdfs:subClassOf rdf:resource="#MotorVehicle"/>
</rdfs:Class>

<rdfs:Class rdf:ID="MiniVan">
  <rdfs:subClassOf rdf:resource="#Van"/>
  <rdfs:subClassOf rdf:resource="#PassengerVehicle"/>
</rdfs:Class>

<rdfs:Class rdf:ID="Person"/>

<rdfs:Datatype rdf:about="&xsd;integer"/>

<rdf:Property rdf:ID="registeredTo">
  <rdfs:domain rdf:resource="#MotorVehicle"/>
  <rdfs:range rdf:resource="#Person"/>
</rdf:Property>

<rdf:Property rdf:ID="rearSeatLegRoom">
  <rdfs:domain rdf:resource="#PassengerVehicle"/> 
  <rdfs:range rdf:resource="&xsd;integer"/>
</rdf:Property>

<rdf:Property rdf:ID="driver">
  <rdfs:domain rdf:resource="#MotorVehicle"/>
</rdf:Property>

<rdf:Property rdf:ID="secondaryDriver">
  <rdfs:subPropertyOf rdf:resource="#driver"/>
</rdf:Property>

</rdf:RDF>

Miut�n l�ttuk, hogy hogyan �rjuk le az oszt�lyokat �s tulajdons�gokat az RDF S�ma seg�ts�g�vel, most m�r illusztr�lhatjuk azokat az egyedeket is, amelyek az �gy defini�lt oszt�lyokat �s tulajdons�gokat haszn�lj�k. A 29. p�lda le�rja a 28. p�ld�b�l ismert Szem�lyg�pkocsi oszt�ly (ex:PassengerVehicle) egyik egyed�t, n�h�ny tulajdons�g�val egy�tt, amelyeknek itt most csak hipotetikus �rt�keket adunk.

<?xml version="1.0"?>
<!DOCTYPE rdf:RDF [<!ENTITY xsd "http://www.w3.org/2001/XMLSchema#">]>
<rdf:RDF xmlns:rdf="http://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#"
            xmlns:ex="http://example.org/schemas/vehicles#"
            xml:base="http://example.org/things">

  <ex:PassengerVehicle rdf:ID="johnSmithsCar">
       <ex:registeredTo rdf:resource="http://www.example.org/staffid/85740"/>
       <ex:rearSeatLegRoom 
           rdf:datatype="&xsd;integer">127</ex:rearSeatLegRoom>
       <ex:secondaryDriver rdf:resource="http://www.example.org/staffid/85740"/>
  </ex:PassengerVehicle>
</rdf:RDF>

Vegy�k �szre, hogy a "tulajdonosa" (ex:registeredTo) tulajdons�g nyugodtan haszn�lhat� a Szem�lyg�pkocsi oszt�lynak erre az egyed�re (johnSmithsCar), mert a 28. p�lda s�m�j�ban a Szem�lyg�pkocsi oszt�lyt a G�pj�rm� oszt�ly aloszt�ly�nak defini�ltuk, s ez�rt �r�kli a G�pj�rm� oszt�ly tulajdons�gkorl�tait. Figyelj�k meg azt is, hogy egy tipiz�lt liter�lt haszn�lunk az egyed "h�ts��l�sEl�ttiT�rNagys�ga" (ex:rearSetLegRoom) tulajdons�g�nak �rt�kek�nt, ahelyett, hogy ezt az �rt�ket az <ex:rearSeatLegRoom>127</ex:rearSeatLegRoom> t�pus n�lk�li liter�llal adtuk volna meg. Mivel a s�ma ennek a tulajdons�gnak az �rt�ktartom�ny�t xsd:integer-k�nt defini�lta, ez�rt e tulajdons�g �rt�kek�nt csakis egy ennek az adatt�pusnak megfelel� tipiz�lt liter�lt fogad el az RDF. Egy�b inform�ci�t is megadhatn�nk (ak�r a s�m�ban, ak�r az egyedet le�r� dokumentumban) ennek az �rt�knek a tov�bbi pontos�t�s�ra: pl. az adat m�rt�kegys�g�t (centim�ter), ahogyan azt a 4.4.szekci�ban m�r r�szletezt�k.

5.3 Az RDF s�madeklar�ci�k �rtelmez�se

Mint m�r kor�bban megjegyezt�k, az RDF S�ma t�pus-rendszere n�mely tekintetben hasonl�t az olyan objektumorient�lt programoz�si nyelvek t�pus-rendszer�re, mint pl. a Java. Az RDF azonban t�bb l�nyeges k�rd�sben elt�r a programoz�si nyelvek t�pus-rendszer�t�l.

Az egyik fontos elt�r�s, hogy ahelyett, hogy �gy �rn�nk le egy oszt�lyt, mint amelyik rendelkezik egy sor tulajdons�ggal, az RDF s�ma a tulajdons�gokat �rja le �gy (az �rv�nyess�gi k�r�k �s az �rt�ktartom�nyuk seg�ts�g�vel), hogy azok az egyedek meghat�rozott oszt�lyaira vonatkoznak. Egy tipikus objektumorient�lt rendszer p�ld�ul defini�lna egy K�nyv oszt�lyt egy olyan attrib�tummal, mint pl. "szerz�je", amelynek az �rt�ke Szem�ly t�pus�. Az ennek megfelel� RDF s�ma viszont el�bb defini�lna egy K�nyv oszt�lyt, majd egy k�l�n le�r�sban defini�lna egy "szerz�je" tulajdons�got �gy, hogy ennek "�rv�nyess�gi k�re" a K�nyv oszt�ly, az "�rt�ktartom�nya" pedig a Szem�ly oszt�ly lenne.

A k�t k�zel�t�s k�z�tti k�l�nbs�g els� pillant�sra csak szintaktikai jelleg�nek t�nik, �m val�j�ban jelent�s k�l�nbs�gr�l van sz�. Egy programoz�si nyelv oszt�lyle�r�s�ban a "szerz�je" attrib�tum a K�nyv oszt�ly le�r�s�nak a r�sze, �s csak a K�nyv oszt�ly egyedeire �rv�nyes. Egy m�sik oszt�lynak (mondjuk, a Szoftver Modulnak) szint�n lehetne egy "szerz�je" attrib�tuma, de ezt m�r k�l�nb�z� attrib�tumnak tekinten�nk. M�s sz�val: egy attrib�tum-le�r�s szk�pja (hat�k�re) a legt�bb programoz�si nyelvben arra az oszt�lyra korl�toz�dik, amelyikben defini�lt�k. Ugyanakkor az RDF-ben a tulajdons�gok eleve f�ggetlenek az oszt�lydefin�ci�kt�l, �s a hat�k�r�k alap�rtelmez�sben glob�lis (sz�ks�g eset�n azonban meghat�rozott oszt�ly(ok)ra korl�tozhatjuk ezeket az "�rv�nyess�gi k�re" �s az "�rt�ktartom�nya" RDF S�ma tulajdons�gok seg�ts�g�vel.)

Ennek megfelel�en egy RDF s�ma le�rhatna egy olyan tulajdons�got, mint pl. "s�ly" an�lk�l, hogy �rv�nyess�gi k�rt defini�lna a sz�m�ra. Ezt a tulajdons�g�t azut�n haszn�lhatn�nk b�rmelyik oszt�ly egyed�nek a le�r�s�hoz, amelyikr�l �gy gondoljuk, hogy van s�lya. Az RDF tulajdons�g alap� k�zel�t�s�nek egyik el�nye az, hogy ezzel k�nnyebb� v�lik valamely tulajdons�g haszn�lat�nak a kiterjeszt�se olyan helyzetekre is, amelyeket nem lehetett el�re l�tni a tulajdons�g eredeti deklar�ci�ja idej�n. Ugyanakkor ez egy olyan el�ny, amelyet csak k�r�ltekint�en szabad kihaszn�lni, hogy elker�lj�k a nem megfelel� esetekre t�rt�n� alkalmaz�s�t.

Tov�bbi k�vetkezm�nye az RDF tulajdons�gok glob�lis hat�k�r�nek az, hogy egy RDF s�m�ban nem lehet �gy defini�lni egy adott tulajdons�got, hogy helyileg k�l�nb�z� �rt�ktartom�nya legyen att�l f�gg�en, hogy melyik oszt�lyhoz tartozik az egyed, amelyre alkalmazzuk. P�ld�ul a "sz�l�je" tulajdons�g defini�l�s�n�l k�v�natos lenne, ha azt tudn�nk deklar�lni, hogy amikor ezt az Ember oszt�lyhoz tartoz� er�forr�s le�r�s�ra haszn�ljuk, akkor az �rt�ktartom�nya is az Ember oszt�ly legyen, amikor pedig egy Tigris oszt�ly� egyed le�r�s�ra haszn�ljuk, akkor az �rt�ktartom�nya automatikusan a Tigris oszt�ly legyen. Egy ilyenfajta defin�ci� nem lehets�ges az RDF S�m�ban. Ehelyett minden �rt�ktartom�ny, amelyet egy RDF tulajdons�gra megadunk, �rv�nyes a tulajdons�g minden egyes haszn�lat�n�l, s ez�rt az �rt�ktartom�nyok defini�l�sa �vatoss�got ig�nyel. Noha az RDF S�m�ban nem lehet ilyen, helyileg k�l�nb�z� �rt�ktartom�nyokat defini�lni, ez megval�s�that� a gazdagabb s�manyelvekben, amelyeket az 5.5. szekci�ban ismertet�nk.

Ugyancsak fontos k�l�nbs�g, hogy az RDF S�ma le�r�sai nem felt�tlen�l el��r�s jelleg�ek, abban az �rtelemben, ahogy a programoz�si nyelvek t�pusdeklar�ci�i jellemz�en azok. Ha p�ld�ul egy programoz�si nyelv defini�l egy K�nyv oszt�lyt egy "szerz�je" attrib�tummal, amelynek �rt�kei Szem�ly t�pus�ak, akkor ezeket tipikusan szigor� korl�toz�soknak �rtelmezi. Ez�rt az ilyen nyelv nem engedi meg, hogy �gy kre�ljuk a K�nyv oszt�ly valamelyik p�ld�ny�t, hogy az ne rendelkezz�k a "szerz�je" attrib�tummal, �s azt sem engedi meg, hogy egy ilyen p�ld�ny "szerz�je" attrib�tum�nak �rt�ke ne Szem�ly t�pus� legyen. S�t, ha a "szerz�je" az egyetlen attrib�tum, amelyet ehhez az oszt�lyhoz deklar�ltunk, akkor a nyelv azt sem engedi meg, hogy az oszt�lynak egy m�s attrib�tummal is rendelkez� egyed�t kre�ljuk.

Az RDF S�ma viszont lehet�v� teszi, hogy a s�mainform�ci�k tov�bbi adatokkal pontos�ts�k az er�forr�sok le�r�s�t, de nem �rja el�, hogy ezeket a le�r�sokat hogyan kell haszn�lnia egy alkalmaz�snak. Tegy�k fel, p�ld�ul, hogy egy RDF s�ma azt defini�lja, hogy a "szerz�je" tulajdons�g �rt�ktartom�nya a Szem�ly oszt�ly. Ez az RDF kijelent�s nem mond t�bbet, csak annyit, hogy az olyan RDF �ll�t�sokban, ahol a "szerz�je" tulajdons�g az �ll�tm�ny, a kijelent�s t�rgya Szem�ly t�pus�.

Ezt a s�mainform�ci�t k�l�nb�z� m�dokon lehet felhaszn�lni. Az egyik alkalmaz�s �rtelmezheti a fenti �ll�t�st �gy, mint egy olyan RDF adatminta r�sz�t, amelynek megfelel� adatokat az alkalmaz�snak el� kell �ll�tania, �s annak biztos�t�s�ra haszn�lja az inform�ci�t, hogy "szerz�je" tulajdons�g �rt�ke mindig a Szem�ly oszt�lyb�l sz�rmazz�k. Vagyis, ez az alkalmaz�s a s�male�r�st korl�toz�sk�nt �rtelmezi, ahogyan ezt egy programoz�si nyelv is tenn�. Egy m�sik RDF alkalmaz�s azonban interpret�lhatja ezt az �ll�t�st �gy is, hogy az plusz inform�ci�t ny�jt arr�l az adatr�l amit kap: olyan inform�ci�t, mely explicit m�don nem szerepel az eredeti adatban. Ez a m�sodik alkalmaz�s p�ld�ul kaphat egy olyan adatot, amelyben szerepel egy "szerz�je" tulajdons�g, amelynek �rt�ke egy ismeretlen oszt�lyhoz tartoz� egyed, �s ilyenkor a s�mainform�ci� alapj�n kik�vetkeztetheti, hogy ez a Szem�ly oszt�lyhoz tartozik. Egy harmadik alkalmaz�s kaphat egy olyan RDF adatot, amelyben a "szerz�je" tulajdons�g t�rgya a Test�let oszt�lyhoz tartozik, �s ilyenkor arra haszn�lja a fenti �ll�t�st, hogy annak alapj�n kiad egy figyelmeztet�st: "Ebben az adatban lehet, hogy inkonzisztencia van, de lehet, hogy nem". M�sutt l�tezhet esetleg egy olyan tov�bbi deklar�ci�, mely feloldja ezt k�ts�get az�ltal, hogy kik�vetkeztethet� bel�le: a Test�let a szerz�s�g tekintet�ben a Szem�ly oszt�lyhoz tartozik (pl. azon az alapon, hogy a test�let jogi szem�ly).

Tov�bb�, att�l f�gg�en, hogy mik�nt interpret�lja az alkalmaz�s a tulajdons�gok le�r�sait, egy egyed le�r�sa �rv�nyesnek tekinthet� ak�r n�h�ny s�ma specifik�lta tulajdons�g n�lk�l is (pl. l�tezhet egy K�nyv oszt�ly� egyed "szerz�je" tulajdons�g n�lk�l akkor is, ha a "szerz�je" tulajdons�gra azt adt�k meg, hogy az "�rv�nyess�gi k�re" a K�nyv oszt�ly), de �rv�nyesnek tekinthet� az egyed le�r�sa akkor is, ha hozz�adott tulajdons�gokkal rendelkezik (l�tezhet pl. egy K�nyv oszt�ly� egyednek egy "szerkeszt�je" tulajdons�ga akkor is, ha a K�nyv oszt�lyt eredetileg le�r� s�ma m�g nem adott meg az oszt�ly sz�m�ra ilyen tulajdons�got).

M�s szavakkal �sszefoglalva: az RDF S�ma kijelent�sei mindig le�r�sok. Ezek tekinthet�k el��r�s jelleg�eknek (azaz korl�toz�soknak), de csak akkor, ha az ezeket �rtelmez� alkalmaz�s ilyenk�nt k�v�nja kezelni �ket. Amit az RDF S�ma ny�jt, az nem m�s, mint egy lehet�s�g arra, hogy megadjuk ezeket a t�bbletinform�ci�kat. Annak meg�llap�t�sa, hogy ez az �j inform�ci� �tk�zik-e az explicit m�don specifik�lt egyedi adatokkal, kiz�r�lag az adott alkalmaz�st�l f�gg (mint ahogy az is, hogy az alkalmaz�s mik�nt reag�l erre a meg�llap�t�sra).

5.4 Egy�b s�mainform�ci�k

Az RDF S�ma rendelkezik t�bb m�s, be�p�tett tulajdons�ggal, amelyek dokument�lj�k, vagy komment�lj�k az RDF s�m�nkat, vagy az abban defini�lt egyedeket. P�ld�ul a "komment�rja" (rdfs:comment) tulajdons�g ember �ltal olvashat� m�don �rhatja le az er�forr�st. A "c�mk�je" (rdfs:label) tulajdons�g egy er�forr�s nev�nek ember �ltal olvashat�bb v�ltozat�t adhatja meg. A "l�sd tov�bb�" (rdfs:seeAlso) tulajdons�g utal�st jelent egy m�sik er�forr�sra, mely tov�bbi inform�ci�t ny�jthat az alanyk�nt megadott er�forr�sr�l. A "defini�lja" (rdfs:isDefinedBy) tulajdons�g a "l�sd tov�bb�" (rdfs:seeAlso) tulajdons�g altulajdons�ga, �s egy olyan er�forr�s megjel�l�s�re haszn�lhat�, amely valamilyen form�ban defini�lja az alanyk�nt megadott er�forr�st. Az�rt haszn�ltuk itt a "valamilyen form�ban" kifejez�st, mert el�fordulhat, hogy az rdfs:isDefinedBy seg�ts�g�vel megnevezett er�forr�s valamilyen RDF �ltal nem specifik�lt �rtelemben defini�lja az alanyt (pl. a megadott er�forr�s esetleg nem egy RDF s�ma). Az RDF Sz�k�szlet Le�r� Nyelv 1.0: RDF S�ma [RDF-SZ�K�SZLET] dokumentum t�rgyalja r�szletesen ezeket a tulajdons�gokat.

Mik�nt t�bb be�p�tett RDF tulajdons�g (rdf:value stb.) haszn�lati le�r�sa, ugyan�gy az RDF S�ma tulajdons�gok haszn�lati le�r�sa is csup�n ezek sz�nd�kolt haszn�lat�t adja meg. Az [RDF-SZEMANTIKA] nem tulajdon�t speci�lis jelent�st ezeknek a tulajdons�goknak, �s az RDF S�ma sem defini�l semmilyen korl�toz�st ezekre a tulajdons�gokra a sz�nd�kolt haszn�lat alapj�n. Semmilyen szab�ly nem �rja el�, p�ld�ul, hogy egy "l�sd tov�bb�" tulajdons�g k�teles tov�bbi inform�ci�t ny�jtani annak a kijelent�snek az alany�r�l, amelyben megjelenik.

5.5 Gazdagabb s�manyelvek

Az RDF S�ma biztos�tja az alapvet� eszk�z�ket az RDF sz�k�szletek le�r�s�ra, de l�teznek tov�bbi olyan eszk�z�k is, amelyek szint�n hasznosak lehetnek. Ilyen eszk�z�kh�z juthatunk az RDF S�ma tov�bbfejleszt�s�vel, vagy m�s olyan nyelvek alkalmaz�s�val, amelyek az RDF-en alapulnak. Azok a tov�bbi, gazdagabb s�male�r� lehet�s�gek, amelyekr�l tudjuk, hogy hasznosak, de amelyek nem szerepelnek az RDF S�m�ban, egyebek k�z�tt az al�bbiak lehetnek:

• kardinalit�skorl�toz�sok specifik�l�sa a tulajdons�gokra, pl., hogy egy Szem�lynek kiz�r�lag egy "biol�giai apja" lehet (a kardinalit�s egy olyan tulajdons�gkorl�toz�s, amely megadja, hogy egy adott a tulajdons�gnak h�ny k�l�nb�z� �rt�ke lehet).
• annak specifik�l�sa, hogy egy adott tulajdons�g (mint pl. "felmen�je") tranzit�v (vagyis, ha A "felmen�je" B, �s B "felmen�je" C, akkor A "felmen�je" C.)
• annak specifik�l�sa, hogy egy adott tulajdons�g egy adott oszt�ly valamelyik egyed�nek egyedi azonos�t�ja (vagy kulcsa) .
• annak specifik�l�sa, hogy k�t olyan oszt�ly, amelyik k�t k�l�nb�z� URI hivatkoz�ssal �rhet� el, t�nylegesen ugyanazt az oszt�lyt reprezent�lja.
• annak specifik�l�sa, hogy k�t olyan egyed, amelyik k�t k�l�nb�z� URI hivatkoz�ssal �rhet� el, t�nylegesen ugyanazt az egyedet reprezent�lja.
• egy tulajdons�g �rt�ktartom�ny�nak vagy kardinalit�s�nak helyi korl�toz�sa arra az oszt�lyra vagy er�forr�sra, vonatkoztatva, amelyikkel kapcsolatban �ppen defini�ljuk. Erre az�rt van sz�ks�g, hogy k�pesek legy�nk pl. ilyen korl�tokat specifik�lni: a "j�t�kosa" tulajdons�g a Futballcsapat er�forr�s eset�n 11-szer adhat� meg, 11 k�l�nb�z� �rt�kkel, amely egy-egy j�t�kost reprezent�l, m�g a Kos�rlabda-csapat er�forr�s eset�n ez a sz�m csak 5 lehet.
• �j oszt�lyok le�r�sa egy vagy t�bb oszt�ly halmazuni�jak�nt vagy metszetek�nt, tov�bb� annak kijelent�se, hogy k�t oszt�ly diszjunkt (m�s sz�val k�t idegen oszt�ly, mert nincsenek k�z�s egyedeik).

Az itt eml�tett fejlettebb k�pess�geket, sok m�s hasznos k�pess�ggel egy�tt, az olyan ontol�gianyelvek c�lozz�k meg, mint a DAML+OIL [DAML+OIL] �s az OWL [OWL]. E k�t nyelv mindegyike az RDF-en �s az RDF S�m�n alapszik (�s jelenleg mindegyik tartalmazza a fentebb le�rt plusz k�pess�geket). Az ontol�gianyelvek c�lja, hogy tov�bbi, g�ppel feldolgozhat� szemantikai inform�ci�t kapcsoljanak az er�forr�sokhoz, �s ez�ltal az er�forr�sok g�pi �br�zol�s�t jobban k�zel�ts�k azok val� vil�gbeli megfelel�ihez. Noha az ilyen k�pess�gek nem felt�tlen�l sz�ks�gesek ahhoz, hogy hasznos alkalmaz�sokat k�sz�ts�nk RDF-ben (a 6. fejezet bemutat egy sor l�tez� RDF alkalmaz�st), m�gis, az ilyen nyelvek fejleszt�se nagyon akt�v munkater�let a Szemantikus Web fejleszt�s�ben.

6.1 A Dublin Core meta-adat kezdem�nyez�s

A meta-adat nem m�s, mint adat az adatr�l. Konkr�tabban ez a kifejez�s olyan adatokat jelent, amelyeket er�forr�sok azonos�t�s�ra, le�r�s�ra �s megkeres�s�re haszn�lunk, legyenek ezek az er�forr�sok ak�r fizikaiak, ak�r elektronikusak. J�llehet, a sz�m�t�g�ppel feldolgozhat� struktur�lt meta-adatok viszonylag �jak, a meta-adat alapkoncepci�j�t m�r sok �ve haszn�ljuk a nagy inform�ci�gy�jtem�nyek kezel�s�nek �s haszn�lat�nak seg�t�s�re. (A k�nyvt�rak k�rtyakatal�gusai ismert p�ld�i a meta-adatoknak.)

A Dublin Core ("a dublini mag") tulajdonk�ppen "elemek" (tulajdons�gok) egy halmaza, dokumentumok le�r�sa, vagyis meta-adatok r�gz�t�se c�lj�ra. Az elemek halmaz�t eredetileg az Ohio �llambeli Dublin-ban, 1995-ben megrendezett els� Meta-adat M�helykonferenci�n fejlesztett�k ki, majd k�s�bbi ilyenek rendezv�nyek sor�n tov�bb t�k�letes�tett�k, jelenleg pedig a Dublin Core Metadata Initiative nev� szervezet tartja karban. A Dublin Core c�lja szabv�nyos adatle�r� elemek egy olyan minim�lis halmaz�nak a biztos�t�sa, amely lehet�v� teszi az Interneten t�rolt, dokumentum jelleg� objektumok le�r�s�t �s automatikus indexel�s�t, a k�nyvt�ri k�rtyakatal�gusok anal�gi�j�ra. A Dublin Core meta-adathalmazt �gy alak�tott�k ki, hogy alkalmas legyen az Internet olyan er�forr�s felfedez� eszk�zeivel t�rt�n� feldolgoz�sra, mint a n�pszer� World Wide Web keres�rendszerek �ltal alkalmazott "webcrawlerek". Emellett a Dublin Core-t igyekeztek �gy �ssze�ll�tani, hogy a legk�l�nb�z�bb szerz�k �s eseti publik�l�k, akik a weben adj�k k�zre az anyagaikat, k�nnyen meg�rthess�k �s egyszer� m�don haszn�lhass�k azt. A Dublin Core (dc) elemeket ma m�r sz�les k�rben haszn�lj�k az internetes er�forr�sok dokument�l�s�ban (ezek k�z�l a creator elemet m�r a kor�bbi p�ld�inkban is haszn�ltuk). A Dublin Core jelenlegi elemeit a DC Meta-adat Elemhalmaz defini�lja, amelyet a Dublin Core Metadata Element Set, Version 1.1: Reference Description [DC], hipertext hivatkoz�son kereszt�l �rhet�nk el, �s az al�bbi tulajdons�gok defin�ci�it tartalmazza:

• Title (C�me): A dokumentum jelleg� er�forr�s neve.
• Creator (Szerz�je): Az az entit�s (szem�ly vagy szervezet), mely els�dlegesen felel�s az er�forr�s tartalm�nak elk�sz�t�s��rt.
• Subject (T�m�ja): Az er�forr�s tartalm�nak a t�rgya.
• Description (Le�r�sa:) Az er�forr�s tartalm�nak �sszefoglal�sa.
• Publisher (Kiad�ja): Az az entit�s (szem�ly vagy szervezet), mely felel�s az er�forr�s nyilv�noss�gra hoz�s��rt.
• Contributor (T�rsszerz�je): Egy olyan entit�s (szem�ly vagy szervezet), amely munk�j�val hozz�j�rult az er�forr�s tartalm�nak l�trehoz�s�hoz.
• Date (D�tuma): Az er�forr�s �letciklus�nak valamely esem�ny�hez kapcsol�d� id�pont.
• Type (T�pusa): Az er�forr�s tartalm�nak term�szete, jellege vagy zs�nere.
• Format (Form�tuma): Az er�forr�s fizikai vagy digit�lis megjelen�si form�ja.
• Identifier (Azonos�t�ja): Egy egy�rtelm� hivatkoz�s az er�forr�sra az adott kontextuson bel�l.
• Source (Forr�s): Hivatkoz�s egy olyan er�forr�sra, ahonnan a jelenlegi er�forr�s eredetileg sz�rmazik.
• Language (Nyelve): Az a nyelv, amelyen az er�forr�s szellemi tartalma megjelenik.
• Relation (Kapcsolata): Hivatkoz�s egy, a le�rt er�forr�shoz kapcsol�d� m�sik er�forr�sra.
• Coverage (Lefed�se): Az er�forr�s tartalm�nak tematikai/ter�leti �tfog�sa.
• Rights (Szerz�i �s egy�b jogok): Inform�ci� azokr�l a jogokr�l, amelyek az er�forr�shoz f�z�dnek, vagy rajta kereszt�l keletkeznek.

A Dublin Core (DC) elemeket haszn�l� inform�ci�kat b�rmilyen alkalmas nyelven (pl. HTML meta elemek seg�ts�g�vel is) megadhatjuk. Az RDF mindenesetre ide�lis eszk�z a DC inform�ci� �br�zol�s�ra. Az al�bbi p�ld�k egy sor er�forr�s egyszer� le�r�s�t mutatj�k be a DC sz�k�szlet felhaszn�l�s�val (megjegyzend� azonban, hogy az itt bemutatott DC sz�k�szlet nem a hivatalos v�ltozat. A hivatalos v�ltozatot a DC referencia-anyag (Dublin Core Reference Description [DC] ) tartalmazza.

Az els� DC p�ld�nk (a 30. p�lda ), egy webhely honlapj�t �rja le a DC elemeinek seg�ts�g�vel:

<rdf:RDF
    xmlns:rdf="http://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#"
    xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/">
    <rdf:Description rdf:about="http://www.dlib.org">
      <dc:title>D-Lib Program - Research in Digital Libraries</dc:title>
      <dc:description>The D-Lib program supports the community of people
       with research interests in digital libraries and electronic
       publishing.</dc:description>
      <dc:publisher>Corporation For National Research Initiatives</dc:publisher>
      <dc:date>1995-01-07</dc:date>
      <dc:subject>
        <rdf:Bag>
          <rdf:li>Research; statistical methods</rdf:li>
          <rdf:li>Education, research, related topics</rdf:li>
          <rdf:li>Library use Studies</rdf:li>
        </rdf:Bag>
      </dc:subject>
      <dc:type>World Wide Web Home Page</dc:type>
      <dc:format>text/html</dc:format>
      <dc:language>en</dc:language>
    </rdf:Description>
</rdf:RDF>

Figyelj�k meg, hogy az RDF, ugyan�gy, mint a Dublin Core, haszn�l egy XML elemet, amelyet "le�r�snak" (Description) nevez, b�r a DC eset�n ezt kisbet�vel �rj�k. (De m�g ha nagy kezd�bet�vel is �rn�k a DC "description" tegj�t, az XML n�vt�r-mechanizmusa akkor is lehet�v� tenn� a k�t elem megk�l�nb�ztet�s�t, hiszen az egyiket rdf:Description, a m�sikat dc:description form�ban �rjuk. Ha az olvas�t �rdekli, egy Web-b�ng�sz� seg�ts�g�vel el�rheti a [DC] RDF-es deklar�ci�j�t a http://purl.org/dc/elements/1.1/ hivatkoz�son kereszt�l, mely egyben a p�ld�nkban haszn�lt DC sz�k�szlet n�vt�r URI-je is. – Mindenesetre, a k�nyv�nk �r�sakor ez m�g el�rhet� volt ezen a webhelyen).

M�sodik DC p�ld�nk, a 31. p�lda, le�r egy rendszeresen publik�lt magazint:

<rdf:RDF
    xmlns:rdf="http://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#"
    xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
    xmlns:dcterms="http://purl.org/dc/terms/">
    <rdf:Description rdf:about="http://www.dlib.org/dlib/may98/05contents.html">
      <dc:title>DLIB Magazine - The Magazine for Digital Library Research
        - May 1998</dc:title>
      <dc:description>D-LIB magazine is a monthly compilation of
       contributed stories, commentary, and briefings.</dc:description>
      <dc:contributor>Amy Friedlander</dc:contributor>
      <dc:publisher>Corporation for National Research Initiatives</dc:publisher>
      <dc:date>1998-01-05</dc:date>
      <dc:type>electronic journal</dc:type>
      <dc:subject>
        <rdf:Bag>
          <rdf:li>library use studies</rdf:li>
          <rdf:li>magazines and newspapers</rdf:li>
        </rdf:Bag>
      </dc:subject>
      <dc:format>text/html</dc:format>
      <dc:identifier rdf:resource="urn:issn:1082-9873"/>
      <dcterms:isPartOf rdf:resource="http://www.dlib.org"/>
    </rdf:Description>
 </rdf:RDF>

A 31. p�ld�ban, alulr�l a harmadik sorban megadtunk egy min�s�t� tulajdons�got (qualifier-t) egy k�l�n sz�k�szletb�l, isPartOf n�ven, annak jel�l�s�re, hogy a jelen magazin az el�z� p�ld�ban defini�lt webhely "r�sze".

A harmadik DC p�ld�nk, a 32. p�lda, le�r egy konkr�t cikket a 31. p�ld�ban meta-adatolt magazinb�l:

<rdf:RDF
    xmlns:rdf="http://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#"
    xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
    xmlns:dcterms="http://purl.org/dc/terms/">
    <rdf:Description rdf:about="http://www.dlib.org/dlib/may98/miller/05miller.html">
      <dc:title>An Introduction to the Resource Description Framework</dc:title>
      <dc:creator>Eric J. Miller</dc:creator>
      <dc:description>The Resource Description Framework (RDF) is an
       infrastructure that enables the encoding, exchange and reuse of
       structured metadata. rdf is an application of xml that imposes needed
       structural constraints to provide unambiguous methods of expressing
       semantics. rdf additionally provides a means for publishing both
       human-readable and machine-processable vocabularies designed to
       encourage the reuse and extension of metadata semantics among
       disparate information communities. the structural constraints rdf
       imposes to support the consistent encoding and exchange of
       standardized metadata provides for the interchangeability of separate
       packages of metadata defined by different resource description
       communities. </dc:description>
      <dc:publisher>Corporation for National Research Initiatives</dc:publisher>
      <dc:subject>
        <rdf:Bag>
          <rdf:li>machine-readable catalog record formats</rdf:li>
          <rdf:li>applications of computer file organization and
           access methods</rdf:li>
        </rdf:Bag>
      </dc:subject>
      <dc:rights>Copyright � 1998 Eric Miller</dc:rights>
      <dc:type>Electronic Document</dc:type>
      <dc:format>text/html</dc:format>
      <dc:language>en</dc:language>
      <dcterms:isPartOf rdf:resource="http://www.dlib.org/dlib/may98/05contents.html"/>
    </rdf:Description>
</rdf:RDF>

A 32. p�lda is haszn�lja az isPartOf qualifier-t, de ez alkalommal azt jelezz�k vele, hogy a cikk a fentebb le�rt magazin r�sze ("part of").

<?xml version="1.0"?>
<svg width="4in" height="3in" version="1.1"
    xmlns = 'http://www.w3.org/2000/svg'>
    <desc xmlns:myfoo="http://example.org/myfoo">
      <myfoo:title>This is a financial report</myfoo:title>
      <myfoo:descr>The global description uses markup from the
        <myfoo:emph>myfoo</myfoo:emph> namespace.</myfoo:descr>
      <myfoo:scene><myfoo:what>widget $growth</myfoo:what>
      <myfoo:contains>$three $graph-bar</myfoo:contains>
        <myfoo:when>1998 $through 2000</myfoo:when> </myfoo:scene>
   </desc>
    <metadata>
      <rdf:RDF
           xmlns:rdf = "http://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#"
           xmlns:rdfs = "http://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#"
           xmlns:dc = "http://purl.org/dc/elements/1.1/" >
        <rdf:Description rdf:about="http://example.org/myfoo"
             dc:title="MyFoo Financial Report"
             dc:description="$three $bar $thousands $dollars $from 1998 $through 2000"
             dc:publisher="Example Organization"
             dc:date="2000-04-11"
             dc:format="image/svg+xml"
             dc:language="en" >
          <dc:creator>
            <rdf:Bag>
              <rdf:li>Irving Bird</rdf:li>
              <rdf:li>Mary Lambert</rdf:li>
            </rdf:Bag>
          </dc:creator>
        </rdf:Description>
      </rdf:RDF>
    </metadata>
</svg>

6.2 PRISM

A foly�iratok kiad�s�val foglalkoz� szervezetek is kidolgozt�k a maguk metaadat-specifik�ci�j�t PRISM: Publishing Requirements for Industry Standard Metadata [PRISM] n�ven. A foly�irat-kiad� c�gek �s a term�keik forgalmaz�i megalap�tott�k a PRISM munkacsoportot (PRISM Working Group), hogy felm�rj�k a szakma metaadat-r�gz�t�si ig�nyeit, �s egy olyan specifik�ci�t defini�ljanak, mely megfelel ezeknek az ig�nyeknek. A kiad�k sokf�le m�don szeretn�k felhaszn�lni a megl�v� tartalmat annak �rdek�ben, hogy jobban megt�r�ljenek a befektet�seik. Egyik p�ld�ja ennek a magazinok cikkeinek HTML-re t�rt�n� konvert�l�sa abb�l a c�lb�l, hogy azok az Interneten kereszt�l is publik�lhat�k legyenek. Egy m�sik p�lda a cikkek publik�ci�s licenceinek elad�sa tematikus cikkgy�jtem�lyeket kiad�, olyan c�gek sz�m�ra, mint pl. a LexisNexis. Ezek mind "els� publik�l�i" a tartalomnak, hiszen tipikusan az eredeti magazinok megjelen�s�vel egy id�ben publik�lj�k a megv�s�rolt cikkeket. A kiad�k azt is szeretn�k, hogy az �ltaluk egyszer m�r publik�lt tartalom "�r�kz�ld" maradna, vagyis ha �j kiad�sokban is haszn�lni lehetne azt, pl. retrospekt�v cikkek form�j�ban. Emellett a r�gi tartalmat a kiad�k szeretn�k �jra felhaszn�lni m�s �zleti ter�leteiken is, p�ld�ul olyan anyagok k�nyv form�ban t�rt�n� megjelentet�s�n�l, mint pl. fot�k, receptek stb. Egy m�sik lehets�ges alkalmaz�s az, amikor valamilyen korl�tozott licenck�nt kiadj�k az anyagaikat k�v�l�ll�knak, pl. reprint kiad�si vagy recenz�l�si c�lokra, esetleg egy m�sik kiad�n�l t�rt�n� retrospekt�v megjelentet�sre. Ezek az �ltal�nos c�lok egy olyan meta-adat rendszert ig�nyelnek, amelyek a hangs�lyt az er�forr�sok felfedez�s�re, a jogok nyomon k�vet�s�re, valamint a meta-adatok folyamatos meg�rz�s�re fekteti. Ezeket a c�lokat az al�bbiakban r�viden ismertetj�k:

Az er�forr�sok felfedez�se: Ez egy �ltal�nos kifejez�s a tartalom megtal�l�s�nak folyamat�ra, mely mag�ban foglalja a keres�st, a b�ng�sz�st, a tartalom ir�ny�t�s�t �s m�s technik�kat is. Amikor a felfedez�s k�rd�se ker�l sz�ba, els�sorban a nyilv�nos webhelyeknek a fogyaszt�k �ltali megtal�l�s�ra gondolunk. A tartalom felfedez�se azonban enn�l j�val sz�lesebb fogalmat takar. A k�z�ns�g ugyanis a fogyaszt�k mellett olyan bels� felhaszn�l�kat is mag�ban foglal, mint a kutat�k, a tervez�k, a fot�szerkeszt�k, a licenc-�gyn�k�k stb. A PRISM, hogy n�velje a felfedez�s val�sz�n�s�g�t, olyan tulajdons�gokat defini�l, amelyekkel le�rhat� az er�forr�sok t�m�ja, form�tuma, jellege, eredete �s kontextusa. De eszk�z�ket biztos�t az er�forr�sok kategoriz�l�s�ra is, tematikus taxon�mi�k form�j�ban.

A jogok nyomon k�vet�se: A magazinok gyakran vesznek �t anyagokat m�s magazinokt�l, kiad�i licencek alapj�n. Ennek leggyakoribb form�ja fot��gyn�ks�gek, fot�arch�vumok anyagainak licencel�se, de el�fordulhat cikkek, mell�kcikkek �s m�s hasonl� tartalom licenc alapj�n t�rt�n� publik�l�sa is. Azonban n�ha szinte rem�nytelen megtudni, hogy pl. egy bizonyos tartalmat egyszeri haszn�latra licenceltek-e, hogy kell e ut�na szerz�i jogd�jat fizetni, vagy hogy fenntart-e minden jogot az els�dleges kiad� stb. Ez�rt a PRISM rendszer olyan elemeket tartalmaz, amelyekkel nyomon k�vethet�k az eff�le jogok. A RRISM specifik�ci�ja egy k�l�n sz�k�szletet defini�l azoknak a helyeknek, id�pontoknak �s kiad�i szakm�knak a le�r�s�ra, ahol az adott tartalom felhaszn�lhat�, illetve, ahol nem felhaszn�lhat�.

A meta-adatok meg�rz�se: A legt�bb publik�lt tartalom m�r ma is el van l�tva meta-adatokkal. Azonban, ahogy a tartalom mozog a rendszerek k�z�tt, a meta-adatokat gyakran eldobj�k, hogy azut�n a produkci�s folyamat sor�n, jelent�s k�lts�ggel �jra el��ll�ts�k azokat. A PRISM megpr�b�lja cs�kkenteni ezt a probl�m�t azzal, hogy olyan metaadat-specifik�ci�t k�sz�t, amelyik haszn�lhat� a tartalom el��ll�t�si folyamat�nak minden f�zis�ban. A PRISM specifik�ci�j�nak fontos jellemz�je a megl�v� specifik�ci�k alkalmaz�sa. A PRISM Munkacsoport ahelyett, hogy elkezdett volna el�lr�l kidolgozni egy teljesen �j dolgot, elhat�rozta, hogy amennyire lehet, felhaszn�lja a m�r l�tez� specifik�ci�kat, �s csak ott defini�l �j dolgokat, ahol az felt�tlen�l sz�ks�ges. Ebb�l a c�lb�l kiindulva, a PRISM specifik�ci� felhaszn�lja az XML, az RDF, a Dublin Core specifik�ci�it, valamint a k�l�nb�z� ISO szabv�ny� form�tumokat �s sz�k�szleteket.

Egy PRISM le�r�s olyan egyszer�, mint n�h�ny Dublin Core tulajdons�g megad�sa t�pus n�lk�li liter�l-�rt�kekkel. A 34. p�lda egy f�nyk�pfelv�tel meta-adatait �rja le alapvet� inform�ci�kkal a felv�tel c�m�r�l, a fot�sr�l, a form�tumr�l stb.

<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?>
<rdf:RDF xmlns:rdf="http://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#"
         xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
         xml:lang="en-US">

 <rdf:Description rdf:about="http://travel.example.com/2000/08/Corfu.jpg">
  <dc:title>Walking on the Beach in Corfu</dc:title>
  <dc:description>Photograph taken at 6:00 am on Corfu with two models
  </dc:description>
  <dc:creator>John Peterson</dc:creator>
  <dc:contributor>Sally Smith, lighting</dc:contributor>
  <dc:format>image/jpeg</dc:format>
 </rdf:Description>
</rdf:RDF>

A PRISM tov�bb b�v�ti a Dublin Core-t is abb�l a c�lb�l, hogy m�g r�szletesebb le�r�sokat lehessen k�sz�teni vele. A b�v�tm�nyeket h�rom �j sz�k�szletben defini�lja, amelyeket a n�vt�r-prefixeik alapj�n �ltal�ban prism:, pcv: �s prl: n�ven emlegetnek. Ezek szerepe a k�vetkez�:

A prism: min�s�tettn�v-prefix a PRISM f� sz�k�szlet�t azonos�tja, amelyben a kifejez�sek a http://prismstandard.org/namespaces/basic/1.0/ URI-prefixet haszn�lj�k. Ebben a sz�k�szletben a legt�bb tulajdons�g a Dublin Core tulajdons�gok specifikusabb v�ltozata. P�ld�ul a "d�tum" (dc:date) tulajdons�g specifikusabb v�ltozatai: "a publik�l�s ideje", "a kiad�s ideje" �s "az el�v�l�s ideje" (prism:publicationTime, prism:releaseTime, prism:expirationTime) stb.

A pcv: prefix a PRISM Controlled Vocabulary kifejez�s r�vid�t�se, mely a PRISM "szab�lyozott" (controlled) sz�k�szlet�t azonos�tja. Ennek a sz�k�szletnek a kifejez�sei mind a http://prismstandard.org/namespaces/pcv/1.0/ URI prefixet haszn�lj�k. A jelenlegi gyakorlat egy cikk t�rgy�nak vagy t�rgyainak le�r�s�ra a kulcsszavak megad�sa. Sajnos azonban, az egyszer� kulcsszavak nem n�velik jelent�sen a tal�lat val�sz�n�s�g�t, f�leg amiatt, hogy az emberek n�ha k�l�nb�z� kulcsszavakat haszn�lnak azonos fogalmak megnevez�s�re [BATES96]. A legjobb m�dszer az lenne, ha a cikkek t�m�it egy "szab�lyozott" (controlled) sz�k�szletb�l venn�k a cikk tartalm�t le�r�k. Ennek a sz�k�szletnek min�l t�bb szinonim�t kellene megadnia a benne szerepl� fogalmakra, hogy a keres�k �s az indexel�k �ltal haszn�lt kifejez�sek min�l nagyobb val�sz�n�s�ggel tal�lkozhassanak. A pcv: sz�k�szlet olyan tulajdons�gokat tartalmaz, amelyekkel kifejez�seket defini�lhatunk, le�rhatjuk a k�zt�k l�v� viszonyokat, �s alternat�v v�ltozatokat is kapcsolhatunk hozz�juk.

A prl: prefix a PRISM Rights Language (PRISM jogok nyelve) nev� sz�k�szlet r�vid�t�se, amelynek a kifejez�sei mind a http://prismstandard.org/namespaces/prl/1.0/ URI prefixet haszn�lj�k. A digit�lis jogok kezel�se napjainkban egy lend�letesen fejl�d� ter�let. Sz�mos javaslat l�tott napvil�got jogkezel� nyelvekre vonatkoz�an, de eddig egyik�k sem nyerte el a szakma egy�rtelm� tetsz�s�t. Mivel nem volt mib�l v�lasztani, �tmeneti megold�sk�nt a PRL nyelvet defini�lt�k erre a c�lra. Ez olyan tulajdons�gokat tartalmaz, amelyekkel kijelenthetj�k, hogy egy er�forr�s haszn�lhat�-e, vagy nem haszn�lhat�, az id�t�l a helyt�l �s a szakm�t�l f�gg�en. Ezt egy 80/20 sz�zal�kos ar�ny� kompromisszumnak tekintik, amely bizonyos megtakar�t�sokat eredm�nyezhet a kiad�knak, ha elkezdik nyomon k�vetni a jogaik �rv�nyes�l�s�t. A PRL-t nem sz�nt�k sem egy �ltal�nos jogkezel� nyelvnek, sem pedig egy olyan automatikus mechanizmusnak, amellyel a kiad�k korl�tozhatj�k a tartalom fogyaszt�k �ltali felhaszn�l�s�t.

A PRISM rendszer az�rt haszn�lja az RDF-et, mert ez lehet�v� teszi a legk�l�nb�z�bb komplexit�s� le�r�sok kezel�s�t is. Jelenleg nagyon sok meta-adat csup�n egyszer� karakterl�ncokat haszn�l (t�bbnyire t�pus n�lk�li liter�l-�rt�kek le�r�s�ra), mint pl a k�vetkez� p�lda is:

<dc:coverage>Greece</dc:coverage>

A PRISM rendszer fejleszt�i rem�lik, hogy id�vel a PRISM specifik�ci�i egyre kifinomultabbak lesznek, �s az egyszer� adat�rt�kekt�l a struktur�ltabbak fel� haladnak. Ezeknek az �rt�knek a k�re az a k�rd�s, amely most v�laszra v�r. N�h�ny kiad� m�r kifinomult, �n. "szab�lyozott" sz�k�szleteket haszn�l, m�g m�sok csak egyszer�, manu�lisan megadott kulcsszavakat haszn�lnak. Ennek illusztr�l�s�ra bemutatunk n�h�ny p�ld�t a dc:coverage tulajdons�g k�l�nb�z� lehets�ges �rt�keire:

<dc:coverage>Greece</dc:coverage>

<dc:coverage rdf:resource="http://prismstandard.org/vocabs/ISO-3166/GR"/>

Itt el�bb egy t�pus n�lk�li liter�l haszn�lat�val, majd egy URIref seg�ts�g�vel azonos�tottuk G�r�gorsz�got (Greece). Az al�bbi p�ld�ban pedig m�r egy struktur�lt �rt�ket adunk meg a Coverage tulajdons�g �rt�kek�nt, amelyben szerepel az el�bbi URIref, valamint G�r�gorsz�g neve k�t tov�bbi nyelven.

<dc:coverage>
  <pcv:Descriptor rdf:about="http://prismstandard.org/vocabs/ISO-3166/GR">
    <pcv:label xml:lang="en">Greece</pcv:label>
    <pcv:label xml:lang="fr">Gr�ce</pcv:label>
  </pcv:Descriptor>
</dc:coverage>

Figyelj�k meg azt is, hogy l�teznek olyan tulajdons�gok, amelyeknek a jelent�se hasonl�, vagy amelyek m�s tulajdons�gok altulajdons�gai. P�ld�ul egy er�forr�s geogr�fiai t�rgy�t megadhatn�nk a k�vetkez� tulajdons�gokkal:

<prism:subject>Greece</prism:subject>
<dc:coverage>Greece</dc:coverage>

de megadhatjuk egy harmadik tulajdons�ggal is:

<prism:location>Greece</prism:location>

E tulajdons�gok b�rmelyike haszn�lhat� ak�r egyszer� liter�l-�rt�kkel, ak�r egy komplex struktur�lt �rt�kkel. Az ilyen sz�ls�s�ges hat�rok k�z�tt mozg� �rt�ktartom�nyokat azonban m�r nem lehet megfelel�en le�rni DTD-kkel, de m�g az �jabb XML s�m�kkal sem. Erre sokkal alkalmasabb az RDF, b�r igaz, hogy enn�l a le�r�sok t�bbf�le szintaktikai v�ltozatban is megjelenhetnek. Az RDF gr�fmodellje azonban egyszer� szerkezet�: l�nyeg�ben tripletek halmaza. Ez�rt a meta-adatok tripletek szintj�n t�rt�n� kezel�se megk�nny�theti a szoftverek sz�m�ra a folyton b�v�l� tartalomhoz val� alkalmazkod�st.

Ezt a szekci�t k�t p�ld�val z�rjuk: a 35. p�lda azt mondja, hogy a .../Corfu.jpg k�p nem felhaszn�lhat� (#none) a doh�nyiparban, amelynek a k�dsz�ma 21 az ipari tev�kenys�gek (USA-beli) szabv�nyos oszt�lyoz�si rendszer�ben (SIC):

<rdf:RDF xmlns:prism="http://prismstandard.org/namespaces/basic/1.0/"
         xmlns:prl="http://prismstandard.org/namespaces/prl/1.0/"
         xmlns:rdf="http://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#"
         xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/">

 <rdf:Description rdf:about="http://travel.example.com/2000/08/Corfu.jpg">
  <dc:rights rdf:parseType="Resource"
         xml:base="http://prismstandard.org/vocabularies/1.0/usage.xml">
     <prl:usage rdf:resource="#none"/>
     <prl:industry rdf:resource="http://prismstandard.org/vocabs/SIC/21"/>
  </dc:rights>
 </rdf:Description>
</rdf:RDF>

A 36. p�lda azt mondja, hogy a Corfuban k�sz�lt felv�tel fotogr�fusa a 3845. sz�m� alkalmazott, akit John Peterson n�ven ismernek. A le�r�sb�l az is kider�l, hogy a fot� f�ldrajzi ter�lete (coverage) G�r�gorsz�g. Figyelj�k meg, hogy itt egy szab�lyozott sz�k�szletb�l (pcv) vessz�k a kifejez�seket, amelyeknek m�g a verzi�j�r�l is van inform�ci� a le�r�sban (az xmlns:pcv n�vt�r-deklar�ci� URI-j�ben).

<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?>
<rdf:RDF xmlns:rdf="http://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#"
         xmlns:pcv="http://prismstandard.org/namespaces/pcv/1.0/"
         xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
         xml:base="http://travel.example.com/">

  <rdf:Description rdf:about="/2000/08/Corfu.jpg">
    <dc:identifier rdf:resource="/content/2357845" />
    <dc:creator>
      <pcv:Descriptor rdf:about="/emp3845">
        <pcv:label>John Peterson</pcv:label>
      </pcv:Descriptor>
    </dc:creator>
    <dc:coverage>
      <pcv:Descriptor
          rdf:about="http://prismstandard.org/vocabs/ISO-3166/GR">
        <pcv:label xml:lang="en">Greece</pcv:label>
        <pcv:label xml:lang="fr">Grece</pcv:label>
      </pcv:Descriptor>
    </dc:coverage>
  </rdf:Description>
</rdf:RDF>

6.3 XPackage

<?xml version="1.0"?>
<xpackage:description>
  <rdf:RDF>

    (description of individual resources go here)

  </rdf:RDF>
</xpackage:description>

<?xml version="1.0"?> 
<xpackage:description 
           xmlns:xpackage="http://xpackage.org/namespaces/2003/xpackage#"
           xmlns:rdf="http://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#"
           xmlns:rdfs="http://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#"
           xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
           xmlns:mime="http://xpackage.org/namespaces/2003/mime#" 
           xmlns:x="http://xpackage.org/namespaces/2003/xml#"
           xmlns:xlink="http://www.w3.org/1999/xlink">  
    <rdf:RDF>

    <!--doc.html-->
    <rdf:Description rdf:about="urn:example:xhtmldocument-doc">
      <rdfs:comment>The XHTML document.</rdfs:comment>
      <xpackage:location xlink:href="doc.html"/>
      <mime:contentType>application/xhtml+xml</mime:contentType>
      <x:namespace rdf:resource="http://www.w3.org/1999/xhtml"/>
      <x:style rdf:resource="urn:example:xhtmldocument-stylesheet"/>
      <dc:creator>Garret Wilson</dc:creator>
      <xpackage:manifest rdf:parseType="Collection">
         <rdf:Description rdf:about="urn:example:xhtmldocument-stylesheet"/>
         <rdf:Description rdf:about="urn:example:xhtmldocument-image"/>
      </xpackage:manifest>
    </rdf:Description>

    </rdf:RDF> 
</xpackage:description>

<?xml version="1.0"?> 
<xpackage:description 
           xmlns:xpackage="http://xpackage.org/namespaces/2003/xpackage#"
           xmlns:rdf="http://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#"
           xmlns:rdfs="http://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#"
           xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
           xmlns:mime="http://xpackage.org/namespaces/2003/mime#" 
           xmlns:x="http://xpackage.org/namespaces/2003/xml#"
           xmlns:xlink="http://www.w3.org/1999/xlink">  
    <rdf:RDF> 

    <!--stylesheet.css-->
    <rdf:Description rdf:about="urn:example:xhtmldocument-css">
      <rdfs:comment>The document style sheet.</rdfs:comment>
      <xpackage:location xlink:href="stylesheet.css"/>
      <mime:contentType>text/css</mime:contentType>
    </rdf:Description>

    </rdf:RDF> 
</xpackage:description>

6.4 RSS 1.0: RDF webhely-�sszefoglal�

N�ha sz�ks�g�nk van arra, hogy napi rendszeress�ggel hozz�f�rhess�nk sokf�le inform�ci�hoz a weben (pl. ilyenekhez, mint menetrendek, teend�k list�ja, keres�s�i eredm�nyek, "Mi az �j a webhelyen?" t�pus� inform�ci�k stb.). Ahogy az er�forr�sok mennyis�ge �s v�ltozatoss�ga n�vekszik a weben, egyre nehezebb lesz kezelni �s koherens eg�ssz� integr�lni az ilyen inform�ci�kat. Az RDF Webhely-�sszefoglal� (RDF Site Summary: RSS 1.0) egy olyan RDF sz�k�szlet, mely egy k�nny�, de hat�kony lehet�s�get ad az olyan inform�ci�k le�r�s�ra �s �jrafelhaszn�l�s�ra, amelyeket meghat�rozott id�ben, nagy t�megben kell az �rdekeltekhez eljuttatni. Ez�rt az RSS 1.0 tal�n a legsz�lesebb k�rben haszn�lt RDF alkalmaz�s a weben.

Hogy egy egyszer� p�ld�t eml�ts�nk, maga a W3C honlapja is egy els�dleges tal�lkoz�si pont a k�z�ns�ggel, mely r�szben arra szolg�l, hogy sz�tk�ldje a Konzorcium �ltal produk�lt anyagokr�l sz�l� inform�ci�kat az �rdekeltek sz�m�ra. A W3C honlapnak egy meghat�rozott napon megjelent �llapot�t mutatja a 19. �bra. A h�rek k�z�ps� has�bja gyakran v�ltozik. Hogy t�mogassa ennek az inform�ci�nak az id�z�tett sz�toszt�s�t, a W3C k�sz�tett egy RSS 1.0 alap� h�rtov�bb�t� alkalmaz�st, mely a k�z�ps� has�b tartalm�t m�sok sz�m�ra is hozz�f�rhet�v� teszi, hogy tetsz�s�k szerint felhaszn�lhass�k azt. Az RSS haszn�lat�val a h�rcsoportos�t� webhelyek �sszefoglal�t k�sz�thetnek a napok legfontosabb h�reib�l, m�g m�sok, az olvas�ik kiszolg�l�sa �rdek�ben, hipersz�veg hivatkoz�sok form�j�ban ki�rhatj�k a c�meket a saj�t honlapjukra. Az is egyre gyakoribb, hogy egy�nek el�fizetnek egyes h�rcsomagok automatikus tov�bb�t�s�ra �s v�tel�re, egy erre alkalmas asztalisz�m�t�g�p-szoftver seg�ts�g�vel. Az ilyen asztali RSS olvas� programok lehet�v� teszik a felhaszn�l�knak, hogy ak�r webhelyek sz�zait is figyelemmel k�vess�k an�lk�l, hogy ak�rcsak egyet is fel kellene keresni�k a b�ng�sz�j�k seg�ts�g�vel.

19. �bra: A W3C honlapja

Sz�mtalan webhely ny�jt RSS 1.0 alap� inform�ci� tov�bb�t� szolg�ltat�st. A 40. p�lda a W3C feed egyik k�ldem�ny�t mutatja (ez egy m�sik d�tumr�l sz�rmazik):

<?xml version="1.0" encoding="utf-8"?>

<rdf:RDF xmlns="http://purl.org/rss/1.0/"
    xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/" 
    xmlns:rdf="http://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#">

  <channel rdf:about="http://www.w3.org/2000/08/w3c-synd/home.rss">
    <title>The World Wide Web Consortium</title>
    <description>Leading the Web to its Full Potential...</description>
    <link>http://www.w3.org/</link>

    <dc:date>2002-10-28T08:07:21Z</dc:date>

    <items>
        <rdf:Seq>
            <rdf:li rdf:resource="http://www.w3.org/News/2002#item164"/>
            <rdf:li rdf:resource="http://www.w3.org/News/2002#item168"/>
            <rdf:li rdf:resource="http://www.w3.org/News/2002#item167"/>
        </rdf:Seq>
    </items>

  </channel>

  <item rdf:about="http://www.w3.org/News/2002#item164">
    <title>User Agent Accessibility Guidelines Become a W3C 
       Proposed Recommendation</title>
    <description>17 October 2002: W3C is pleased to announce the 
       advancement of User Agent Accessibility Guidelines 1.0 to 
       Proposed Recommendation. Comments are welcome through 14 November. 
       Written for developers of user agents, the guidelines lower 
       barriers to Web accessibility for people with disabilities 
       (visual, hearing, physical, cognitive, and neurological). 
       The companion Techniques Working Draft is updated. Read about 
       the Web Accessibility Initiative. (News archive)</description>
    <link>http://www.w3.org/News/2002#item164</link>
    <dc:date>2002-10-17</dc:date>
  </item>

  <item rdf:about="http://www.w3.org/News/2002#item168">
    <title>Working Draft of Authoring Challenges for Device 
       Independence Published</title>
    <description>25 October 2002: The Device Independence 
       Working Group has released the first public Working Draft of 
       Authoring Challenges for Device Independence. The draft describes 
       the considerations that Web authors face in supporting access to 
       their sites from a variety of different devices. It is written 
       for authors, language developers, device experts and developers 
       of Web applications and authoring systems. Read about the Device 
       Independence Activity (News archive)</description>
    <link>http://www.w3.org/News/2002#item168</link>
    <dc:date>2002-10-25</dc:date>
  </item>

  <item rdf:about="http://www.w3.org/News/2002#item167">
    <title>CSS3 Last Call Working Drafts Published</title>
    <description>24 October 2002: The CSS Working Group has 
       released two Last Call Working Drafts and welcomes comments 
       on them through 27 November. CSS3 module: text is a set of 
       text formatting properties and addresses international contexts. 
       CSS3 module: Ruby is properties for ruby, a short run of text 
       alongside base text typically used in East Asia. CSS3 module: 
       The box model for the layout of textual documents in visual 
       media is also updated. Cascading Style Sheets (CSS) is a 
       language used to render structured documents like HTML and 
       XML on screen, on paper, and in speech. Visit the CSS home 
       page. (News archive)</description>
    <link>http://www.w3.org/News/2002#item167</link>
    <dc:date>2002-10-24</dc:date>
  </item>

</rdf:RDF>

Mint a 40. p�lda mutatja, a form�tumot �gy tervezt�k meg, hogy a tartalmat k�nnyen megk�l�nb�ztethet� szekci�kba lehessen csomagolni. A h�rport�lok, a webnapl�k, a sporteredm�nyek, a t�zsdei h�rek, �s ehhez hasonl� inform�ci�k�ld� szolg�ltat�sok az RSS 1.0. tipikus alkalmaz�si esetei.

Az RSS inform�ci�k�ld�s b�rmelyik alkalmaz�son kereszt�l ig�nyelhet�, amelyik haszn�lja a HTTP protokollt. Az ut�bbi id�ben azonban az RSS 1.0 alkalmaz�sok kezdenek h�rom k�l�nb�z� kateg�ri�ra bomlani:

• On-line tartalomegyes�t� webhelyek: a 20. �bra k�t ilyent �br�zol egym�s mell� �ll�tva (Meerkat �s NewsIsFree, mindkett� t�kr�zi a W3C h�rrovat�t is). Ezek, forr�sok ezreib�l gy�jtik az automatikusan k�ld�tt anyagokat, �s el�sz�r sz�tszedik <item> tegek szerint, majd pedig nagy, tematikus csoportokba ism�t �sszerakj�k �ket, v�g�l az ilyen csoportot kereshet�v� teszik. Ilyen m�don megkereshetj�k a t�bb sz�z webhelyr�l sz�rmaz� legfrissebb h�reket pl. a "Java" programoz�si rendszerr�l an�lk�l, hogy ak�rcsak egyet is fel kellene keresn�nk ezek k�z�l.
• Asztali h�rolvas� programok: pl. az Amphetadesk �s a NetNewsWire Lite, lehet�v� teszik a felhaszn�l�iknak, hogy az �r�asztalukr�l el�fizessenek ak�r t�bb sz�z automatikusan k�ld�tt inform�ci�ra is. Ezek az olvas�programok �ltal�ban �r�nk�nt friss�tik a rajtuk kereszt�l megrendelt h�reket, hogy a felhaszn�l� mindig napra k�sz legyen az adott t�m�ban.
• Inzertek (scripts): Az RSS eredeti c�lja az volt, hogy lehet�v� tegye a webmesterek sz�m�ra, hogy a m�s webhelyekr�l sz�rmaz� inform�ci�t be�p�ts�k a saj�tjukba. Az RSS 1.0-t m�g ma is sok webhelyen (pl. a Slashdot-n�l is) arra haszn�lj�k, hogy seg�ts�g�vel be�p�tik az RSS k�ldem�nyeket a saj�t honlapjukba.

20. �bra: A MeerKat �s a NewsIsFree

Az RSS 1.0 tervez�s �tj�n b�v�thet�. Tov�bbi RDF sz�k�szletek (vagy modulok – ahogy az RSS k�z�ss�gekben h�vj�k �ket) import�l�s�val az RSS 1.0 fejleszt� nagy mennyis�g� meta-adatot �s kezel�si instrukci�t adhat �t a f�jlt fogad� alkalmaz�s sz�m�ra. Modulokat b�rki �rhat, ugyan�gy, ahogy �ltal�nosabb RDF sz�k�szleteket. Jelenleg 3 hivatalos modul �s 19 javasolt modul ismeretes; ezeket sz�les k�rben elfogadja az RSS alkalmaz�i k�z�ss�g. Ezek a modulok a komplett Dublin Core module-t�l a specializ�ltabb RSS-centrikus modulokig terjednek, mint pl. az inform�ci�egyes�t�si modul (Aggregation module).

Bizonyos �vatoss�gra van sz�ks�g, amikor RDF �rtelemben besz�l�nk az RSS-r�l, ugyanis jelenleg k�t sz�lon fut az RSS specifik�ci�s tev�kenys�g: az egyik sz�l (RSS 0.91, 0.92, 0.93, 0.94 �s 2.0) nem haszn�lja az RDF-et, m�g a m�sik (RSS 0.9 �s 1.0) haszn�lja.

6.5 CIM/XML

Az elektromos k�zm�h�l�zatok t�bbf�le c�lra haszn�lnak energiaell�t�rendszer-modelleket. Az ilyen rendszerek szimul�ci�ja elengedhetetlen mind a tervez�shez, mind pedig a biztons�gi elemz�sekhez, de ilyen modelleket haszn�lnak az �zemeltet�s sor�n is pl. a tehereloszt�-k�zpontok energiagazd�lkod�si rendszereiben (Energy Management Systems – EMS). Egy �zemeltet�si c�l� energiaell�t�rendszer-modell ak�r inform�ci�-oszt�lyok ezreit is tartalmazhatja. �s ezeket a modelleket nemcsak "h�zon bel�l" haszn�lj�k, de az elektromos k�zm�vek ki is cser�lik egym�s k�z�tt a modell-inform�ci�kat, mind tervez�si, mind �zemeltet�si c�lokra (pl. az energiatov�bb�t�s koordin�l�s�ra �s a megb�zhat� �zemeltet�s biztos�t�s�ra). Az egyes elektromos k�zm�h�l�zatok azonban k�l�nb�z� szoftvereket haszn�lnak erre, �s emiatt a rendszermodelleket k�l�nb�z� form�tumokban t�rolj�k, megnehez�tve ezzel a modellek cser�j�t.

Hogy t�mogass�k a rendszermodellek hordozhat�s�g�t, az energiaszolg�ltat�knak meg kellett egyezni�k a rendszerek entit�sainak �s a k�zt�k l�v� viszonyoknak a k�z�s defin�ci�j�ban. Ebb�l a c�lb�l az EPRI, (Electric Power Research Institute, egy kaliforniai, nonprofit energiakutat� konzorcium), kifejlesztett egy k�z�s inform�ci�s modellt (Common Information Model [CIM] n�ven). A CIM egy k�z�s szemantik�t defini�l a villamosenergia-h�l�zatok er�forr�sai, ezek jellemz�i �s kapcsolatai sz�m�ra. Emellett, hogy t�mogass�k a CIM modellek elektronikus tov�bb�t�s�t is, a villamosenergia-ipari szakma kifejlesztett egy nyelvet a CIM modellek le�r�s�ra, CIM/XML n�ven. A CIM/XML egy RDF alkalmaz�s, mely az RDF-et �s az RDF S�m�t haszn�lja az XML strukt�r�k szervez�s�re. A North American Electric Reliability Council (egy ipari h�tter�, �szak-amerikai nonprofit szervezet, amelyet az elektromos energia sz�ll�t�s�nak biztons�gosabb� t�tele c�lj�b�l alap�tottak) ipari szabv�nyk�nt adopt�lta a CIM/XML-t az energiasz�ll�t� rendszerek �zemeltet�i k�z�tti modellcsere c�lj�ra. A CIM/XML nemzetk�zi IEC szabv�nyos�t�sa is folyamatban van. A CIM/XML nyelv egy kit�n� ismertet�s�t adja a [DWZ01]. [Nota bene: ez a villamosenergia-ipari CIM nem t�vesztend� �ssze a Distributed Management Task Force �ltal kifejlesztett hasonl� nev� (DMTF CIM) produktummal, mely v�llalatir�ny�t�si inform�ci� �br�zol�s�ra szolg�l elosztott szoftverek, h�l�zatok �s v�llalatok k�rnyezet�ben. A DMTF CIM-nek is van egy XML reprezent�ci�ja, b�r ez m�g nem haszn�l RDF-et, de m�r folynak f�ggetlen kutat�sok ez ir�nyban is.]

A CIM seg�ts�g�vel �br�zolhat�k az elektromos k�zm�vek �ltal haszn�lt objektumoszt�lyok, valamint ezek attrib�tumainak �s viszonyainak t�lnyom� t�bbs�ge. A CIM arra haszn�lja ezeket az objektumoszt�lyokat �s attrib�tumaikat, hogy t�mogassa az egym�st�l f�ggetlen�l fejlesztett alkalmaz�sok integr�l�s�t (p�ld�ul: gy�rt�-specifikus energiagazd�lkod�si rendszerek (EMS-ek) egym�s k�z�tti integr�ci�j�t, vagy EMS-eknek olyan rendszerekkel val� integr�ci�j�t, amelyek az energiarendszerek egy�b aspektusaival foglalkoznak, mint pl. a villamos energia el��ll�t�s�nak �s sz�ll�t�s�nak ir�ny�t�sa).

A CIM-et oszt�lydiagramok halmazak�nt specifik�lt�k az Egys�ges Modellez� Nyelv (Unified Modeling Language – UML) seg�ts�g�vel. A CIM b�zis-oszt�lya az Energiarendszer-er�forr�s (PowerSystemResource) oszt�ly, mely tov�bbi, egyre specializ�ltabb oszt�lyokra bomlik, mint pl. Al�llom�s (Substation), Kapcsol� (Switch) �s Megszak�t� (Breaker), amelyeket egym�s aloszt�lyaik�nt defini�ltak. A CIM/XML a CIM sz�k�szlet�t RDF S�ma sz�k�szletk�nt �br�zolja, az RDF/XML nyelvet pedig a specifikus rendszermodellek adatcsere-nyelvek�nt haszn�lja. A 41. p�lda CIM/XML alap� oszt�ly- �s tulajdons�gdefin�ci�kat mutat be:

<rdfs:Class rdf:ID="PowerSystemResource"> 
  <rdfs:label xml:lang="en">PowerSystemResource</rdfs:label> 
  <rdfs:comment>"A power system component that can be either an
    individual element such as a switch or a set of elements 
    such as a substation. PowerSystemResources that are sets 
    could be members of other sets. For example a Switch is a 
    member of a Substation and a Substation could be a member 
    of a division of a Company"</rdfs:comment> 
</rdfs:Class>

<rdfs:Class rdf:ID="Breaker"> 
  <rdfs:label xml:lang="en">Breaker</rdfs:label> 
  <rdfs:subClassOf rdf:resource="#Switch" /> 
  <rdfs:comment>"A mechanical switching device capable of making, 
     carrying, and breaking currents under normal circuit conditions 
     and also making, carrying for a specified time, and breaking 
     currents under specified abnormal circuit conditions e.g. those 
     of short circuit. The typeName is the type of breaker, e.g., 
     oil, air blast, vacuum, SF6."</rdfs:comment> 
</rdfs:Class>

<rdf:Property rdf:ID="Breaker.ampRating"> 
   <rdfs:label xml:lang="en">ampRating</rdfs:label> 
   <rdfs:domain rdf:resource="#Breaker" /> 
   <rdfs:range rdf:resource="#CurrentFlow" /> 
   <rdfs:comment>"Fault interrupting rating in amperes"</rdfs:comment> 
</rdf:Property>

A CIM/XML a teljes RDF/XML szintaxisnak csak egy r�szhalmaz�t haszn�lja, hogy egyszer�s�tse a modell-alkot�st. Ugyanakkor a CIM/XML implement�l n�h�ny tov�bbi b�v�tm�nyt is az RDF S�ma sz�k�szlet�hez. Ezek a b�v�tm�nyek az inverz szerepet �s a multiplicit�s (RDF terminol�gi�val: kardinalit�s) korl�toz�s�t t�mogatj�k. Ez ut�bbi korl�toz�s azt jelenti, hogy egy adott tulajdons�g h�ny k�l�nb�z� �rt�kkel alkalmazhat� egy adott er�forr�s jellemz�s�re (ennek megengedett �rt�kei itt: z�r�-vagy-egy, pontosan-egy, z�r�-vagy-t�bb, egy-vagy-t�bb). A 42. p�ld�ban l�that� tulajdons�gok ezeket a b�v�tm�nyeket illusztr�lj�k. (Ezeket a p�ld�ban a cims: min�s�tettn�v-prefixszel azonos�tjuk):

<rdf:Property rdf:ID="Breaker.OperatedBy"> 
   <rdfs:label xml:lang="en">OperatedBy</rdfs:label> 
   <rdfs:domain rdf:resource="#Breaker" /> 
   <rdfs:range rdf:resource="#ProtectionEquipment" /> 
   <cims:inverseRoleName rdf:resource="#ProtectionEquipment.Operates" /> 
   <cims:multiplicity rdf:resource="http://www.cim-logic.com/schema/990530#M:0..n" />
   <rdfs:comment>"Circuit breakers may be operated by 
       protection relays."</rdfs:comment>
</rdf:Property>

<rdf:Property rdf:ID="ProtectionEquipment.Operates"> 
   <rdfs:label xml:lang="en">Operates</rdfs:label> 
   <rdfs:domain rdf:resource="#ProtectionEquipment" /> 
   <rdfs:range rdf:resource="#Breaker" /> 
   <cims:inverseRoleName rdf:resource="#Breaker.OperatedBy" /> 
   <cims:multiplicity rdf:resource="http://www.cim-logic.com/schema/990530#M:0..n" />
   <rdfs:comment>"Circuit breakers may be operated by 
       protection relays."</rdfs:comment>
</rdf:Property>

Az EPRI sikeres egy�ttm�k�d�k�pess�g-teszteket hajtott v�gre a CIM/XML felhaszn�l�s�val gyakorlati c�l�, nagy m�ret� modellek k�l�nb�z� gy�rt�kt�l sz�rmaz� produktumok k�z�tti cser�je �tj�n, ahol az egyik tesztben t�bb, mint 2000 al�llom�s le�r�s�t tartalmaz� adat is szerepelt. Ezek a tesztek meger�s�tett�k, hogy a modelleket korrekt m�don interpret�ln�k a tipikus alkalmaz�sok. Annak ellen�re, hogy a CIM-et eredetileg EMS rendszerek c�ljaira sz�nt�k, siker�lt azt oly m�don kib�v�teni, hogy t�mogatni tudja az energiaeloszt�st �s m�s alkalmaz�sokat is.

Az Object Management Group (OMG) elfogadott egy objektum-interf�sz szabv�nyt a CIM energiarendszer-modellek el�r�s�re, amelyet Adatel�r�si eszk�znek (Data Access Facility [DAF]) nevezett el. Ugyan�gy, mint a CIM/XML nyelv, a DAF is az RDF modellen alapszik, �s ugyanazt a CIM s�m�t haszn�lja. De am�g a CIM/XML dokumentumok form�j�ban teszi lehet�v� a modellek cser�j�t, addig a DAF objektumhalmazok form�j�ban biztos�tja ugyanezt.

A CIM/XML j�l illusztr�lja azt a hasznos szerepet, amelyet az RDF j�tszhat az olyan inform�ci�k XML alap� cser�j�ben, amelyek term�szetes m�don kifejezhet�k entit�sok k�z�tti viszonyok, vagy pedig objektumorient�lt oszt�lyok, attrib�tumok �s a k�z�tt�k l�v� viszonyok seg�ts�g�vel (akkor is, ha ezek az inform�ci�k nem sz�ks�gszer�en el�rhet�k a weben kereszt�l). Ezekben az esetekben az RDF egy alapvet� strukt�r�t biztos�t az XML sz�m�ra az objektumok azonos�t�s�nak, �s struktur�lt viszonyokban val� alkalmaz�s�nak t�mogat�s�ra. Ezt az �sszef�gg�st j�l illusztr�lja az a sok alkalmaz�s, mely az RDF/XML-t haszn�lja inform�ci�csere c�lj�ra, de j�l illusztr�lja az a sz�mos projekt is, amelyik keresi a kapcsolatot az RDF (vagy az ontol�gianyelvek, mint pl. az OWL) �s az UML (vagy annak XML reprezent�ci�ja) k�z�tt. A CIM/XML-nek az a sz�ks�glete, amely miatt ki kellett b�v�tenie az RDF S�m�t a multiplicit�skorl�zoz�s (kardinalit�skorl�toz�s) �s az inverz viszonyok t�mogat�s�hoz sz�ks�ges elemekkel, ugyanazokat az ig�nyt�pusokat jelzi, amelyek az olyan, nagyobb teljes�tm�ny� RDF alap� s�ma- vagy ontol�gianyelvek kifejleszt�s�hez vezettek, mint milyen az 5.5 szekci�ban m�r ismertetett DAML+OIL �s OWL. Ezek a nyelvek teh�t alkalmasak lehetnek sok hasonl� modellez� alkalmaz�s t�mogat�s�ra.

�s v�g�l, a CIM/XML egy m�sik fontos t�nyt is illusztr�l azok sz�m�ra, akik tov�bbi "RDF a gyakorlatban" t�pus� p�ld�kat keresnek: az RDF alkalmaz�sokhoz haszn�lt nyelveket sokszor csak �gy emlegetik, mint "XML" nyelveket, vagy egyes rendszerekre �gy hivatkoznak, mint amelyek "XML"-t haszn�lnak, mik�zben t�nylegesen RDF/XML-r�l van sz�, teh�t val�j�ban RDF alkalmaz�sokr�l kellene besz�ln�nk. N�ha meglehet�sen m�lyen bele kell �snunk magunkat az ilyen nyelvek le�r�s�ba, hogy ezt �szrevegy�k (n�h�ny �ltalunk felfedezett alkalmaz�si esetn�l egyszer sem eml�tett�k meg explicit m�don az RDF nev�t, de a mintak�nt megvizsg�lt adatok vil�gosan kimutatt�k, hogy RDF/XML-r�l van sz�). S�t, egyes alkalmaz�sokban, mint pl. a CIM/XML, az el��ll�tott RDF k�d nem is jelenik meg a weben, minthogy ezt lok�lis szoftverkomponensek k�z�tti inform�ci�csere c�lj�ra sz�nj�k, nem pedig �ltal�nos hozz�f�r�s c�lj�ra (hab�r elk�pzelhet�k olyan j�v�beli alkalmaz�si vari�nsok is, amelyekben az ilyen t�pus� RDF adatok is hozz�f�rhet�v� v�lnak a weben).

6.6 GO (G�n-ontol�giai Konzorcium)

Az olyan struktur�lt meta-adatok, amelyek szab�lyozott (controlled) sz�k�szleteket haszn�lnak, mint p�ld�ul az orvostudom�nyi terminol�gi�t le�r� SNOMED RT (Systematized Nomenclature of Medicine Reference Terminology), vagy az orvostudom�ny c�mszavait rendszerez� sz�t�r MeSH (Medical Subject Headings) fontos szerepet j�tszanak az orvostudom�nyban az�ltal, hogy lehet�v� teszik a hat�konyabb irodalomkutat�st, �s seg�tik az orvostani ismeretek terjeszt�s�t �s cser�j�t [COWAN]. Az orvostudom�ny azonban gyorsan fejl�dik, �s ez sz�ks�gess� teszi egyre �jabb sz�k�szletek kifejleszt�s�t.

A G�n-ontol�giai Konzorcium (Gene Ontology (GO) Consortium,[GO]) c�lja olyan sz�k�szletek rendelkez�sre bocs�t�sa, amelyek le�rj�k a g�nproduktumok specifikus aspektusait. Az egy�ttm�k�d� adatb�zisok GO kifejez�sekkel c�mk�zik (annot�lj�k) a g�nproduktumokat (vagy a g�neket), �s ez�ltal k�lcs�n�s hivatkoz�si lehet�s�geket teremtenek, valamint jelzik azt is, hogy milyen bizony�t�kok t�masztj�k al� ezeket az annot�ci�kat. A k�z�s GO kifejez�sek haszn�lata ezekben az adatb�zisokban megk�nny�ti az egys�ges lek�rdez�st. A GO-f�le ontol�gi�k struktur�ltak, hogy mind a jellemz�st, mind pedig a lek�rdez�st el lehessen v�gezni a r�szletess�g (granularit�s) k�l�nb�z� szintjein. A GO sz�k�szletek dinamikusak, hiszen a g�nek �s proteinek sejtbeli szerep�vel kapcsolatos ismeretek folyamatosan szaporodnak �s v�ltoznak.

A GO h�rom szervez�si alapelve a molekul�ris funkci�, a biol�giai folyamat �s a sejtkomponens. Egy g�nproduktumnak egy vagy t�bb molekul�ris funkci�ja van, �s egy vagy t�bb biol�giai folyamatban haszn�lj�k fel; ez esetleg kapcsolatban lehet egy vagy t�bb sejtkomponenssel. A kifejez�sek defin�ci�j�t e h�rom ontol�gi�ban egy-egy sz�vegf�jl tartalmazza. Mindh�rom sz�vegf�jlb�l havonta gener�lnak egy-egy XML form�tum� v�ltozatot, amelyek tartalmazz�k az �sszes rendelkez�sre �ll� GO kifejez�st.

A funkci�kat, folyamatokat �s komponenseket nemciklikus ir�ny�tott gr�fok vagy h�l�k form�j�ban �br�zolj�k. Itt egy gyermekfogalom k�tf�le viszonyban lehet a sz�l�fogalm�val: lehet annak egyik "esete" (ez az aloszt�ly-oszt�ly, vagy "is a" [isa] rel�ci�), vagy lehet annak egyik "komponense" (ez a r�sz-eg�sz, vagy "part of" rel�ci�). Egy gyermekfogalomnak lehet egyn�l t�bb sz�l�fogalma, �s a gyermek lehet k�l�nb�z� t�pus� viszonyban a k�l�nb�z� sz�l�ivel. A GO ontol�gi�k �br�zolj�k a szinonim�kat �s az adatb�zisok k�z�tti kereszthivatkoz�sokat is. A GO rendszer RDF/XML-t haszn�l a fogalmak k�z�tti viszonyok �br�zol�s�ra az ontol�gi�k XML v�ltozat�ban, mivel ez kell�k�ppen flexibilis az ilyen gr�fstrukt�r�k �br�zol�s�ban, �s sz�lesk�r� eszk�zt�mogat�ssal is rendelkezik. Ugyanakkor a GO jelenleg nem-RDF t�pus� be�gyazott strukt�r�kat haszn�l a kifejez�sek le�r�s�ban, teh�t a haszn�lt nyelv nem teljesen tiszta RDF/XML.

A 43. p�lda n�h�ny minta jelleg� GO inform�ci�t mutat be, amelyek a GO dokument�ci�j�b�l sz�rmaznak:

<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?> 
<!DOCTYPE go:go> 
<go:go xmlns:go="http://www.geneontology.org/xml-dtd/go.dtd#" 
       xmlns:rdf="http://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#"> 
  <go:version timestamp="Wed May 9 23:55:02 2001" /> 

  <rdf:RDF> 
     <go:term rdf:about="http://www.geneontology.org/go#GO:0003673"> 
        <go:accession>GO:0003673</go:accession> 
        <go:name>Gene_Ontology</go:name> 
        <go:definition></go:definition> 
     </go:term> 

     <go:term rdf:about="http://www.geneontology.org/go#GO:0003674"> 
        <go:accession>GO:0003674</go:accession> 
        <go:name>molecular_function</go:name> 
        <go:definition>The action characteristic of a gene product.</go:definition> 
        <go:part-of rdf:resource="http://www.geneontology.org/go#GO:0003673" /> 
        <go:dbxref> 
           <go:database_symbol>go</go:database_symbol> 
           <go:reference>curators</go:reference> 
        </go:dbxref> 
     </go:term> 

     <go:term rdf:about="http://www.geneontology.org/go#GO:0016209"> 
        <go:accession>GO:0016209</go:accession> 
        <go:name>antioxidant</go:name> 
        <go:definition></go:definition> 
        <go:isa rdf:resource="http://www.geneontology.org/go#GO:0003674" /> 
        <go:association> 
           <go:evidence evidence_code="ISS"> 
              <go:dbxref> 
                 <go:database_symbol>fb</go:database_symbol> 
                 <go:reference>fbrf0105495</go:reference> 
              </go:dbxref> 
           </go:evidence> 
           <go:gene_product> 
              <go:name>CG7217</go:name> 
              <go:dbxref> 
                 <go:database_symbol>fb</go:database_symbol> 
                 <go:reference>FBgn0038570</go:reference> 
              </go:dbxref> 
           </go:gene_product> 
        </go:association> 
        <go:association> 
           <go:evidence evidence_code="ISS"> 
              <go:dbxref> 
                 <go:database_symbol>fb</go:database_symbol> 
                 <go:reference>fbrf0105495</go:reference> 
              </go:dbxref> 
           </go:evidence> 
           <go:gene_product> 
              <go:name>Jafrac1</go:name> 
              <go:dbxref> 
                 <go:database_symbol>fb</go:database_symbol> 
                 <go:reference>FBgn0040309</go:reference> 
              </go:dbxref> 
           </go:gene_product> 
        </go:association> 
      </go:term> 
  </rdf:RDF> 
</go:go> 

A 43. p�ld�b�l l�that�, hogy a go:term kifejez�s az alapvet� elem. Egyes esetekre a GO saj�t kifejez�seket defini�lt ahelyett, hogy az RDF S�m�t haszn�lta volna. P�ld�ul a GO:0016209 kifejez�snek van egy ilyen eleme: <go:isa rdf:resource="http://www.geneontology.org/go#GO:0003674" />. Ez a teg a "GO:0016209 isa GO:0003674" �sszef�gg�st reprezent�lja, amelynek a jelent�se itt: "Antioxidant is a molecular function" (az antioxid�ns egy molekul�ris funkci�). Egy m�sik saj�tos GO viszony a "r�sze ~nak" (part of) rel�ci�. P�ld�ul a GO:0003674-nek van egy ilyen eleme: <go:part-of rdf:resource="http://www.geneontology.org/go#GO:0003673" />. Ennek a jelent�se: "Molecular function is part of the Gene Ontology" (a molekul�ris funkci� r�sze a g�n-ontol�gi�nak).

Minden annot�ci�t (c�mk�z�st, hozz�f�z�tt megjegyz�st) valamilyen forr�shoz kell kapcsolni, mely lehet egy szakirodalmi hivatkoz�s, egy m�sik adatb�zis, vagy egy sz�m�t�g�pes elemz�s. Az annot�ci�nak jeleznie kell, milyen bizony�t�k tal�lhat� az id�zett forr�sban, mely al�t�masztja az asszoci�ci�t a g�nproduktum �s a GO kifejez�s k�z�tt. Egy egyszer� szab�lyozott sz�k�szletet haszn�lnak a bizony�t�kok r�gz�t�s�re. N�h�ny p�lda a bizony�t�k t�pusokra:

• ISS: ennek jelent�se "inferred from sequence similarity [with <database:sequence_id>]" ("k�vetkeztet�s a szekvencia hasonl�s�ga alapj�n) [egy <database:sequence_id> elemmel egy�tt]
• IDA: ennek jelent�se "inferred from direct assay" (k�vetkeztet�s k�zvetlen vizsg�latb�l)
• TAS: ennek jelent�se "traceable author statement" (ellen�rizhet� szerz�i kijelent�s)

A go:dbxref elem �br�zolja valamely k�ls� adatb�zis egyik kifejez�s�t, a go:association pedig egy kifejez�s asszoci�ci�j�t egy g�nhez. A go:association elemben lehet mind go:evidence elem (amelynek van egy go:dbxref kereszthivatkoz�sa az asszoci�ci�t indokol� bizony�t�kra), mind pedig go:gene_product elem, mely tartalmazza a g�n szimb�lum�t �s egy g�n hivatkoz�st (go:reference). Ezek az elemek is mutatj�k, hogy a GO XML szintaxisa nem "tiszta" RDF/XML, hiszen m�s elemek be�gyaz�sa ezekbe az elemekbe nem felel meg a v�ltakoz� csom�pont-�l-csom�pont-�l "cs�koz�snak", ahogy ez az [RDF-SZINTAXIS] dokumentum 2.1 �s 2.2 szekci�j�ban szerepel.

A GO t�bb �rdekes k�rd�sre is r�vil�g�t. El�sz�r is megmutatja, hogy az XML haszn�lati �rt�ke az inform�ci�cser�ben n�velhet� az�ltal, hogy RDF alapon struktur�ljuk az XML k�dot. Ez k�l�n�sen igaz az olyan adatokra, amelyek egy �tfog� gr�f- vagy h�l�strukt�r�t, nem pedig szigor� hierarchi�t alkotnak. A GO szint�n egyik p�ld�ja az olyan eseteknek, ahol az RDF-et haszn�l� adatok nem sz�ks�gszer�en jelennek meg az Interneten (k�zvetlen�l haszn�lhat� form�ban), b�r a f�jlok, maguk, el�rhet�k a weben. Tov�bb�, a GO adatstrukt�r�i p�ld�nak tekinthet�k arra a jelens�gre is, hogy a fel�leten "XML"-nek l�tszanak, de egy m�lyebb elemz�s kimutatja, hogy val�j�ban RDF/XML eszk�z�ket haszn�lnak (m�g ha nem is "tiszta" RDF/XML form�ban). �s v�g�l, a GO j�l mutatja, hogy az RDF milyen szerepet j�tszhat az ontol�gi�k �br�zol�s�ban. Ez a szerep egyre jelent�sebb lesz, ahogy a gazdagabb RDF alap� ontol�gianyelvek egyre sz�lesebb k�rben elterjednek (ilyen ontol�gianyelv a DAML+OIL vagy az OWL, amelyek l�nyeg�t az 5.5 szekci�ban t�m�ren ismertett�k). Ennek l�that� jele az is, hogy a k�vetkez� gener�ci�s GO projekt (Gene Ontology Next Generation) m�r az ilyen, gazdagabb nyelvek seg�ts�g�vel k�v�nja �br�zolni a GO ontol�gi�kat.

6.7 A k�sz�l�ktulajdons�gok �s felhaszn�l�i preferenci�k le�r�sa

Az ut�bbi �vekben nagysz�m�, olyan mobil k�sz�l�k jelent meg a forgalomban, amellyel b�ng�szni lehet a webet. Ezek k�z�l sok k�sz�l�k nagyon k�l�nb�z� k�pess�gekkel rendelkezik az input-output opci�k �s a nyelvt�mogat�s szintje tekintet�ben. A mobil k�sz�l�kek a h�l�zati csatlakoz�si lehet�s�geiket tekintve is el�g sz�les sk�l�n mozogatnak. Ezeknek az �j k�sz�l�keknek a haszn�l�i a k�sz�l�k k�pess�geire �s a h�l�zat pillanatnyi �llapot�ra val� tekintet n�lk�l elv�rj�k a haszn�lhat� min�s�g� tartalomkijelz�st. Hasonl�k�ppen elv�rj�k azt is, hogy amikor egy alkalmaz�s vagy egy webtartalom megjelenik a k�sz�l�ken, akkor az vegye figyelembe a felhaszn�l� dinamikusan v�ltoz� preferenci�it (pl. kapcsolja ki, vagy be a hangot). A realit�s azonban az, hogy a k�sz�l�kek k�l�nb�z�s�ge, �s egy olyan szabv�nyos m�dszer hi�nya, amellyel k�zvet�teni lehetne a felhaszn�l� preferenci�it a kiszolg�l� fel�, oda vezet, hogy olyan tartalom is megjelenik, amelyik vagy nem t�rolhat�, vagy nem megjelen�thet� a k�sz�l�ken, vagy esetleg s�rti a felhaszn�l� �rdekeit. S�t, az ilyen tartalom �tvitele a h�l�zaton kereszt�l az el�fizet� k�sz�l�k�re m�g t�l hossz� id�t is ig�nyelhet.

Egy olyan megold�s, mely ezeket a probl�m�kat megsz�ntetn�, az lehetne, ha a felhaszn�l� valahogy k�dolhatn� a saj�t v�teli k�rnyezet�t – a k�sz�l�k k�pess�geit, a felhaszn�l�i preferenci�it, a h�l�zat jellemz�it stb. – �gy, hogy a kiszolg�l� felhaszn�lhatn� ezt a k�rnyezeti inform�ci�t a tartalomnak a k�sz�l�k k�pess�gei �s a felhaszn�l� k�v�ns�gai szerinti "konfekcion�l�s�ra" (l�sd [DIPRINC]-n�l a v�teli k�rnyezet [delivery context] defin�ci�j�t). A W3C �sszetett K�pess�g/Preferencia Profil c�m� specifik�ci�ja (Composite Capabilities/Preferences Profile specification [CC/PP]) seg�t megoldani ezt a probl�m�t az�ltal, hogy defini�l egy generikus keretet a v�teli k�rnyezet le�r�s�ra.

A CC/PP-keret egy viszonylag egyszer� szerkezetet defini�l, mely a komponensek �s attrib�tum-�rt�k p�rok k�tszint� hierarchi�j�b�l �ll. Egy-egy komponenst haszn�lhatunk a v�teli k�rnyezet egy-egy r�sz�nek (mint. pl. h�l�zati jellemz�k, a k�sz�l�k szoftverkonfigur�ci�ja, vagy a k�sz�l�k hardver jellemz�i) specifik�l�s�ra. Egy komponens egy vagy t�bb attrib�tumot tartalmazhat. P�ld�ul egy olyan komponens, mely a felhaszn�l� preferenci�it k�dolja, tartalmazhat egy attrib�tumot, mely azt adja meg, hogy k�v�natos-e a hang megjelen�t�se is.

A CC/PP az im�nt felv�zolt strukt�r�it az RDF S�ma seg�ts�g�vel defini�lja (a strukt�ra s�m�j�nak r�szleteit l�sd a [CC/PP]-n�l). A CC/PP-vel defini�lhatjuk az egyes komponenseket, �s az ezek attrib�tumait le�r� sz�k�szletet, de a CC/PP, maga, nem defini�l el�re ilyen sz�k�szleteket. A sz�k�szleteket m�s szervezetek vagy alkalmaz�sok defini�lj�k (ahogy azt al�bb bemutatjuk). A CC/PP nem defini�l olyan protokollt sem, amely az ilyen sz�k�szlet-p�ld�nyok �tvitel�t szab�lyozn�.

A CC/PP sz�k�szlet egy p�ld�ny�t profilnak nevezz�k. A CC/PP attrib�tumait RDF tulajdons�gok form�j�ban k�doljuk a profilban. A 44. p�lda egy olyan profilr�szletet mutat be, amelyben az a felhaszn�l�i preferencia van k�dolva, hogy k�v�natos a hang kijelz�se:

 <ccpp:component>
  <rdf:Description rdf:ID="UserPreferences">
   <rdf:type rdf:resource="http://www.example.org/profiles/prefs/v1_0#UserPreferences"/>
   <ex:AudioOutput>Yes</ex:AudioOutput>
   <ex:Graphics>No</ex:Graphics>
   <ex:Languages>
    <rdf:Seq>
     <rdf:li>en-cockney</rdf:li>
     <rdf:li>en</rdf:li>
    </rdf:Seq>
   </ex:Languages>
  </rdf:Description>
 </ccpp:component>

Ebben az alkalmaz�sban t�bb el�nye is van az RDF haszn�lat�nak. Az egyik ilyen, hogy egy CC/PP-vel k�dolt profil olyan attrib�tumokat tartalmazhat, amelyek k�l�nb�z� szervezetek �ltal defini�lt s�m�kb�l sz�rmaznak. Az RDF haszn�lata az ilyen profilok k�sz�t�s�re nagyon is k�zenfekv�, hiszen nehezen elk�pzelhet�, hogy egyetlen szervezet el��ll�tana egy olyan szupers�m�t, mely egyes�tett adatk�nt tartalmazn� az �sszes profilt. Az RDF m�sik nagy el�nye, hogy gr�f alap� adatmodellj�n�l fogva megk�nny�ti b�rmilyen �jabb attrib�tum (RDF tulajdons�g) be�p�t�s�t a profilba. Ez k�l�n�sen hasznos az olyan profilokn�l, amelyek gyakran v�ltoz� adatokat tartalmaznak (mint pl. a helysz�nnel kapcsolatos inform�ci�k).

A Ny�lt Mobil Sz�vets�g (Open Mobile Alliance) defini�lt egy Felhaszn�l�i �gyn�k Profilt (User Agent Profile, UAProf, l�sd: [UAPROF]) – egy CC/PP alap� keretet, mely tartalmaz egy sz�k�szletet a k�sz�l�k k�pess�geinek, a felhaszn�l� oldali �gens k�pess�geinek, a h�l�zati jellemz�knek �s m�s hasonl� komponenseknek a le�r�s�ra, tov�bb� tartalmaz egy protokollt is a profilok �tvitel�re. Ez az UAProf hat komponenst defini�l, k�zt�k pl. a HardwarePlatform, a SoftwarePlatform, a NetworkCharacteristics �s a BrowserUA komponenst. Az UAProf minden egyes komponens sz�m�ra t�bb attrib�tumot is defini�l, de ezek az attrib�tumok nem r�gz�tettek, azokat fel�l lehet �rni, vagy ki lehet eg�sz�teni. A 45. p�lda az UAProf "HardwarePlatform" komponens�nek egy r�szlet�t mutatja be:

 <prf:component>
  <rdf:Description rdf:ID="HardwarePlatform">
   <rdf:type rdf:resource="http://www.openmobilealliance.org/profiles/UAPROF/ccppschema-20021113#HardwarePlatform"/>
   <prf:ScreenSizeChar>15x6</prf:ScreenSizeChar>
   <prf:BitsPerPixel>2</prf:BitsPerPixel>
   <prf:ColorCapable>No</prf:ColorCapable>
   <prf:BluetoothProfile>
    <rdf:Bag>
     <rdf:li>headset</rdf:li>
     <rdf:li>dialup</rdf:li>
     <rdf:li>lanaccess</rdf:li>
    </rdf:Bag>
   </prf:BluetoothProfile>
  </rdf:Description>
 </prf:component>

Az UAProf protokoll t�mogatja mind a statikus, mind a dinamikus profilokat. A statikus profil egy URI seg�ts�g�vel �rhet� el. Ennek t�bb el�nye is van: a kliensnek a kiszolg�l�hoz k�ld�tt lek�rdez�se csup�n egy URI lead�s�t ig�nyli egy b�besz�d� XML dokumentum helyett, s ezzel cs�kkenthet� a r�di�forgalom; a felhaszn�l� k�sz�l�k�n nem sz�ks�ges t�rolni �s/vagy el��ll�tani a profilt; a k�sz�l�k oldali szoftver implement�ci�ja egyszer�bb lehet. A dinamikus profilok el��ll�t�sa menetk�zben t�rt�nik, s ez�rt nem kapcsol�dik hozz�juk egy URI. Ez �llhat egy r�szprofilb�l is, mely csup�n a statikus profilhoz viszony�tott k�l�nbs�get tartalmazza, de tartalmazhat olyan egyed�l�ll� adatot is, mely nem szerepel a kliens statikus profilj�ban. A lek�rdez�s tetsz�leges sz�m� statikus �s dinamikus profilt tartalmazhat, de nem k�z�mb�s a profilok lead�si sorrendje, mert a k�s�bbiek fel�l�rj�k a kor�bbiakat a lek�rdez�sben. (Az UAProf protokollr�l, �s ezen bel�l a t�bbsz�r�s protokoll probl�m�j�nak felold�s�r�l tov�bbi inform�ci�k tal�lhat�k a [UAPROF] dokumentumban.)

T�bb m�s k�z�ss�g is defini�lt CC/PP alap� sz�k�szleteket (ilyen pl. a 3GPP TS 26.234 specifik�ci�ja [3GPP] �s a WAP F�rum "Multimedia Messaging Service Client Transactions Specification" [MMS-CTR] nev� sz�k�szlete). A CC/PP haszn�lat�nak eredm�nyek�ppen egy profil �lvezheti az RDF elosztott jelleg�nek el�nyeit, �s mag�ba olvaszthat k�l�nb�z� sz�k�szletekb�l sz�rmaz� komponenseket. A 46. p�lda egy ilyen profilt mutat be:

<rdf:RDF xmlns:rdf="http://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#"
         xmlns:prf="http://www.wapforum.org/profiles/UAPROF/ccppschema-20010330#"
         xmlns:mms="http://www.wapforum.org/profiles/MMS/ccppschema-20010111#"
     xmlns:pss="http://www.3gpp.org/profiles/PSS/ccppschema-YYYYMMDD#">

 <rdf:Description rdf:ID="SomeDevice">
  <prf:component>
   <rdf:Description rdf:ID="Streaming">
    <rdf:type rdf:resource="http://www.3gpp.org/profiles/PSS/ccppschema-PSS5#Streaming"/>
    <pss:AudioChannels>Stereo</pss:AudioChannels>
    <pss:VideoPreDecoderBufferSize>30720</pss:VideoPreDecoderBufferSize>
    <pss:VideoInitialPostDecoderBufferingPeriod>0</pss:VideoInitialPostDecoderBufferingPeriod>
    <pss:VideoDecodingByteRate>16000</pss:VideoDecodingByteRate>
   </rdf:Description>
  </prf:component>
 
  <prf:component>
   <rdf:Description rdf:ID="MmsCharacteristics">
    <rdf:type rdf:resource="http://www.wapforum.org/profiles/MMS/ccppschema-20010111#Streaming"/>
    <mms:MmsMaxMessageSize>2048</mms:MmsMaxMessageSize>
    <mms:MmsMaxImageResolution>80x60</mms:MmsMaxImageResolution>
    <mms:MmsVersion>2.0</mms:MmsVersion>
   </rdf:Description>
  </prf:component>

  <prf:component>
   <rdf:Description rdf:ID="PushCharacteristics">
    <rdf:type rdf:resource="http://www.openmobilealliance.org/profiles/UAPROF/ccppschema-20010330#PushCharacteristics"/>
    <prf:Push-MsgSize>1024</prf:Push-MsgSize>
    <prf:Push-MaxPushReq>5</prf:Push-MaxPushReq>
    <prf:Push-Accept>
     <rdf:Bag>
      <rdf:li>text/html</rdf:li>
      <rdf:li>text/plain</rdf:li>
      <rdf:li>image/gif</rdf:li>
     </rdf:Bag>
    </prf:Push-Accept>
   </rdf:Description>
  </prf:component>

 </rdf:Description>
</rdf:RDF>

Egy v�teli k�rnyezet defin�ci�ja, valamint a k�rnyezeten bel�li adatok fokozatosan alakulnak ki, �s �lland�an v�ltoznak. Ez�rt az RDF term�szetes b�v�thet�s�ge, �s ez�ltal a dinamikusan v�ltoz� sz�k�szletek t�mogat�sa megfelel� keretet biztos�t a v�teli k�rnyezet k�dol�s�ra.

7.1 Az RDF szemantik�ja

Mint ahogy azt m�r t�rgyaltuk az el�z� fejezetekben, az RDF-et arra tervezt�k, hogy a seg�ts�g�vel kijelent�seket, meg�llap�t�sokat fogalmazhassunk meg az er�forr�sokr�l, gr�fok form�j�ban, olyan specifikus sz�k�szletek felhaszn�l�s�val, amelyek az er�forr�sok, tulajdons�gok, oszt�lyok �s hasonl� komponensek neveit tartalmazz�k. Emellett az RDF-et tov�bbi olyan, fejlettebb le�r�nyelvek kiindul�si alapj�nak is sz�nt�k, mint amilyeneket az 5.5 szekci�ban felsoroltunk. Hogy a nyelv megfeleljen ezeknek a k�vetelm�nyeknek, az RDF "jelent�s�t" rendk�v�l prec�zen sz�ks�ges defini�lni.

Hogy – k�znapi �rtelemben v�ve – pontosan mi k�pezi egy RDF gr�f "jelent�s�t", az sok t�nyez�t�l f�gghet, amelyek k�z�l a legl�nyegesebb a konvenci�, vagyis az, hogy egy adott k�z�ss�g milyen specifikus m�don �rtelmezi a felhaszn�l�k �ltal defini�lt RDF oszt�lyokat �s tulajdons�gokat, a term�szetes nyelv� komment�rokat, �s azokat a hivatkoz�sokat, amelyek m�s tartalomhordoz� dokumentumokra mutatnak. Mint m�r r�viden utaltunk r� a 2.2 szekci�ban, azoknak a jelent�seknek a z�me, amelyeket ilyen m�don �rtelmez�nk, a g�pi feldolgoz�s sz�m�ra k�zvetlen�l nem hozz�f�rhet�. Hozz�f�rhet� azonban ez a jelent�s az emberi �rtelmez�s sz�m�ra, s �gy azon programoz�k sz�m�ra is, akik olyan szoftvert fejlesztenek, amelyek k�l�nb�z� m�don feldolgozz�k majd az ilyen RDF inform�ci�t. Az RDF inform�ci�nak azonban van egy form�lis jelent�se is, mely matematikai pontoss�ggal meghat�rozza azokat a konkl�zi�kat (vagy k�vetkezm�nyeket), amelyeket a g�p le tud vonni egy RDF gr�fb�l. Az RDF szemantik�ja – [RDF-SZEMANTIKA] dokumentum defini�lja ezt a form�lis jelent�st, m�gpedig egy olyan technika seg�ts�g�vel, amelyet modell-elm�letnek (model theory) nevez�nk, �s amely arra szolg�l, hogy specifik�ljuk �ltala egy form�lis nyelv szemantik�j�t. Az [RDF-SZEMANTIKA] defini�lja az RDF nyelv szemantikai b�v�tm�nyeit is, amelyeket az RDF S�ma �s az egyedi adatt�pusok reprezent�lnak. M�s sz�val, az RDF modell-elm�lete szolg�ltatja az RDF fogalmak form�lis al�t�maszt�s�t. A modell-elm�letben defini�lt szemantika alapj�n egy RDF gr�f k�nnyen leford�that� egy olyan logikai kifejez�sre (matematikai formul�ra), amelynek l�nyeg�ben a gr�ffal azonos marad a jelent�se.

7.2 Az RDF tesztsorozata

Az RDF tesztsorozata – [RDF-TESZTEK] dokumentum kieg�sz�ti az RDF sz�veges specifik�ci�j�t olyan teszt-p�ld�kkal, amelyekkel tesztelhet�k az RDF-mag Munkacsoport (RDF Core Working Group) �ltal meghat�rozott technikai probl�m�k �s szitu�ci�k. Hogy seg�tse ezeknek a p�ld�knak a le�r�s�t, a Tesztsorozat dokumentum bevezeti az N-tripletek (N-Triples) fogalm�t, amelyek a b�zis�t k�pezik annak a tripletes �r�sm�dnak, amelyet tank�nyv�nkben is v�gig alkalmazunk.

A teszt-esetek p�ld�it g�ppel olvashat� form�ban is publik�lj�k olyan webhelyeken, amelyekre Az RDF tesztsorozata dokumentum hivatkozik, �gy a fejleszt�k ezeket az RDF szoftvereik automatikus tesztel�s�re is felhaszn�lhatj�k.

A teszt-eseteket az al�bbi kateg�ri�kba sorolt�k:

• Pozit�v �s negat�v szintaxiselemz�-tesztek: Ezek azt ellen�rzik, hogy az RDF/XML elemz�k (parserek) a megfelel� N-tripleteket produk�lj�k-e a leg�lis RDF/XML input dokumentumokb�l, illetve, hogy korrekt hibajelent�seket �rnak-e ki, ha az input dokumentum valahol illeg�lis RDF/XML k�dot tartalmaz.
• Pozit�v �s Negat�v k�vetkezm�ny (entailment) tesztek: ezek azt vizsg�lj�k, hogy a tesztelt szoftver megfelel� konkl�zi�kat (k�vetkezm�nyeket) vont-e le, illetve, hogy hib�sakat nem vont-e le az inputk�nt megadott RDF kijelent�sekb�l.
• Adatt�pus-�rz�keny k�vetkezm�ny (entailment) tesztek: ezek olyan pozit�v vagy negat�v adat�rtelmez�si tesztek, amelyek speci�lis adatt�pusokat tartalmaznak, �s �gy speci�lis t�mogat�st ig�nyelnek a feldolgoz� szoftvert�l a benn�k szerepl� adatt�pusok feldolgoz�s�hoz.
• Egy�b tesztek: ezek olyan ellen�rz�seket v�geznek, amelyek nem tartoznak a fenti kateg�ri�k egyik�be sem.

A tesztsorozat nem reprezent�lja az RDF teljes specifik�ci�j�t, �s a fontoss�g tekintet�ben sem el�zi meg a t�bbi specifik�ci�s dokumentumot. Az RDF-mag Munkacsoport ezzel a tesztsorozattal l�nyeg�ben az RDF konstrukci�j�val kapcsolatos sz�nd�kait k�v�nta illusztr�lni, de a fejleszt�k sz�m�ra abban a tekintetben is hasznosak lehetnek ezek a tesztek, hogy eligaz�t�st adhatnak, ha valamilyen r�szletk�rd�sben a t�bbi dokumentum megfogalmaz�sai esetleg nem lenn�nek el�g vil�gosak.

8.1 Normat�v hivatkoz�sok

[RDF-FOGALMAK]

Az RDF Er�forr�s Le�r� Keretrendszer alapfogalmai �s absztrakt szintaxisa, W3C Aj�nl�s, 2004. febru�r 10. Szerkeszt�k: Klyne G., Carroll J. A legutols� (angol nyelv�) v�ltozat URL-je: http://www.w3.org/TR/rdf-concepts/.

[RDF-MIME-TYPE]

MIME Media Types, The Internet Assigned Numbers Authority (IANA). This document is http://www.iana.org/assignments/media-types/ . The registration for application/rdf+xml is archived at http://www.w3.org/2001/sw/RDFCore/mediatype-registration .

[RDF-MS]

Resource Description Framework (RDF) Model and Syntax Specification, Lassila O., Swick R. (Editors), World Wide Web Consortium, 22 February 1999. This version is http://www.w3.org/TR/1999/REC-rdf-syntax-19990222/. The latest version is http://www.w3.org/TR/REC-rdf-syntax/.

[RDF-SZEMANTIKA]

Az RDF Szemantik�ja, W3C Aj�nl�s, 2004. febru�r 10. Szerkeszt�k: Hayes P. A legutols� (angol nyelv�) v�ltozat URL-je: http://www.w3.org/TR/rdf-mt/.

[RDF-SZINTAXIS]

Az RDF/XML szintaxis specifik�ci�ja (�tdolgozott kiad�s), W3C Aj�nl�s, 2004. febru�r 10. Szerkeszt�: Beckett D. A legutols� (angol nyelv�) v�ltozat URL-je: http://www.w3.org/TR/rdf-syntax-grammar/.

[RDF-TESZTEK]

Az RDF tesztsorozata, W3C Aj�nl�s, 2004. febru�r 10. Szerkeszt�k: Grant J., Beckett D. A legutols� (angol nyelv�) v�ltozat URL-je: http://www.w3.org/TR/rdf-testcases/.

[RDF-SZ�K�SZLET]

Az RDF Sz�k�szlet Le�r� Nyelv 1.0: RDF S�ma, W3C Aj�nl�s, 2004. febru�r 10. Szerkeszt�k: Brickley D., Guha R.V. A legutols� (angol nyelv�) v�ltozat URL-je: http://www.w3.org/TR/rdf-schema/.

[UNICODE]

The Unicode Standard, Version 3, The Unicode Consortium, Addison-Wesley, 2000. ISBN 0-201-61633-5, as updated from time to time by the publication of new versions. (See http://www.unicode.org/unicode/standard/versions/ for the latest version and additional information on versions of the standard and of the Unicode Character Database).

[URIS]

RFC 2396 - Uniform Resource Identifiers (URI): Generic Syntax, Berners-Lee T., Fielding R., Masinter L., IETF, August 1998, http://www.isi.edu/in-notes/rfc2396.txt.

[XML]

Extensible Markup Language (XML) 1.0, Second Edition, Bray T., Paoli J., Sperberg-McQueen C.M., Maler E. (Editors), World Wide Web Consortium, 6 October 2000. This version is http://www.w3.org/TR/2000/REC-xml-20001006. The latest version is http://www.w3.org/TR/REC-xml.

[XML-BASE]

XML Base, Marsh J. (Editor), World Wide Web Consortium, 27 June 2001. This version is http://www.w3.org/TR/2001/REC-xmlbase-20010627/. The latest version is http://www.w3.org/TR/xmlbase/.

[XML-NS]

Namespaces in XML, Bray T., Hollander D., Layman A. (Editors), World Wide Web Consortium, 14 January 1999. This version is http://www.w3.org/TR/1999/REC-xml-names-19990114/. The latest version is http://www.w3.org/TR/REC-xml-names/.

[XML-XC14N]

Exclusive XML Canonicalization Version 1.0, Boyer J., Eastlake D.E. 3rd, Reagle J. (Authors/Editors), World Wide Web Consortium, 18 July 2002. This version is http://www.w3.org/TR/2002/REC-xml-exc-c14n-20020718/. The latest version is http://www.w3.org/TR/xml-exc-c14n/.

8.2 Informat�v hivatkoz�sok

[3GPP]

3GPP TS 26.234. 3rd Generation Partnership Project; Technical Specification Group Services and System Aspects; Transparent end-to-end packet switched streaming service; Protocols and codecs V5.2.0 (2002-09). This document is available at http://www.3gpp.org/specs/specs.htm via directory ftp://ftp.3gpp.org/specs/2002-09/Rel-5/26_series/.

[ADDRESS-SCHEMES]

Addressing Schemes, Connolly D., 2001. This document is http://www.w3.org/Addressing/schemes.html.

[BATES96]

Indexing and Access for Digital Libraries and the Internet: Human, Database, and Domain Factors, Bates M.J., 1996. This document is http://is.gseis.ucla.edu/research/mjbates.html.

[BERNERS-LEE98]

What the Semantic Web can represent, Berners-Lee T., 1998. This document is http://www.w3.org/DesignIssues/RDFnot.html.

[CC/PP]

Composite Capability/Preference Profiles (CC/PP): Structure and Vocabularies, Klyne G., Reynolds F., Woodrow C., Ohto H., Hjelm J., Butler M., Tran, L., W3C Recommendation, 15 January 2004. This version is http://www.w3.org/TR/2004/REC-CCPP-struct-vocab-20040115/. The latest version is http://www.w3.org/TR/CCPP-struct-vocab/.

[CG]

Conceptual Graphs, Sowa J., ISO working document ISO/JTC1/SC32/WG2 N 000, 2 April 2001 (work in progress). Available at http://users.bestweb.net/~sowa/cg/cgstand.htm.

[CHARMOD]

Character Model for the World Wide Web 1.0, D�rst M., Yergeau F., Ishida R., Wolf M., Freytag A., Texin T. (Editors), World Wide Web Consortium, 20 February 2002 (work in progress). This version is http://www.w3.org/TR/2002/WD-charmod-20020220/. The latest version is http://www.w3.org/TR/charmod/.

[CIM]

Common Information Model (CIM): CIM 10 Version, EPRI, Palo Alto, CA: 2001, 1001976. This document is available at http://www.epri.com/attachments/286161_1001976(1).pdf (267pp.).

[COWAN]

Metadata, Reuters Health Information, and Cross-Media Publishing , Cowan J., 2002. Presentation at Seybold New York 2002 Enterprise Publishing Conference. This document is http://seminars.seyboldreports.com/seminars/2002_new_york/presentations/014/cowan_john.ppt. An accompanying transcript is http://seminars.seyboldreports.com/2002_new_york/files/transcripts/doc/transcript_EP7.doc

[DAF]

Utility Management System (UMS) Data Access Facility, version 2.0, Object Management Group, November 2002. This document is available at http://www.omg.org/technology/documents/formal/UMS_Data_Access_Facility.htm.

[DAML+OIL]

DAML+OIL (March 2001) Reference Description, Connolly D., van Harmelen F., Horrocks I., McGuinness D.L., Patel-Schneider P.F., Stein L.A., World Wide Web Consortium, 18 December 2001. This document is http://www.w3.org/TR/daml+oil-reference.

[DC]

Dublin Core Metadata Element Set, Version 1.1: Reference Description, 02 June 2003. This version is http://dublincore.org/documents/2003/06/02/dces/. The latest version is http://dublincore.org/documents/dces/.

[DIPRINC]

Device Independence Principles. Gimson, R., Finkelstein, S., Maes, S., Suryanarayana, L., World Wide Web Consortium, 18 September 2001 (work in progress). This version is http://www.w3.org/TR/2001/WD-di-princ-20010918. The latest version is http://www.w3.org/TR/di-princ/.

[DWZ01]

XML for CIM Model Exchange , deVos A., Widergreen S.E., Zhu J., Proc. IEEE Conference on Power Industry Computer Systems, Sydney, Australia, 2001. This document is http://www.langdale.com.au/PICA/.

[GO]

Gene Ontology: tool for the unification of biology, The Gene Ontology Consortium, Nature Genetics, Vol. 25: 25-29, May 2000. Available at http://www.geneontology.org/GO_nature_genetics_2000.pdf

[GRAY]

Logic, Algebra and Databases, Gray P., Ellis Horwood Ltd., 1984. ISBN 0-85312-709-3, 0-85312-803-0, 0-470-20103-7, 0-470-20259-9.

[HAYES]

In Defense of Logic, Hayes P., Proceedings from the International Joint Conference on Artificial Intelligence, 1975, San Francisco. Morgan Kaufmann Inc., 1977. Also in Computation and Intelligence: Collected Readings, Luger G. (ed), AAAI press/MIT press, 1995. ISBN 0-262-62101-0.

[KIF]

Knowledge Interchange Format, Genesereth M., draft proposed American National Standard NCITS.T2/98-004. Available at http://logic.stanford.edu/kif/dpans.html.

[LBASE]

LBase: Semantics for Languages of the Semantic Web, Guha R. V., Hayes P., W3C Note, 10 October 2003. This version is http://www.w3.org/TR/2003/NOTE-lbase-20031010/. The latest version is http://www.w3.org/TR/lbase/.

[LUGER]

Artificial Intelligence: Structures and Strategies for Complex Problem Solving (3rd ed.), Luger G., Stubblefield W., Addison Wesley Longman, 1998. ISBN 0-805-31196-3.

[MATHML]

Mathematical Markup Language (MathML) Version 2.0, Carlisle D., Ion P., Miner R., Poppelier N. (Editors); Ausbrooks R., Buswell S., Dalmas S., Devitt S., Diaz A., Hunter R., Smith B., Soiffer N., Sutor R., Watt S. (Principal Authors), World Wide Web Consortium, 21 February 2001. This version is http://www.w3.org/TR/2001/REC-MathML2-20010221/. The latest version is http://www.w3.org/TR/MathML2/.

[MMS-CTR]

Multimedia Messaging Service Client Transactions Specification. WAP-206-MMSCTR-20020115-a. This document is available at http://www.openmobilealliance.org/.

[NAMEADDRESS]

Naming and Addressing: URIs, URLs, ..., Connolly D., 2002. This document is http://www.w3.org/Addressing/.

[OWL]

Az OWL Web Ontol�gia Nyelv – Referencia, W3C Aj�nl�s, 2004. febru�r 10. Szerkeszt�k: Dean M., Schreiber G.; Serz�k: van Harmelen F., Hendler J., Horrocks I., McGuinness D.L., Patel-Schneider P.F., Stein L.A. A legutols� (angol nyelv�) v�ltozat URL-je: http://www.w3.org/TR/owl-ref/.

[PRISM]

PRISM: Publishing Requirements for Industry Standard Metadata, Version 1.1, 19 February 2002. The latest version of the PRISM specification is available at http://www.prismstandard.org/.

[RDFISSUE]

RDF Issue Tracking, McBride B., 2002. This document is http://www.w3.org/2000/03/rdf-tracking/.

[RDF-S]

Resource Description Framework (RDF) Schema Specification 1.0 , Brickley D., Guha, R.V. (Editors), World Wide Web Consortium. 27 March 2000. This version is http://www.w3.org/TR/2000/CR-rdf-schema-20000327/.

[RSS]

RDF Site Summary (RSS) 1.0, Beged-Dov G., Brickley D., Dornfest R., Davis I., Dodds L., Eisenzopf J., Galbraith D., Guha R.V., MacLeod K., Miller E., Swartz A., van der Vlist E., 2000. This document is http://purl.org/rss/1.0/spec.

[RUBY]

Ruby Annotation, Sawicki M., Suignard M., Ishikawa M., D�rst M., Texin T. (Editors), World Wide Web Consortium, 31 May 2001. This version is http://www.w3.org/TR/2001/REC-ruby-20010531/. The latest version is http://www.w3.org/TR/ruby/.

[SOWA]

Knowledge Representation: Logical, Philosophical and Computational Foundations, Sowa J., Brookes/Cole, 2000. ISBN 0-534-94965-7.

[SVG]

Scalable Vector Graphics (SVG) 1.1 Specification, Ferraiolo J., Fujisawa J., Jackson D. (Editors), World Wide Web Consortium, 14 January 2003. This version is http://www.w3.org/TR/2003/REC-SVG11-20030114/. The latest version is http://www.w3.org/TR/SVG11/.

[UAPROF]

User Agent Profile. OMA-WAP-UAProf-v1_1. This document is available at http://www.openmobilealliance.org/.

[WEBDATA]

Web Architecture: Describing and Exchanging Data, Berners-Lee T., Connolly D., Swick R., World Wide Web Consortium, 7 June 1999. This document is http://www.w3.org/1999/04/WebData.

[XLINK]

XML Linking Language (XLink) Version 1.0, DeRose S., Maler E., Orchard D. (Editors), World Wide Web Consortium, 27 June 2001. This version is http://www.w3.org/TR/2001/REC-xlink-20010627/. The latest version is http://www.w3.org/TR/xlink/.

[XML-SCHEMA2]

XML Schema Part 2: Datatypes, Biron P., Malhotra A. (Editors), World Wide Web Consortium. 2 May 2001. This version is http://www.w3.org/TR/2001/REC-xmlschema-2-20010502/. The latest version is http://www.w3.org/TR/xmlschema-2/.

[XPACKAGE]

XML Package (XPackage) 1.0 , Wilson G., Editor's Working Draft, 6 March 2003. This version is http://www.xpackage.org/specification/xpackage-draft-20030306.html. The latest version is http://www.xpackage.org/specification/.