Az RDF Er�forr�s Le�r� Keretrendszer alapfogalmai �s absztrakt szintaxisa

W3C Aj�nl�s, 2004. Febru�r 10.

Jelen verzi� (angol eredeti):

http://www.w3.org/TR/2004/REC-rdf-concepts-20040210/

Legutols� verzi� (angol eredeti):

http://www.w3.org/TR/rdf-concepts/

El�z� verzi� (angol eredeti):

http://www.w3.org/TR/2003/PR-rdf-concepts-20031215/

Szerkeszt�k:

Graham Klyne (Nine by Nine), <[email protected]>

Jeremy J. Carroll (Hewlett Packard Labs), <[email protected]>

Sorozatszerkeszt�:

Brian McBride (Hewlett Packard Labs) <[email protected]>

K�rj�k, k�vesse figyelemmel a dokumentum eredeti angol nyelv� v�ltozat�ra vonatkoz� hibajegyz�ket, mert ez normat�v korrekci�kat is tartalmazhat.

A dokumentumr�l tov�bbi ford�t�sok is rendelkez�sre �llnak.

Copyright © 2004 W3C^® (MIT, ERCIM, Keio), Minden jog fenntartva. Alkalmazand�k a W3C felel�ss�gi, v�djegyoltalmi, dokumentumhaszn�lati �s szoftverlicenc el��r�sai.

---

Absztrakt

Az RDF (Resource Description Framework) egy keretrendszer a weben t�rt�n� inform�ci��br�zol�s c�lj�ra.

Ez a dokumentum egy absztrakt szintaxist defini�l, amelyre az RDF �p�l, �s amely arra szolg�l, hogy az RDF konkr�t szintaxis�t annak form�lis szemantik�j�hoz kapcsolja. A dokumentum ismerteti tov�bb� a keretrendszer tervez�si c�ljait, alapfogalmait, adatt�pus rendszer�t, karakterszabv�nyait, valamint URI hivatkoz�sainak kezel�s�t.

1. Bevezet�s

Az RDF (Resource Description Framework) egy keretrendszer a weben t�rt�n� inform�ci��br�zol�s c�lj�ra.

Ez a dokumentum egy absztrakt szintaxist defini�l, amelyre az RDF �p�l, �s amely arra szolg�l, hogy az RDF konkr�t szintaxis�t annak form�lis szemantik�j�hoz kapcsolja. Ez az absztrakt szintaxis teljesen k�l�nb�zik az XML fa-strukt�r�n alapul�, un. "infohalmaz�t�l" [XML-INFOSET]. A dokumentum t�rgyalja tov�bb� a tervez�si c�lokat, az alapvet� RDF fogalmakat, az adattipiz�l�st, a karakterszabv�nyos�t�st �s az URI hivatkoz�sok kezel�s�t.

Az RDF normat�v dokument�ci�ja az al�bbi ter�letek dokumentumaib�l tev�dik �ssze:

• az XML szerializ�ci�s szintaxis�b�l [RDF-SZINTAXIS],
• az RDF form�lis szemantik�j�b�l [RDF-SZEMANTIKA], valamint
• a jelen dokumentum 4., 5. �s 6. fejezet�b�l.

E dokumentum megfelel� fejezeteinek c�m�ben jelezz�k, ha a benn�k szerepl� inform�ci�k normat�v hat�ly�ak. Az ilyen fejezetekben l�v� kiemelt Megjegyz�sek azonban itt is csak informat�v jelleg� inform�ci�kat k�z�lnek.

A keretrendszert �gy tervezt�k meg, hogy a sz�k�szletek egym�sra r�tegezhet�ek legyenek. Az RDF �s az RDF S�ma [RDF-SZ�K�SZLET] a sz�k�szletek els� r�teg�t alkotj�k. M�s sz�k�szletek (mint pl. az [OWL] sz�k�szlet, vagy azok az alkalmaz�sok, amelyeket az [RDF-BEVEZET�S]) is megeml�t, m�g fejleszt�s alatt �llnak.

1.1 A dokumentum szerkezete

A 2. fejezet a rendszer alapvet� indokait �s tervez�si c�ljait ismerteti. Ezt k�veti az alapfogalmak bemutat�sa a 3. fejezetben, m�g a 4. fejezet az RDF c�ljaira tartal�kolt URI hivatkoz�sokat t�rgyalja.

Az 5. fejezet az adatt�pusokat, ezen bel�l az 5.1 szekci� a liter�lis kifejez�sek XML tartalm�t ismerteti. Az RDF absztrakt szintaxis�nak defin�ci�ja pedig a 6. fejezetben tal�lhat�.

A 7. fejezet az RDF-ben haszn�lt URI hivatkoz�sok er�forr�sr�sz-azonos�t�j�nak (fragment identifier) szerep�vel ismerteti meg az olvas�t.

2. Motiv�ci�k �s c�lok

Az RDF-nek olyan absztrakt szintaxissal kell rendelkeznie, mely egy egyszer�, gr�f alap� adatmodellt, valamint egy olyan form�lis szemantik�t t�kr�z, amelyben a k�vetkezm�ny (entailment) fogalma igen szigor�an defini�lt, hogy ennek alapj�n az RDF adatokb�l j�l megalapozott inform�ci�kat lehessen levezetni.

2.1 A motiv�ci�k

Az RDF fejleszt�s�t (egyebek k�z�tt) az al�bbi v�rhat� alkalmaz�sok motiv�lt�k:

• Web meta-adatok el��ll�t�sa: inform�ci�k ny�jt�sa a webforr�sokr�l, �s azokr�l a rendszerekr�l, amelyek ezeket haszn�lj�k (pl. a tartalom min�s�t�se, a k�pess�gek le�r�sa, a szem�lyi adatv�delem preferenci�i stb.).
• Olyan alkalmaz�sok, amelyek ink�bb ny�lt, mint korl�tozott inform�ci�s modellt ig�nyelnek (pl. tev�kenys�gek �temez�se, szervezeti folyamatok le�r�sa, webforr�sok megjegyz�sekkel val� ell�t�sa stb.).
• Annak megold�sa, hogy a g�ppel feldolgozhat� inform�ci�k (alkalmaz�si adatok) eset�ben is megval�suljon ugyanaz, mint ami a World Wide weben a hipertext inform�ci�k eset�ben m�r megval�sult: vagyis, hogy v�lj�k lehet�v� az adatok feldolgoz�sa azon a k�r�n k�v�l is, amelyben azokat l�trehozt�k, m�gpedig �gy, hogy mindez Internetes m�retekben is j�l m�k�dj�k.
• Egy�ttm�k�d�s az alkalmaz�sok k�z�tt: k�l�nb�z� alkalmaz�sokt�l sz�rmaz� adatok kombin�l�sa annak �rdek�ben, hogy ily m�don �jabb inform�ci�khoz juthassunk.
• A weben t�rolt inform�ci�k automatikus feldolgoz�sa szoftver �gensek seg�ts�g�vel: a weben ma egy �tmenet zajlik a csup�n ember �ltal olvashat� inform�ci�k kezel�s�t�l, az egym�ssal kooper�l� sz�m�t�g�pes folyamatok vil�gm�ret� h�l�zata fel�. Az RDF e folyamatok k�z�s nemzetk�zi nyelv�nek szerep�t t�ltheti be.

Az RDF-et �gy tervezt�k meg, hogy alkalmas legyen a flexibilis, minim�lisan korl�toz� adat�br�zol�sra. Ennek haszn�lhat�nak kell lennie teh�t olyan elszigetelt alkalmaz�sokban is, ahol az egyedileg tervezett form�tumok k�zvetlenebbek, �s k�nnyebben �rthet�k, de ahol az RDF (az egyetemess�g�n�l fogva) megn�veli az inform�ci�k �rt�k�t az�ltal, hogy lehet�v� teszi az adatok t�bbc�l�, megosztott felhaszn�l�s�t az Interneten fut� k�l�nf�le alkalmaz�sok sz�m�ra.

2.2 A tervez�si c�lok

Az RDF konstrukci�j�nak megtervez�sekor az al�bbi c�lokat tartottuk szem el�tt:

• hozzunk l�tre egy egyszer� adatmodellt
• defini�ljunk egy form�lis szemantik�t, �s egy bizony�that� helyess�g� k�vetkeztet�si mechanizmust
• �p�ts�nk fel egy b�v�thet�, URI alap� sz�k�szletet
• haszn�ljunk XML alap� szintaxist
• t�mogassuk az XML S�ma adatt�pusainak haszn�lat�t
• tegy�k lehet�v�, hogy b�rki, b�rmely er�forr�ssal kapcsolatban �ll�t�sokat fogalmazhasson meg

2.2.1 Egyszer� adatmodell

Az RDF adatmodellje egyszer�, azt az alkalmaz�sok k�nnyen feldolgozhatj�k �s manipul�lhatj�k. Az adatmodell f�ggetlen b�rmilyen specifikus szerializ�ci�s szintaxist�l.

Megjegyz�s: az "adatmodell" kifejez�sben a "modell" sz�nak itt m�s az �rtelme, mint a "modell-elm�let" kifejez�sben. (Az [RDF-SZEMANTIKA] dokumentum tov�bbi inform�ci�kat tartalmaz a modell-elm�letr�l, ahogyan azt a matematika �s a logika szakirodalm�ban haszn�lj�k).

2.2.2 Form�lis szemantika �s k�vetkeztet�s

Az RDF form�lis szemantik�ja megb�zhat� alapot teremt egy RDF kifejez�s jelent�s�b�l t�rt�n� k�vetkeztet�sekhez. Ezt azzal �ri el, hogy egy nagyon szigor� k�vetkezm�ny fogalmat t�mogat, amelynek alapj�n megb�zhat� k�vetkeztet�si szab�lyok defini�lhat�k az RDF adatokb�l k�vetkez� konkl�zi�k levon�s�ra.

2.2.3 B�v�thet�, URI alap� sz�k�szlet

A sz�k�szlet korl�tlanul b�v�thet�, minthogy ez URI hivatkoz�sokra (URI references vagy URIrefs) �p�l, amelyek (opcion�lisan) un. er�forr�sr�sz-azonos�t�t (fragment Identifier-t) is tartalmazhatnak. Az RDF-ben URI hivatkoz�sokat haszn�lunk minden dolognak a megnevez�s�re.

A hivatkoz�sok mellett, a m�sik t�pus� �rt�k, ami az RDF adatokban megjelenik, az a liter�l.

2.2.4 XML alap� szintaxis

Az RDF-ben van egy aj�nlott XML szerializ�ci�s szintaxis: az [RDF-SZINTAXIS], mellyel alkalmaz�sok k�z�tti inform�ci�csere c�lj�ra k�dolhatjuk az adatmodellt.

2.2.5 XML S�ma adatt�pusok haszn�lata

Az RDF olyan adat�rt�keket haszn�l, amelyeket az XML S�ma adatt�pusainak megfelel�en �br�zolunk [l�sd: XML-SCHEMA2], el�seg�tve ezzel az adatcser�t az RDF alkalmaz�sok �s m�s XML alkalmaz�sok k�z�tt.

2.2.6 B�rki tehessen kijelent�seket b�rmilyen er�forr�sr�l

Az RDF, hogy teljes Internet sz�less�gben megk�nny�tse ezt a m�veletet, egy "nyitott vil�g" jelleg� keretet biztos�t, amelyben b�rki, b�rmelyik er�forr�sr�l �ll�t�sokat fogalmazhat meg.

Az RDF-ben �ltal�ban nem felt�telezz�k, hogy b�rmelyik forr�sr�l komplett inform�ci� �ll rendelkez�sre. Az RDF azt is megengedi, hogy k�ptelen, vagy inkonzisztens �ll�t�sokat is megfogalmazzunk. Ez�rt nem �rt, ha az RDF-et haszn�l� alkalmaz�sok fejleszt�i tudat�ban vannak ennek, �s �gy tervezik meg az alkalmaz�saikat, hogy azok toler�lni tudj�k a nem komplett, �s nem ellentmond�s-mentes inform�ci�forr�sokat is.

3. RDF fogalmak

Az RDF az al�bbi fogalmakat haszn�lja:

• Gr�f adatmodell
• URI alap� sz�k�szlet
• Adatt�pusok
• Liter�lok
• XML szerializ�ci�s szintaxis
• Egyszer� t�nyek kifejez�se
• K�vetkezm�ny (Entailment)

3.1 A gr�f adatmodell

Az RDF-ben b�rmilyen kifejez�s alapstrukt�r�ja olyan tripletek (egyszer� kijelent� mondatok) gy�jtem�ny�b�l �ll, amelyek mindegyike egy alanyt (subject), egy �ll�tm�nyt (predicate) �s egy t�rgyat (object) tartalmaz. Az ilyen tripletek halmaz�t RDF gr�fnak nevezz�k (ezt form�lisabban a 6. fejezet defini�lja). Ez a gr�f egy csom�pont-�s-ir�ny�tott-�l t�pus� diagrammal �br�zolhat�, amelyben minden tripletet egy csom�pont-�l-csom�pont kapcsolat reprezent�l (innen a "gr�f" elnevez�s).

Minden triplet egy kijelent�st �br�zol, amely a k�t csom�ponttal jel�lt dolog k�z�tti viszonyt �rja le. Mint fentebb eml�tett�k, minden triplet az al�bb defini�lt h�rom r�szb�l �ll:

1. egy alanyb�l,
2. egy t�rgyb�l, �s
3. egy �ll�tm�nyb�l, mely viszonyt fejez ki (ezt tulajdons�gnak is nevezz�k).

Az �l ir�nya szignifik�ns, �s ennek mindig a t�rgyra kell mutatnia.

Az RDF gr�f csom�pontjai a gr�f alanyai �s t�rgyai.

Egy RDF triplet azt jelenti ki, hogy az alany �s a t�rgy �ltal megjel�lt dolgok k�z�tt az �ll�tm�ny �ltal megfogalmazott viszony �ll fenn. Egy RDF gr�f �ll�t�startalm�t a gr�fot alkot� tripletek �ll�t�sainak �sszess�ge adja, vagyis egy RDF gr�f jelent�se nem m�s, mint a benne l�v� �sszes triplet �ltal megfogalmazott kijelent�s konjunkci�ja (logikai �S kapcsolata). Az RDF gr�fok jelent�s�nek form�lis defin�ci�j�t az [RDF-SZEMANTIKA] fogalmazza meg.

3.2 URI alap� sz�k�szlet, illetve csom�pont azonos�t�s

Egy csom�pont lehet egy URI egy opcion�lis er�forr�sr�sz-azonos�t�val (URI hivatkoz�s vagy URIref), lehet egy liter�l, vagy lehet egy �res csom�pont (ez ut�bbinak nincs k�l�n azonos�t�si form�ja). A tulajdons�gok (a gr�f-�lek) szint�n lehetnek URI hivatkoz�sok. (Az URI hivatkoz�si form�kat a 4. fejezet [URI] szakasza mutatja be, megjegyezve, hogy relat�v URI-ket nem haszn�lunk az RDF gr�fban. L�sd a 6.4 szekci�n�l is.)

Egy URI hivatkoz�s, vagy egy literal, amelyet csom�pontk�nt haszn�lunk, annak a dolognak az azonos�t�ja, amit a csom�pont reprezent�l. Egy olyan URI hivatkoz�s, amelyet �ll�tm�nyk�nt (tulajdons�gk�nt) haszn�lunk, annak a k�t dolognak a viszony�t azonos�tja, amelyet �sszekapcsol. Egy �ll�tm�nyk�nt haszn�lt URI hivatkoz�s nemcsak �lk�nt, hanem csom�pontk�nt is el�fordulhat ugyanabban a gr�fban [minthogy a tulajdons�gokr�l, magukr�l, is tehet�nk �ll�t�sokat – a ford.].

Az �res csom�pont egy olyan csom�pont, mely nem URI hivatkoz�s, �s nem is liter�l. Az RDF absztrakt szintaxis�ban az �res csom�pont csak egy speci�lis seg�dcsom�pont, amelyet egy vagy t�bb RDF kifejez�s haszn�l, de amelynek nincs val�di neve.

Egyes line�ris RDF gr�f �br�zol�sokn�l haszn�lnak egy n�vkonvenci�t az olyan azonos�tatlan er�forr�sok megnevez�s�re, amelyekre egyn�l t�bb RDF kifejez�s hivatkozik: ez az �rescsom�pont-azonos�t� egy helyi n�v, mely megk�l�nb�ztethet� minden URI-t�l �s minden liter�lt�l. Amikor gr�fokat egyes�t�nk, azok �res csom�pontjai tov�bbra is megk�l�nb�ztethet�k kell hogy maradjanak, ha az ilyen csom�pontok jelent�s�t meg kell �rizni; ehhez sz�ks�g lehet az azonos�t�juk �jra-allok�l�s�ra. Jegyezz�k meg azonban, hogy az �rescsom�pont-azonos�t�k nem r�szei az RDF absztrakt szintaxis�nak, vagyis az ilyen csom�pontokat tartalmaz� tripletek �br�zol�sa teljes m�rt�kben az alkalmazott konkr�t szintaxist�l f�gg.

3.3 Adatt�pusok

Az RDF-ben adatt�pusokat haszn�lunk olyan �rt�kek �br�zol�s�ra, mint eg�sz sz�mok, lebeg�pontos sz�mok �s d�tumok.

Egy adatt�pus egy lexik�lis t�rb�l, egy �rt�kt�rtb�l, valamint egy lexik�lisr�l �rt�kre t�rt�n� lek�pez�sb�l �ll (l�sd az 5. fejezetben).

P�ld�ul: az xsd:boolean XML S�ma adatt�pusnak a lexik�lisr�l �rt�kre t�rt�n� lek�pez�se az al�bbi (itt l�that�, hogy az �rt�kt�r �rt�keinek, amelyeket a T �s az F (Igaz �s Hamis) reprezent�l, k�tf�le lexik�lis reprezent�ci�ja is van):

Az RDF csup�n egyetlen adatt�pust defini�l el�re: az rdf:XMLLiteral-t, amelyet az XML RDF-be t�rt�n� be�gyaz�sa c�lj�b�l haszn�lnak (l�sd az 5.1 szekci�t).

Az RDF-ben nincsenek olyan be�p�tett fogalmak, mint pl. sz�mok, d�tumok, vagy m�s szok�sos �rt�kek. Ehelyett az RDF a rajta k�v�l defini�lt adatt�pusokra hagyatkozik, amelyeket URI hivatkoz�sokkal azonos�t. V�rhat�, hogy az XML S�ma el�re defini�lt adatt�pusait [XML-SCHEMA2] sz�les k�rben haszn�lj�k majd RDF c�lokra is.

Maga az RDF nem rendelkezik ugyan �j adatt�pusok defini�l�s�ra alkalmas mechanizmussal, azonban az XML S�ma [XML-SCHEMA2] biztos�t egy megfelel� b�v�t�si lehet�s�get olyan �j adatt�pusok defini�l�s�ra, amelyeket az RDF-ben is haszn�lni lehet.

3.4 Liter�lok

A liter�lokat olyan �rt�kek azonos�t�s�ra haszn�ljuk, mint pl. sz�mok vagy d�tumok. Az azonos�t�s az �rt�kek lexik�lis �br�zol�sa �tj�n t�rt�nik. B�rmit, amit liter�llal �br�zolhatunk, ak�r URI hivatkoz�ssal is �br�zolhatn�nk, de gyakran c�lszer�bb �s intuit�vebb egy liter�l haszn�lata.

Egy liter�l lehet egy RDF �ll�t�s t�rgya, de nem lehet az alanya, �s nem lehet az �ll�tm�nya.

A liter�lok lehetnek t�pus n�lk�liek vagy tipiz�ltak :

• A t�pus n�lk�li (plain) liter�l egy opcion�lis nyelv-teggel (lang) kombin�lt karakterl�nc. Ez ny�lt sz�vegk�nt haszn�lhat� a megadott term�szetes nyelven. Amint azt az RDF form�lis szemantik�ja [RDF-SZEMANTIKA] aj�nlja, ezeknek a t�pus n�lk�li liter�loknak �ndefini�l�knak kell lenni�k.
• A tipiz�lt (typed) liter�l szint�n egy karakterl�nc, amit azonban egy adatt�pusra mutat� URI-vel kombin�lunk. Egy ilyen liter�l a megnevezett adatt�pus �rt�kter�nek egyik elem�t jelenti, amelyet �gy kapunk meg, hogy a liter�lis adat karakterl�nc�ra alkalmazzuk az adott liter�l lexik�lisr�l �rt�kre t�rt�n� lek�pez�s�nek szab�ly�t.

A 3.3 szekci� p�ld�j�t folytatva: azok a tipiz�lt liter�lok, amelyeket az xsd:boolean XML S�ma adatt�pus seg�ts�g�vel defini�lhatunk, a k�vetkez�k�ppen n�znek ki:

Olyan sz�vegekben, amelyek jel�l�seket (markup) tartalmazhatnak, rdf:XMLLiteral oszt�ly� tipiz�lt liter�lokat haszn�lunk. Ha nyelvet kell rendeln�nk a liter�lhoz, akkor azt explicit jel�l�sk�nt adjuk meg, tipikusan az xml:lang attrib�tum seg�ts�g�vel. Ezen az �ton [XHTML] is be�p�thet� az RDF-be, de ilyenkor n�ha egy tov�bbi span vagy div elemre is sz�ks�g lehet, amelyben a lang vagy xml:lang attrib�tumot el tudjuk helyezni.

Mind a tipiz�lt, mind a t�pus n�lk�li liter�lok sz�veg�nek aj�nlott karakterk�dja a Unicode Normal Form C [NFC]. Ezt a d�nt�st a [CHARMOD] motiv�lta, k�l�n�sen annak 4. fejezete (Early Uniform Normalization).

3.5 Egyszer� t�nyek kifejez�se RDF-ben

Egy egyszer� t�ny valamilyen viszonyt fejez ki k�t dolog k�z�tt. Egy ilyen t�nyt egy RDF triplettel fejezhet�nk ki, amelyben az �ll�tm�ny nevezi meg a viszonyt, az alany �s a t�rgy pedig a k�t dolgot, amelyre az �ll�tm�ny vonatkozik. Egy ilyen t�ny ismer�s �br�zol�sa pl. egy rel�ci�s adatb�zis k�t oszlopb�l �ll� t�bl�zat�nak egyik sora, ahol a k�t oszlop egy RDF triplet alany�nak �s t�rgy�nak, a t�bl�zat neve a pedig a triplet �ll�tm�ny�nak felel meg. Tov�bbi, hasonl� t�ny�br�zol�si forma a bin�ris rel�ci� vagy a k�tv�ltoz�s predik�tumf�ggv�ny az els�rend� logik�ban.

A rel�ci�s adatb�zisok megengedik, hogy a t�bl�zatuknak tetsz�leges sz�m� oszlopa legyen. A t�bl�zat egy sora ebben az esetben olyan inform�ci�t reprezent�l, mely az els�rend� logik�ban egy n-�ris rel�ci�nak, vagy t�bbv�ltoz�s predik�tumf�ggv�nynek felel meg. Egy ilyen sort, vagy predik�tumf�ggv�nyt term�szetesen dekompon�lni sz�ks�ges ahhoz, hogy RDF tripletekkel �br�zolhassuk. Ennek legegyszer�bb m�dja az, hogy bevezet�nk egy �j, �res csom�pontot, mely a sornak felel meg, �s egy-egy tripletet adunk meg a sor minden cell�ja sz�m�ra. Ily m�don minden triplet alanya megfelel az �res csom�pontnak, az �ll�tm�nya a megfelel� oszlop nev�nek, a t�rgya pedig a cell�ban l�v� �rt�knek. Az �res csom�pontnak lehetne egy rdf:type tulajdons�ga is, mely a t�bl�zat nev�nek felelne meg.

P�ldak�ppen vizsg�ljuk meg az [RDF-BEVEZET�S] 6. �br�j�t:

Az RDF bevezet� tank�nyve, 6. �br�ja: �res csom�pont haszn�lata

Az �gy �br�zolt inform�ci� megfelelne mondjuk egy "ALKALMAZOTTAK C�MEI" t�bl�zat egyik sor�nak, ahol az els�dleges kulcs az "ALKALMAZOTTAZONOS�T�" (az �br�n: staffid), a tov�bbi oszlopok pedig a V�ROS, az UTCA, az �LLAM �s az IR�NY�T�SZ�M (az �br�n: city, street, state �s postalCode).

L�thatjuk teh�t, hogy egy �sszetettebb t�nyt tudtunk �br�zolni az RDF-ben az�ltal, hogy konjunkci�ba (logikai �S kapcsolatba) hoztuk az egyszer� bin�ris viszonyokat. Megjegyzend� azonban, hogy az RDF nem teszi lehet�v� a diszjunkci� (VAGY kapcsolat) �s a neg�ci� (NEM) kifejez�s�t.

B�v�thet�, URI alap� sz�k�szlet�n�l fogva az RDF lehet�v� teszi, hogy seg�ts�g�vel t�nyeket fogalmazzunk meg tetsz�leges alanyokr�l; vagyis, hogy n�vvel azonos�tott tulajdons�got jelents�nk ki meghat�rozott, �s szint�n n�vvel azonos�tott dolgokr�l. Minthogy konstru�lhatunk URI alap� azonos�t�t b�rmilyen megnevezhet� dolog sz�m�ra, ez�rt az RDF-ben minden elk�pzelhet� dologr�l megfogalmazhatunk t�ny�ll�t�sokat.

3.6 K�vetkezm�ny (Entailment)

A jelent�sr�l �s a k�vetkeztet�sr�l alkotott elk�pzel�seket az RDF-ben a k�vetkezm�ny form�lis koncepci�ja t�masztja al�, amelyet az [RDF-SZEMANTIKA] kimer�t�en ismertet. Ennek l�nyege r�viden: egy A RDF kifejez�snek akkor, �s csak akkor k�vetkezm�nye egy B RDF kifejez�s, ha a vil�g dolgainak minden lehets�ges elrendez�se, mely igazz� teszi A-t, egyben igazz� teszi B-t is. Ezen az alapon, ha A igaz volta bel�that� vagy bizony�that�, akkor ebb�l B igazs�ga k�vetkezik.

4. Az RDF sz�k�szlete, URI-je �s n�vtere (Normat�v)

Az RDF URI hivatkoz�sokat haszn�l az er�forr�sok �s tulajdons�gok azonos�t�s�ra. Egyes URI hivatkoz�soknak speci�lis jelent�st tulajdon�t az RDF. P�ld�ul az al�bbi karakterl�nccal kezd�d� URI hivatkoz�sokat az RDF specifik�ci� defini�lja:

• http://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns# (ezt konvencion�lisan az rdf: n�vt�r-prefixhez asszoci�lja a specifik�ci�.)

Ha ezt az URI el�t�t-karakterl�ncot az RDF/XML szerializ�ci�ban haszn�ljuk, az mindig olyan XML n�vt�r-neveknek [XML-NS] felel meg, amelyek az RDF sz�k�szlet kifejez�seihez asszoci�l�dnak.

Az rdf: n�vt�rben l�v� sz�k�szlet kifejez�seit az RDF szintaxis-specifik�ci� [RDF-SZNTAXIS] 5.1 szekci�ja sorolja fel. Az RDF specifik�ci�k e kifejez�sek k�z�l n�h�nyat specifikus RDF fogalmak megnevez�s�re defini�ltak, m�g m�sok szintaktikai c�lokat szolg�lnak (pl. az rdf:ID az RDF/XML szintaxis r�sze).

5. Adatt�pusok (Normat�v)

Az RDF-ben haszn�lt adatt�pus-absztrakci� kompatibilis az XML S�ma 2. r�sz�nek [XML-SCHEMA2] adatt�pusain�l haszn�lt absztrakci�val.

Egy adatt�pus egy lexik�lis t�rb�l, egy �rt�kt�rb�l, �s egy lexik�lisr�l �rt�kre t�rt�n� lek�pez�sb�l �ll.

Egy adatt�pus lexik�lis tere Unicode [UNICODE] karakterl�ncok halmaza.

Egy adatt�pus lexik�lisr�l �rt�kre t�rt�n� lek�pez�se olyan p�rok halmaza, amelyek els� eleme az adatt�pus lexik�lis ter�hez, a m�sodik pedig az �rt�kter�hez tartozik:

• A lexik�lis t�r minden egyes eleme az �rt�kt�rnek pontosan egy elem�hez van p�ros�tva: ahhoz, amelyre lek�pez�dik.
• Az �rt�kt�r minden egyes eleme �sszep�ros�that� a lexik�lis t�r ak�rh�ny (bele�rtve: nulla sz�m�) elem�vel (az �rt�k lexik�lis �br�zol�saival).

Egy adatt�pus azonos�that� egy vagy t�bb URI hivatkoz�ssal.

Az RDF j�l m�k�dik b�rmilyen adatt�pus-defin�ci�val, amely megfelel ennek az absztrakci�nak, akkor is, ha azt nem az XML S�ma szerint defini�lt�k.

Az XML S�ma n�h�ny be�p�tett adatt�pusa viszont nem alkalmas az RDF-ben (adatk�nt) t�rt�n� haszn�latra. P�ld�ul a QName (min�s�tett n�v) adatt�pus elv�rja, hogy a n�vt�rdeklar�ci� szk�pban legyen (azaz a QName adatt�pust haszn�l� kontextus l�t�k�r�n bel�l legyen) a lek�pez�s sor�n, ez�rt a haszn�lata nem aj�nlott az RDF-ben. Az [RDF-SZEMANTIKA] az XML S�ma specifikus be�p�tett adatt�pusainak r�szletesebb kifejt�s�t tartalmazza.

5.1 XML tartalom az RDF gr�fon bel�l

Az RDF lehet�v� teszi XML tartalom be�p�t�s�t egy megfelel� liter�lis �rt�k form�j�ban. Ezt a lehet�s�get tipikusan az RDF/XML szintaxis [RDF-SZNTAXIS] rdf:parseType="Literal" konstrukci�j�nak a haszn�lata teremti meg.

Az eff�le tartalmat �gy jel�lj�k az RDF gr�fban, hogy egy olyan tipiz�lt liter�lt haszn�lunk, amelynek az adatt�pusa egy speci�lis, be�p�tett adatt�pus, az rdf:XMLLiteral, amely a k�vetkez�k�ppen van defini�lva:

Az URI hivatkoz�s ennek az adatt�pusnak az azonos�t�shoz:

http://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#XMLLiteral.

Az adatt�pus lexik�lis tere

az �sszes olyan karakterl�nc halmaza:

• mely szintaktikailag kiegyenl�tett, �nhord� XML tartalmat �br�zol [XML];
• amelynek UTF-8 szerinti k�dol�sa [RFC 2279] egy exkluz�v kanonikus XML form�t eredm�nyez, komment�rokkal �s �res InclusiveNamespaces PrefixList param�terrel. (Ez a prefixlista azokat a n�vt�r-prefixeket sorolja fel, amelyeket a kanonikus XML aj�nl�snak [XML-XC14N] megfelel�en haszn�lunk.);
• amelynek be�gyaz�sa b�rmely XML nyit�teg �s z�r�teg k�z� olyan dokumentumot eredm�nyez, mely megfelel az XML n�vterek (XML Namespaces [XML-NS]) el��r�sainak.

Az adatt�pus �rt�ktere

olyan entit�sok (XML �rt�kek) halmaza, amely

• diszjunkt a lexik�lis t�rt�l;
• diszjunkt b�rmilyen XML S�ma adatt�pus [XML-SCHEMA2] �rt�kter�t�l;
• diszjunkt a Unicode karakterl�ncok [UNICODE] halmaz�t�l;
• �s egy-az-egyben megfelel a saj�t lexik�lis ter�nek.

Az adatt�pus lek�pez�se

egy-az-egyhez t�pus� lek�pez�s a lexik�lis t�rr�l az �rt�kt�rre, ami azt jelenti, hogy a lek�pez�s injekt�v �s sz�rjekt�v.

Megjegyz�s: Ennek az adatt�pusnak nem minden �rt�ke felel meg az [XML 1.1] szabv�nynak. Ha egy ilyen megfelel�s k�v�natos, akkor csak azok az �rt�kek haszn�lhat�k, amelyek teljesen normaliz�ltak az XML 1.1 szab�lyai szerint.

Megjegyz�s: Itt az XML �rt�kek halmaza �gy k�pzelhet� el, mint az [XML-INFOSET] halmaz, vagy az [XPATH] csom�pont-halmaz, amelyet egy megfelel� egyenl�s�gi f�ggv�nnyel megfeleltet�nk a lexik�lis form�nak.

Megjegyz�s: Az RDF alkalmaz�sok haszn�lhatnak tov�bbi egyen�rt�k�s�gi rel�ci�kat is, pl. olyanokat, amelyek egy xsd:string adatt�pust egy rdf:XMLLiteral adatt�pusnak feleltetnek meg, amelynek eredm�nye az adott karakterl�nccal azonos egyetlen sz�vegcsom�pont lesz.

6. Absztrakt szintaxis (Normat�v)

Ez a fejezet az RDF absztrakt szintaxis�t defini�lja, mely l�nyeg�ben tripletek egy halmaza, amelyet RDF gr�fnak nevez�nk.

Ez a fejezet, egyebek mellett, az RDF gr�fok k�z�tti egyen�rt�k�s�get is defini�lja. Az egyen�rt�k�s�g defin�ci�ja az RDF tesztsorozat [RDF-TESZTEK] specifik�ci�j�nak t�mogat�s�hoz sz�ks�ges.

6.1 RDF tripletek

Egy RDF triplet h�rom komponensb�l �ll:

• az alanyb�l, ami egy RDF URI hivatkoz�s, vagy egy �res csom�pont
• az �ll�tm�nyb�l, ami egy RDF URI hivatkoz�s
• a t�rgyb�l, mely egy RDF URI hivatkoz�s, egy liter�l vagy egy �res csom�pont

Az RDF tripletet konvencion�lisan alany, �ll�tm�ny, t�rgy sorrendben �rjuk.

Az �ll�tm�nyt a triplet tulajdons�g�nak is nevezz�k.

6.2 RDF gr�fok

Az RDF gr�f tripletek egy halmaza.

Egy RDF gr�f csom�pontjainak halmaz�t a gr�f tripletjeinek alanyai �s t�rgyai alkotj�k.

6.3 Gr�fok egyen�rt�k�s�ge

K�t RDF gr�f, G �s G', akkor egyen�rt�k�, ha egy olyan, M bijekt�v lek�pez�s �ll fenn a k�t gr�f csom�pontjainak halmazai k�z�tt, ahol:

1. M az �res csom�pontokat �res csom�pontokra k�pezi le.
2. M(lit)=lit minden lit RDF liter�l eset�n, mely G-nek csom�pontja.
3. M(uri)=uri minden uri RDF URI hivatkoz�s eset�n, mely G-nek csom�pontja
4. Az ( a, �, t ) triplet akkor, �s csak akkor r�sze G-nek, ha az ( M(a), �, M(t) ) triplet r�sze G'-nek.

Ebben a defin�ci�ban az M bijekt�v lek�pez�s megmutatja, hogy hogyan lehet a G-ben l�v� minden egyes �res csom�pontot helyettes�teni egy �j �res csom�ponttal, hogy G'-t kapjuk eredm�ny�l.

6.4 RDF URI hivatkoz�sok

Az RDF gr�fban egy URI hivatkoz�s (amelyet RDF URI hivatkoz�snak nevez�nk), egy olyan [UNICODE] karakterl�nc, amely:

• nem tartalmaz egyetlen vez�rl� karaktert sem ( #x00 - #x1F, #x7F-#x9F),
• �s amely egy olyan, �rv�nyes URI karaktersorozat (az RFC2396 [URI], 2.1 szekci�ja �rtelm�ben), mely egy abszol�t URI-t alkot (egy opcion�lis er�forr�sr�sz-azonos�t�val), �s oly m�don ker�l k�dol�sra, hogy

a k�dol�s:

1. tartalmazza az Unicode karakterl�nc UTF-8 [RFC-2279] k�dol�s�t, oktettsorozat form�j�ban.
2. %-jellel vezeti be (�s ezzel olvas�skor �tugortatja) azokat az oktetteket, amelyek nem r�szei az US-ASCII karakterk�szletnek.

Az ilyen tiltott �s �tugrott karakterek k�z� tartoznak az US-ASCII karakterk�szlethez nem tartoz�, tiltott karakterek mellett azok a kihagyand� karakterek is, amelyeket az [URI] dokumentum 2.4 szekci�ja felsorol, kiv�ve a (#) �s (%) karaktereket, valamint a sz�gletes z�r�jel karaktereket, amelyeket �jraenged�lyezett az [RFC-2732].

A nem enged�lyezett oktetteket az URI karakter �tugr� mechanizmus�val kell k�dolni, ami �gy t�rt�nik, hogy ezeket %HH form�ra konvert�ljuk, ahol HH az oktett �rt�k�nek megfelel� k�tjegy� hexadecim�lis sz�m.

K�t RDF URI hivatkoz�s akkor, �s csak akkor egyenl�, ha Unicode karakterl�nck�nt, karakterr�l karakterre �sszehasonl�tva egyenl�eknek bizonyulnak.

6.5 RDF liter�lok

Egy RDF gr�fban egy liter�l egy vagy k�t neves�tett komponenst tartalmaz.

Minden liter�lnak van egy lexik�lis form�ja, mely egy [UNICODE] karakterl�nc, Normal Form C [NFC] k�dol�ssal.

A t�pus n�lk�li liter�loknak van egy lexik�lis form�juk �s egy opcion�lis nyelv tegj�k, ahogyan azt az [RFC-3066] aj�nlja, �s amelyet kisbet�kre normaliz�lunk.

A tipiz�lt liter�loknak van egy lexik�lis form�juk, �s egy adatt�pus URI-j�k, mely egy RDF URI hivatkoz�s.

6.5.1 Liter�lok egyenl�s�ge

K�t liter�l akkor, �s csak akkor egyenl�, ha vel�k kapcsolatban az al�bbi �ll�t�sok hi�nytalanul igazak:

• A k�t lexik�lis forma karakterl�ncai karakterr�l karakterre megegyeznek.
• Vagy mindk�t liter�l tartalmaz nyelv teget, vagy egyik sem.
• Ha mindkett� tartalmaz nyelv teget, akkor azok egyenl�ek.
• Vagy mindk�t liter�l tartalmaz adatt�pus URI-t, vagy egyik sem.
• Ha mindkett� tartalmaz ilyen URI-t, akkor azok karakterr�l karakterre megegyeznek.

Megjegyz�s: Az RDF liter�lok k�l�nb�znek, �s megk�l�nb�ztethet�k az URI hivatkoz�sokt�l; p�ld�ul: a http://example.org mint (t�pus �s nyelv teg n�lk�li) RDF Literal nem egyenl� a http://example.org-gal mint RDF URI hivatkoz�ssal.

6.5.2 A tipiz�lt liter�l �rt�ke

Az adatt�pus URI-k adatt�pusokra hivatkoznak. Az XML S�ma be�p�tett adatt�pusaira olyan URI-kkel hivatkozunk, mint pl: http://www.w3.org/2001/XMLSchema#int. Az rdf:XMLLiteral adatt�pus URI-je szint�n haszn�lhat� adatt�pusk�nt. Haszn�lhat�k m�g egy�b, implement�ci�t�l f�gg� mechanizmusok is, amelyekben szint�n URI-k hivatkoznak adatt�pusokra.

A tipiz�lt liter�l �rt�k�t �gy kapjuk meg, hogy a liter�l lexik�lis form�j�ra alkalmazzuk az adatt�pus�nak URI-j�hez asszoci�lt, lexik�lisr�l �rt�kre t�rt�n� lek�pez�st.

Ha a lexik�lis forma nincs benne annak az adatt�pusnak a lexik�lis ter�ben, amelyre a liter�l adatt�pus URI-je hivatkozik, akkor nem kapcsolhat� �rt�k a tipiz�lt liter�lhoz. Noha ez egy hiba, ilyen esetben m�gsem besz�l�nk szintaktikailag rosszul form�lt dokumentumr�l.

Megjegyz�s: Alkalmaz�si k�rnyezetben a tipiz�lt liter�lok �rt�k�nek �sszehasonl�t�sa (l�sd a 6.5.2 szekci�n�l) �ltal�ban c�lravezet�bb, mint a szintaktikai form�juk �sszehasonl�t�sa (l�sd a 6.5.1 szekci�n�l). Ugyan�gy, az RDF gr�fok �sszehasonl�t�s�n�l, azok szemantikai k�vetkezm�nyeinek �sszehasonl�t�sa (l�sd [RDF-SZEMANTIKA]) t�bbnyire c�lravezet�bb, mint a szintaktikai egyenl�s�g�k kimutat�sa (l�sd a 6.3 szekci�n�l).

6.6 �res csom�pontok

Egy RDF gr�fban az �res csom�pontokat egy v�gtelen halmazb�l nyerj�k. Az �res csom�pontoknak ez a halmaza, tov�bb� az �sszes RDF URI hivatkoz�s halmaza, valamint az �sszes liter�l halmaza p�ronk�nt diszjunkt halmazokat alkotnak.

Egy�b tekintetben az �res csom�pontoknak ez a halmaza tetsz�leges.

Az RDF nem hivatkozik az �res csom�pontok semmilyen bels� strukt�r�j�ra. K�t �res csom�pontr�l mindig eld�nthet�, hogy azonosak-e, vagy sem.

7. Er�forr�sr�sz-azonos�t�k

Az RDF olyan RDF URI hivatkoz�st haszn�l, mely egy er�forr�s kontextusf�ggetlen azonos�t�jak�nt mag�ban foglalhat egy er�forr�sr�sz-azonos�t�t. Ugyanakkor az RFC 2396 [URI] kimondja, hogy egy okumentumr�sz-azonos�t� jelent�se a dokumentum MIME tartalomt�pus�t�l f�gg, vagyis kontextusf�gg�.

Ezek az ellentmond�nak t�n� n�zetek kib�k�thet�k, ha meggondoljuk, hogy egy RDF gr�fban szerepl� URI hivatkoz�st az application/rdf+xml MIME t�pus szerint kezel�nk [RDF-MIME-TYPE]. Ha teh�t adott egy RDF URI hivatkoz�s, mely egy abszol�t URI-b�l �s egy er�forr�sr�sz-azonos�t�b�l �ll, akkor az er�forr�sr�sz-azonos�t� ugyanazt a dolgot azonos�tja, mint amit az az abszol�t URI komponens, mely egy application/rdf+xml �br�zol�s� er�forr�sra mutat. �gy teh�t:

• felt�telezz�k, hogy az URI r�sz (az er�forr�sr�sz-azonos�t� n�lk�l) olyan er�forr�st azonos�t, amely RDF �br�zol�s�. �gy pl., ha egy eg:someurl#frag azonos�t� szerepel egy RDF dokumentumban, akkor az eg:someurl mindig valamilyen RDF dokumentumot jelent (akkor is, ha ilyen dokumentum nem tal�lhat� a weben).
• az eg:someurl#frag jelenti azt a dolgot, amit az application/rdf+xml MIME tartalom-t�pus szab�lyai szerint az er�forr�sr�sz (fragment) vagy n�zet (view) jelent abban az RDF dokumentumban, amelyet eg:someurl azonos�t. Ha ez a dokumentum nem l�tezik, nem el�rhet�, vagy nem application/rdf+xml form�tum�, akkor nem tudhat�, hogy pontosan mi ez a n�zet, de ez nem akad�lyozza meg az RDF-et abban, hogy r�la kijelent�seket fogalmazzon meg.
• egy er�forr�sr�sz-azonos�t� RDF-beli kezel�se lehet�v� teszi, hogy ez olyan dolgot jel�lj�n, ami teljesen k�v�l �ll a dokumentumon, s�t m�g azon a "k�z�s inform�ci�t�ren" is, amit webnek nevez�nk. Vagyis, ez lehet egy �ltal�nosabb fogalom, mint pl. valamilyen aut�, vagy egy mitol�giai egyszarv�.
• Ily m�don egy application/rdf+xml dokumentum �gy viselkedik, mint egy k�zvet�t�, valamilyen konkr�tan fellelhet� webdokumentum, �s az olyan, weben k�v�li (esetleg absztrakt) entit�sok halmaza k�z�tt, amelyeket RDF-ben le lehet �rni. Webdokumentum alatt itt minimum �nmag�t �rtj�k, de minden m�s, a weben visszakereshet� olyan URI-t is, amelyet ez haszn�l (a s�ma URI-ket, �s a m�s dokumentumokra t�rt�n� hivatkoz�sokat is bele�rtve.)

Ez lehet�v� teszi, hogy oly m�don haszn�ljuk az URI hivatkoz�sokat, �s ezek jelent�seit, hogy az megfeleljen az RDF modell-elm�let�nek �s alkalmaz�s�nak, de megfeleljen a Web hagyom�nyos viselked�s�nek is. Jegyezz�k meg teh�t, hogy az RDF (mint nyelv) szempontj�b�l nem k�vetelm�ny az, hogy egy RDF alkalmaz�s konkr�tan el is tudja �rni a gr�fj�ban szerepl� URI hivatkoz�sokkal azonos�tott er�forr�sok b�rmilyen reprezent�ci�j�t.

8. K�sz�netnyilv�n�t�s

Ez a dokumentum Pat Hayes, Sergey Melnik �s Patrick Stickler jelent�s hozz�j�rul�s�val k�sz�lt. Az � ir�ny�t�sukkal fejlesztett�k ki azt a keretet, amelyet az olyan adatt�pusokr�l sz�l� RDF specifik�ci�csal�d �r le, mint az eg�sz sz�mok �s a d�tumok.

A szerkeszt�k k�sz�netet mondanak az �rt�kes hozz�j�rul�suk�rt az al�bbi munkat�rsaknak: Frank Manola, Pat Hayes, Dan Brickley, Jos de Roo, Dave Beckett, Patrick Stickler, Peter F. Patel-Schneider, Jerome Euzenat, Massimo Marchiori, Tim Berners-Lee, Dave Reynolds �s Dan Connolly.

Jeremy Carroll ez�ton szeretn� k�sz�net�t kifejezni Oreste Signore �rnak, aki vend�gl�t�ja volt a W3C Olasz Irod�j�n�l, valamint az Allessandro Fedo Inform�ci�tudom�nyi �s Inform�ci�technol�giai Int�zetn�l (Istituto di Scienza e Tecnologie dell'Informazione "Alessandro Faedo"), mely az olasz nemzeti kutat�si tan�cs (Consiglio Nazionale delle Ricerche) r�sze, �s ahol Jeremy vend�gkutat�k�nt dolgozik.

Ez a dokumentum az RDF Mag Munkacsoport b�lcs �s kitart� egy�ttgondolkod�s�nak eredm�nye. E csoport tagjai: Art Barstow (W3C), Dave Beckett (ILRT), Dan Brickley (ILRT), Dan Connolly (W3C), Jeremy Carroll (Hewlett Packard), Ron Daniel (Interwoven Inc), Bill dehOra (InterX), Jos De Roo (AGFA), Jan Grant (ILRT), Graham Klyne (Nine by Nine), Frank Manola (MITRE Corporation), Brian McBride (Hewlett Packard), Eric Miller (W3C), Stephen Petschulat (IBM), Patrick Stickler (Nokia), Aaron Swartz (HWG), Mike Dean (BBN Technologies / Verizon), R. V. Guha (Alpiri Inc), Pat Hayes (IHMC), Sergey Melnik (Stanford University) �s Martyn Horner (Profium Ltd).

Ez a specifik�ci� �p�t tov�bb� egy kor�bbi RDF modell �s szintaxis dokumentumra, amelyet Ora Lassilla �s Ralph Swick szerkesztettek, valamint egy RDF s�ma dokumentumra is, amelynek a szerkeszt�i Dan Brickley �s R. V. Guha voltak. Azok az RDF �s RDF S�ma Munkacsoport-tagok, akik r�sz vettek ezeknek a kor�bbi dokumentumoknak a kidolgoz�s�ban, a k�vetkez�k: Nick Arnett (Verity), Tim Berners-Lee (W3C), Tim Bray (Textuality), Dan Brickley (ILRT / University of Bristol), Walter Chang (Adobe), Sailesh Chutani (Oracle), Dan Connolly (W3C), Ron Daniel (DATAFUSION), Charles Frankston (Microsoft), Patrick Gannon (CommerceNet), R. V. Guha (Epinions, previously of Netscape Communications), Tom Hill (Apple Computer), Arthur van Hoff (Marimba), Renato Iannella (DSTC), Sandeep Jain (Oracle), Kevin Jones, (InterMind), Emiko Kezuka (Digital Vision Laboratories), Joe Lapp (webMethods Inc.), Ora Lassila (Nokia Research Center), Andrew Layman (Microsoft), Ralph LeVan (OCLC), John McCarthy (Lawrence Berkeley National Laboratory), Chris McConnell (Microsoft), Murray Maloney (Grif), Michael Mealling (Network Solutions), Norbert Mikula (DataChannel), Eric Miller (OCLC), Jim Miller (W3C, emeritus), Frank Olken (Lawrence Berkeley National Laboratory), Jean Paoli (Microsoft), Sri Raghavan (Digital/Compaq), Lisa Rein (webMethods Inc.), Paul Resnick (University of Michigan), Bill Roberts (KnowledgeCite), i Tsuyoshi Sakata (Digital Vision Laboratories), Bob Schloss (IBM), Leon Shklar (Pencom Web Works), David Singer (IBM), Wei (William) Song (SISU), Neel Sundaresan (IBM), Ralph Swick (W3C), Naohiko Uramoto (IBM), Charles Wicksteed (Reuters Ltd.), Misha Wolf (Reuters Ltd.) �s Lauren Wood (SoftQuad).

9. A hivatkoz�sok list�ja

9.1 Hivatkoz�sok normat�v dokumentumokra

[RDF-SZEMANTIKA]

Az RDF szemantik�ja, W3C Aj�nl�s, 2004. febru�r 10. Szerkeszt�: Patrick Hayes. A legutols� angol nyelv� verzi� URL-je: http://www.w3.org/TR/rdf-mt/ .

[RDF-SZINTAXIS]

Az RDF/XML szintaxis specifik�ci�ja (�tdolgozott kiad�s), W3C Aj�nl�s, 2004. febru�r 10. Szerkeszt�: Dave Beckett. A mindenkori legutols� angol nyelv� verzi� URL-je: http://www.w3.org/TR/rdf-syntax-grammar/ .

[RDF-MIME-TYPE]

MIME Media Types, The Internet Assigned Numbers Authority (IANA). This document is http://www.iana.org/assignments/media-types/ . The registration for application/rdf+xml is archived at http://www.w3.org/2001/sw/RDFCore/mediatype-registration .

[XML]

Extensible Markup Language (XML) 1.0, Second Edition, T. Bray, J. Paoli, C.M. Sperberg-McQueen and E. Maler, Editors. World Wide Web Consortium. 6 October 2000. This version is http://www.w3.org/TR/2000/REC-xml-20001006. The latest version of XML is available at http://www.w3.org/TR/REC-xml.

[XML-NS]

Namespaces in XML, T. Bray, D. Hollander and A. Layman, Editors. World Wide Web Consortium. 14 January 1999. This version is http://www.w3.org/TR/1999/REC-xml-names-19990114/. The latest version of Namespaces in XML is available at http://www.w3.org/TR/REC-xml-names/.

[RFC-2279]

RFC 2279 - UTF-8, a transformation format of ISO 10646, F. Yergeau, IETF, January 1998. This document is http://www.isi.edu/in-notes/rfc2279.txt.

[URI]

RFC 2396 - Uniform Resource Identifiers (URI): Generic Syntax, T. Berners-Lee, R. Fielding and L. Masinter, IETF, August 1998. This document is http://www.isi.edu/in-notes/rfc2396.txt.

[RFC-2732]

RFC 2732 - Format for Literal IPv6 Addresses in URL's, R. Hinden, B. Carpenter and L. Masinter, IETF, December 1999. This document is http://www.isi.edu/in-notes/rfc2732.txt.

[UNICODE]

The Unicode Standard, Version 3, The Unicode Consortium, Addison-Wesley, 2000. ISBN 0-201-61633-5, as updated from time to time by the publication of new versions. (See http://www.unicode.org/unicode/standard/versions/ for the latest version and additional information on versions of the standard and of the Unicode Character Database).

[NFC]

Unicode Normalization Forms, Unicode Standard Annex #15, Mark Davis, Martin D�rst. (See http://www.unicode.org/unicode/reports/tr15/ for the latest version).

[RFC-3066]

RFC 3066 - Tags for the Identification of Languages, H. Alvestrand, IETF, January 2001. This document is http://www.isi.edu/in-notes/rfc3066.txt.

[XML-XC14N]

Exclusive XML Canonicalization Version 1.0, J. Boyer, D.E. Eastlake 3rd, J. Reagle, Authors/Editors. W3C Recommendation. World Wide Web Consortium, 18 July 2002. This version of Exclusive XML Canonicalization is http://www.w3.org/TR/2002/REC-xml-exc-c14n-20020718/. The latest version of Canonical XML is at http://www.w3.org/TR/xml-exc-c14n.

[XML-SCHEMA2]

XML Schema Part 2: Datatypes, W3C Recommendation, World Wide Web Consortium, 2 May 2001.This version is http://www.w3.org/TR/2001/REC-xmlschema-2-20010502/. The latest version is available at http://www.w3.org/TR/xmlschema-2/.

9.2 Hivatkoz�sok informat�v dokumentumokra

[RDF-TESZTEK]

Az RDF tesztsorozata, W3C Aj�nl�s, 2004. febru�r 10. Szerkeszt�k: Jan Grant and Dave Beckett. A mindenkori legutols� angol nyelv� verzi� URL-je: http://www.w3.org/TR/rdf-testcases/ .

[RDF-SZ�K�SZLET]

Az RDF Sz�k�szlet Le�r� Nyelv 1.0: RDF S�ma, W3C Aj�nl�s, 2004. febru�r 10. Szerkeszt�k: Dan Brickley and R. V. Guha. A mindenkori legutols� angol nyelv� verzi� URL-je: http://www.w3.org/TR/rdf-schema/ .

[RDF-BEVEZET�S]

Az RDF bevezet� tank�nyve, W3C Aj�nl�s, 2004. febru�r 10. Szerkeszt�k: Frank Manola and Eric Miller. A mindenkori legutols� angol nyelv� verzi� URL-je http://www.w3.org/TR/rdf-primer/ .

[CHARMOD]

Character Model for the World Wide Web 1.0, M. D�rst, F. Yergeau, R. Ishida, M. Wolf, T. Texin, Editors, World Wide Web Consortium Working Draft, work in progress, 22 August 2003. This version of the Character Model is http://www.w3.org/TR/2003/WD-charmod-20030822/. The latest version of the Character Model is at http://www.w3.org/TR/charmod/.

[XML-1.1]

Extensible Markup Language (XML) 1.1, John Cowan, Editor. W3C Candidate Recommendation 15 October 2002. This version is http://www.w3.org/TR/2002/CR-xml11-20021015/. The latest version is available at http://www.w3.org/TR/xml11/.

[XML-SCHEMA1]

XML Schema Part 1: Structures W3C Recommendation, World Wide Web Consortium, 2 May 2001. This version is http://www.w3.org/TR/2001/REC-xmlschema-1-20010502/. The latest version is available at http://www.w3.org/TR/xmlschema-1/.

[XML-NAMESPACES-1.1]

Namespaces in XML 1.1, Tim Bray, Dave Hollander, Andrew Layman, Richard Tobin, Editors. W3C Proposed Recommendation 05 November 2003. This version is http://www.w3.org/TR/2003/PR-xml-names11-20031105/. The latest version is available at http://www.w3.org/TR/xml-names11/.

[XML-INFOSET]

XML Information Set, John Cowan and Richard Tobin, W3C Recommendation, 24 October 2001. This document is http://www.w3.org/TR/2001/REC-xml-infoset-20011024/. The latest version is available at http://www.w3.org/TR/xml-infoset/.

[XPATH]

XML Path Language (XPath) Version 1.0, J. Clark and S. DeRose, Editors. World Wide Web Consortium, 16 November 1999. This version of XPath is http://www.w3.org/TR/1999/REC-xpath-19991116. The latest version of XPath is at http://www.w3.org/TR/xpath.

[OWL]

Az OWL Web Ontol�gia Nyelv – Referencia, W3C Aj�nl�s, 2004. febru�r 10. Szerkeszt�k: Mike Dean and Guus Schreiber . A mindenkori legutols� angol nyelv� verzi� URL-je: http://www.w3.org/TR/owl-ref/ .

[RDF-MS]

Resource Description Framework (RDF) Model and Syntax Specification, O. Lassila and R. Swick, Editors. World Wide Web Consortium. 22 February 1999. This version is http://www.w3.org/TR/1999/REC-rdf-syntax-19990222/. The latest version of RDF M&S is available at http://www.w3.org/TR/REC-rdf-syntax/.

[XHTML]

XHTML 1.0 The Extensible HyperText Markup Language (Second Edition), World Wide Web Consortium. 26 January 2000, revised 1 August 2002. This version is http://www.w3.org/TR/2002/REC-xhtml1-20020801/. The latest version of XHTML 1 is available at http://www.w3.org/TR/xhtml1/.

[IRI draft]

Internationalized Resource Identifiers (IRIs), M. D�rst and M. Suignard, Internet-Draft, June 2003, expires December 2003. This document is http://www.w3.org/International/iri-edit/draft-duerst-iri-04.

[TAG]

TAG Issues List, W3C Technical Architecture Group. This document is http://www.w3.org/2001/tag/issues.

A. f�ggel�k: V�ltoz�sok a 2003. okt�ber 10-i v�gleges munkaanyaghoz k�pest

Nem voltak l�nyeges v�ltoztat�sok.

Az al�bbi szerkeszt�i v�ltoztat�sokat hajtott�k v�gre az anyagon:

A gr�fok egyenl�s�g�nek pontosabb megfogalmaz�sa

Herman ter Horst javaslat�ra a 6.3 szekci� fogalmaz�sa pontos�t�sra ker�lt.

A 'glob�lisan' kifejez�s kihagy�sa

Ugyancsak ter Horst megjegyz�se nyom�n a 3.2 szekci�ban egy mondat fogalmaz�sa megv�ltozott, hogy kimaradjon a 'glob�lisan' kifejez�s, mely defini�latlan �s nem vil�gos fogalom.

%-jelek az RDF URI hivatkoz�sokban

Patel-Schneider javaslat�ra egy tov�bbi megjegyz�s ker�lt a sz�vegbe %-jeles karakter-�tugrat�sr�l a 6.4 RDF URI hivatkoz�sok szekci�ban. Egy �j informat�v hivatkoz�ssal is gyarapodott a dokumentum, mely a [TAG] probl�malist�j�ra mutat.

A hivatkoz�sok list�j�ban

Az RDF-re �s az OWL-ra vonatkoz� d�tumozott hivatkoz�sok id�szer�s�t�se megt�rt�nt.