Az OWL Web Ontol�gia Nyelv –
Alkalmaz�si esetek �s k�vetelm�nyek

W3C Aj�nl�s, 2004. febru�r 10.

Jelen verzi� (angol eredeti):

http://www.w3.org/TR/2004/REC-webont-req-20040210/

Legutols� verzi� (angol eredeti):

http://www.w3.org/TR/webont-req/

El�z� verzi� (angol eredeti):

http://www.w3.org/TR/2003/PR-webont-req-20031215/

Szerkeszt�k:

Jeff Heflin (Lehigh University) [email protected]

K�rj�k, k�vesse figyelemmel a dokumentum eredeti angol nyelv� v�ltozat�ra vonatkoz� hibajegyz�ket, mert ez normat�v korrekci�kat is tartalmazhat.

A dokumentumr�l tov�bbi ford�t�sok is rendelkez�sre �llnak.

Copyright © 2004W3C^® (MIT, ERCIM, Keio), Minden jog fenntartva. Alkalmazand�k a W3C felel�ss�gi, v�djegyoltalmi, dokumentumhaszn�lati �s szoftverlicenc el��r�sai.

---

Absztrakt

Ez a dokumentum egy web-ontol�gianyelv alkalmaz�si ter�leteit, c�ljait �s k�vetelm�nyeit specifik�lja. Az ontol�gia olyan kifejez�sek form�lis defin�ci�ja, amelyekkel le�rhat� �s �br�zolhat� valamely t�mater�let jellemz� fogalomk�re. Az ontol�gi�kat automatikus eszk�z�k haszn�lhatj�k, amelyekkel megval�s�thatunk olyan fejlett szolg�ltat�sokat, mint a pontos keres�s a Weben, intelligens szoftver �gensek, vagy a tud�sb�zis-kezel�s (knowledge management).

Tartalomjegyz�k

• 1. Bevezet�s
  • 1.1 Mi az ontol�gia?
• 2. Alkalmaz�si esetek
  • 2.1 K�z�ss�gi webport�lok
  • 2.2 Multim�dia gy�jtem�nyek
  • 2.3 V�llalati webport�l-kezel�s
  • 2.4 Tervez�si dokument�ci�
  • 2.5 �gensek �s szolg�ltat�sok
  • 2.6 Mobil-kooperat�v sz�m�t�stechnika
    (Ubiquitous Computing)
• 3. C�lok
  
  • 3.1 Az ontol�gi�k k�z�s haszn�lata
  • 3.2 Az ontol�gi�k fejl�d�se
  • 3.3 Az ontol�gi�k egy�ttm�k�d�se
  • 3.4 A k�vetkezetlens�gek felismer�se
  • 3.5 A kifejez�k�pess�g �s sk�l�zhat�s�g egyens�lya
  • 3.6 K�nny� haszn�lat
  • 3.7 Kompatibilit�s m�s szabv�nyokkal
  • 3.8 Nemzetk�zi haszn�lhat�s�g
• 4. K�vetelm�nyek
  
• 5. C�lkit�z�sek
  
• A hivatkoz�sok list�ja
• A. f�ggel�k: V�ltoztat�si napl�
• K�sz�netnyilv�n�t�s

1 Bevezet�s

A Szemantikus Web v�zi�ja egy olyan j�v�beli Web, amelyen az inform�ci�knak explicit jelent�st adunk, hogy ez�ltal megk�nny�ts�k a g�peink sz�m�ra a Weben t�rolt inform�ci�k automatikus feldolgoz�s�t �s integr�l�s�t. A Szemantikus Web az XML priv�t tegeket defini�l� lehet�s�geire [XML], valamint az RDF flexibilis adat�br�zol� k�pess�geire �p�t [RDF Fogalmak]. A k�vetkez� elem, ami sz�ks�ges a Szemantikus Webhez, egy ontol�gianyelv, amellyel form�lisan le tudjuk �rni a webdokumentumokban haszn�lt terminol�gia jelent�s�t. Ha elv�rjuk a g�peinkt�l, hogy k�pesek legyenek hasznos k�vetkeztet�seket levonni e dokumentumok tartalm�b�l, akkor a le�r� nyelv szemantik�j�nak meg kell haladnia az RDF S�ma alapvet� szemantik�j�t [RDF Sz�k�szlet].

Ez a dokumentum az OWL Web Ontol�gia Nyelv le�r�s�nak egyik darabja. Az OWL �ttekint�s dokumentum 1.1 A javasolt olvas�si sorrend szekci�ja bemutatja az �sszes t�bbi dokumentumot. A jelen dokumentum felsorolja egy web-ontol�gia nyelvvel szemben t�masztand� k�vetelm�nyeket, ahogyan azt a Munkacsoport l�tja. Mindazon�ltal v�rhat�, hogy a j�v�beli nyelvek kiterjesztik majd az OWL-t olyan elemekkel, amelyek (egyebek k�z�tt) megn�velik a logikai kifejez�k�pess�geit, �s el�seg�tik, hogy megszil�rduljon a bizalom a Szemantikus Web ir�nt.

Ebben az anyagban hat alkalmaz�si eset bemutat�s�val megindokoljuk egy web-ontol�gia nyelv sz�ks�gess�g�t. Ezek k�z�l n�h�ny olyan fejleszt�seken alapul, amelyek m�r folyamatban vannak az iparban �s egyes kutat�helyeken, a t�bbi pedig hosszabb t�v� lehet�s�geket villant fel. Az alkalmaz�si esetek ut�n a Tervez�si c�lokat ismertetj�k, amelyben le�rjuk a nyelv fejleszt�s�nek f�bb c�ljait �s ir�nyelveit. A nyelv �jabb elemeire vonatkoz� javaslatok ki�rt�kel�s�n�l ezeket a tervez�si c�lokat tekintj�k ir�nyad�nak.

A K�vetelm�nyek szekci�ja bemutat egy sor olyan lehet�s�get, amelyet felt�tlen�l tartalmaznia kellene a nyelvnek, �s meg is indokolja, hogy mi�rt. A C�lkit�z�sek szekci� felsorol n�h�ny olyan elemet, amelyek sok alkalmaz�sn�l hasznosak lehetnek ugyan, de amelyekkel nem felt�tlen�l foglalkozik a Munkacsoport.

A Web Ontol�gia Munkacsoport Alapszab�lya azt a feladatot test�lja a csoportra, hogy hozzon l�tre egy olyan, magasabb kifejez�k�pess�g� szemantik�t, �s specifik�ljon olyan mechanizmusokat, amelyekkel a nyelv le tud �rni "�sszetettebb viszonyokat az entit�sok k�z�tt, bele�rtve: olyan elemeket, amelyekkel a sz�maik �s t�pusaik tekintet�ben korl�tozni lehet az oszt�lyok tulajdons�gait; olyan elemeket, amelyek r�v�n kik�vetkeztethet�, hogy a k�l�nf�le tulajdons�g� entit�sok egy bizonyos oszt�lynak az egyedei; egy j�l defini�lt modellt a tulajdons�gok �r�kl�s�re, �s m�s, hasonl� szemantikai b�v�t�seket az alapnyelvhez k�pest". A web-ontol�gia nyelv r�szletes specifik�ci�ja figyelembe k�v�nja venni:

• azokat a tervez�si c�lokat �s k�vetelm�nyeket, amelyek ebben a dokumentumban szerepelnek.
• azokat a javaslatokat, lektori v�lem�nyeket, amelyek e dokumentummal kapcsolatban �rkeznek a sz�lesebb k�z�ns�gt�l, a megh�vott szak�rt�kt�l �s a munkacsoport tagjait�l.
• azokat a megl�v� nyelvspecifik�ci�kat �s javaslatokat, amelyek megfelelnek ezeknek a k�vetelm�nyeknek.

1.1 Mi az ontol�gia?

Egy ontol�gia azokat a kifejez�seket defini�lja, amelyek egy tud�ster�let le�r�s�ra �s �br�zol�s�ra alkalmasak. Az ontol�gi�kat olyan emberek, adatb�zisok �s alkalmaz�sok haszn�lj�k, akiknek/amelyeknek egy bizonyos tud�ster�leten egy�tt kell m�k�dni�k (ilyen lehet egy sz�kebb tudom�nyos, gazdas�gi vagy kultur�lis ter�let, mint p�ld�ul az orvostudom�ny, a szersz�mg�pgy�rt�s, az ingatlangazd�lkod�s, a p�nz�gyi igazgat�s stb.). Az ontol�gi�k a tud�ster�let alapfogalmainak, valamint ezek �sszef�gg�seinek g�ppel �rtelmezhet� defin�ci�it tartalmazz�k (jegyezz�k meg, hogy itt, �s v�gig a dokumentumban a "defin�ci�" kifejez�st a sz�nak nem a technikai �rtelm�ben haszn�ljuk, ahogy a logika szakemberei �rtik). Az ontol�gi�k lek�dolj�k egy-egy ter�let tud�sanyag�t, s�t azokat a tud�s-elemeket is, amelyek �t�velnek ezek k�z�tt, hogy ez�ltal t�bbsz�r�sen felhaszn�lhat�v� tegy�k az ismereteket.

Az "ontol�gia" sz�t k�l�nb�z� struktur�lts�gi fok� alkot�sok megnevez�s�re haszn�ljuk. Ezek az egyszer� taxon�mi�kt�l kezdve (mint pl. a Yahoo hierarchia), a metaadat-s�m�kon kereszt�l (mint a Dublin Core), eg�szen a logikai elm�letekig terjedhetnek. A Szemantikus Web komoly struktur�lts�gi fok� ontol�gi�kat ig�nyel. Ezeknek specifik�lniuk kell az al�bbi kateg�ri�kat:

• Oszt�lyokat (�ltal�nosfogalmakat) sokf�le t�mater�leten
• A dolgok k�z�tti relev�ns viszonyokat
• Azokat a tulajdons�gokat (vagy attrib�tumokat) amelyekkel ezek a dolgok rendelkezhetnek

Az ontol�gi�kat �ltal�ban egy logik�n alapul� nyelven fogalmazz�k meg �gy, hogy r�szletes, pontos, egy�rtelm�, megb�zhat� �s �rtelmes megk�l�nb�ztet�seket tehess�nk oszt�lyok, tulajdons�gok �s viszonyok k�z�tt. N�h�ny ontol�giai eszk�z k�pes automatikus k�vetkeztet�seket is levonni az ontol�gi�k r�v�n, �s ez�ltal fejlett szolg�ltat�sokat k�pes ny�jtani olyan modern alkalmaz�sokhoz, mint pl. a fogalmi/szemantikai alap� keres�s, a szoftver �gensek, a d�nt�st�mogat�s, a term�szetesnyelv-�rt�s, a tud�sb�zis-kezel�s, az intelligens adatb�zisok �s az elektronikus kereskedelem.

Az ontol�gi�k k�l�n�s jelent�s�ggel b�rnak a kialakul�ban l�v� Szemantikus Web szempontj�b�l, hiszen ezek kit�n� eszk�z�k a dokumentumok szemantik�j�nak �br�zol�s�ra, �s annak biztos�t�s�ra, hogy a web alkalmaz�sok �s az intelligens �gensek ezt a szemantik�t ki is haszn�lhass�k. Az ontol�gia igen hasznosnak bizonyulhat egy k�z�ss�g sz�m�ra, mint olyan m�dszer, amellyel srukt�r�lni tudja az �sszegy�jt�tt �s szabv�nyos�tott meta-adat kifejez�seit, �s defini�lni tudja azok jelent�s�t. Az ontol�gi�k haszn�lat�val a j�v� alkalmaz�sai "intelligensebbek" lehetnek, abban az �rtelemben, hogy pontosabban dolgozhatnak az emberi fogalmak szintj�n.

Az ontol�gi�k d�nt� fontoss�g�ak az olyan alkalmaz�sok sz�m�ra, amelyeknek k�l�nb�z� k�z�ss�gek adatait v�gigp�szt�zva kell valamit megtal�lniuk, vagy ilyen k�z�ss�gek adatait kell egyes�teni�k. Igaz ugyan, hogy az XML DTD-k (dokumentumt�pus-defin�ci�k) �s az XML S�m�k elegend�ek arra, hogy adatokat cser�lj�nk olyan partnerekkel, akikkel el�z�leg meg�llapodtunk ilyen defin�ci�kban, azt azonban a szemantika hi�nya m�r nem teszi lehet�v�, hogy megb�zhat�an v�grehajtsuk ugyanezt a feladatot, pl. megv�ltozott XML sz�t�rak eset�n. �gy azt�n el�fordulhat, hogy a k�l�nb�z� k�rnyezetekben ugyanazt a kifejez�st haszn�ljuk k�l�nb�z� vagy pontatlan jelent�ssel, vagy hogy k�l�nb�z� kifejez�seket haszn�lunk azonos jelent�ssel. Az RDF �s az RDF S�ma �gy pr�b�l k�zel�teni ehhez a probl�m�hoz, hogy az azonos�t�khoz egyszer� szemantik�t rendel. Az RDF S�m�val defini�lhatunk olyan oszt�lyokat, amelyek t�bb aloszt�llyal �s f�oszt�llyal rendelkeznek, �s defini�lhatunk olyan tulajdons�gokat, amelyeknek altulajdons�gai, �rv�nyess�gi k�re �s �rt�ktartom�nya van. Ebben az �rtelemben az RDF S�ma egy ontol�gianyelv. Ahhoz azonban, hogy biztos�tsuk az egy�ttm�k�d�st t�bb, �n�ll�an fejlesztett �s kezelt s�ma k�z�tt, m�r gazdagabb szemantik�ra van sz�ks�g�nk. Az RDF S�ma nem tudja p�ld�ul specifik�lni, hogy az Ember �s az Aut� oszt�ly diszjunkt halmazok, vagy hogy egy von�sn�gyesnek pontosan n�gy zen�sz tagja van.

E dokumentum egyik c�lja, hogy specifik�lja, mire van sz�ks�g egy web-ontol�gia nyelvben. Ezeket a k�vetelm�nyeket a v�rhat� alkalmaz�si ter�letek ig�nyei, valamint olyan �ltal�nos tervez�si c�lok motiv�lj�k, amelyek figyelembe veszik azokat a neh�zs�geket is, amelyek az �ltal�nos ontol�gia fogalomnak a Web egyed�l�ll� k�rnyezet�re val� alkalmaz�sa sor�n felmer�lnek.

2 Alkalmaz�si esetek

Az ontol�gi�k jav�thatj�k a megl�v� web alap� alkalmaz�sainkat, de lehet�v� teszik a Web �jfajta alkalmaz�sait is. Ebben a szekci�ban bemutatjuk az ontol�gi�k hat reprezentat�v alkalmaz�s�t. Megjegyezz�k, hogy ez nem egy kimer�t� lista, hanem ink�bb egy keresztmetszete az �rdekesebb alkalmaz�si ter�leteknek. Ezek az alkalmaz�si v�ltozatok ir�nymutat�ul szolg�ltak az OWL nyelvvel szemben t�masztott k�vetelm�nyek megfogalmaz�s�hoz (l�sd a 4. szekci�n�l). A k�vetelm�nyeket annak alapj�n v�lasztotta ki a munkacsoport, hogy mely alkalmaz�sokat tekintett a legfontosabbaknak, mik�zben figyelembe kellett vennie az OWL alapszab�ly�t, �s m�s tervez�si korl�tokat is. Egy ilyen nyelvt�l nem v�rhat� el teh�t, hogy k�zvetlen�l t�mogassa az alkalmaz�si esetek minden aspektus�t.

2.1 K�z�ss�gi webport�lok

A webport�l egy olyan webhely, mely inform�ci�tartalmat publik�l valamilyen k�z�s t�m�r�l, p�ld�ul egy adott v�rosr�l, vagy egy �rdekl�d�si ter�letr�l. A port�l lehet�v� teszi, hogy azok az egy�nek, akik �rdekl�dnek az adott t�ma ir�nt, megtal�lhass�k egym�st, t�rsaloghassanak egym�ssal, k�z�ss�get alkothassanak, �s kapcsolatokat tal�lhassanak m�s, hasonl� t�mak�r� webhelyekkel.

Ahhoz, hogy egy port�l sikeres legyen, olyan kiindul�pontt� kell v�lnia, amelyen kereszt�l �rdekes tartalomhoz lehet jutni. Az ilyen tartalmat tipikusan a k�z�ss�g tagjai szolg�ltatj�k, akik gyakran indexelik is ezeket valamilyen al�rendelt t�ma alatt. A tartalomgy�jt�s m�sik m�dja arra �p�l, hogy a tartalmat szolg�ltat�k "felc�mk�zik" az inform�ci�t, ami lehet�v� teszi azok tematikus csoportos�t�s�t. Ez a c�mk�z�s tipikusan meta-tegek form�j�ban t�rt�nik, amelyek azonos�tj�k a t�m�t.

A t�m�k egyszer� indexel�se azonban nem ny�jt elegend� lehet�s�get ahhoz, hogy a k�z�ss�g tagjai megtal�lj�k mindazokat az inform�ci�kat, amelyekre sz�ks�g�k van. Annak �rdek�ben, hogy lehet�v� tegy�k az inform�ci�k intelligensebb csoportos�t�s�t, a webport�lok defini�lhatnak egy ontol�gi�t a k�z�ss�g sz�m�ra. Ez az ontol�gia egyr�szt terminol�gi�t ny�jthat a tartalom le�r�s�ra, m�sr�szt axi�m�kat bocs�that rendelkez�sre, amelyek �j fogalmakat defini�lhatnak az ontol�gia m�s fogalmainak felhaszn�l�s�val. P�ld�ul egy ontol�gia tartalmazhatna egy olyan terminol�gi�t, hogy "�js�gcikk", "publik�ci�", "szem�ly" �s "szerz�". Ez az ontol�gia tartalmazhatna olyan defin�ci�kat, amelyek kijelentik p�ld�ul, hogy "minden �js�gcikk publik�ci�", vagy hogy "minden publik�ci� szerz�je ember". T�nyekkel kombin�lva ezek a defin�ci�k lehet�v� teszik olyan �jabb t�nyek kik�vetkeztet�s�t, amelyek sz�ks�gszer�en igazak. Ezek a k�vetkeztet�sek azut�n seg�tik a felhaszn�l�kat abban, hogy olyan tal�latokat kapjanak, amelyek nem lenn�nek el�rhet�k a hagyom�nyos keres� rendszerekkel. Egy ilyen technika arra �p�l, hogy a tartalomszolg�ltat�k a web-ontol�gia nyelv alkalmaz�s�val j�l hasznos�that� ontol�giai �sszef�gg�seket k�pesek kinyerni. Az OWL egyik c�lja ez�rt �ppen az, hogy egy elegend�en gazdag �s elegend�en hasznos metaadat-t�rat hozzon l�tre, mely motiv�lja a tov�bbi er�fesz�t�seket. Az ilyen er�fesz�t�sek minimaliz�l�sa pedig m�r egy k�l�n kih�v�s, teh�t egy ontol�gianyelvnek bizony�ra nagyobb jelent�s�ge lesz, ha az inform�ci�t el��ll�t� folyamatok nonintruz�v elemek�nt meg tudja k�nny�teni a meta-adatok kinyer�s�t.

Az ontol�gia alap� port�l egyik p�ld�ja lehet az OntoWeb. Ez a port�l azokat az ipari �s kutat�i k�z�ss�geket szolg�lja, amelyek az ontol�giakutat�sban �rdekeltek. Egy m�sik p�lda az olyan port�lra, mely Szemantikus Web technol�gi�kat haszn�l, �s j�l tudna hasznos�tani egy ontol�gianyelvet, az Open Directory Project, mely egy emberek �ltal szerkesztett, nagy �s �tfog� directory a Weben. Ezt nagy t�meg� �nk�ntes szerkeszt�kb�l �ll�, glob�lis k�z�ss�g �p�ti �s tartja karban. (Az Open Directory adatb�zis�nak RDF k�dja let�lthet�.)

2.2 Multim�dia gy�jtem�nyek

Az ontol�gi�k arra is alkalmasak, hogy seg�ts�g�kkel szemantikai annot�ci�kkal l�ssuk el a k�pek, hangok �s egy�b, nem sz�veges objektumok gy�jtem�nyeit. A g�peink sz�m�ra m�g a term�szetes nyelv� sz�vegekb�l t�rt�n� inform�ci�szerz�sn�l is nehezebb feladat az �rt�kes szemantikai tartalom kiemel�se a multim�di�s anyagokb�l. Ez�rt az ilyen t�pus� forr�sokat a felirataik vagy meta-tegjeik alapj�n indexelik. De, minthogy k�l�nb�z� emberek k�l�nb�z� m�don �rj�k le ezeket a nem sz�veges objektumokat, ez�rt a keres�eszk�z�knek t�l kell l�pni�k az egyszer� kulcssz�-azonos�t�son. Ide�lis esetben az ontol�gi�k t�bbletinform�ci�t k�pesek gener�lni az adott ter�letr�l, amelyekkel eredm�nyesebb lehet pl. a k�pek keres�se.

A multim�dia ontol�gi�k k�tf�le t�pusba sorolhat�k: vagy m�dia-specifikusak, vagy tartalom-specifikusak. A m�dia-specifikus ontol�gi�k taxon�miaszer�en oszt�lyozhatj�k a k�l�nb�z� m�diat�pusokat, �s le�rhatj�k a k�l�nb�z� m�diumok tulajdons�gait. P�ld�ul egy videofelv�telnek lehetnek olyan jellemz�i, amelyek azonos�tj�k a felv�tel hossz�t �s a jelenetek k�z�tti v�g�sok hely�t. A tartalom-specifikus ontol�gi�k pedig le�rhatj�k a forr�s t�m�j�t, mint p�ld�ul a be�ll�t�st vagy a szerepl�ket. Mivel az ilyen ontol�gi�k nem specifikusak a konkr�t m�diumra, ez�rt m�s olyan dokumentumok is felhaszn�lhatj�k, amelyek hasonl� t�mater�lettel foglalkoznak. Az eff�le �jrahasznos�t�s jav�tan� az olyan keres�s eredm�nyess�g�t, mely egy bizonyos t�m�ra ir�nyul, �s f�ggetlen a forr�s konkr�t form�tum�t�l. Az olyan keres�sek, amelyekn�l a m�dium t�pusa is l�nyeges, ott kombin�lni lehetne a tartalom-specifikus �s a m�dia-specifikus ontol�gi�t.

Egy multim�dia gy�jtem�nyre p�ldak�nt k�pzelj�nk el egy antik b�torokat �br�zol� k�p-arch�vumot. Egy antik b�torokra vonatkoz� ontol�gia nagyszer�en seg�thetn� az ilyen arch�vumban val� keres�st. P�ld�ul egy taxon�mia oszt�lyozhatn� a k�l�nb�z� b�tor t�pusokat. Ugyancsak hasznos lehetne, ha az ontol�gia t�rgyi tud�st is �br�zolna. �gy, ha az indexel� szem�ly, mondjuk, egy antik kom�ddal kapcsolatban a st�lus/korszak tulajdons�ghoz a "k�s� georgi�nus" �rt�ket rendeln�, ez lehet�v� tenn� k�s�bb annak kik�vetkeztet�s�t, hogy a "k�sz�t�s ideje" tulajdons�g �rt�k�nek valahol 1760 �s 1811 k�z�tt kell lennie, valamint, hogy a b�tor a brit kult�r�hoz tartozik. Az eff�le h�tt�r-inform�ci�k rendelkez�sre �ll�sa nagym�rt�kben megn�veln� azt a t�mogat�st, amelyet mind az indexel�shez, mind a keres�shez ny�jtani lehetne. Egy m�sik opci�, mely szint�n nagyon hasznos volna, az az "alap�rtelmezett tulajdons�gok" �br�zol�sa. P�ld�ul kijelenthetn�nk, hogy a "k�s� georgi�nus kom�dok", egy�b inform�ci� hi�ny�ban �gy tekintend�k, hogy mahag�ni f�b�l k�sz�ltek. Ez az ismeret d�nt� fontoss�g� lehet a val�ban szemantikus keres�sekn�l. Egy olyan felhaszn�l�i keres� krit�riumnak, mint pl. "antik mahag�ni t�rol� b�tor", tal�latot kellene adnia minden olyan k�ppel kapcsolatban, mely k�s� georgi�nus kom�dot �br�zol, m�g akkor is, ha a k�p annot�ci�ja semmit sem �rul el arr�l, hogy milyen f�b�l k�sz�lt ez a kom�d.

2.3 V�llalati webport�l-kezel�s

A nagyobb c�gek jelent�s sz�m� weblapot haszn�lnak olyan inform�ci�k publik�l�s�ra, mint sajt�nyilatkozatok, �ruaj�nlatok, esettanulm�nyok, �gyint�z�si elj�r�sok, bels� produktumismertet�k �s �sszehasonl�t�sok, bros�r�k �s folyamatle�r�sok. Az ontol�gi�k az ilyen dokumentumok indexel�s�hez �s visszakeres�s�hez egyar�nt komoly seg�ts�get ny�jthatnak. Hab�r sok nagy szervezetn�l alkalmaznak taxon�mi�kat az inform�ci�k szervez�s�re, ezek gyakran nem elegend�ek. Egyetlen ontol�gia haszn�lhat�s�ga �ltal�ban limit�lt, mert az azt alkot� kateg�ri�k a t�mater�letnek val�sz�n�leg csak egyik n�zet�t, �s egyf�le r�szletez�s�t �br�zolj�k; az a lehet�s�g, hogy egyidej�leg t�bb ontol�gi�val dolgozhatunk, megn�velheti az �br�zol�s gazdags�g�t. Tov�bb� az a lehet�s�g, hogy k�l�nb�z� param�terek �rt�keire kereshet�nk, gyakran hasznosabb, mint a kulcsszavas keres�s a taxon�mi�kn�l.

Egy ontol�gia-vez�relt c�gport�lt j�l haszn�lhat

• egy c�gen bel�li keresked�, aki olyan rekl�m bros�r�t keres, mely megfelel az elad�si c�ljainak.
• egy c�gen bel�li m�szaki ember, aki meghat�rozott m�szaki ismeretek �s kor�bbi, r�szletes tapasztalatok ut�n kutat.
• egy projektvezet�, aki a c�g kor�bbi tapasztalat�b�l mer�tve mint�t keres egy bonyolult, t�bbf�zis� projekt el�k�sz�t�s�hez �s v�grehajt�shoz.

Az �sszes ilyen felhaszn�l� tipikus probl�m�ja, hogy � esetleg m�s terminol�gi�t haszn�l, mint azok, akik a keresett tartalmat megszerkesztett�k. Egy keresked� lehet, hogy rosszul tudja a k�v�nt m�szaki param�ter nev�t, vagy a k�l�nb�z� ter�leten dolgoz� szakemberek k�l�nb�z� szakkifejez�seket haszn�lnak ugyanarra a fogalomra. Ilyen probl�m�k kezel�s�re hasznos lenne, ha a felhaszn�l�k minden kateg�ri�ja egy k�l�n taxon�mi�val rendelkezne, mely megfelel a saj�t szaknyelv�nek, �s ezek a taxon�mi�k �sszekapcsolhat�k lenn�nek, hogy a ford�t�s automatikusan megt�rt�nhess�k.

A m�sik nagy probl�ma a lek�rdez�sek megszerkeszt�se az absztrakci� megfelel� szintj�n. Lehet�v� kellene tenni p�ld�ul, hogy egy projektvezet� megtal�lhassa azt az alkalmazottat, aki mind a Unixban, mind a Windowsban j�ratos.

Egy nagy szolg�ltat� szervezet �ltal�ban nagyon sokf�le kapacit�ssal rendelkezik. Amikor azonban egy nagyobb szerz�d�sre p�ly�zik, ezeket �j m�don kellene integr�lnia, de �ltal�ban nincs olyan kor�bbi projektje, amelyik egyed�l megfelelne ennek az �j feladatnak. Ilyenkor azzal a kih�v�ssal tal�lja szembe mag�t, hogy ki kellene k�vetkeztetnie: a r�gebbi modelleket �s dokumentumokat hogyan lehet egy �j konfigur�ci�ban egyes�teni �gy, hogy megfeleljenek egy eg�szen m�s felt�telcsoportnak.

2.4 Tervez�si dokument�ci�

Ez az alkalmaz�si eset az olyan, nagyobb m�ret� m�szaki dokument�ci�kra vonatkozik, mint amilyeneket p�ld�ul a rep�l�g�piparban haszn�lnak. Az ilyen dokument�ci� t�bb k�l�nb�z� r�szdokument�ci�b�l �llhat, mint p�ld�ul tervez�si dokument�ci�, gy�rt�si dokument�ci� �s tesztel�si dokument�ci�. Ezeknek a k�l�nb�z� dokumentumoknak megvan a saj�t hierarchikus szerkezet�k, amelyek azonban k�l�nb�znek egym�st�l. Van n�h�ny olyan rejtett bels� "tengely" is ezekben, mely v�gigh�z�dik az �sszes dokument�ci�n (a rep�l�g�pgy�rt�s ter�let�n p�ld�ul egy olyan komponens, mint a "sz�rnyf�tart�" (Wing spar) megjelenik minden t�pus� dokument�ci�ban).

Ontol�gi�kat lehetne haszn�lni egy olyan inform�ci�s modell �p�t�s�re, mely alkalmas az adott inform�ci�s t�r v�gigkutat�s�ra az �br�zolt komponensek, a k�zt�k l�v� kapcsolatok, a komponensek tulajdons�gai, valamint a linkek ment�n, amelyek a dokument�ci�nak arra a hely�re mutatnak, ahol az adott komponenst defini�lj�k �s jellemzik (vagyis azokra a k�ls� le�r�sokra mutatnak, melyek k�v�lr�l igazolj�k az adott komponens l�tez�s�t a modellben). Ez azt jelenti, hogy az ontol�gia �s a taxon�mia nem f�ggetlen azokt�l a fizikai komponensekt�l, amelyeket reprezent�lnak, de tandemben fejleszthet�k �s b�ng�szhet�k.

Egy konkr�t p�lda az ilyen alkalmaz�si esetre a rep�l�g�pipari ter�let dokument�ci�ja, amelynek tipikus felhaszn�l�ja lehet p�ld�ul:

• a karbantart� m�rn�k, aki inform�ci�t keres egy meghat�rozott r�szegys�gr�l (pl. "sz�rnyf�tart�").
• a tervez�m�rn�k, aki azt szeretn� megtudni, hogy egy adott r�szegys�get milyen korl�toz�sokkal lehetne �jrafelhaszn�lni.

Hogy lehet�v� tegy�k az ilyen alkalmaz�st, nagyon l�nyeges, hogy korl�tokat tudjunk defini�lni. Ezek a korl�tok felhaszn�lhat�k a keres�s pontos�t�s�ra �s az egy�rtelm�s�g ellen�rz�s�re. A korl�toz�s egyik p�ld�ja lehet az al�bbi defin�ci�:

biplane(X) => CardinalityOf(wing(X)) = 2
wingspar(X) AND wing(Y) AND isComponentOf(X,Y) => length(X) < length(Y)

[Ez egy nem OWL szintaxis� kijelent�slogikai p�lda, mely k�t t�nyt �llap�t meg a megadott felt�telek (korl�tok) alapj�n: 1. Ha X k�tfedel� rep�l�g�p, akkor k�t sz�rnya kell hogy legyen. 2. Ha adva van egy sz�rnyf�tart� (X) �s egy sz�rny (Y), �s ha a sz�rnyf�tart� a sz�rny alkatr�sze, akkor a sz�rnyf�tart� hossza kisebb, mint a sz�rny�– a ford.]

Az ilyen t�pus� ontol�gia m�sik tipikus alkalmaz�sa olyan diagramok szerkeszt�s�nek �s megjelen�t�s�nek a t�mogat�sa, amelyek az inform�ci�s t�rnek egy kiragadott r�sz�t �br�zolj�k, �s amelynek k�z�ppontj�ban egy adott fogalom �ll (pl. egy oszt�ly vagy egyed. Ezek tipikusan aktivit�s/szab�ly diagramok vagy entit�s-viszony diagramok).

2.5 �gensek �s szolg�ltat�sok

A szemantikus Web lehet�v� teszi az �genseknek (intelligens �gyn�kprogramoknak), hogy meg�rts�k �s integr�lj�k a k�l�nb�z� forr�sokb�l sz�rmaz� inform�ci�kat. Egy jellegzetes p�lda erre a szabadid� tev�kenys�get tervez� �gens p�ld�ja, amelyik a felhaszn�l� preferenci�ib�l kiindulva (pl., hogy milyen filmeket kedvel, milyen �teleket fogyaszt sz�vesen) megtervezi annak esti programj�t. Az ilyen programok megtervez�se a szolg�ltat� k�rnyezet aj�nlat�nak gazdags�g�t�l �s a felhaszn�l� ig�nyeit�l f�gg. A szolg�ltat�s keres�s�nek �s �tk�ztet�s�nek folyamat�ban a k�z�ns�g �s a professzion�lis szervezetek min�s�t� adatait is elemezheti az �gens, hogy a felhaszn�l�i ig�nyeknek megfelel� tal�latot �rjen el (pl. megvizsg�lhatja a filmekre �s �ttermekre vonatkoz� el�gedetts�gi statisztik�kat �s kritik�kat, hogy kiv�laszthassa a "legjobb" szolg�ltat�st).

Az ilyen t�pus� �gensnek sz�ks�ge van egy �gazati ontol�gi�ra, amely az �ttermek, sz�llod�k stb. h�l�zat�t �br�zolj�k, valamint sz�ks�ge van egy szolg�ltat�si otol�gi�ra, mely azokat a fogalmakat reprezent�lja, amelyeket az egyes szolg�ltat�sokn�l haszn�lnak. Ezek az ontol�gi�k lehet�v� teszik az alkalmaz�sok sz�m�ra olyan inform�ci�k kinyer�s�t, amelyek alapj�n megk�l�nb�ztethetik ezeket a szolg�ltat�sokat, �s �sszep�ros�thatj�k a felhaszn�l�i ig�nyekkel. Az ilyen inform�ci�k k�l�nb�z� forr�sokb�l sz�rmazhatnak: pl. port�lokr�l, szolg�ltat�s-orient�lt weblapokr�l, helyfoglal�si szolg�ltat�sokt�l, vagy b�rhonnan a Webr�l.

Az Agentcities j� p�lda egy olyan kezdem�nyez�sre, mely �gyn�k�k haszn�lat�nak lehet�s�geit kutatja egy olyan, elosztott szolg�ltat�si k�rnyezetben, mely az eg�sz Internetre kiterjed. Ez mag�ban foglalja egy olyan �gensplatform-h�l�zat ki�p�t�s�t, mely re�lis v�rosokat (mint pl. San Francisco) virtu�lis v�rosokkal �br�zol, ben�pes�tve ezeket az �br�zolt v�rosokban tal�lhat� szolg�ltat�sokkal. Kezdetben ezek a szolg�ltat�sok fogyaszt�-orient�lt (B2C) t�pus�ak lesznek, mint pl. sz�llod�k, �ttermek, sz�rakoztat�ipar stb., de k�s�bb esetleg kiterjeszthet�k az �zletk�zi (B2B) szolg�ltat�sokra is.

Mindehhez k�l�nb�z� �gazati �s szolg�ltat�si ontol�gi�kra lesz sz�ks�g; ezzel kapcsolatban az alapvet� probl�m�k a k�vetkez�k:

• T�bb k�l�n ontol�gia haszn�lata, �s ezek integr�l�sa k�l�nb�z� ter�letek �s szolg�ltat�sok ment�n.
• Az ontol�gi�k osztott t�rol�sa �s haszn�lata az Interneten kereszt�l.
• V�rhat�, hogy k�l�n ontol�gi�k j�nnek l�tre minden egyes ter�letre �s szolg�ltat�sra, ez�rt meg kell oldani az ontol�gi�k ford�t�s�t �s kereszthivatkoz�sait.
• Az ontol�gi�k �br�zol�s�nak egyszer�s�t�se, hogy k�nnyebb� tegy�k ezek defini�l�s�t �s haszn�lat�t.

2.6 Mobil-kooperat�v sz�m�t�stechnika
(Ubiquitous Computing)

Ez a szem�lyi sz�m�t�stechnika egyik kialakul�ban l�v�, �j paradigm�ja, amelynek jellemz�je az �tmenet a c�lra orient�lt sz�m�t�g�pekt�l a t�meges haszn�lat� sz�m�t�stechnikai eszk�z�k fel�, m�lyen be�gyaz�dva a mindennapi k�rnyezet�nkbe. A mobil-kooperat�v sz�m�t�stechnika jellemz�je a kis m�ret�, zsebben hordhat�, vezet�k n�lk�li sz�m�t�g�pes eszk�z�k haszn�lata. A k�sz�l�kek sz�les k�r� elterjedts�ge �s vezet�k n�lk�li kommunik�ci�s �zemm�dja olyan h�l�zati architekt�r�t ig�nyel, mely t�mogatja az automatikus, ad hoc h�l�zati konfigur�l�st. Egy ilyen konfigur�ci�s m�dszer megval�s�t�s�t az is er�sen motiv�lja, hogy az ilyen sz�m�t�stechnik�val a h�tk�znapi felhaszn�l�t c�lozz�k meg (l�sd mobiltelefonok).

Az igazi ad hoc h�l�zatok kulcstechnik�ja a szolg�ltat�sok automatikus felismer�se, vagyis egy olyan funkci�, amellyel a szolg�ltat�sok (amelyeket a k�l�nb�z� k�sz�l�kek, pl. mobiltelefonok, nyomtat�k, �rz�kel�k ny�jtanak) le�rhat�k, meghirdethet�k, �s m�s ilyen eszk�z�k �ltal automatikusan felfedezhet�k. A jelenlegi szolg�ltat�s le�r�/keres� mechanizmusok (mint pl. a Sun JINI rendszere vagy a Microsoft UPnP produktuma) mind ad hoc reprezent�ci�s s�m�kra �p�lnek, �s er�sen f�ggenek a szabv�nyos�t�st�l (ugyanis sz�ks�g�k van azoknak a dolgoknak ez el�zetes specifik�l�s�ra, amiket a felhaszn�l�k v�rhat�lag k�z�lni vagy egyeztetni k�v�nnak egym�ssal).

A mobil-kooperat�v sz�m�t�stechnika kulcsk�rd�se (�s c�lja) a v�ratlan r�tal�l�son alapul� k�lcs�n�s egy�ttm�k�d�s ("serendipitous interoperability"), azaz egy�ttm�k�d�s "nem koreograf�lt" k�r�lm�nyek k�z�tt. Ez azt jelenti, hogy olyan k�sz�l�keknek, amelyeket nem terveztek arra, hogy valaha is egy�ttm�k�djenek (mert k�l�nb�z� gy�rt�k, k�l�nb�z� id�pontokban, k�l�nb�z� c�lokra k�sz�tett�k �ket), fel kell ismerni�k, �s ki kell haszn�lniuk egym�s funkcionalit�s�t. N�lk�l�zhetetlen teh�t az a k�pess�g, hogy egyik k�sz�l�k "meg tudja �rteni a m�sikat", �s "r� tudjon j�nni" arra, hogy az milyen szolg�ltat�st tud ny�jtani, hiszen a teljesen ki�p�lt, mobil-kooperat�v szcen�ri�k t�bb tucat (ha ugyan nem t�bb sz�z) k�sz�l�kre is kiterjedhetnek, �s az ilyen szcen�ri�k el�zetes szabv�nyos�t�sa megoldhatatlan feladat.

Az egy�ttm�k�d�si szcen�ri�k dinamikus term�szet�ek – azaz, k�sz�l�kek jelennek meg �s t�nnek el egyik pillanatr�l a m�sikra, amint a tulajdonosaik egyik szob�b�l a m�sikba, vagy egyik �p�letb�l a m�sikba viszik �t �ket –, �s a szcen�ri�k a (re)konfigur�l�shoz nem t�maszkodhatnak emberi seg�ts�gre. A szolg�ltat�sok k�lcs�n�s ig�nybev�tele olyan feladatok elv�gz�s�t ig�nyli, mint a felfedez�s, a megrendel�s �s az �ssze�ll�t�s. A szolg�ltat�sok megrendel�s�hez olyan inform�ci�k �br�zol�s�ra lehet sz�ks�g, amelyeket a biztons�g, a priv�t szf�ra v�delme �s a megb�zhat�s�g ig�nyel, de sz�ks�g lehet olyan inform�ci�k �br�zol�s�ra is, amelyek a kompenz�ci�val �sszef�gg� r�szleteket tiszt�zz�k, hiszen egy adott szolg�ltat� esetleg kompenz�ci�t v�r el az �ltala ny�jtott szolg�ltat�sok�rt. K�l�n�sen fontos c�l, hogy a v�llalatok vagy szervezetek biztons�gpolitik�j�t alkalmaz�sf�ggetlen m�don lehessen kifejezni, hogy ez�ltal lehet�v� v�lj�k a korl�toz�sok �rv�nyes�t�se a legk�l�nb�z�bb v�delmi mechanizmusokon kereszt�l (mint, pl. t�zfalak, sz�r�k, forgalomfigyel� rendszerek, alkalmaz�si szint� �tvonalv�laszt�k vagy terhel�seloszt�k).

Ennek megfelel�en egy ontol�gianyelvet fogunk haszn�lni olyan inform�ci�k le�r�s�ra, mint a k�sz�l�kek jellemz�i, a hozz�juk t�rt�n� csatlakoz�s m�dja, a k�sz�l�kek tulajdonosainak a haszn�lattal kapcsolatos politik�ja, valamint egy�b, olyan technikai korl�toz�sok �s k�vetelm�nyek le�r�s�ra, amelyek befoly�solhatj�k a k�sz�l�kek mobil-kooperat�v h�l�zati konfigur�ci�ban val� r�szv�tel�t. A DAML-S-szel szemben megfogalmazott ig�nyek (k�l�n�sen a nyelv kifejez�k�pess�g�re vonatkoz�ak), �s a k�sz�l�k-jellemz�k le�r�s�ra haszn�lt RDF s�m�k (nevezetesen a W3C Composite Capability/Preference Profile-ja (CC/PP), �s a WAP F�rum User Agent Profile-ja (UAProf)) k�zvetlen�l kapcsol�dnak ehhez az alkalmaz�si ter�lethez. Vagyis kapcsol�dnak ahhoz az adatforr�s-infrastrukt�r�hoz, mely olyan alkalmaz�sok t�mogat�s�ra szolg�l, amelyek automatikus egyeztet�s �s dinamikus konfigur�l�s �tj�n ad hoc h�l�zatokat �p�tenek fel egym�s k�z�tt.

3 C�lok

A tervez�si c�lok olyan �ltal�nos motiv�ci�kat fogalmaznak meg a nyelvre vonatkoz�an, amelyek nem sz�ks�gszer�en k�vetkeznek egyetlen konkr�t alkalmaz�si esetb�l sem. Az Alkalmaz�si esetek mellett ezek motiv�lj�k a K�vetelm�nyeket �s a C�lkit�z�seket, amelyeket a 4. �s az 5. szekci� t�rgyal. A jelen szekci�ban le�rjuk a web-ontol�gia nyelv tervez�s�nek nyolc c�lj�t, amelyek teljes�l�se mindenekel�tt lehet�v� teszi:

• a m�r l�tez� ontol�gi�k haszn�lat�t,
• az ilyen ontol�gi�k megv�ltoztat�s�t,
• az ilyen antol�gi�k egyes�t�s�t.
• a k�vetkezetlens�gek felismer�s�t az ontol�gi�k, illetve a haszn�lati eseteik k�z�tt,
• a kifejez�k�pess�g �s a sk�l�zhat�s�g egyens�ly�nak megteremt�s�t az ontol�gi�k l�trehoz�s�n�l,
• a sz�ks�gtelen bonyolults�g elker�l�s�t, amely nehez�ten� a nyelv sz�lesk�r� elterjed�s�t,
• a kompatibilit�s fenntart�s�t m�s szabv�nyokkal, valamint
• a nemzetk�zi haszn�lhat�s�g t�mogat�s�t

Minden egyes c�l megfogalmaz�s�n�l le�rjuk azokat a feladatokat, amelyeket t�mogat, �s azokat a megokol� �rveket, amelyek az adott c�l kit�z�s�nek sz�ks�gess�g�t igazolj�k. �sszehasonl�t�sul arra is kit�r�nk, hogy az RDF �s az RDF S�ma jelenleg milyen m�rt�kben t�mogatja a t�rgyalt c�lt.

3.1 Az ontol�gi�k k�z�s haszn�lata

Az ontol�gi�knak nyilv�nosan el�rhet�knek kell lenni�k, �s biztos�tanunk kell, hogy k�l�nb�z� adatforr�sok k�t�dhessenek ugyanahhoz az ontol�gi�hoz, ha k�z�s a jelent�s�k. Ezen t�lmen�en lehet�v� kell tenn�nk, hogy az ontol�gi�k b�v�thessenek m�s ontol�gi�kat, �s ez�ltal n�velj�k a defin�ci�k sz�m�t.

T�mogatott feladatok:
Minden alkalmaz�si eset, amelyben osztott adatforr�sok k�z�s terminol�gi�t haszn�lnak.

Igazol�s:
Az egy�ttm�k�d� k�pess�g biztos�t�sa meg�llapod�sokat ig�nyel az azonos�t�k defin�ci�i tekintet�ben. Az ontol�gi�k az azonos�t�k szabv�nyos csoportjait tartalmazhatj�k, �s form�lisan defini�lhatj�k az ezekben l�v� azonos�t�kat. Azok az adatforr�sok, amelyek ugyanahhoz az ontol�gi�hoz k�t�dnek, explicite meg�llapodnak abban, hogy ugyanazokat az azonos�t�kat mindig ugyanabban a jelent�sben haszn�lj�k.

N�ha a k�z�s ontol�gi�k nem bizonyulnak el�gs�gesnek. Egy szervezet �gy tal�lhatja, hogy egy megl�v� ontol�gia 90%-ban fedi az ig�nyeit, de a fennmarad� 10% kritikus. Ilyen esetekben a szervezetnek nem sz�ks�ges egy �j ontol�gi�t null�r�l indulva kidolgoznia, hanem elegend� egy olyan ontol�gi�t l�trehoznia, amelyik kieg�sz�ti a megl�v� ontol�gi�(ka)t a k�v�nt azonos�t�kkal �s defin�ci�kkal.

RDF(S) t�mogat�s:
Az RDF-ben minden egyes s�m�nak megvan a maga n�vtere, amelyet egy URI azonos�t. A s�m�ban minden adatforr�snak van egy azonos�t�ja, amelyb�l "glob�lisan egyed�l�ll�" azonos�t�t lehet el��ll�tani az azonos�t� �s a n�vt�r-URI kombin�l�s�val. Teh�t minden adatforr�s, amelyik ezt az URI-t haszn�lja, ugyanarra a kifejez�sre hivatkozik, amelyet ebben a s�m�ban defini�ltak. Az RDF azonban bizonytalan az olyan kifejez�sek a defin�ci�j�ban, amelyeket parci�lisan defini�ltak t�bb s�m�ban. �gy t�nik, a specifik�ci� felt�telezi, hogy a defin�ci� minden olyan le�r�s halmazuni�ja, mely ugyanazt az azonos�t�t haszn�lja, tekintet n�lk�l a forr�sra. Ez azonban probl�m�khoz vezethet egy elosztott k�rnyezetben, ahol egyes s�m�k hib�s vagy hamis defin�ci�kat tartalmazhatnak. Az RDF-ben nincs semmilyen lehet�s�g arra, hogy egy adatforr�s jelezze, melyik defin�ci�-csoporthoz k�t�dik.

3.2 Az ontol�gi�k fejl�d�se

Egy ontol�gia v�ltozhat az �lettartama sor�n. Ez�rt az adatforr�snak specifik�lnia kellene annak az ontol�gia verzi�nak a sz�m�t, amelyhez k�t�dik.

L�nyeges k�rd�s, hogy azok a dokumentumok, amelyek egy ontol�gia egyik verzi�j�hoz k�t�dnek, kompatibilisek-e azokkal, amelyek egy m�sik verzi�ra b�zt�k magukat. Biztos�tani kell, hogy kompatibilis �s inkompatibilis v�ltozatok egyar�nt l�tezhessenek, de lehet�v� kell tenni a megk�l�nb�ztet�s�ket. Jegyezz�k meg, hogy mivel a form�lis le�r�sok a legt�bb azonos�t�nak csak k�zel�t� jelent�st adnak, ez�rt egy �j verzi�nak lehet�s�ge van arra, hogy megv�ltoztassa egy azonos�t� eredeti jelent�s�t an�lk�l, hogy v�ltoztatna a form�lis le�r�s�n. Emiatt a szemantika visszamen�leges kompatibilit�s�nak eld�nt�s�hez nem elegend� a kifejez�sek le�r�s�nak egyszer� �sszehasonl�t�sa. Ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt az ontol�gia szerz�j�nek lehet�s�get kell kapnia arra, hogy explicit m�don jelezhesse az eff�le v�ltoztat�sokat.

T�mogatott feladatok:
Minden olyan alkalmaz�si eset, amelyben egy ontol�gia potenci�lisan v�ltozik, �s k�l�n�sen az olyan esetek, amelyekben az ontol�gia tulajdonosa nem azonos az adat szolg�ltat�j�val.

Igazol�s:
L�v�n, hogy a Web folytonosan n�vekszik �s v�ltozik, fel kell t�telezn�nk, hogy az ontol�gi�k is v�ltozni fognak. Az ontol�gi�knak meg kell v�ltozniuk, ha p�ld�ul hib�k voltak az el�z� verzi�ban, ha egy t�mater�leten �j modell megalkot�sa v�lik sz�ks�gess�, vagy ha egy �j terminol�gi�t kell defini�lni (mert pl. �j technol�gi�t tal�ltak fel az adott ter�leten). Egy web-ontol�gia nyelvnek alkalmazkodnia kell az ontol�gi�k verzi�-v�lt�s�nak problematik�j�hoz. Jegyezz�k meg azonban, hogy az ontol�gia fejl�d�se nem azonos az ontol�gia b�v�t�s�vel (ez ut�bbi ugyanis nem �rinti az eredeti ontol�gi�t).

RDF(S) t�mogat�s:
Az RDF S�ma specifik�ci�ja azt aj�nlja, hogy a s�ma minden verzi�ja legyen egy-egy k�l�n forr�s (resource), saj�t URI azonos�t� alatt. Az rdfs:subClassOf �s az rdfs:subPropertyOf tulajdons�gok haszn�lhat�k az oszt�lyok �s tulajdons�gok �j verzi�j�nak a r�gihez val� kapcsol�s�ra. Ennek azonban az a h�tr�nya, hogy az inkorrekt defin�ci�kat nem lehet korrig�lni. Tegy�k fel p�ld�ul, hogy a s�ma els� verzi�j�ban (v1) az szerepel, hogy a Delfin a Hal aloszt�lya (v1:Dolphin rdfs:subClassOf v1:Fish). Amikor ezt a hib�t �szreveszik, a s�ma �j verzi�ja (v2) azt mondja: a Delfin helyesen az Eml�s aloszt�lya (v2:Dolphin rdfs:subClassOf v2:Mammal). Ha azonban a v2:Delfin oszt�lyt a v1:Delfin oszt�ly aloszt�ly�v� tessz�k, akkor ezzel implicite azt is mondjuk, hogy a v2:Delfin a v1:Hal aloszt�lya (v2:Dolphin rdfs:subClassOf v1:Fish), vagyis �lland�sul a hiba.

3.3 Az ontol�gi�k egy�ttm�k�d�se

K�l�nb�z� ontol�gi�k k�l�nb�z� m�don modellezhetik ugyanazt a fogalomk�rt. A nyelvnek tartalmaznia kell teh�t olyan elemi konstrukci�kat, amelyekkel �ssze lehet kapcsolni a k�l�nb�z� reprezent�ci�kat, lehet�v� t�ve ez�ltal, hogy az adatokat k�l�nb�z� ontol�gi�kra lehessen konvert�lni, �s l�tre lehessen hozni az "ontol�gi�k Webj�t".

T�mogatott feladatok:
Minden olyan alkalmaz�si eset, amelyben a k�l�nb�z� tartalomszolg�ltat�kt�l sz�rmaz�, m�s-m�s ontol�gi�khoz k�t�d� adatokat egyes�teni sz�ks�ges.

Igazol�s:
Hab�r a k�z�sen haszn�lt ontol�gi�k �s ontol�gia-kiterjeszt�sek lehet�v� tesznek egy bizonyos fok� egy�ttm�k�d�st a k�l�nb�z� szervezetek �s ter�letek k�z�tt, m�gis gyakran el�fordulnak olyan esetek, amikor t�bbf�le m�don val�sul meg ugyanannak az inform�ci�nak a modellez�se. Ezek a m�dok a k�l�nb�z� szervezetek, foglalkoz�si �gak, nemzetek n�z�pontj�nak k�l�nb�z�s�g�t t�kr�zhetik. Hogy a g�peink integr�lni tudj�k az olyan adatokat, amelyek elt�r� ontol�gi�khoz k�t�dnek, sz�ks�g van olyan nyelvi elemekre, amelyek seg�ts�g�vel egyik ontol�gia fogalmait le lehet k�pezni egy m�sik ontol�gia azonos fogalmaira.

RDF(S) t�mogat�s:
Az RDF ny�jt egy minim�lis t�mogat�st az ontol�gi�k egy�ttm�k�d�s�hez az rdfs:subClassOf �s az rdfs:subPropertyOf tulajdons�g r�v�n.

3.4 A k�vetkezetlens�gek felismer�se

A k�l�nb�z� ontol�gi�k �s adatforr�sok ellentmond�sosak lehetnek. Garant�lni kell teh�t a k�vetkezetlens�gek felismer�s�t.

T�mogatott feladatok:
Minden olyan alkalmaz�si eset, amelyn�l az adatok decentraliz�l�sa (egy hivatalos ellen�rz� szervezet hi�ny�ban) konfliktusokhoz vezethet az adatokban. Minden olyan ontol�gia kiterjeszt� feladat, mely k�vetkezetlen le�r�sokat eredm�nyezhet (esetleg az�ltal, hogy oly m�don terjeszti ki az ontol�gi�t, hogy az egy t�lkorl�tozott fogalomhoz vezet).

Igazol�s:
A Web egy decentraliz�lt h�l�, amelyen b�rki, b�rmit �ll�that. K�vetkez�sk�ppen, a k�l�nb�z� n�z�pontok ellentmond�sosak lehetnek, s�t ak�r hamis inform�ci� is keletkezhet. Ha meg akarjuk v�deni az �genseket att�l, hogy inkompatibilis adatokat kombin�ljanak, vagy hogy inkonzisztens adatok alapj�n bizonytalan �llapotba ker�lhessenek, nagyon fontos, hogy a k�vetkezetlens�geket id�ben �s automatikusan detekt�lni lehessen.

RDF(S) t�mogat�s:
Az RDF �s az RDFS nem teszi lehet�v� az inkonzisztencia kifejez�s�t.

3.5 A kifejez�k�pess�g �s sk�l�zhat�s�g egyens�lya

A nyelvnek k�pesnek kell lennie nagyon sokf�le ismeret kifejez�s�re, de biztos�tania kell azt is, hogy hat�konyan lehessen feldolgozni ezeket az ismereteket. Minthogy azonban e k�t k�vetelm�ny teljes�l�se csak egym�s rov�s�ra n�velhet�, ez�rt a web-ontol�gia nyelvnek meg kell tal�lnia azt az egyens�lyt, amely mellett az ismeretek legfontosabb t�pusait ki tudjuk fejezni vele.

T�mogatott feladatok:
Minden olyan alkalmaz�si eset, amelyn�l terjedelmes ontol�gi�kat vagy nagy m�ret� adathalmazokat haszn�lnak, �s k�l�nb�z� ismeretek �br�zol�s�ra van sz�ks�g.

Igazol�s:
T�bb mint egy milli�rd lapot t�rolnak m�r a Weben, �s a Szemantikus Web v�rhat� alkalmaz�sa a mobil-kooperat�v sz�m�t�stechnik�ban �s az �genstechnol�gi�ban m�g tov�bb n�veli azoknak az inform�ci�knak a t�meg�t, amelyeket kezelni sz�ks�ges. Ez�rt a web-ontol�gia nyelvnek t�mogatnia kell, hogy a k�vetkeztet� rendszerek j�l sk�l�zhat�ak legyenek. Ugyanakkor a nyelv kifejez�k�pess�g�nek is olyannak kell lennie, hogy a felhaszn�l�k le�rhass�k vele azt az ismeretanyagot, ami az alkalmaz�saikhoz sz�ks�ges.

A kifejez�k�pess�g meghat�rozza, hogy mit lehet kijelenteni az adott nyelven, �s �gy meghat�rozza azt a k�vetkeztet� k�pess�get �s teljes�tm�nyt is, ami elv�rhat� azokt�l a rendszerekt�l, amelyek teljes m�rt�kben implement�lj�k a nyelvet. Egy j� kifejez�k�pess�g� nyelv olyan alapvet� nyelvi konstrukci�k gazdag v�laszt�k�t k�n�lja, melyek lehet�v� teszik egy sz�lesk�r� ismeretanyag form�lis le�r�s�t. Egy t�l alacsony kifejez�k�pess�g� nyelv viszont nem ny�jt annyi k�vetkeztet�si lehet�s�get, hogy �rdemes legyen haszn�lni, teh�t nem jelent t�bbletet a megl�v� nyelvekhez k�pest.

RDF(S) T�mogat�s:
Az RDF nagyon j�l sk�l�zhat� (az XML szintaxis kiv�tel�vel, mely rendk�v�l b�besz�d�), de a kifejez�k�pess�ge nem igaz�n nagy.

3.6 K�nny� haszn�lat

A nyelvnek cs�kkentenie kell az elsaj�t�t�s�t nehez�t� korl�tokat, �s vil�gos fogalmakat kell haszn�lnia egy�rtelm� jelent�sben. A fogalmaknak f�ggetleneknek kell lenni�k a szintaxist�l.

T�mogatott feladatok:
Szemantikus Web dokumentumok felhaszn�l� �ltali k�sz�t�se �s keres�se ak�r k�zvetve, ak�r k�zvetlen�l.

Igazol�s:
Noha ide�lis esetben a legt�bb felhaszn�l�t a front-end eszk�z�k elszigetelik a nyelvt�l, a nyelv alapvet� filoz�fi�j�nak m�gis term�szetesnek �s k�nnyen tanulhat�nak kell lennie. Emellett a korai alkalmaz�k, az eszk�zfejleszt�k �s az intenz�v haszn�l�k val�sz�n�leg k�zvetlen�l is dolgoznak a szintaxissal, ami azt jelenti, hogy ember �ltal olvashat� (�s �rhat�) szintaxisra van sz�ks�g.

RDF(S) t�mogat�s:
Az RDF haszn�lata meglehet�sen egyszer�, de az RDF S�ma j�val komplexebb. �gy t�nik, hogy a szintaxis sokak sz�m�ra komoly akad�lyt jelent.

3.7 Kompatibilit�s m�s szabv�nyokkal

A nyelvnek kompatibilisnek kell lennie m�s, �ltal�nosan haszn�lt Web szabv�nyokkal �s ipari norm�kkal. K�l�n�sen �rv�nyes ez az XML-re �s a vele kapcsolatos szabv�nyokra (mint pl. az XML S�ma �s az RDF), �s esetleg az olyan modellez� szabv�nyokra, mint az UML.

T�mogatott feladatok:
Ontol�gi�k �s szabv�nyos form�tum� adatok cser�je.

Igazol�s:
A m�s szabv�nyokkal val� kompatibilit�s megk�nny�ti a fejleszt�st �s a nyelv alkalmaz�s�t.

RDF(S) t�mogat�s:
Az RDF az XML szerializ�ci�s szintaxis�t haszn�lja [RDF Szintaxis].

3.8 Nemzetk�zi haszn�lhat�s�g

A nyelvnek t�mogatnia kell a t�bbnyelv� ontol�gi�kat, �s v�rhat�lag lehet�v� kell majd tennie a t�bbf�le n�z�pont alapj�n k�sz�lt ontol�gi�kat is, amelyek a k�l�nb�z� kult�r�k saj�toss�gait t�kr�zik.

T�mogatott feladatok:
Az olyan feladatok, amelyekn�l ugyanazt az ontol�gi�t haszn�lj�k t�bb orsz�gban vagy kult�r�ban.

Igazol�s:
A Web egy nemzetk�zi eszk�z. A Szemantikus Webnek el� kell seg�tenie az eszm�k �s inform�ci�k cser�j�t a k�l�nb�z� kult�r�k k�z�tt, �s ez�rt meg kell k�nny�tenie a k�l�nb�z� nemzetek tagjainak az azonos ontol�gi�k haszn�lat�t.

RDF(S) t�mogat�s:
Amilyen m�rt�kben az XML t�mogatja a nemzetk�zi haszn�latot, ugyanolyan m�rt�kben t�mogatja az RDF is.

4 K�vetelm�nyek

Az alkalmaz�si esetek �s a tervez�si c�lok megokolj�k azokat a k�vetelm�nyeket, amelyeket a web-ontol�gia nyelvvel szemben kell t�masztanunk. A Munkacsoport jelenleg �gy v�li, hogy az al�bb megfogalmazott k�vetelm�nyek l�nyegesek a nyelv sz�m�ra. Minden egyes k�vetelm�nyhez tartozik egy r�vid le�r�s �s egy indokl�s a fenti tervez�si c�lok alapj�n.

[Az al�bbi lista sz�moz�s�ban az "R" bet� a "Requirement" (alapvet� k�vetelm�ny) rovid�t�se, megk�l�nb�ztet�s�l a k�s�bb "O" bet�vel sorsz�mozott "opcion�lis", (nem v�gleges�tett) k�vetelm�nyekt�l – a ford.]

R1. Az ontol�gi�k mint �n�ll� forr�sok

Az ontol�gi�knak olyan forr�soknak kell lenni�k, amelyeknek megvan a saj�t, egyed�l�ll� azonos�t�juk (pl. egy URI hivatkoz�s form�j�ban).

Indoka: Az ontol�gi�k k�z�s haszn�lata

R2. Egy�rtelm� fogalom-hivatkoz�s URI-k seg�ts�g�vel

A fogalmaknak a k�l�nb�z� ontol�gi�kban elt�r�, abszol�t azonos�t�val kell rendelkezni�k (a relat�v azonos�t�juk azonban ugyanaz lehet). Lehet�v� kell tenni, hogy egy fogalomra egy ontol�gi�ban glob�lisan egyed�l�ll� azonos�t�val hivatkozhassunk egy URI referencia seg�ts�g�vel.

Indokai: Az ontol�gi�k k�z�s haszn�lata; Az ontol�gi�k egy�ttm�k�d�se

R3. Explicit ontol�gia-kiterjeszt�s

Az ontol�gi�knak k�peseknek kell lenni�k m�s ontol�gi�k explicit kiterjeszt�s�re, hogy felhaszn�lhassanak azokb�l megl�v� fogalmakat, mik�zben ki is b�v�tik azokat �jabb oszt�lyokkal �s tulajdons�gokkal. Egy ontol�gia kiterjeszt�snek tranzit�v (�thidal�) viszonynak kell lennie: ha az A ontol�gia kiterjeszti B antol�gi�t, �s a B ontol�gia kiterjeszti a C ontol�gi�t, akkor az A ontol�gia implicite kiterjeszti a C ontol�gi�t is.

Indoka: Az ontol�gi�k k�z�s haszn�lata

R4. K�t�d�s az ontol�gi�khoz

Az adatforr�sok sz�m�ra biztos�tani kell, hogy explicit m�don k�t�dhessenek meghat�rozott ontol�gi�khoz, pontosan megjel�lve, hogy melyik defin�ci�halmazr�l (pl. melyik ontol�gia verzi�r�l) van sz�.

Indoka: Az ontol�gi�k k�z�s haszn�lata

R5. Ontol�gi�k meta-adatai

Lehet�v� kell tenni, hogy minden egyes ontol�gi�hoz meta-adatokat lehessen csatolni, mint pl. a szerz� neve, a publik�l�s d�tuma stb. Ezek a jellemz�k esetleg �tvehet�k a Dublin Core elemek halmaz�b�l, de m�s m�don is defini�lhat�k.

Indoka: Az ontol�gi�k k�z�s haszn�lata

R6. Verzi�kezel� inform�ci�k

A nyelvnek eszk�z�ket kell biztos�tania ugyanazon ontol�gia k�t k�l�nb�z� verzi�j�nak egym�shoz kapcsol�s�ra �s �sszehasonl�t�s�ra. Ezen eszk�z�knek lehet�v� kell tenni�k a kor�bbi verzi� �s annak jav�tott v�ltozata k�z�tti asszoci�ci�t, a visszamen�leges kompatibilit�s explicit kifejezhet�s�g�t, �s azt a lehet�s�get, hogy elavultnak nyilv�n�thassunk azonos�t�kat (jelezv�n, hogy azok csak a visszamen�leges kompatibilit�s miatt maradtak az ontol�gi�ban, de �j alkalmaz�sokhoz vagy dokumentumokhoz m�r nem haszn�lhat�k).

Indoka: Az ontol�gi�k fejl�d�se

R7. Oszt�ly defini�l� kifejez�sek

A nyelvnek lehet�v� kell tennie komplex oszt�lydefin�ci�k kifejez�s�t. Ebbe bele�rtend� (legal�bb) az aloszt�lyok k�pz�se �s az oszt�lykifejez�sek Boole-algebrai kombin�ci�i (oszt�lyok metszet�nek, uni�j�nak �s komplementer�nek k�pz�se).

Indokai: A kifejez�k�pess�g �s sk�l�zhat�s�g egyens�lya; Az ontol�gi�k egy�ttm�k�d�se; A k�vetkezetlens�gek felismer�se

R8. Tulajdons�g defini�l� kifejez�sek

A nyelvnek alkalmasnak kell lennie a tulajdons�gok �s korl�taik kifejez�s�re. Ebbe minim�lisan bele�rtend� az altulajdons�gok k�pz�se, a tulajdons�gok �rv�nyess�gi k�r�nek �s �rt�ktartom�ny�nak korl�toz�sa, a tulajdons�gok tranzitivit�sa, �s a ford�tott tulajdons�g kifejez�se.

Indokai: A kifejez�k�pess�g �s sk�l�zhat�s�g egyens�lya; Az ontol�gi�k egy�ttm�k�d�se; A k�vetkezetlens�gek felismer�se

R9. Adatt�pusok:

A nyelvnek tartalmaznia kell egy sor szabv�nyos adatt�pust. Ezek az adatt�pusok az XML S�ma adatt�pusaira �p�lhetnek [XML-SCHEMA2].

Indokai: Kompatibilit�s m�s szabv�nyokkal; K�nny� haszn�lat

R10. Oszt�lyok, tulajdons�gok ekvivalenci�ja

A nyelv tegye lehet�v� olyan �ll�t�sok megfogalmaz�s�t, hogy k�t oszt�ly vagy k�t tulajdons�g egyen�rt�k�.

Indoka: Az ontol�gi�k egy�ttm�k�d�se

R11. Egyedek ekvivalenci�ja

A nyelvnek tartalmaznia kell olyan eszk�z�ket, amelyekkel ki lehet jelenteni, hogy egy azonos�t� p�r ugyanazt az egyedet reprezent�lja (jegyezz�k meg, hogy az OWL dokumentumokban haszn�lt terminol�gi�val �sszhangban, az "egyed" kifejez�s itt is egy OWL oszt�ly egyed�t jelenti, ami nem mindig szem�ly). A Web elosztott jellege miatt k�nnyen el�fordulhat, hogy k�l�nb�z� azonos�t�kat rendelnek ugyanahhoz az egyedhez. A szabv�nyos URL haszn�lata nem oldja meg ezt a probl�m�t, mivel egy egyednek lehet t�bb URL-je (mint pl. egy olyan szem�lynek, akinek van egy hivatali �s egy otthoni weblapja vagy e-mail c�me).

Indoka: Az ontol�gi�k egy�ttm�k�d�se

R12. Inform�ci�k csatol�sa deklar�ci�khoz

A nyelv tegye lehet�v�, hogy a deklar�ci�inkat "felc�mk�zhess�k" olyan inform�ci�kkal, mint eredet, id�b�lyeg, megb�zhat�s�gi fok stb. Nem sz�ks�ges azonban, hogy a nyelv egy standard tulajdons�ghalmazt defini�ljon ehhez; ink�bb teremtsen egy �ltal�nos mechanizmust arra, hogy a felhaszn�l� csatolhasson ilyen inform�ci�kat a deklar�ci�ihoz. Az RDF pl. tartalmaz olyan kifejez�seket, amelyek seg�ts�g�vel gener�lni lehet m�s RDF mondatokat. Ezt "t�rgyias�t�snak" (reification) nevezik. Ez esetleg az OWL c�mk�z�s megval�s�t�s�nak is egy lehets�ges m�dja lenne, hab�r ez az opci� m�g az RDF k�rnyezet�ben is el�gg� vitatott.

Indokai: Az ontol�gi�k k�z�s haszn�lata; Az ontol�gi�k egy�ttm�k�d�se

R13. Oszt�lyok �s egyedek

A nyelvnek t�mogatnia kell az oszt�lyok �s az egyedek megfelel� kezel�s�t, ann�l is ink�bb, mivel ugyanaz a fogalom egyik tekintetben lehet oszt�ly, egy m�sikban pedig egyed, att�l f�gg�en, hogy a felhaszn�l� milyen perspekt�v�b�l n�zi. P�ld�ul egy biol�giai ontol�gi�ban az Orangut�n oszt�ly egyedei a k�l�nb�z� ilyen �llatok, azonban maga az Orangut�n oszt�ly is egyede egy m�sik oszt�lynak (a Fajok oszt�ly�nak). Jegyezz�k meg azonban, hogy az Orangut�nr�l m�gsem �ll�thatjuk, hogy aloszt�lya a Fajok oszt�ly�nak, hiszen ekkor azt is �ll�tan�nk ezzel, hogy minden egyes konkr�t �llat az egy Faj.

Indoka: Az ontol�gi�k egy�ttm�k�d�se

R14. A kardinalit�s korl�toz�sa

A nyelvnek lehet�s�get kell biztos�tania arra, hogy specifik�lhassuk a tulajdons�gok kardinalit�s�nak korl�toz�s�t. Ezek a korl�toz�sok azt fejezik ki, hogy egy adott tulajdons�ggal (rel�ci�val) egy adott oszt�ly b�rmelyik egyede minim�lisan, maxim�lisan vagy konkr�tan h�ny m�s egyedhez kapcsol�dhat.

Indokai: A kifejez�k�pess�g �s sk�l�zhat�s�g egyens�lya; A k�vetkezetlens�gek felismer�se

R15. XML szintaxis

A nyelv szintaxisa alkalmazza az XML szerializ�ci�s szintaxis�t. Az XML-t sz�les k�rben haszn�lj�k az iparban, �s sz�mtalan eszk�zt fejlesztettek ki az XML szintaxis feldolgoz�s�ra. Ha a web-ontol�gia nyelvnek XML szintaxisa van, akkor ezek az eszk�z�k kiterjeszthet�k, �s itt is felhaszn�lhat�k.

Indoka: Kompatibilit�s m�s szabv�nyokkal

R16. Felhaszn�l� �ltal megjelen�thet� c�mk�k

T�mogatni sz�ks�ges a felhaszn�l� �ltal megjelen�thet� alternat�v c�mk�k specifik�l�s�nak lehet�s�g�t az ontol�gi�ban szerepl� forr�sok sz�m�ra. Ezek, pl. arra haszn�lhat�k, hogy ugyanaz az ontol�gia t�bb term�szetes nyelven is olvashat� legyen.

Indokai: Nemzetk�zi haszn�lhat�s�g; K�nny� haszn�lat

R17. Egy karakter-modell t�mogat�sa

A nyelvnek t�mogatnia kell a t�bbnyelv� karakterk�szletek haszn�lhat�s�g�t.

Indokai: Nemzetk�zi haszn�lhat�s�g; Kompatibilit�s m�s szabv�nyokkal

R18. A Unicode karakterl�ncok egy�rtelm�s�g�nek t�mogat�sa

N�h�ny karakterk�dban (pl. a Unicode-ban) n�ha el�fordulnak olyan esetek, hogy k�t k�l�nb�z� karaktersorozat azonosnak l�tszik, �s ez�rt a legt�bb felhaszn�l� azt v�rja, hogy ezek a g�pi �sszehasonl�t�s sor�n is egyenl�nek bizonyulnak. P�lda lehet erre a c-cedilla karakter esete, amelyet �ltal�ban egyetlen karakterk�ddal, de n�ha kett�vel ('c' karakter + 'cedilla' karakter) jel�lnek. L�v�n, hogy a W3C I18N WG a korai, egy�ntet� normaliz�l�s (Unicode Normal Form C) mellett d�nt�tt, ez�rt minden m�s elgondol�st alaposan meg kell indokolni.

Indokai: Nemzetk�zi haszn�lhat�s�g; Kompatibilit�s m�s szabv�nyokkal

5 C�lkit�z�sek

Azokon a nyelvi konstrukci�kon k�v�l, amelyekr�l az el�z� szekci�ban igazoltuk, hogy benne kell lenni�k a nyelvben, vannak m�s olyan opci�k is, amelyek sok alkalmaz�si esetben hasznosak lenn�nek. Ezekkel az opci�kkal megpr�b�l foglalkozni a Munkacsoport, ha lehet, de �gy is d�nthet, hogy j� oka van kihagyni ezeket a nyelvb�l, vagy hogy a megval�s�t�sukat egy k�s�bbi munkacsoportra hagyja. E c�lkit�z�sek k�z�l n�h�ny nincs teljes m�rt�kben defini�lva, �s mint ilyenek, tov�bbi tiszt�z�st ig�nyelnek, ha m�gis fel kell venni a nyelvbe. Megjegyezz�k, hogy az al�bbi felsorol�s sorrendje nem t�kr�zi sem az opci�k relat�v priorit�s�t, sem az elfogad�sukkal kapcsolatos konszenzus m�rt�k�t.

[Az al�bbi lista sz�moz�s�ban az "O" bet� az "Objectives" (c�lkit�z�sek) rovid�t�se, de felfoghat� az "Opci�" sz� r�vid�t�sek�nt is, hiszen ezek m�g nem v�gleges ig�nyek, szemben a fentebb "R" bet�vel jel�lt "Requirement" (k�vetelm�ny) szint� ig�nyekkel – a ford.]

O1. A nyelvi konstrukci�k r�tegez�se

A nyelv t�mogathat k�l�nb�z� komplexit�si szinteket az ontol�gi�k defini�l�s�ban. A k�l�nb�z� alkalmaz�sok megfelelhetnek egy bizonyos nyelvi r�tegnek an�lk�l, hogy t�mogatn�k a teljes nyelvet. Az egyes r�tegek meghat�roz�s�nak alapelvei azokon a funkci�kon alapulhatnak, amelyek a k�l�nb�z� t�pus� adatb�zis- �s tud�sb�zis-rendszerekben megtal�lhat�k.

Indoka: A kifejez�k�pess�g �s sk�l�zhat�s�g egyens�lya

O2. Default tulajdons�g�rt�kek

A nyelvnek t�mogatnia kell, hogy a tulajdons�goknak alap�rtelmezett �rt�ket lehessen adni. Az ilyen �rt�kek seg�ts�g�vel k�vetkeztetet�seket lehet levonni az oszt�lyok tipikus egyedeir�l. A val�di alap�rtelmezett tulajdons�g�rt�kek – amilyeneket pl. az �rv�nytelen�thet� tulajdons�g�r�kl�s m�dszer�t haszn�l� k�vetkeztet� rendszerek haszn�lnak [l�sd al�bb a ford�t� megjegyz�s�t ] – azonban nem monoton jelleg�ek, s ez problematikus lehet a Weben, ahol �lland�an �j inform�ci�k keletkeznek, �s ad�dnak az ontol�gi�khoz. Emellett, nincs is �ltal�nosan elfogadott m�dszer az alap�rtelmezett �rt�kek kezel�s�re. A nyelvspecifik�ci� olyan alternat�v megold�st aj�nlhat, mely lehet�v� teszi, hogy a felhaszn�l�k kialak�thass�k saj�t alap�rtelmez�s kezel� mechanizmusukat.

A ford�t� megjegyz�se

Mivel a jelen dokumentum "nulladik" szint� OWL bevezet�nek is igen alkalmas (pl. olyan magyar olvas�k sz�m�ra, akik csak most, a Szemantikus Web inspir�ci�j�ra kezdenek �rdekl�dni a tud�s�br�zol�si �s a le�r� logikai t�m�k ir�nt), ez�rt nem lenne helyes magyar�zat n�lk�l �tugrani a "monotonit�s" fentebb megpend�tett, de az eredeti sz�vegben nem komment�lt problematik�j�t, hiszen ez egy el�g� kardin�lis k�rd�se a tud�s�br�zol�snak, ezen bel�l a le�r� logik�nak (s �gy az OWL nyelvnek is).
Az �rv�nytelen�thet� tulajdons�g�r�kl�s alap� k�vetkeztet�s (angolul "defeasible inheritance reasoning" az un. nem-monoton logika egyik �ga, �s az a l�nyege, hogy ha valamely oszt�lyra alap�rtelmezett tulajdons�got t�telez�nk fel (pl. a Mad�r oszt�lyra azt, hogy "rep�l"), �s k�s�bb olyan �j inform�ci�val b�v�l a tud�sb�zisunk, amelyik ezt k�ts�gess� teszi (pl. az, hogy a strucc is egy mad�r), akkor a nem-monoton logika visszavonja, azaz �rv�nytelen�ti (a strucc egyed eset�ben) ezt a tulajdons�got. Ezzel szemben a monoton logika az inform�ci� b�v�l�s�t�l, teh�t a specificit�s b�rmilyen n�veked�s�t�l f�ggetlen�l, ugyanazokb�l a premissz�kb�l mindig ugyanazokat a k�vetkeztet�seket vonja le (vagyis, a struccra is alkalmazza azt a tulajdons�got, hogy rep�l). Az ilyen logikai hib�kat �gy ker�lhetj�k el, hogy vagy lemondunk az alap�rtelmezett tulajdons�gokr�l, �s monoton logik�t haszn�lunk, vagy megtartjuk az alap�rtelmezett tulajdons�gokat, de bevezet�nk egy �jabb oszt�lyt a "nem rep�l� madarak" sz�m�ra, �s a r�gi oszt�ly egyedeit k�tfel� szort�rozzuk. Csakhogy, ez az elj�r�s megszak�tan� azt a k�v�natos folyamatot a Szemantikus Weben, hogy mindig csak hozz�tesz�nk a tud�sb�zishoz, a megl�v� r�szeit azonban �rintetlen�l hagyjuk). Ha viszont nem mondunk le az alap�rtelmezett tulajdons�gokr�l (hiszen ehhez is komoly logikai �rdekek f�z�dnek), akkor nem-monoton logik�t kell haszn�lnunk, �m ez tudom�nyosan m�g nem teljesen tiszt�zott rendszer. Az OWL tud�s�br�zol� �s k�vetkeztet� rendszer�t ez�rt egyel�re monotonk�nt specifik�lt�k, ami azt jelenti, hogy rendszerszer�en nem kezeli az alap�rtelmezett �rt�keket. Az O2 c�lkit�z�s keret�ben azonban az OWL lehet�s�get pr�b�l teremteni ahhoz, hogy a felhaszn�l� maga alak�thassa ki a saj�t alap�rtelmezett-tulajdons�g kezel� mechanizmusait (a t�zis �s antit�zis felold�s�ra teh�t ez lehetne a szint�zis).

Indoka: A kifejez�k�pess�g �s sk�l�zhat�s�g egyens�lya

O3. Z�rt vil�gok deklar�l�s�nak lehet�s�ge

A Weben v�gbemen� v�ltoz�sok m�rete �s �teme miatt a z�rt vil�g felt�telez�se (ami azt mondja, hogy amit nem lehet levezetni, az hamis) nem j�rhat� �t. Van azonban sok olyan szitu�ci�, ahol a z�rt vil�g t�telez�se hasznos lehet. Ez�rt a nyelvben lehet�v� kell tenni annak kijelent�s�t, hogy egy adott ontol�gia teljesnek tekintend�. Ez azt�n lehet�v� teszi tov�bbi �rv�nyes k�vetkeztet�sek levon�s�t az ilyen ontol�gi�b�l. Egy eff�le deklar�ci� pontos szemantik�j�t (�s a seg�ts�g�vel levonhat� k�vetkeztet�sek halmaz�t) m�g defini�lni sz�ks�ges. A z�rts�g deklar�ci�j�n�l mindenesetre sz�ba j�het p�ld�ul a v�glegess�g felt�telez�se az egyedek tulajdons�gai, az oszt�lyhoz val� tartoz�suk, vagy az aloszt�lyaik sz�ma tekintet�ben.

Indokai: Az ontol�gi�k k�z�s haszn�lata; A k�vetkezetlens�gek felismer�se

O4. �rt�ktartom�ny-korl�toz�s adatt�pusokn�l

A nyelvnek t�mogatnia kell a tulajdons�gok �rt�ktartom�ny�nak deklar�lhat�s�g�t. Ez a mechanizmus k�lcs�nvehet� az XML S�ma adatt�pusaib�l [XML-SCHEMA2].

Indoka: A k�vetkezetlens�gek felismer�se

O5. L�ncolt tulajdons�gok

A nyelv t�mogathatja az oszt�lyokra �s tulajdons�gokra vonatkoz� �ll�t�sokn�l a tulajdons�gok kompoz�ci�j�t. P�lda lehet erre annak a kijelent�se, hogy a "nagyb�csija" tulajdons�g ugyanaz, mint az "apja" "fiv�re" kompoz�ci�.

Indoka: A kifejez�k�pess�g �s sk�l�zhat�s�g egyens�lya

O6. Hat�kony d�nt�si proced�ra

A nyelvnek eld�nthet�nek kell lennie. [Ez azt a k�vetelm�nyt takarja, hogy az OWL nyelven k�sz�lt ontol�gi�b�l minden konkl�zi� garant�ltan levezethet�, �s ez a levezet�s v�ges id�n bel�l be is fejez�dik – a ford.]

Indoka: A kifejez�k�pess�g �s sk�l�zhat�s�g egyens�lya

O7. K�t�d�s az ontol�gi�k r�szeihez

A nyelvnek lehet�v� kell tennie az adatforr�sok k�t�d�s�t az ontol�gi�k r�szeihez is ugyan�gy, mint az ontol�gia eg�sz�hez. Nem vil�gos azonban, hogy milyen granularit�s alkalmazhat� az ilyen r�szek meghat�roz�s�n�l. D�nthet�nk �gy, hogy a fogalmak egy r�szhalmaz�t v�lasztjuk ki, azok teljes defin�ci�-k�szlet�vel, de v�laszthatunk egy-egy �n�ll� defin�ci�t is. Megjegyzend� azonban, hogy a fogalmak r�sz-defin�ci�j�hoz val� k�t�d�s egy�ttm�k�d�si probl�m�khoz vezethet, mert a k�l�nb�z� alkalmaz�sok �gy esetleg ugyanazt az azonos�t�t haszn�lj�k m�s-m�s jelent�sben.

Indoka: Az ontol�gi�k k�z�s haszn�lata

O8. N�zetet el��ll�t� mechanizmusok

A nyelvnek t�mogatnia kellene az ontol�gi�k k�l�nb�z� n�zeteinek el��ll�t�s�t, ahol pl. egy ontol�gia r�szhalmaza k�pezhet�, vagy ahol alternat�v neveket adhatunk a fogalmaknak. Ez k�l�n�sen fontos, amikor az ontol�gi�k multikultur�lis v�ltozatait k�v�njuk el��ll�tani. Megjegyezz�k, hogy ez a k�vetelm�ny kiel�g�thet�, ha van t�bb ontol�gia v�ltozatunk, �s egy ontol�gia lek�pez� mechanizmust haszn�lunk.

Indokai: Nemzetk�zi haszn�lhat�s�g; Az ontol�gi�k egy�ttm�k�d�se

O9. Digit�lis al��r�sok be�p�t�se

A W3C XML Digital Signature specifik�ci�ja fontos �p�t�elem a bizalmatlan felek k�z�tti kommunik�ci�ban, ami n�lk�l�zhetetlen a legt�bb ontol�gia alkalmaz�sban. A web-ontol�gia nyelvet �gy kell tervezni, hogy term�szetes m�don haszn�lja az XML Szignat�r�kat.

Indoka: Kompatibilit�s m�s szabv�nyokkal

O10. Aritmetikai elemek

A nyelvnek t�mogatnia kell az aritmetikai funkci�k haszn�lat�t. Ezek pl. a k�l�nb�z� m�rt�kegys�gek k�z�tti konverzi�ra haszn�lhat�k.

Indoka: Az ontol�gi�k egy�ttm�k�d�se

O11. M�veletek karakterl�ncokkal

A nyelv t�mogatja a karakterl�ncok egybetold�s�t �s egyszer� �sszehasonl�t�s�t. A karakterl�nc m�veletek el�seg�tik az olyan ontol�gi�k egy�ttm�k�d�s�t, amelyek �sszetett inform�ci�kat kezelnek form�tumozott karakterl�ncok form�j�ban, az olyan ontol�gi�kkal, amelyek a k�l�n tulajdons�ggal rendelkez� elemeket k�l�n karakterl�nccal �br�zolj�k. P�ld�ul: egyik ontol�gia �br�zolhat egy e-mail c�met egyetlen karakterl�nck�nt, m�g egy m�sik feloszthatja ezt k�t karakterl�ncra (felhaszn�l�n�v �s szervern�v). Ahhoz, hogy integr�lhassuk a k�t ontol�gi�t, sz�ks�g�nk lesz annak deklar�l�s�ra, hogy a felhaszn�l�n�v, a '@' karakter �s a szervern�v egybetold�sa egyen�rt�k� a m�sik ontol�gi�ban l�v�, egyetlen karakterl�ncb�l �ll� e-mail c�mmel (ez l�nyeg�ben a "konkaten�ci�" m�velete).

Indoka: Az ontol�gi�k egy�ttm�k�d�se

O12. Egyes�t�s �s csoportos�t�s

A nyelvnek t�mogatnia kell az inform�ci�k csoportos�t�s�t, nagyon hasonl�an ahhoz, ahogy az SQL nyelv GROUP BY klauzul�ja teszi. Tov�bb� lehet�v� kell tennie minden egyes csoportn�l a sz�ml�l�st, az �sszeg k�pz�s�t �s az egy�b sz�m�t�si m�veletek elv�gz�s�t. Ez biztos�thatja az egy�ttm�k�d�st olyan ontol�gi�k k�z�tt is, amelyek k�l�nb�z� granul�lts�gi szinten �br�zolj�k az adatokat. (P�ld�ul �gy kapcsolatba lehetne hozni az egyik ontol�gi�ban �br�zolt K�lts�gvet�si F��szeget egy m�sik ontol�gia egyedi K�lts�gvet�si T�teleinek �sszeg�vel, vagy az Akalmazottak Sz�ma adatot az Alkalmazott oszt�ly egyedeinek �sszesz�mol�sa �tj�n nyert adattal.)

Indoka: Az ontol�gi�k egy�ttm�k�d�se

O13. Proced�ra mell�kletek

A nyelvnek t�mogatnia kell a procedur�lis v�grehajthat� k�dok haszn�lat�t a komplexebb krit�riumok ki�rt�kel�s�re. A proced�ra mell�kletek nagym�rt�kben n�velik a nyelv kifejez�k�pess�g�t, de nem j�l alkalmazkodnak a form�lis szemantik�hoz. A web ontol�gi�kn�l haszn�land� proced�ra mell�kletek mechanizmus�nak specifik�lnia kell, hogy mik�nt lehet megtal�lni �s v�grehajtani a proced�r�t. Egy lehets�ges jel�lt a proced�r�k nyelv�re a Java lehet, mely j�l �tvihet� egyik platformr�l a m�sikra a Weben.

Indoka: Az ontol�gi�k egy�ttm�k�d�se

O14. Egyed�l�ll� helyi nevek felt�telez�se

�ltal�ban a nyelv nem felt�telezi a helyi nevek egyedis�g�t, vagyis nem sz�ks�ges, hogy k�l�nb�z� egyedekre k�l�nb�z� neveken hivatkozzunk (l�sd: R11 k�vetelm�ny). Vannak azonban olyan alkalmaz�sok, ahol az egyedi nevek megk�vetel�se hasznos lehet. Ez�rt a felhaszn�l�nak rendelkeznie kell egy olyan lehet�s�ggel, hogy deklar�lhassa: egy adott n�vt�r minden egyes neve k�l�n egyedre hivatkozik.

Indoka: A k�vetkezetlens�gek felismer�se

O15. �sszetett adatt�pusok

A nyelvnek t�mogatnia kell az �sszetett/struktur�lt adatt�pusok defini�l�s�t �s haszn�lat�t. Az ilyen adatok kifejezhetnek, pl. d�tumokat, koordin�ta-p�rokat, c�meket stb.

Indokai: Kompatibilit�s m�s szabv�nyokkal; K�nny� haszn�lat

A hivatkoz�sok list�ja

[DWM]

Industrial Strength Ontology Management, Aseem Das, Wei Wu, and Deborah L. McGuinness. In Isabel Cruz, Stefan Decker, Jerome Euzenat, and Deborah L. McGuinness, editors. The Emerging Semantic Web. IOS Press, 2002. http://www.ksl.stanford.edu/people/dlm/papers/ontologyBuilderVerticalNet-abstract.html

[Hef]

Towards the Semantic Web: Knowledge Representation in a Dynamic, Distributed Environment, Jeff Heflin. Ph.D. Thesis, University of Maryland, College Park. 2001. http://www.cse.lehigh.edu/~heflin/pubs/#heflin-thesis

[RDF Fogalmak]

Az RDF Er�forr�s Le�r� Keretrendszer alapfogalmai �s absztrakt szintaxisa, W3C Aj�nl�s, 2004. febru�r 10. Szerkeszt�k: Graham Klyne �s Jeremy J. Carroll. A mindenkori legutols� (eredeti angol) v�ltozat: http://www.w3.org/TR/rdf-concepts/ .

[RDF Szintaxis]

Az RDF/XML Szintaxis Specifik�ci�ja (�tdolgozott kiad�s), W3C Aj�nl�s, 2004. febru�r 10. Szerkeszt�: Dave Beckett. A mindenkori legutols� (eredeti angol) v�ltozat: http://www.w3.org/TR/rdf-syntax-grammar/ .

[RDF Sz�k�szlet]

Az RDF Sz�k�szlet Le�r� Nyelv 1.0: RDF S�ma, W3C Aj�nl�s, 2004. febru�r 10. Szerkeszt�k: Dan Brickley and R. V. Guha. A mindenkori legutols� (eredeti angol) v�ltozat: http://www.w3.org/TR/rdf-schema/ .

[XML]

Extensible Markup Language (XML) 1.0 (Second Edition), Tim Bray, Jean Paoli, C. M. Sperberg-McQueen, Eve Maler, Editors, W3C Recommendation, 6 October 2000, http://www.w3.org/TR/2000/REC-xml-20001006. Latest version available at http://www.w3.org/TR/REC-xml .

[XML-SCHEMA2]

XML Schema Part 2: Datatypes, Paul V. Biron and Ashok Malhotra, Editors, W3C Recommendation, 2 May 2001. http://www.w3.org/TR/2001/REC-xmlschema-2-20010502/ . Latest version available at http://www.w3.org/TR/xmlschema-2/ .

A. f�ggel�k: V�ltoztat�si napl�

Az Aj�nl�stervezet �ta bevezetett v�ltoztat�sok ford�tott kronol�giai sorrendben:

• A Hivatkoz�sok List�ja szekci� �jraformatt�l�sa.

K�sz�netnyilv�n�t�s

Raphael Volz �s Jonathan Dale jelent�s szerz�i munk�t v�geztek ezen a dokumentumon, �s a jelenlegi szerkeszt� mellett az eredeti munkaanyag t�rsszerkeszt�i voltak. A c�lok �s k�vetelm�nyek meghat�roz�s�ra ir�nyul� kezdeti munk�kat Deborah McGuinness �s a szerkeszt� ir�ny�totta. N�h�ny k�vetelm�ny megfogalmaz�sa – mely az ontol�gia alap� rendszerek ter�let�n v�gzett t�bb, mint egy �vtizedes munk�n alapszik – k�zvetlen�l Dr. McGuinness-t�l sz�rmazik [DWM]. M�s k�vetelm�nyek azonos�t�sa a szerkeszt� Ph.D. disszert�ci�j�n alapszik, amelynek t�rgya egy Szemantikus Web protot�pus �p�t�se [Hef]. A v�llalati webport�l kezel�s szekci�t Michael Smith �rta.

Ez a dokumentum azoknak a sz�les k�r� eszmecser�knek �s egyeztet�seknek az eredm�nye, melyeket a Web Ontol�gia Munkacsoporton mint eg�szen bel�l folytattunk. A r�sztvev�k ebben a munkacsoportban: Yasser alSafadi, Jean-Fran�ois Baget, James Barnette, Sean Bechhofer, Jonathan Borden, Frederik Brysse, Stephen Buswell, Jeremy Carroll, Dan Connolly, Peter Crowther, Jonathan Dale, Jos De Roo, David De Roure, Mike Dean, Larry Eshelman, J�r�me Euzenat, Tim Finin, Nicholas Gibbins, Sandro Hawke, Patrick Hayes, Jeff Heflin, Ziv Hellman, James Hendler, Bernard Horan, Masahiro Hori, Ian Horrocks, Jane Hunter, Francesco Iannuzzelli, R�diger Klein, Natasha Kravtsova, Ora Lassila, Massimo Marchiori, Deborah McGuinness, Enrico Motta, Leo Obrst, Mehrdad Omidvari, Martin Pike, Marwan Sabbouh, Guus Schreiber, Noboru Shimizu, Michael Sintek, Michael K. Smith, John Stanton, Lynn Andrea Stein, Herman ter Horst, David Trastour, Frank van Harmelen, Bernard Vatant, Raphael Volz, Evan Wallace, Christopher Welty, Charles White, and John Yanosy.