Az OWL Web Ontol�gia
Nyelv – �ttekint�s
(Ez a ford�t�s a W3C Magyar Irod�j�nak megb�z�s�b�l,
az
Informatikai �s H�rk�zl�si Miniszt�rium
t�mogat�s�val k�sz�lt)
- Az eredeti dokumentum:
- OWL
Web Ontology Languaguage Overview
http://www.w3.org/TR/2004/REC-owl-features-20040210/
- A leford�tott dokumentum:
- http://www.w3c.hu/forditasok/OWL/REC-owl-features-20040210.html
- Magyar ford�t�s (Hungarian translation):
- Pataki, Ern� 2004 ([email protected])
- A ford�t�s st�tusa:
- K�zirat. Lez�rva: 2004.09.19.
Utolj�ra m�dos�tva: 2005.04.25.
- Ez a ford�t�s a W3C enged�ly�vel, a
ford�t�sokra el��rt formai szab�lyok szerint, lelkiismeretes
szakford�t�i munk�val k�sz�lt. Ennek ellen�re nem lehet kiz�rni, hogy
hib�k maradtak a ford�t�sban. Emellett a magyar ford�t�s nem is k�veti
felt�tlen�l az eredeti angol nyelv� dokumentumon v�grehajtott j�v�beli
v�ltoztat�sokat. Ez�rt a ford�t�s nem tekinthet� normat�v
W3C dokumentumnak. A dokumentum normat�v, mindenkori leg�jabb,
hivatalos, angol nyelv� v�ltozat�t l�sd a W3C megfelel� weblapj�n: http://www.w3.org/TR/owl-features/
.
- Megjegyz�sek a ford�t�shoz:
- 1.) A ford�t�ssal kapcsolatos olvas�i �szrev�teleket a ford�t� e-mail
c�m�re k�rj�k.
2.) A ford�t� a saj�t megjegyz�seit felt�n�en elk�l�n�ti a dokumentum
sz�veg�ben.
3.) A ford�t�ssal kapcsolatos tov�bbi inform�ci�kat, valamint a
terminol�giai k�rd�sek diszkusszi�j�t l�sd a K�sz�netnyilv�n�t�s �s megjegyz�sek a
magyar ford�t�shoz c. mell�kletben.
4.) A W3C Magyar Irod�ja a lehet�s�gek szerint leford�ttatja az OWL-ra
�s az RDF-re vonatkoz� W3C aj�nl�sok legt�bb dokumentum�t. Ha teh�t egy
leford�tott dokumentumb�l olyan OWL/RDF dokumentumra t�rt�nik
hipertext-hivatkoz�s, mely magyar v�ltozatban is rendelkez�sre �ll, a
megfelel� link �ltal�ban a magyar v�ltozatra mutat. A kiv�telt azok a
hivatkoz�sok k�pezik, amelyeknek a W3C sz�nd�kai szerint mindenk�ppen
az eredeti dokumentumra kell mutatniuk.
Az OWL Web Ontol�gia Nyelv – �ttekint�s
W3C Aj�nl�s, 2004. febru�r
10.
- Jelen verzi� (angol eredeti):
- http://www.w3.org/TR/2004/REC-owl-features-20040210/
- Legutols� verzi� (angol eredeti):
- http://www.w3.org/TR/owl-features/
- El�z� verzi� (angol eredeti):
- http://www.w3.org/TR/2003/PR-owl-features-20031215/
- Szerkeszt�k:
- Deborah L. McGuinness (Knowledge Systems Laboratory, Stanford
University)
- Frank van Harmelen (Vrije Universiteit, Amsterdam)
[email protected]
K�rj�k, k�vesse figyelemmel a dokumentum eredeti angol nyelv� v�ltozat�ra
vonatkoz� hibajegyz�ket,
mert ez normat�v korrekci�kat is tartalmazhat.
A dokumentumr�l tov�bbi ford�t�sok
is rendelkez�sre �llnak.
Copyright
© 2004 W3C®
(MIT, ERCIM,
Keio), Minden jog fenntartva.
Alkalmazand�k a W3C felel�ss�gi,
v�djegyoltalmi,
dokumentumhaszn�lati
�s szoftverlicenc
el��r�sai.
Az OWL Web Ontol�gia Nyelvet olyan alkalmaz�sok sz�m�ra fejlesztett�k ki,
amelyek c�lja m�r nem az inform�ci� ember sz�m�ra t�rt�n� puszta bemutat�sa,
hanem az inform�ci� tartalm�nak g�pi feldolgoz�sa. Az OWL nyelv nagyobb
m�rt�kben seg�ti a webtartalom g�pi �rtelmez�s�t, mint az XML, az RDF �s az
RDF S�ma (RDF-S), mert b�v�tett sz�k�szletet, illetve form�lis szemantik�t
k�n�l. Az OWL h�rom alnyelvb�l �ll: OWL Lite, OWL DL �s OWL Full, amelyek
kifejez� ereje ebben a sorrendben n�vekszik.
Ez a dokumentum azok sz�m�ra k�sz�lt, akik egy els� benyom�st k�v�nnak
szerezni az OWL k�pess�geir�l. Ez egy bevezet�s az OWL nyelvbe, mely k�tetlen
st�lusban ismerteti az OWL mindh�rom alnyelv�nek jellegzetess�geit. Az anyag
meg�rt�s�t seg�theti n�mi RDF S�ma-ismeret, de
ez nem felt�tlen�l sz�ks�ges. E bevezet� dokumentum elolvas�sa ut�n az
�rdekl�d�k az OWL �tmutat� c�m�
anyaggal m�ly�thetik tov�bb ismereteiket, mely m�r r�szletes le�r�sok �s
terjedelmes p�ld�k seg�ts�g�vel mutatja be az OWL lehet�s�geit. Az OWL
normat�v, form�lis difin�ci�j�t pedig az OWL Szemantika �s absztrakt
szintaxis c�m� dokumentum tartalmazza.
A dokumentum st�tusa
Ezt a dokumentumot a W3C Tagjai �s m�s �rdekelt r�sztvev�k ellen�rizt�k,
�s az Igazgat� W3C
Aj�nl�sk�nt hiteles�tette. Az Aj�nl�s elk�sz�t�s�vel a W3C c�lja �s
szerepe az, hogy r�ir�ny�tsa a figyelmet a specifik�ci�ra, �s el�seg�tse
annak sz�les k�r� alkalmaz�s�t. Ez megn�veli a Web haszn�lhat�s�g�t, �s
jav�tja az egy�ttm�k�d�st a Weben.
Az OWL konstrukci�j�nak a dokumentumok kor�bbi verzi�j�ban le�rt
v�ltozat�t jelent�sen �tdolgozt�k, s ez a konstrukci� kiel�g�ti a
Munkacsoport technikai
k�vetelm�nyeit. A Munkacsoport megvizsg�lta az �sszes
be�rkezett �szrev�telt, �s elv�gezte a sz�ks�ges jav�t�sokat. Az Aj�nl�stervezet
�ta a jelen Aj�nl�s megsz�let�s�ig a dokumentumon v�grehajtott m�dos�t�sokat
a V�ltoztat�si napl� r�szletezi.
- Bevezet�s
- A javasolt olvas�si sorrend
- Mi�rt van sz�ks�g az OWL-ra?
- Az OWL h�rom alnyelve
- A dokumentum szerkezete
- A nyelv szinopszisa
- Az OWL Lite szinopszisa
- Az OWL DL �s az OWL Full szinopszisa
- Az OWL Lite nyelv le�r�sa
- OWL Lite RDF S�ma-elemek
- OWL Lite egyenl�s�g �s k�l�nb�z�s�g
- OWL Lite tulajdons�gjellemz�k
- OWL Lite tulajdons�gkorl�toz�sok
- OWL Lite korl�tozott kardinalit�s
- OWL Lite oszt�lyok metszete
- OWL adatt�pusok
- OWL Lite header-inform�ci�k
- OWL Lite annotaci�tulajdons�gok
- OWL Lite verzi�kezel�s
- Az OWL DL �s az OWL Full inkrement�lis
nyelvle�r�sa
- �sszefoglal�s
- A hivatkoz�sok
list�ja
- K�sz�netnyilv�n�t�s
- V�ltoztat�si napl�
1. Bevezet�s.
Ez a dokumentum az OWL Web Ontol�gia Nyelvet �rja le. Ezt a nyelvet olyan
alkalmaz�sok c�ljaira dolgozt�k ki, amelyeknek az a feladatuk, hogy a
dokumentumokban t�rolt inform�ci�t feldolgozz�k ahelyett, hogy azt egyszer�en
csak bemutatn�k az ember sz�m�ra. Az OWL lehet�v� teszi, hogy explicit m�don
�br�zoljuk egy meghat�rozott sz�k�szlet kifejez�seinek jelent�s�t, valamint
ezek �sszef�gg�seit. A fogalmak �s a k�zt�k l�v� kapcsolatok ilyen
�br�zol�s�t h�vjuk ontol�gi�nak. Az OWL szemantikai kifejez�k�pess�ge j�val
nagyobb, mint az XML, RDF �s RDF-S nyelvek�, ez�rt fel�lm�lja ezek
lehetõs�geit a g�ppel �rtelmezhet� webtartalom �br�zol�s�ban. Az OWL
tulajdonk�ppen a DAML+OIL web ontol�gia nyelv
tov�bbfejlesztett v�ltozata, mely m�r mag�ba �p�ti a DAML+OIL tervez�s�ben �s
alkalmaz�s�ban szerzett tapasztalatokat is.
1.1 A javasolt olvas�si sorrend
Az OWL nyelvet t�bb dokumentum �rja le, amelyek k�l�nb�z� c�lokra
k�sz�ltek, �s m�s-m�s olvas�k�z�ns�g ig�nyeit el�g�tik ki. Ezek al�bbi
felsorol�sa �s bemutat�sa seg�theti az olvas�t a t�j�koz�d�sban:
- Az OWL �ttekint�s az OWL r�vid bemutat�s�ra k�sz�lt, mely sz�mba veszi,
�s r�viden ismerteti a nyelv lehet�s�geit;
- Az OWL �tmutat� az OWL nyelv
haszn�lat�t demonstr�lja terjedelmes p�ld�k seg�ts�g�vel. Ez tartalmaz
egy glossz�riumot
is a dokumentumokban haszn�lt speci�lis szakkifejez�sekr�l;
- Az OWL Referencia az OWL
modell-alkot� elemeinek egy t�m�r �s szisztematikus (de m�g mindig
inform�lis) le�r�s�t adja;
- Az OWL Szemantika �s
absztrakt szintaxis dokumentum a nyelv legteljesebb, form�lisan
kifejtett, normat�v defin�ci�j�t tartalmazza;
- Az OWL Web Ontol�gia Nyelv
tesztsorozata egy sor teszt-szcen�ri�t defini�l az OWL nyelvet
implement�l�k r�sz�re;
- Az OWL Alkalmaz�si esetek �s
k�vetelm�nyek c�m� dokumentum az OWL alkalmaz�si ter�leteit mutatja
be, valamint �sszefoglalja az OWL-lal szemben t�masztott
k�vetelm�nyeket.
Az els� n�gy dokumentum javasolt olvas�si sorrendje megegyezik a
felsorol�suk sorrendj�vel, mert ez a technikai tartalom egyre m�lyebb �s
konkr�tabb kifejt�s�t jelzi. A k�t utols� dokumentum pedig kieg�sz�ti a nyelv
dokument�ci�j�t.
A ford�t�
megjegyz�se:
Azok az olvas�k, akik csak most kezdenek ismerkedni a Web ontol�gi�kkal,
�s �gy nem rendelkeznek RDF vagy DAML+OIL el�ismeretekkel, val�sz�n�leg
sz�vesebben olvasn�k "nulladik" bevezet�sk�nt az OWL Alkalmaz�si esetek �s
k�vetelm�nyek le�r�s�t, miel�tt az OWL �ttekint�s olvas�s�ra r�t�rn�nek.
Az el�bbi dokumentum ugyanis bevezeti az olvas�t az ontol�gi�k vil�g�ba, �s
�ltal�nosan ismerteti az OWL nyelv c�ljait, alapelveit, elv�rt
k�pess�geit �s tipikus alkalmaz�sait. Az OWL �ttekint�s dokumentum ink�bb
azok sz�m�ra lehet a legjobb bevezet� anyag, akik m�r ismernek valamilyen
ontol�giafejleszt� nyelvet, �s gyorsan szeretn�k �ttekinteni az OWL �ltal
k�n�lt (t�bblet)lehet�s�geket.
1.2 Mi�rt van sz�ks�g az OWL-ra?
A Szemantikus Web v�zi�ja egy olyan j�v�beli Web, amelyen az
inform�ci�knak explicit jelent�st adunk, megk�nny�tve ez�ltal a g�peink
sz�m�ra a Weben t�rolt inform�ci�k automatikus feldolgoz�s�t �s integr�l�s�t.
A Szemantikus Web az XML egy�ni tegeket defini�l� lehet�s�geire, valamint az
RDF flexibilis adat�br�zol� k�pess�geire �p�t. Az RDF feletti els� szint, ami
sz�ks�ges a Szemantikus Webhez, egy ontol�gia nyelv, amellyel form�lisan le
tudjuk �rni a webdokumentumokban haszn�lt terminol�gia jelent�s�t. Ha
elv�rjuk a g�peinkt�l, hogy k�pesek legyenek hasznos k�vetkeztet�seket
levonni e dokumentumok tartalm�b�l, akkor a le�r� nyelv szemantik�j�nak meg
kell haladnia az RDF S�ma alapvet� szemantik�j�t. Az OWL Alkalmaz�si esetek �s
k�vetelm�nyek c�m� dokumentum tov�bbi r�szleteket k�z�l az ontol�gi�kr�l. Ez hat alkalmaz�si
eset elemz�s�n kereszt�l indokolja egy Web-ontol�gia nyelv
sz�ks�gess�g�t, majd r�szletezi az OWL �ltal�nos tervez�si
c�ljait, a nyelvvel szemben t�masztott k�vetelm�nyeket,
valamint azokat a speci�lis c�lokat,
amelyeket csak bizonyos alkalmaz�sok ig�nyei miatt kell megval�s�tani.
Az OWL nyelvet �gy tervezt�k meg, hogy bet�ltse egy ilyen Web-ontol�gia
nyelv szerep�t. Az OWL r�sze annak az egyre vastagod� W3C aj�nl�sk�tegnek,
amelyik a Szemantikus Webhez kapcsol�dik:
Az XML egy k�ls�leges
szintaxissal l�tja el a struktur�lt dokumentumokat, de nem vezet be
semmif�le szemantikai korl�toz�st az ilyen dokumentumok tartalm�ra
vonatkoz�an.
Az XML S�ma olyan nyelv,
mely korl�tozza az XML dokumentumok strukt�r�j�t, �s adatt�pusokkal is
kiterjeszti az XML-t.
Az RDF egy
adatmodell, mely objektumok ("forr�sok", angolul: resource-ok)
�s a k�zt�k l�v� kapcsolatok le�r�s�ra szolg�l. Ez egyszer� szemantik�val
l�tja el az adatmodellt, �s ezek az adatmodellek XML szintaxissal
�br�zolhat�k.
Az OWL gazdagabb sz�k�szletet ny�jt a tulajdons�gok (properties) �s
oszt�lyok (classes) le�r�s�hoz, t�bbek k�z�tt: viszonyok le�r�sa
oszt�lyok k�z�tt (pl. k�l�n�ll� halmazokhoz tartoz�s), kardinalit�s (pl.
"kiz�r�lag egy"), egyenl�s�g, a tulajdons�gok gazdagabb tipiz�l�sa,
tulajdons�gok jellemz�i (pl. szimmetria), �s felsorol�s oszt�lyok
(enumerated classes).
1.3 Az OWL h�rom alnyelve
Az OWL h�rom, rendre n�vekv� kifejez� erej� alnyelvb�l �ll, amelyeket
specifikus fejleszt�i �s felhaszn�l�i k�z�ss�gek c�ljaira terveztek.
Az OWL Lite
olyan felhaszn�l�k t�mogat�s�ra k�sz�lt, akik els�sorban oszt�lyoz�si
hierarchi�kat �s egyszer� korl�toz�sokat alkalmaznak. �gy p�ld�ul
t�mogatja a "kardinalit�s" korl�toz�s�t, de a kardinalit�s �rt�kek�nt
csak a 0 �s 1 �rt�ket engedi meg. Az OWL Lite eszk�zt�mogat�sa �gy
egyszer�bb lehet, mint a nagyobb kifejez� erej� rokonai�, �s r�videbb
migr�ci�s utat biztos�that a tezauruszok �s m�s taxon�mi�k sz�m�ra. Az
OWL Lite form�lis komplexit�sa is kisebb, mint az al�bb jellemzett OWL
DL-�. A tov�bbi r�szleteket l�sd az OWL Referencia dokumentum OWL
Lite fejezet�ben.
Az OWL DL azokat a
felhaszn�l�kat t�mogatja, akik a maxim�lis kifejez�k�pess�get ig�nylik,
m�gpedig �gy, hogy a teljes sz�m�that�s�g �s az eld�nthet�s�g is megmarad
(vagyis, hogy minden konkl�zi� garant�ltan kisz�m�that�, �s minden
sz�m�t�s v�ges id�n bel�l be is fejez�dik). Az OWL DL tartalmazza az
�sszes OWL nyelvi konstrukci�t, de ezek csak bizonyos korl�toz�sokkal
haszn�lhat�k (p�ld�ul egy oszt�ly t�bb oszt�lynak is aloszt�lya lehet,
egy oszt�ly azonban nem lehet egyede egy m�sik oszt�lynak). Az
OWL DL neve a Description
Logics (le�r� logika) kifejez�sre utal, mely az OWL form�lis
megalapoz�s�nak logikai k�rd�seit t�rgyal� kutat�si ter�let neve.
Az OWL Full
alnyelvet olyan felhaszn�l�knak sz�nt�k, akik a maxim�lis kifejez� er�t
�s az RDF szintaktikai szabads�g�t ig�nylik, de ennek fej�ben lemondanak
a kisz�m�that�s�gi garanci�kr�l. P�ld�ul az OWL Full-ban egy oszt�ly
egyidej�leg kezelhet� egyedek gy�jtem�nyek�nt �s m�s oszt�lyok egyedek�nt
is. Az OWL Full lehet�v� teszi egy ontol�gi�nak, hogy kiterjessze az
el�re defini�lt (RDF vagy OWL) sz�k�szlet jelent�startom�ny�t.
Val�sz�n�tlen azonban, hogy b�rmilyen k�vetkeztet� szoftver k�pes
t�mogatni az OWL Full minden adat�br�zol�si konstrukci�j�nak logikai
feldolgoz�s�t.
E h�rom alnyelv mindegyike az egyszer�bb el�dj�nek kiterjeszt�se abban a
tekintetben, hogy mit lehet vele leg�lisan kifejezni, �s abban a tekintetben
is, hogy a vel�k �br�zolt ontol�gi�b�l mit lehet �rv�nyesen kik�vetkeztetni.
E nyelvekre vonatkoz�an az al�bbi kijelent�sek �rv�nyesek (a ford�tottjuk
azonban nem):
- Minden leg�lis OWL Lite ontol�gia egyben leg�lis OWL DL ontol�gia
is.
- Minden leg�lis OWL DL ontol�gia egyben leg�lis OWL Full ontol�gia
is.
- Minden �rv�nyes OWL Lite k�vetkeztet�s egyben �rv�nyes OWL DL
k�vetkeztet�s is.
- Minden �rv�nyes OWL DL k�vetkeztet�s egyben �rv�nyes OWL Full
k�vetkeztet�s is.
Azok az ontol�giafejleszt�k, akik haszn�lni akarj�k az OWL nyelvet, j� ha
megfontolj�k, melyik alnyelv a legalkalmasabb a c�ljaikra. Az OWL Lite �s az
OWL DL k�z�tti v�laszt�s att�l f�gg, hogy a felhaszn�l�nak milyen m�rt�kben
van sz�ks�ge az OWL DL nagyobb kifejez� erej� nyelvi konstrukci�ira. Az OWL
DL �s az OWL Full k�z�tti d�nt�s krit�riuma pedig az, hogy a felhaszn�l�
milyen m�rt�kben ig�nyli az RDF S�ma meta-modellez� eszk�zeit (p�ld�ul
oszt�lyok oszt�ly�nak defini�l�sa, vagy tulajdons�gok kapcsol�sa
oszt�lyokhoz). Amikor OWL Full-t haszn�lunk, a k�vetkeztet�s
szoftvert�mogat�sa az OWL DL eset�hez k�pest kev�sb� val�sz�n�, mivel
komplett OWL Full implement�ci�k jelenleg m�g nem ismeretesek.
Az OWL Full teh�t az RDF kiterjeszt�s�nek tekinthet�, m�g az OWL Lite �s
DL ink�bb az RDF egy korl�tozott n�zet�nek a
kiterjeszt�sek�nt foghat�k fel. Minden OWL (Lite, DL, Full) dokumentum egyben
RDF dokumentum is, �s minden RDF dokumentum egyben OWL Full dokumentum is,
ugyanakkor nem minden RDF dokumentum tekinthet� leg�lis OWL Lite vagy OWL DL
dokumentumnak. Ez�rt bizonyos �vatoss�gra van sz�ks�g, amikor a felhaszn�l�
egy RDF dokumentumot k�v�n OWL k�rnyezetbe �tvinni. Amikor az OWL DL vagy az
OWL Lite kifejez�k�pess�g�t megfelel�nek tal�ljuk, �gyeln�nk kell arra is,
hogy az eredeti RDF dokumentum megfeleljen azoknak a korl�toz�soknak,
amelyeket az OWL Lite �s az OWL DL t�maszt a dokumentummal szemben. Egyebek
k�z�tt explicit m�don biztos�tanunk kell, hogy minden URI, amely egy oszt�ly
nevek�nt szerepel, owl:Class t�pus� legyen (�s ugyanez �ll a
tulajdons�gokra is), tov�bb� garant�lnunk kell, hogy minden egyed legal�bb
egy OWL oszt�lyhoz tartozik (minimum az owl:Thing oszt�lyhoz), �s
m�g azt is biztos�tanunk kell, hogy az oszt�lyokhoz, a tulajdons�gokhoz �s az
egyedekhez tartoz� URI-k diszjunkt halmazokat alkossanak. Az OWL DL-re �s az
OWL Lite-ra vonatkoz� ilyen, �s egy�b korl�toz�sok r�szleteit az OWL Referencia dokumentum E.
f�ggel�ke tartalmazza.
1.4 A dokumentum szerkezete
Ez az anyag el�sz�r az OWL Lite jellemz�it t�rgyalja, majd pedig az OWL
DL-ben �s az OWL Full-ban rendelkez�sre �ll� tov�bbi lehet�s�geket ismerteti.
(Ez ut�bbi kett� l�nyeg�ben ugyanazokat a t�bbletlehet�s�geket ny�jtja, de
ezek kombin�l�sa tekintetben az OWL Full j�val enged�kenyebb.)
2. A nyelv szinopszisa
Ez a szekci� az OWL Lite, az OWL DL �s az OWL Full nyelvi lehet�s�geinek
v�zlat�t �s gyorsindex�t tartalmazza. Az ebben a dokumentumban d�lt bet�vel
szedett kifejez�sek mind OWL kifejez�sek. Az rdf: �s rdfs: prefixek arra
utalnak, hogy az ut�nuk k�vetkez� kifejez�sek m�r az RDF-ben, illetve az RDF
S�m�ban is szerepelnek. A t�bbi kifejez�st az OWL vezette be. �gy teh�t az
rdfs:subPropertyOf pl. azt jelzi, hogy a subPropertyOf kifejez�s m�r
szerepel az RDF-S sz�k�szletben (azaz gyakorlatilag az rdfs n�vt�r r�sze).
Hasonl�k�ppen, az "Oszt�ly" fogalomnak owl:Class form�ban t�rt�n�
felt�ntet�se azt jelenti, hogy ezt a kifejez�st az OWL a maga sz�m�ra
pontos�totta.
2.1 Az OWL Lite szinopszisa
Az al�bbi lista az OWL Lite nyelvi konstrukci�it foglalja �ssze.
RDF S�ma-elemek:
|
Egyenl�s�g/K�l�nb�z�s�g:
|
Tulajdons�gjellemz�k:
|
Tulajdons�g- korl�toz�sok:
|
Korl�tozott kardinalit�s:
|
Header-inform�ci�k:
|
Oszt�lyok metszete:
|
Verzi�kezel�s:
|
Annot�ci�tulajdons�gok:
|
Adatt�pusok:
|
2.2 Az OWL DL �s az OWL Full szinopszisa
Az al�bbi lista az OWL DL �s az OWL Full azon nyelvi konstrukci�it sorolja
fel, amelyek az OWL Lite-hoz k�pest �jak, vagy kiterjesztett jelent�s�ek.
Oszt�lyaxi�m�k:
|
Oszt�lykifejez�sek Boole-algebrai
kombin�ci�i:
|
Tetsz�leges kardinalit�s:
|
�rt�kad�s:
|
3. Az OWL Lite nyelv le�r�sa
Ez a szekci� az OWL Lite nyelvi lehet�s�geinek k�tetlen le�r�s�t
tartalmazza. Itt nem t�rgyaljuk a nyelvi elemek specifikus szintaxis�t (a
defin�ci�kat l�sd az OWL Referencia
anyagban). Minden nyelvi elem le�r�sa tartalmaz egy-egy hiperlinket az OWL �tmutat� megfelel� szakasz�ra,
ahol tov�bbi p�ld�k �s alkalmaz�si tan�csok is tal�lhat�k.
A ford�t� megjegyz�se:
Az al�bbi le�r�sokban egyes ford�tott sz�rend�, angol nyelv� OWL
�ll�tm�nyokat csak �gy lehet – az OWL nyelv szintaxis�t is figyelembe
v�ve – �rtelmesen magyarra ford�tani, hogy a magyar sz�vegben
valamilyen jellel el�reutalunk az �ll�tm�nyhoz tartoz� t�rgyra. Erre a c�lra
itt a tilde (~) karaktert haszn�ljuk (ez puszt�n csak ford�t�si seg�dlet, nem
leg�lis OWL szintaxis-elem!). Ha ennek a hely�re k�pzelj�k az �ll�tm�nyt
k�vet� t�rgyat, akkor a kijelent�s (triplet) OWL �rtelemben helyes lesz, �s
magyarul is viszonylag j�l olvashat�. P�ld�ul: az "X isSubclassOf
Y" OWL/RDF kifejez�st �gy ford�tjuk: "X aloszt�lya ~nak
Y", �s �gy olvassuk: X aloszt�lya az Y-nak . (L�sd
a tilde haszn�lat�nak r�szletes
diszkusszi�j�t egy m�sik dokumentum ford�t�i megjegyz�sben)
Az OWL Lite az OWL nyelvnek csup�n n�h�ny lehet�s�g�t alkalmazza, �s t�bb
megk�t�st tartalmaz ezek haszn�lat�ra is, mint az OWL DL vagy az OWL Full.
P�ld�ul az OWL Lite oszt�lyai csak n�vvel rendelkez� (r�viden: neves�tett)
f�oszt�lyk�nt (named superclasses) defini�lhat�k, vagyis egy f�oszt�ly nem
lehet tetsz�leges kifejez�s. Emellett az oszt�lykorl�toz�soknak is csak
bizonyos t�pusai haszn�lhat�k. Egyen�rt�k�s�gi, valamint aloszt�lyi rel�ci�k
szint�n csak neves�tett oszt�lyok k�z�tt megengedettek, tetsz�leges
oszt�lykifejez�sek k�z�tt teh�t nem. Hasonl�k�ppen, az OWL Lite-ban a
korl�toz�sok is csak neves�tett oszt�lyokat haszn�lhatnak. Az OWL Lite a
kardinalit�s fogalm�t is sz�k�ti: a kardinalit�s �rt�ke itt kifejezetten csak
0 vagy 1 lehet.
3.1 OWL Lite RDF S�ma-elemek
Az RDF S�m�val kapcsolatos OWL Lite komponensek a k�vetkez�k:
- Class (Oszt�ly):
az egyedek olyan csoportj�t defini�lja, amelyek egy�v� tartoznak azon az
alapon, hogy egyes tulajdons�gaik k�z�sek. P�ld�ul Deborah �s Frank a
Szem�ly oszt�lynak a tagjai. Az oszt�lyok egy specializ�ci�s hierarchi�ba
szervezhet�k a subClassOf haszn�lat�val.
L�tezik egy be�p�tett, leg�ltal�nosabb oszt�ly, amelynek a neve Thing
(valami), mely minden egyednek oszt�lya, �s minden oszt�lynak f�oszt�lya.
Ezzel szemben a Nothing
(semmi) a legspecifikusabb be�p�tett oszt�ly, amelynek egy�ltal�n
nincsenek egyedei, �s az �sszes OWL oszt�lynak aloszt�lya.
- rdfs:subClassOf
(Aloszt�lya ~nak): Oszt�lyhierarchi�kat alkothatunk oly m�don, hogy egy
vagy t�bb �ll�t�ssal kifejezz�k, hogy valamely oszt�ly aloszt�lya egy
m�siknak. P�ld�ul a Szem�ly oszt�lyr�l kijelenthetj�k, hogy az Eml�s
oszt�ly aloszt�lya. Ebb�l a k�vetkeztet�g�p levezetheti, hogy ha egy
egyed Szem�ly, akkor Eml�s is.
- rdf:Property
(Tulajdons�g): Tulajdons�gok seg�ts�g�vel fejezz�k ki a viszonyokat az
egyedek k�z�tt, valamint az egyedek �s adat�rt�kek k�z�tt. Tulajdons�got
�r le p�ld�ul a "gyermeke", a "rokona", a
"testv�re", vagy az "�letkora"
kifejez�s. Az els� h�rom �sszekapcsolhatja p�ld�ul a Szem�ly oszt�ly k�t
egyed�t, ez�rt ezek a tulajdons�gok az ObjectProperty
(objektumtulajdons�g) oszt�lynak az egyedei. Az utols�, az "�letkora"
tulajdons�g a Szem�ly oszt�ly valamelyik egyed�t az Eg�sz sz�m adatt�pus
valamelyik egyed�hez kapcsolja, �s ennek megfelel�en ez a tulajdons�g a
DatatypeProperty
(adatt�pus-tulajdons�g) oszt�ly egyik egyede. Mind az owl:ObjectProperty,
mind az owl:DatatypeProperty az rdf:Property RDF
oszt�lyaloszt�lyai.
- rdfs:subPropertyOf
(~Altulajdons�ga): Tulajdons�g-hierarchi�kat szervezhet�nk, ha egy vagy
t�bb �ll�t�ssal kifejezz�k, hogy valamely tulajdons�g m�s tulajdons�gok
altulajdons�ga. P�ld�ul deklar�lhat�, hogy a "testv�re" tulajdons�g a
"rokona" tulajdons�g egyik altulajdons�ga. Ebb�l a k�vetkeztet�g�p
levezetheti, hogy ha egy egyed "testv�r" viszonyban van egy m�sik
egyeddel, akkor ezek "rokonai" is egym�snak.
- rdfs:domain
(�rv�nyess�gi k�re): Egy tulajdons�g �rv�nyess�gi k�re meghat�rozza azon
egyedek k�r�t, amelyekre az adott tulajdons�g alkalmazhat�. Ha egy
egyedet egy tulajdons�ggal egy m�sik egyedhez kapcsolunk, �s e
tulajdons�g �rv�nyess�gi k�re egy bizonyos oszt�ly, akkor egy ilyen
tulajdons�ggal rendelkez� egyed felt�tlen�l ehhez az oszt�lyhoz tartozik.
P�ld�ul: a "gyermeke" tulajdons�gr�l kijelenthetj�k, hogy ennek
�rv�nyess�gi k�re az Eml�s oszt�ly. Ebb�l a k�vetkeztet�g�p kisz�m�thatja
pl., hogy ha Frank "gyermeke" Anna, akkor Frank felt�tlen�l Eml�s.
Jegyezz�k meg, hogy az rdfs:domain-t glob�lis korl�toz�snak
nevezz�k, mert ez minden esetben �rv�nyes a tulajdons�gra (teh�t nemcsak
akkor, ha azt egy adott oszt�llyal kapcsolatban haszn�ljuk). A k�vetkez�
diszkusszi� tov�bbi inform�ci�kat k�z�l a tulajdons�gok
korl�toz�s�r�l.
- rdfs:range
(�rt�ktartom�nya): Egy tulajdons�g �rt�ktartom�nya meghat�rozza azon
egyedek k�r�t, amelyek a tulajdons�g �rt�kei lehetnek. Ha egy egyedet egy
tulajdons�ggal egy m�sik egyedhez kapcsolunk, �s e tulajdons�g
�rt�ktartom�nya egy bizonyos oszt�ly, akkor ez a m�sik egyed felt�tlen�l
ehhez az oszt�lyhoz tartozik. P�ld�ul a "gyermeke" tulajdons�gr�l
kijelenthetj�k, hogy �rt�ktartom�nya az Eml�s�k oszt�lya. Ebb�l a
k�vetkeztet�g�p meg�llap�thatja, hogy ha Louise "gyermeke" Deborah, akkor
Deborah egy Eml�s. Az �rt�ktartom�ny ugyan�gy glob�lis korl�toz�s, mint
az �rv�nyess�gi k�r. A lok�lis korl�toz�sok t�rgyal�s�t l�sd al�bb, pl.
az AllValuesFrom (Minden �rt�ke)
c�mk�n�l.
- Individual (Egyed): Az Egyed fogalom
az oszt�lyok egyes p�ld�nyait, el�fordul�sait, jelenti. Az egyedek
k�z�tti viszonyok le�r�s�ra pedig a Tulajdons�g nyelvi elemet haszn�ljuk.
�gy p�ld�ul a Deborah nev� egy�nt a Szem�ly oszt�ly egyedek�nt
defini�lhatjuk, �s a "munkahelye" tulajdons�g seg�ts�g�vel kapcsolatba
hozhatjuk egy m�sik oszt�ly m�sik egyed�vel, t�rt�netesen a
StanfordUniversity-vel, minthogy Deborah ott dolgozik.
3.2 OWL Lite egyenl�s�g �s k�l�nb�z�s�g
Az al�bbi OWL Lite elemek az Egyenl�s�g �s a K�l�nb�z�s�g fogalomk�r�hez
kapcsol�dnak:
- equivalentClass (Egyen�rt�k�
oszt�lya): Ezzel a kifejez�ssel k�t oszt�lyt egyen�rt�k�nek
deklar�lhatunk. Egyen�rt�k� oszt�lyoknak azonosak az egyedei. Az
"egyen�rt�k�s�g" fogalom seg�ts�g�vel szinonim oszt�lyokat hozhatunk
l�tre. P�ld�ul kijelenthetj�k vele, hogy a G�pkocsi �s az Aut�
egyen�rt�k� oszt�lyok. Ebb�l a k�vetkeztet�g�p levezetheti, hogy ha
valamely egyed a G�pkocsi oszt�lyhoz tartozik, akkor az Aut� oszt�lynak
is egyede, �s megford�tva.
- equivalentProperty
(Egyen�rt�k� tulajdons�ga): Ezzel a kifejez�ssel k�t tulajdons�got
egyen�rt�k�nek deklar�lhatunk. Az ilyen tulajdons�gok egy adott egyedet
m�s egyedek azonos halmaz�hoz kapcsolnak. Az egyen�rt�k�s�get teh�t
szinonim tulajdons�gok l�trehoz�s�hoz haszn�lhatjuk. Az
equivalentProperty kifejez�ssel p�ld�ul a "f�n�ke" tulajdons�got
a "vezet�je" tulajdons�ggal egyen�rt�k�nek deklar�lhatjuk. �gy a
k�vetkeztet�g�p meg�llap�thatja pl., hogy az a kijelent�s, hogy X
"f�n�ke" Y, egyen�rt�k� az X "munkahelyiVezet�je" Y kijelent�ssel. A g�p
ebb�l azt is kik�vetkeztetheti, hogy a "f�n�ke" �s a "munkahelyiVezet�je"
tulajdons�g k�lcs�n�sen altulajdons�gai egym�snak.
- sameAs (Azonos
~val): Ezzel a kifejez�ssel k�t egyedet azonosnak min�s�thet�nk. Ily
m�don t�bb nevet deklar�lhatunk, amelyek mind ugyanarra az egyedre
vonatkoznak. P�ld�ul a Deborah egyedr�l kijelenthetj�k, hogy azonos a
DeborahMcGuinness egyeddel.
- differentFrom
(K�l�nb�z� ~t�l): Ezzel a konstrukci�val valamely egyedr�l kijelenthet�,
hogy k�l�nb�zik m�s egyedekt�l. P�ld�ul a Frank egyedet k�l�nb�z�nek
deklar�lhatjuk a Deborah �s Jim egyedt�l. �gy teh�t, ha Frank �s Deborah
egyedek mindketten egy olyan tulajdons�g �rt�kei, amelyr�l azt �ll�tjuk,
hogy funkcion�lis (azaz, a tulajdons�gnak legfeljebb egy �rt�ke lehet),
akkor ellentmond�sba �tk�z�nk. Annak explicit kijelent�se, hogy bizonyos
egyedek k�l�nb�z�ek, olyankor lehet fontos, amikor olyan nyelveket
haszn�lunk, mint az OWL (�s az RDF), amelyek nem felt�telezik, hogy az
egyedeknek egy, �s csak egy nev�k van. Tov�bbi inform�ci� megad�sa n�lk�l
a k�vetkeztet�g�p nem tudn� p�ld�ul meg�llap�tani, hogy a Frank �s a
Deborah n�v m�s-m�s egyedre vonatkozik.
- AllDifferent
(Mind k�l�nb�z�ek): Egyetlen ilyen kifejez�ssel egyszerre t�bb egyedr�l
(p�ld�ul a Frank, Deborah �s Jim egyedekr�l) azt �ll�thatjuk, hogy
mindegyik�k k�l�nb�zik az �sszes t�bbit�l. Ebben a p�ld�ban a fenti
differentFrom kifejez�st�l elt�r�en, az AllDifferent
kifejez�ssel m�r azt is kijelentj�k, hogy Jim �s Deborah is k�l�nb�znek
egym�st�l (teh�t nem csup�n azt, hogy Frank k�l�nb�zik Deboraht�l, �s
Frank K�l�nb�zik Jimt�l). Az AllDifferent konstrukci� k�l�n�sen
hasznos, amikor egym�st�l k�l�nb�z� objektumokat tartalmaz� halmazokkal
dolgozunk, �s amikor �rdek�nkben �ll megk�vetelni, hogy csak egyedi
n�vvel rendelkez� objektumok legyenek ezekben a halmazokban. Ez a
konstrukci� a distinctMembers
(k�l�nb�z� lista-elemek) fogalommal egy�tt annak kijelent�s�re is
haszn�lhat�, hogy egy lista minden eleme k�l�nb�z�, �s p�ronk�nt
diszjunkt.
3.3 OWL Lite tulajdons�gjellemz�k
Az OWL Lite speci�lis jellemz�ket tartalmaz, amelyekkel inform�ci�kat
adhatunk meg a tulajdons�gokr�l �s ezek �rt�keir�l. Az ObjectProperty �s a
DatatypeProperty k�z�tti k�l�nbs�gekr�l fentebb, a
Tulajdons�g le�r�s�n�l m�r sz�ltunk.
- inverseOf
(Ford�tottja ~nak): Ezzel egy tulajdons�gr�l kijelenhetj�k, hogy
ford�tottja egy m�siknak. Ha teh�t a T1 tulajdons�gr�l azt �ll�tjuk, hogy
ford�tottja a T2 tulajdons�gnak, akkor ha X-et Y-hoz kapcsoljuk a T2
tulajdons�ggal, akkor ezzel egy�ttal az Y-t az X-hez kapcsoltuk a T1
tulajdons�ggal. P�ld�ul: ha a "gyermeke" tulajdons�g ford�tottja a
"sz�l�je" tulajdons�gnak, �s Deborah "sz�l�je" Louise, akkor ebb�l a g�p
deriv�lhatja azt az �ll�t�st is, hogy Louise "gyermeke" Deborah.
- TransitiveProperty
(Tranzit�v [�thidal�] tulajdons�ga). A tulajdons�gokat deklar�lhatjuk
tranzit�vaknak. Tranzit�v tulajdons�g eset�n, ha az (x,y) p�rt, �s az
(y,z) p�rt is a T tranzit�v tulajdons�g kapcsolja �ssze, akkor az (x,z)
p�r viszony�ban is �rv�nyes lesz a T tulajdons�g. P�ld�ul: ha a
"felmen�je" tulajdons�got tranzit�vnak deklar�ljuk, �s azt �ll�tjuk, hogy
Louise felmen�je Sara – azaz a (Louise,Sara) p�rt a "felmen�je"
tulajdons�g kapcsolja �ssze –, tov�bb� azt �ll�tjuk, hogy Deborah
felmen�je Louise – azaz, a (Deborah,Louise) p�rt szint�n a
"felmen�je" tulajdons�g k�ti �ssze –, akkor a k�vetkeztet�g�p
levezetheti ebb�l, hogy Deborah-nak is felmen�je Louise.
Az OWL Lite (�s az OWL DL) kik�ti azt a mell�kfelt�telt, hogy a
tranzit�v tulajdons�goknak (�s ezek szupertulajdons�gainak) a maxim�lis
kardinalit�sa nem korl�tozhat� 1-re). E n�lk�l a mell�kfelt�tel n�lk�l az
OWL Lite �s az OWL DL nyelvek a k�vetkeztet� rendszer szempontj�b�l
eld�nthetetlen nyelvekk� v�ln�nak. Err�l tov�bbi inform�ci�k tal�lhat�k
Tulajdons�gaxi�ma szekci�n�l az OWL Szemantika �s absztrakt
szintaxis dokumentumban.
- SymmetricProperty
(Szimmetrikus tulajdons�g): Ezzel a kifejez�ssel a tulajdons�gokat
szimmetrikusnak deklar�lhatjuk. Ha a T tulajdons�g szimmetrikus, �s X-et
egy ilyen tulajdons�gon kereszt�l kapcsoljuk Y-hoz, ez a tulajdons�g
�rv�nyes lesz ford�tott ir�nyban is. P�ld�ul, ha a "bar�tja"
tulajdons�got szimmetrikusnak deklar�ljuk, �s kijelentj�k, hogy Frank
"bar�tja" Deborah, akkor ebb�l a g�p azt is kik�vetkeztetheti, hogy
Deborah bar�tja Frank.
- FunctionalProperty
(Funkcion�lis tulajdons�g): Ha funkcion�lisnak deklar�lunk egy
tulajdons�got, akkor ezzel azt �ll�tjuk r�la, hogy legfeljebb egy �rt�ke
lehet minden egyed eset�ben (de lehet olyan egyed, amelynek eset�ben
egyetlen �rt�ke sincs). �gy is mondhatjuk, hogy ez egy egyed�l�ll�
(unique) tulajdons�g. A "funkcion�lis" jelz� teh�t egy r�vid�tett
kifejez�se annak, hogy egy tulajdons�g minim�lis kardinalit�sa nulla, a
maxim�lis kardinalit�sa pedig egy. P�ld�ul: ha az "els�dleges munkahelye"
tulajdons�got funkcion�lisnak deklar�ljuk, akkor ebb�l a k�vetkeztet�g�p
levezetheti, hogy a Munkav�llal� oszt�ly egyetlen egyed�nek sem lehet
egyn�l t�bb els�dleges munkahelye. Ez azonban nem jelenti azt, hogy
minden Munkav�llal�nak kell hogy legyen els�dleges munkahelye.
- InverseFunctionalProperty
(Ford�tott funkcion�lis tulajdons�g): Ha azt �ll�tjuk egy tulajdons�gr�l,
hogy ford�tott funkcion�lis, akkor ezzel azt mondjuk, hogy a tulajdons�g
ford�tottja Funkcion�lis, s �gy legfeljebb egy �rt�ke lehet
minden egyed eset�ben. Az ilyen tulajdons�got ez�rt egy�rtelm�
(unambiguous) tulajdons�gnak is nevezz�k. P�ld�ul a "TAJsz�ma"
tulajdons�got, mely egy egyedi azonos�t�t kap �rt�k�l minden haz�nkban
�l� �llampolg�r eset�ben, nyilv�n ford�tott funkcion�lis tulajdons�gnak
deklar�ljuk, hiszen minden TAJ-sz�m egy, �s csak egy �llampolg�rt
azonos�that. Ha alkalmazzuk az InverseFunctionalProperty
tulajdons�gjellemz�t, akkor a k�vetkeztet�g�p is r�j�het erre t�nyre,
hiszen ezzel azt �ll�tjuk, hogy a "TAJsz�ma" tulajdons�g ford�tottj�nak
(azaz a "TAJsz�mTulajdonosa" tulajdons�gnak) legfeljebb egy �rt�ke lehet
a T�rsadalombiztos�tottSzem�lyek oszt�ly�ban. A k�vetkeztet�g�p emellett
m�g azt az inform�ci�t is levezetheti ebb�l, hogy ha a
T�rsadalombiztos�tottSzem�lyek oszt�ly�ban k�t egyednek m�gis ugyanaz a
TAJ-sz�ma, akkor a k�t egyed csakis ugyanaz a szem�ly lehet. [Ez pl. akkor lehet
fontos inform�ci�, amikor ugyanaz a szem�ly k�l�nb�z� neveken, s emiatt,
l�tsz�lag, t�bb szem�lyk�nt szerepel a nyilv�ntart�sban – a
ford.]
3.4 OWL Lite tulajdons�gkorl�toz�sok
Az OWL Lite lehet�v� teszi, hogy korl�toz�sokat alkalmazzunk arra
vonatkoz�lag, hogy egy oszt�ly egyedei hogyan haszn�lhatj�k a
tulajdons�gokat. Ezeket a korl�toz�sokat (�s a k�vetkez� alszekci�ban
szerepl� kardinalit�skorl�toz�sokat) az owl:Restriction
kontextuson bel�l haszn�ljuk. Az owl:onProperty (~
Tulajdons�gra) elem jel�li meg a korl�tozand� tulajdons�got. Az al�bbi k�t
korl�toz�s azt deklar�lja, hogy mely �rt�kek haszn�lhat�k a
jellemzett tulajdons�g eset�ben, a k�vetkez� szekci�ban szerepl� korl�toz�sok
pedig azt, hogy h�ny �rt�k
haszn�lhat�.
- allValuesFrom
(~Minden �rt�ke): Az allValuesFrom korl�toz�st egy adott oszt�ly
szempontj�b�l alkalmazzuk egy tulajdons�gra. Ez azt jelenti, hogy erre a
tulajdons�gra az adott oszt�ly eset�n egy helyi �rt�ktartom�ny-korl�toz�s
�rv�nyes. �gy, ha egy oszt�ly egyik egyede az allValuesFrom
tulajdons�ggal kapcsol�dik egy m�sikhoz, akkor a m�sodik egyedr�l
kik�vetkeztethet�, hogy az a korl�tozott helyi �rt�ktartom�ny oszt�ly�nak
az egyede. P�ld�ul: a Szem�ly oszt�lynak lehet egy olyan tulajdons�ga,
hogy "le�nya", �s ezt a "N�" oszt�ly "minden �rt�k�re" korl�tozzuk. �gy,
ha a Louise egyed a "le�nya" tulajdons�ggal kapcsol�dik a Deborah
egyedhez, akkor ebb�l a k�vetkeztet�g�p levezetheti, hogy Deborah a "N�"
oszt�ly egyede. Ez a korl�toz�s megengedi, hogy a "le�nya" tulajdons�got
m�s oszt�lyok (pl. a Macska oszt�ly) eset�re is haszn�ljuk, �s egy
megfelel� �rt�ktartom�ny-korl�toz�st alkalmazzunk a haszn�lat�ra enn�l az
oszt�lyn�l. Ily m�don a "le�nya" tulajdons�gra a Macska helyi
tartom�nykorl�toz�sa vonatkozik, amikor a Macska oszt�llyal kapcsolatban
haszn�ljuk, �s a Szem�ly helyi tartom�nykorl�toz�sa vonatkozik r�, amikor
a Szem�ly oszt�llyal �sszef�gg�sben alkalmazzuk. Jegyezz�k meg azonban,
hogy a k�vetkeztet�g�p nem tudja levezetni puszt�n a "~minden �rt�ke"
korl�toz�sb�l, hogy a tulajdons�gnak t�nylegesen van-e legal�bb egy
�rt�ke.
- someValuesFrom
(~N�h�ny �rt�ke): Egy adott oszt�ly szempontj�b�l korl�tozhatunk egy
tulajdons�got olyk�ppen is, hogy megk�vetelj�k: a tulajdons�gnak legal�bb
egy �rt�ke legyen bizonyos t�pus�. P�ld�ul a SzemantikusWebPublik�ci�
oszt�ly egyedeinek "kulcsszava" tulajdons�g�t korl�tozhatjuk a
SzemantikusWebT�ma oszt�ly "n�h�ny �rt�k�re". Ezzel azt a k�vetelm�nyt
fejezz�k ki, hogy a "kulcsszava" tulajdons�g egy vagy
t�bb �rt�ke felt�tlen�l a SzemantikusWebT�ma
oszt�lyhoz tartozz�k, amikor egy Szemantikus Web publik�ci�
kulcsszavair�l van sz�. A someValuesFrom korl�toz�s teh�t
lehet�v� teszi, hogy t�bb kulcsszavunk legyen, �s amennyiben ezekb�l egy
vagy t�bb a SzemantikusWebT�ma oszt�lyhoz tartozik, akkor
meg�llap�thassuk, hogy a publik�ci� kulcsszavai megfelelnek a
korl�toz�snak. Az allValuesFrom-mal szemben teh�t a
someValuesFrom nem k�ti ki, hogy a tulajdons�g minden �rt�ke
ugyanannak az oszt�lynak az egyede legyen. A kik�t�s itt csak annyi, hogy
ha pl. az �nPublik�ci�m a SzemantikusWebPublik�ci� oszt�ly egyede, akkor
annak legal�bb egyik "kulcsszava" a SzemantikusWebT�ma oszt�ly valamelyik
t�m�j�nak neve kell hogy legyen. Jegyezz�k meg, hogy a k�vetkeztet�g�p
azt itt nem tudja meg�llap�tani – szemben az allValuesFrom
eset�vel –, hogy a publik�ci� minden kulcsszava
egy-egy Szemantikus Web t�mak�rre utal-e.
3.5 OWL Lite korl�tozott kardinalit�s
Az OWL Lite tartalmazza a kardinalit�s�rt�k korl�toz�s�nak egy limit�lt
form�j�t. Az OWL (�s OWL Lite) kardinalit�skorl�toz�sait helyi
korl�toz�soknak nevezz�k, minthogy ezeket mindig csak egy adott oszt�ly
viszonylat�ban alkalmazzuk egy tulajdons�gra. M�s sz�val, az ilyen
korl�toz�sok csak azon egyedek valamely tulajdons�g�nak kardinalit�s�t
korl�tozz�k, amelyek a megnevezett oszt�lyhoz tartoznak. Az OWL Lite
kardinalit�skorl�toz�sa az�rt limit�lt, mert csak olyan kijelent�seket
tehet�nk a kardinalit�s �rt�k�re, hogy az 0 vagy 1. (Az OWL Lite teh�t nem
enged�lyezi a tetsz�leges kardinalit�st, szemben OWL DL �s az OWL Full
alnyelvvel).
- minCardinality
(Minim�lis kardinalit�sa): Egy tulajdons�g kardinalit�s�t mindig valamely
konkr�t oszt�lyra vonatkoz�lag korl�tozhatjuk. Ha a
minCardinality �rt�kek�nt 1-et adunk meg egy oszt�ly eset�n,
akkor ezzel azt k�tj�k ki, hogy az oszt�ly b�rmelyik egyed�t legal�bb egy
m�sik egyedhez kell kapcsolni az adott tulajdons�ggal. Ezt �gy is
fogalmazhatjuk, hogy egy tulajdons�gnak kell hogy legyen egy �rt�ke az
adott oszt�ly minden egyede sz�m�ra. P�ld�ul a Szem�ly oszt�ly eset�n nem
sz�ks�ges, hogy a "lesz�rmazottja" tulajdons�gra el��rjunk egy minim�lis
kardinalit�st, mivel nem minden szem�lynek kell hogy legyen
lesz�rmazottja. Ugyanakkor a Sz�l� oszt�ly eset�n a "lesz�rmazottja"
tulajdons�g minim�lis kardinalit�s�t nyilv�n 1-re kell �ll�tanunk. Ha a
k�vetkeztet�g�p csak azt tudja, hogy Louise egy Szem�ly, akkor a
"lesz�rmazottja" minim�lis kardinalit�s�r�l semmit sem tud meg�llap�tani.
Ha azonban felismeri, hogy Louise a Sz�l� oszt�ly egyede, akkor ennek
alapj�n levezetheti, hogy Louise-nak legal�bb egy lesz�rmazottja van.
Puszt�n ebb�l az inform�ci�b�l a k�vetkeztet�g�p azonban nem tudja
meg�llap�tani, hogy a Sz�l� oszt�ly egyedeinek maxim�lisan h�ny
lesz�rmazottja lehet. Az OWL Lite-ban a minim�lis kardinalit�sra csak a 0
�s 1 megengedett. A 0 �rt�k� minim�lis kardinalit�s csup�n azt jelenti
(m�s specifikusabb inform�ci� hi�ny�ban), hogy a tulajdons�g opcion�lis
az adott oszt�ly eset�n. P�ld�ul a "lesz�rmazottja" tulajdons�g minim�lis
kardinalit�sa z�r� lehet a Szem�ly oszt�ly eset�n, azonban a Sz�l�
oszt�lyn�l ezt m�r specifikusabban kell meghat�rozni, �s az 1 �rt�ket
kell kapnia.
- maxCardinality
(Maxim�lis kardinalit�sa): Egy tulajdons�g kardinalit�s�t mindig valamely
konkr�t oszt�lyra vonatkoz�lag korl�tozhatjuk. Ha a
maxCardinality �rt�kek�nt 1-et adunk meg egy oszt�ly eset�n,
akkor ezzel azt k�tj�k ki, hogy az oszt�ly b�rmelyik egyed�t legfeljebb
egyszer lehet egy m�sik egyedhez kapcsolni ezzel a tulajdons�ggal. A
maxCardinality : 1 korl�toz�ssal ell�tott tulajdons�got
funkcion�lis, vagy egyedi tulajdons�gnak is szoktuk nevezni. P�ld�ul a
"Regisztr�ltSzavaz�k�rzete" tulajdons�g maxim�lis kardinalit�sa a
"Magyar�llampolg�r" oszt�lyban csak egy lehet, mivel a t�rv�ny szerint
minden magyar �llampolg�r csak egy helyen szavazhat. A k�vetkeztet�g�p
ebb�l levezetheti, hogy a Magyar�llampolg�r oszt�ly egyedei nem
kapcsolhat�k a Regisztr�lhat�Szavaz�k�rzet oszt�ly kett� vagy t�bb
egyed�hez. Puszt�n a maxCardinality : 1 adatb�l a
k�vetkeztet�g�p nem tudja meg�llap�tani, hogy a minim�lis kardinalit�s 1
vagy 0. Ez�rt c�lszer� explicite kijelenteni, hogy bizonyos oszt�lyokn�l
egy adott tulajdons�gnak egyetlen �rt�ke sem lehet. P�ld�ul a
NemH�zasF�rfi oszt�ly egyedeit a "feles�ge" tulajdons�ggal nem
kapcsolhatjuk egyetlen m�sik oszt�ly egyetlen egyed�hez sem. Ezt a
kik�t�st �gy �br�zoljuk, hogy ebben oszt�lyban a "feles�ge" tulajdons�g
maxim�lis kardinalit�sak�nt a z�r� �rt�ket adjuk meg.
- cardinality
(Kardinalit�sa): Ezt a jellemz�t olyan esetekben haszn�ljuk, amikor egy
tulajdons�gra azt akarjuk megadni, hogy a minim�lis �s a maxim�lis
kardinalit�sa is 1, vagy hogy a minim�lis �s maxim�lis kardinalit�sa is
0. P�ld�ul a Szem�ly oszt�lyban a "sz�l�anyja" tulajdons�g kardinalit�sa
egy, �s csak egy lehet. Ebb�l a k�vetkeztet�g�p levezetheti p�ld�ul, hogy
a Szem�ly oszt�ly ugyanazon egyede nem kapcsol�dhat a "sz�l�anyja"
tulajdons�ggal az Anya oszt�ly kett� vagy t�bb egyed�hez.
A kardinalit�s fenti, korl�tozott form�inak nevei helyett a t�ma vit�ja sor�n
alternat�v nevek is sz�ba ker�ltek. Az �rv�nyben l�v� aj�nl�sok szerint az
ilyen nevek csak el�t�t-rendszerekben alkalmazhat�k. Err�l a t�m�r�l tov�bbi
inform�ci�k tal�lhat�k a nyilv�nosan el�rhet� "webont" levelez�lista
legrelev�nsabb hozz�sz�l�s�ban, a http://lists.w3.org/Archives/Public/www-webont-wg/2002Oct/0063.html
weblapon.
3.6 OWL Lite oszt�lyok metszete
Az OWL Lite tartalmaz egy halmazmetszet k�pz� konstrukci�t, de korl�tozza
ennek haszn�lat�t.
- intersectionOf
(~Metszete): Az OWL Lite lehet�v� teszi neves�tett oszt�lyok, illetve
korl�toz�sok metszet�nek k�pz�s�t. P�ld�ul az AlkalmazottSzem�ly oszt�ly
le�rhat� a Szem�ly oszt�ly �s az AlkalmazottValami oszt�ly metszetek�nt.
(Ezt az oszt�lyt deklar�lhatjuk pl. �gy, hogy olyan dolgok oszt�lya,
amelyn�l az "alkalmaz�ja" tulajdons�g minim�lis kardinalit�sa : 1). Ebb�l
a k�vetkeztet�g�p levezetheti, hogy b�rmelyik alkalmazott szem�ly
rendelkezik legal�bb egy alkalmaz�val.
3.7 OWL adatt�pusok
Az OWL az RDF mechanizmusait haszn�lja az adatok le�r�s�ra.
Az OWL be�p�tett adatt�pusait r�szletesebben az OWL �tmutat� dokumentum adatt�pusokkal foglalkoz�
szakasza ismerteti, mely nagym�rt�kben az XML S�ma adatt�pusait veszi
�t.
3.8 OWL Lite header-inform�ci�k
Az OWL Lite t�mogatja az olyan fogalmakat, mint ontol�giabe�gyaz�s,
ontol�giakapcsolatok �s inform�ci� csatol�sa ontol�gi�khoz. L�sd az
OWL Referencia anyagot a r�szletek,
az OWL �tmutat�t pedig az
alkalmaz�si p�ld�k �ttekint�se c�lj�b�l.
3.9 OWL Lite annotaci�tulajdons�gok
Az OWL Lite lehet�v� teszi, hogy megjegyz�seket (annot�ci�kat) f�zz�nk
oszt�lyokhoz, tulajdons�gokhoz, egyedekhez, �s ontol�gia-headerekhez. Az
annot�ci�k haszn�lat�ra vonatkoz�an bizonyos korl�toz�sok �rv�nyesek. A
r�szletekkel kapcsolatban l�sd az annot�l�sr�l sz�l� szekci�t az
OWL Referencia dokumentumban.
3.10 OWL Lite verzi�kezel�s
Az RDF m�r tartalmaz egy kisebb sz�k�szletet a verzi�k adminisztr�l�s�val
kapcsolatos inform�ci�k le�r�s�ra. Az OWL jelent�sen kiterjeszti ezt a
sz�k�szletet. A r�szleteket l�sd az OWL Referenci�n�l.
4. Az OWL DL �s az OWL Full inkrement�lis
nyelvle�r�sa
Az OWL DL �s az OWL Full ugyanazt a sz�k�szletet haszn�lja, hab�r az OWL DL
bizonyos korl�toz�s al� esik. Nagyj�b�l arr�l van sz�, hogy az OWL DL szigor�
t�pus-elk�l�n�t�st ig�nyel. Enn�l egy oszt�ly nem lehet egyidej�leg egyed
vagy tulajdons�g is, �s egy tulajdons�g nem lehet egyidej�leg egyed vagy
oszt�ly is. Ez azt jelenti p�ld�ul, hogy nem alkalmazhatunk korl�toz�sokat az
OWL saj�t nyelvi elemeire (ami az OWL Full eset�ben megengedett). Tov�bb�: az
OWL DL megk�veteli, hogy a tulajdons�gok vagy objektumtulajdons�gok, vagy
adatt�pus-tulajdons�gok legyenek. Az adatt�pus-tulajdons�gok
(DatatypeProperties) l�nyeg�ben rel�ci�k oszt�lyok egyedei �s RDF liter�lok,
vagy XML adatt�pusok k�z�tt. Az objektumtulajdons�gok (ObjectProperties)
pedig olyan rel�ci�k, amelyek k�t oszt�ly egyedeit kapcsolj�k �ssze.
Az OWL Szemantika �s absztrakt
szintaxis dokumentum b�vebben kifejti ezeket a megk�l�nb�ztet�seket �s
korl�tokat. Az al�bbiakban bemutatjuk az OWL DL �s az OWL Full sz�k�szlet�t,
amellyel ezek az alnyelvek kib�v�tik az OWL Lite konstrukci�it.
- oneOf:
(tartalmilag: Felsorol�s): Egyes oszt�lyok le�rhat�k azoknak az
egyedeknek a felsorol�s�val, amelyek az adott oszt�lyt alkotj�k. Erre
szolg�l a oneOf nyelvi szerkezet. Az ilyen oszt�ly egyedk�szlete
pontosan a felsorolt egyedek halmaza; ann�l sem t�bb, sem kevesebb.
P�ld�ul az AH�tNapjai oszt�ly le�rhat� az egyedek egyszer�
felsorol�s�val: H�tf�, Kedd Szerda, Cs�t�rt�k, P�ntek, Szombat, Vas�rnap.
Ebb�l a k�vetkeztet�g�p meg�llap�thatja minden olyan tulajdons�g
maxim�lis kardinalit�s�rt�k�t (itt: 7), amelyiknek a "~minden �rt�ke"
(allValuesFrom) korl�toz�sa az AH�tNapjai oszt�lyra
hivatkozik.
- hasValue:
(�rt�ke): Ezzel a szerkezettel el��rhatjuk, hogy egy tulajdons�g �rt�ke
egy bizonyos egyed legyen (az ilyen egyedeket tulajdons�g�rt�knek is
szoktuk nevezni). P�ld�ul a Holland�llampolg�rok oszt�ly egyedei
jellemezhet�k �gy, hogy olyan emberek, akik eset�ben az "�llampolg�rs�ga"
tulajdons�g – a hasValue konstrukci� seg�ts�g�vel
– a Holland-ot kapta �rt�kkk�nt, mely �rt�k az �llampolg�rs�gok
oszt�ly egyik egyede.
- disjointWith:
(Diszjunkt ~t�l): N�ha sz�ks�ges kijelenten�nk egyes oszt�lyokr�l, hogy
diszjunktak (nincsenek k�z�s egyedeik). P�ld�ul a F�rfi �s N� diszjunkt
oszt�lyk�nt deklar�lhat� a disjointWith konstrukci�val. Ebb�l a
k�vetkeztet�g�p felismerheti az esetleges inkonzisztenci�t, ha k�s�bb egy
egyedr�l az der�l ki, hogy mindk�t oszt�lynak egyede. Hasonl�k�ppen a g�p
azt is kik�vetkeztetheti, hogy ha A egy F�rfi egyed, akkor
A nem egy N� egyed, �s megford�tva.
- unionOf, complementOf,
intersectionOf (Uni�ja, Komplemense, Metszete): Az OWL DL �s
az OWL Full lehet�v� teszi az oszt�lyok �s korl�toz�sok tetsz�leges
Boole-algebrai kombin�ci�j�t. P�ld�ul: a unionOf kifejez�ssel
deklar�lhatn�nk, hogy egy oszt�ly olyan "valamiket" tartalmaz, amelyek
USA �llampolg�rok vagy Holland�llampolg�rok. A
complementOf kifejez�ssel kijelenthetn�nk, hogy a Gyermekek
nem Feln�tt�llampolg�rok (vagyis, hogy a Gyermekek oszt�lya a
Feln�tt�llampolg�rok oszt�lya komplementer�nek – a "nem feln�ttek"
n�vtelen oszt�ly�nak – egyik aloszt�lya). Az Eur�pai Uni�
�llampolg�rs�g�t p�ld�ul �gy �rhatn�nk le, mint az EU �sszes tagorsz�ga
�llampolg�rs�g�nak uni�j�t.
- minCardinality,
maxCardinality, cardinality (Teljes kardinalit�s): Az OWL Lite a
kardinalit�s lehets�ges �rt�keit m�g �gy korl�tozta, hogy az legal�bb,
legfeljebb �s pontosan is csak 0 vagy 1 lehetett. Az OWL Full ezekre az
�rt�kekre m�r enged�lyez minden tetsz�leges, nemnegat�v eg�sz sz�mot.
P�ld�ul a k�t j�vedelemmel rendelkez� gyermektelen csal�dok oszt�ly�ban a
"keres�kSz�ma" tulajdons�g minim�lis kardinalit�s�t kett�nek kellene
deklar�lnunk, m�g a "Gyermeke" tulajdons�g kardinalit�s�t null�nak.
- complex
classes (�sszetett oszt�lyok): Eml�ksz�nk, hogy sok
konstrukci�n�l az OWL Lite m�g csup�n egyetlen oszt�lyn�vre korl�tozta a
szintaxist (mint pl. az "aloszt�lya", vagy az "egyen�rt�k�Oszt�lya"
rel�ci�ban). Az OWL Full m�r t�g�t ezen a korl�ton, hogy lehet�v� tegye a
tetsz�legesen �sszetett oszt�lyle�r�st, mely tartalmazhat felsorol�s
oszt�lyokat, tulajdons�gkorl�toz�sokat, �s ezek Boole-algebrai
kombin�ci�it. Emellett az OWL Full azt is megengedi, hogy oszt�lyokat
egyedk�nt is kezelhess�nk, szemben az OWL DL �s az OWL Lite-tal, ahol
erre nincs lehet�s�g. Err�l a t�m�r�l t�bbet tudhatunk meg az OWL
�tmutat� "A haszn�lat megtervez�se" szekci�j�b�l.
Ez a dokumentum a Web Ontol�gia Nyelv �ttekint�se, mely r�viden bemutatja,
hogy mi�rt van sz�ks�g egy Web-ontol�gia nyelvre, �s hogy az OWL hogyan
viszonyul a t�bbi W3C nyelvhez. Ezt k�vet�en �sszefoglal� le�r�s�t adja az
OWL nyelv h�rom alnyelv�nek: az OWL Lite, OWL DL �s OWL Full nyelveknek, majd
v�zlatosan felsorolja ezek nyelvi konstrukci�it. Ez a dokumentum a "Feature
Synopsis Document" kieg�sz�tett v�ltozata, mely t�m�ren defini�lja, �s
egyszer� p�ld�kkal szeml�lteti az egyes nyelvi konstrukci�kat. Ebb�l a
dokumentumb�l gyakran t�rt�nik hivatkoz�s az OWL referencia, az OWL �tmutat� �s az OWL Szemantika �s absztrakt
szintaxis c�m� dokumentumokra, amelyek a r�szleteket t�rgyalj�k. A
dokumentum el�z� verzi�i (2003. december
15, 2003.
szeptember 5, 2003. augusztus
18, 2003.
j�lius 30, 2003.
m�jus 1, 2003.
m�rcius 20, 2003.
Janu�r 2, 2002.
j�lius 29, 2002.
j�lius 8, 2002.
j�nius 23, 2002.
m�jus 26, �s 2002.
m�jus 15) lehet�s�get adnak arra, hogy t�rt�netileg �ttekints�k az OWL
Lite fejl�d�s�t, �s mindazokat a k�rd�seket, amelyek ennek sor�n felmer�ltek
�s megvitat�sra ker�ltek.
- [OWL �tmutat�]
- Az OWL Web Ontol�gia Nyelv –
�tmutat�, W3C Aj�nl�s, 2004. febru�r 10. Szerkeszt�k:
Michael K. Smith, Chris Welty, and Deborah L. McGuinness. A mindenkori
leg�jabb verzi� angol eredetiben: OWL Web Ontology Language
Guide http://www.w3.org/TR/owl-guide/ .
- [OWL
Referencia]
- Az OWL Web Ontol�gia Nyelv –
Referencia, W3C Aj�nl�s, 2004. febru�r 10.
Szerkeszt�k: Mike Dean and Guus Schreiber. A mindenkori legutols�
verzi�angol eredetiben: OWL Web
Ontology Language Reference http://www.w3.org/TR/owl-ref/ .
- [OWL Szemantika �s absztrakt
szintaxis]
- Az OWL Web Ontol�gia Nyelv –
Szemantika �s absztrakt szintaxis, W3C Aj�nl�s, 2004.
febru�r 10. Szerkeszt�k: Peter F. Patel-Schneider, Pat Hayes, and Ian
Horrocks. A mindenkori leg�jabb verzi� angol eredetiben: OWL Web Ontology Language
Semantics and Abstract Syntax http://www.w3.org/TR/owl-semantics/
.
- [OWL Tesztsorozat]
- Az OWL Web Ontol�gia Nyelv –
Tesztsorozat, W3C Aj�nl�s, 2004. febru�r 10.
Szerkeszt�k: Jeremy J. Carroll and Jos De Roo. A mindenkori leg�jabb
verzi� angol eredetiben: OWL
Web Ontology Language Test Cases http://www.w3.org/TR/owl-test/
.
- [OWL
Alkalmaz�sok �s k�vetelm�nyek]
- Az OWL Web Ontol�gia Nyelv –
Alkalmaz�si esetek �s k�vetelm�nyek, W3C Aj�nl�s,
2004. febru�r 10. Szerkeszt�k: Jeff Heflin. A mindenkori leg�jabb
verzi� angol eredetiben: OWL
Web Ontology Language Use Cases and Requirements
http://www.w3.org/TR/webont-req/ .
- [OWL Nyitott k�rd�sek]
- Web Ontology Issue
Status. Szerkeszt�: Michael K. Smith, 2003. november
1.
- [DAML+OIL
Referencia]
- DAML+OIL Reference
Description . Dan Connolly, Frank van Harmelen, Ian
Horrocks, Deborah L. McGuinness, Peter F. Patel-Schneider, and Lynn
Andrea Stein. W3C Note 18 December 2001.
- [XML]
- Extensible Markup Language
(XML).
- [XML S�ma]
- XML Schema .
- [XML S�ma 2]
- XML Schema Part 2: Datatypes - W3C
Recommendation, World Wide Web Consortium, 2 May
2001.
- [RDF/XML Szintaxis]
- Az RDF/XML Syntaxis Specifik�ci�ja
(�tdolgozott kiad�s), W3C Aj�nl�s, 2004. febru�r 10.
Szerkeszt�: Dave Beckett. A mindenkori leg�jabb verzi� angol
eredetiben: RDF/XML
Syntax Specification (Revised)
http://www.w3.org/TR/rdf-syntax-grammar/ .
- [RDF Alapfogalmak]
- Az RDF Er�forr�s Le�r� Keretrendszer
alapfogalmai �s absztrakt szintaxisa, W3C Aj�nl�s,
2004. febru�r 10. Szerkeszt�k: Graham Klyne and Jeremy J. Carroll. A
mindenkori leg�jabb verzi� angol eredetiben: Resource Description
Framework (RDF): Concepts and Abstract Syntax
http://www.w3.org/TR/rdf-concepts/ .
- [RDF S�ma]
- Az RDF Sz�k�szlet Le�r� Nyelv 1.0: RDF
S�ma, W3C Aj�nl�s, 2004. febru�r 10. Szerkeszt�k: Dan
Brickley and R. V. Guha. A mindenkori leg�jabb verzi� angol eredetiben:
RDF Vocabulary Description
Language 1.0: RDF Schema http://www.w3.org/TR/rdf-schema/ .
- [RDF Szemantika]
- Az RDF Szemantik�ja,
W3C Aj�nl�s, 2004. febru�r 10. Szerkeszt�: Patrick Hayes. A mindenkori
leg�jabb verzi� angol eredetiben: RDF Semantics
http://www.w3.org/TR/rdf-mt/ .
- [Le�r�
Logika]
- The Description Logic
Handbook. Franz Baader, Diego Calvanese, Deborah
McGuinness, Daniele Nardi, Peter Patel-Schneider, editors. Cambridge
University Press, 2003; and Description Logics Home
Page.
Ez a dokumentum azoknak a sz�les k�r� eszmecser�knek �s egyeztet�seknek az
eredm�nye, melyeket a Web
Ontol�gia Munkacsoporton mint eg�szen bel�l folytattunk. A r�sztvev�k
ebben a munkacsoportban: Yasser alSafadi, Jean-Fran�ois Baget, James
Barnette, Sean Bechhofer, Jonathan Borden, Frederik Brysse, Stephen Buswell,
Jeremy Carroll, Dan Connolly, Peter Crowther, Jonathan Dale, Jos De Roo,
David De Roure, Mike Dean, Larry Eshelman, J�r�me Euzenat, Tim Finin,
Nicholas Gibbins, Sandro Hawke, Patrick Hayes, Jeff Heflin, Ziv Hellman,
James Hendler, Bernard Horan, Masahiro Hori, Ian Horrocks, Jane Hunter,
Francesco Iannuzzelli, R�diger Klein, Natasha Kravtsova, Ora Lassila, Massimo
Marchiori, Deborah McGuinness, Enrico Motta, Leo Obrst, Mehrdad Omidvari,
Martin Pike, Marwan Sabbouh, Guus Schreiber, Noboru Shimizu, Michael Sintek,
Michael K. Smith, John Stanton, Lynn Andrea Stein, Herman ter Horst, David
Trastour, Frank van Harmelen, Bernard Vatant, Raphael Volz, Evan Wallace,
Christopher Welty, Charles White, and John Yanosy.
- Az owl:Nothing kifejez�s bevezet�se az OWL Lite-n�l.
- Mutat� be�p�t�se az utols� kiad�sra a f�c�m alatt.
- Minden link �t�r�sa owl-absyn-r�l owl-semantics-ra
- Lee Lacy 2003. �prilis 21-i public-webont-comments-ben megjelent
nyelvtani megjegyz�seinek be�p�t�se.
- Lee Lacy egy�b megjegyz�seinek be�p�t�se: az annot�ci�s jellemz�k,
verzi� jellemz�k, �s m�s hi�nyz� nevek besz�r�sa a 2.2 paragrafusba
(amelynek eredm�nyek�nt ez a paragrafus �trendez�d�tt).
- A hasOffSpring p�lda helyett a hasDaughter felv�tele (Morten
Frederiksen k�r�s�re).
- Lasilla �sszes megjegyz�s�nek felhaszn�l�sa (pl. a "g�pi olvashat�s�g"
helyett a "g�pi �rtelmezhet�s�g" kifejez�s haszn�lata, �s k�l�nf�le
el�r�sok kijav�t�sa).
- Mondat besz�r�sa az OWL Lite oszt�lyok kisebb bonyolults�g�r�l, ahogy
Jim Hendler javasolta.
- Az els� mondat besz�r�sa az 1. szekci�ba, Sandro Hawke megjegyz�se
szerint.
- Helyre�ll�tott link a style f�jlra.
- �j link a teszt dokumentumra (m�jus 1-i verzi�)
- A "A hivatkoz�sok list�ja" szekci� be�p�t�se
- Visszav�ltoztat�s: relat�v hivatkoz�sok a szekci�kra.
- Megv�ltozott linkek a http://www.w3.org/TR/xx-re �s a k�s�bb
id�szer�s�tett ...TR/2003/CR-xx-20030818/-ra.
- V�ltoztat�si napl� az Aj�nlat Jel�lt dokumentumhoz k�pest.
- A Ctrl M-ek t�rl�se a sorok v�g�r�l.
- Jeff Rafter public
webont comments-beli megjegyz�seinek be�p�t�se.
- Status, dokumentum-linkek, publik�ci�s d�tum megv�ltoztat�sa, stb
– az eln�k PR email-je
szerint.
- K�t szakadt link kijav�t�sa: a W3C ikon lok�lis hivatkoz�sa a W3C
expansion src="OWL Web Ontology Language Overview_files/ valamint a
szerz� gif-je. A W3C icon linkj�nek, �s az email gif linkj�nek teljes
kiterjeszt�se: (http://www.w3.org/Icons/w3c_home) �s
(http://www.w3.org/2001/sw/WebOnt/guide-src/Email.Deborah.McGuinness.gif)
- A Ctrl M-ek t�rl�se a sorok v�g�r�l, amelyek az �j verzi�ra val�
�tt�r�sn�l ker�ltek oda.
- �j linkek az el�z� verzi�ra (2003. December).
- kisebb szerkeszt�si v�ltoztat�sok Lee Lacy 2004. Janu�r 12-i
megjegyz�seinek felhaszn�l�s�val (pl. a cella m�ret�nek v�ltoztat�sa
30-r�l 27 pontra, egyes t�bl�zatokban)
- Benjamin Nowack szerkeszt�i megjegyz�sei.
- Fel�j�tott Referencia form�tum.