Végh Dezső (festő)

(1897–1972) magyar grafikus- és festőművész
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2022. április 23.

Végh Dezső (Budapest, 1897. július 17.Vác, 1972. október 10.) grafikus, festő, könyvillusztrátor, bábszínházi díszlet- és jelmeztervező.

Végh Dezső
Született1897. július 17.[1]
Budapest
Elhunyt1972. október 10. (75 évesen)[1]
Vác
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • festőművész
  • grafikusművész
IskoláiBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
SablonWikidataSegítség

Tanulmányai

szerkesztés

Tanulmányait a budapesti Műegyetem építészmérnöki karán kezdte, de katonai szolgálata miatt félbeszakította. Hazatérve nem folytatta tanulmányait, 1921-ben Olaszországba ment, ahol a római Accademia delle Belle Arti-n grafikát tanult, C. A. Petrucci professzor irányításával. 1924-től különböző olasz cégeknél volt grafikus, ill. reklámgrafikus, közben hazai képes folyóiratok számára is küldött illusztrációkat.[2] 1928-ban Párizsban divat- és kosztümtervezést tanult, az avantgarde színház díszletmegoldásait tanulmányozta s részt vett néhány balettfigura tervezésében.

Munkássága

szerkesztés

1926-ban hazatért Magyarországra és grafikusként könyvborítók, könyvillusztrációk készítésével foglalkozott, az Athenaeum és a Franklin kiadványaiban működött közre, mint illusztrátor.[3] 1926-an az ő borítójával jelent meg az Athenaeum kiadásában Jack London A farkas fia című könyve.[4] 1939-től Vácott élt. Tervei alapján és az ő irányítása mellett készült el 1944-ben a Váci Katolikus Gimnázium kápolnájának a falikarjaival és az ősegyház liturgiájából merített diszítőelemeivel bensőséges áhítatot keltő berendezése.[5]

1945-ben a Kispesti Textilgyár tervezője lett, majd a budapesti Állami Gyermeklélektani Intézet grafikusa. 1953–57-ben, nyugdíjba vonulásáig az Állami Bábszínház díszlet- és jelmeztervezője volt, de a Madách Kamara Színház több darabjához is tervezett díszletet. 1957-ben ő tervezte a debreceni Csokonai színházban bemutatott George Bernard Shaw Fekete papagáj című darabjához a díszleteket és a jelmezeket, amellyel az akkori kritika szerint „az utóbbi esztendők egyik legartisztikusabb színpadi képét alkotta meg”.[6]

A modern művészet minden irányát bensőleg átélte, egyéni szintézisbe ötvözte. Tamási Áron műveinek első kiadásaihoz tervezett erdélyi hangulatú borítókat. Klasszikusok és modernek, Dickens, Villon, Sartre könyveit illusztrálta.[7]

Nyugdíjazása után táblafestéssel is foglalkozott, rendszeresen részt vett a pest megyei képzőművészeti tárlatokon. Utolsó tárlatát 1971-ben rendezte a váci városi képtárban.[8] Vácott utcát neveztek el róla, és emlékszobát rendeztek be válogatott műveiből. Sírja a Vác-alsóvárosi sírkertben található.[7]

Önálló kiállításai

szerkesztés
  • Vác: 1956, 1959, 1963, 1971, 1973, 1978 – ez utóbbi gyűjteményes emlékkiállítás
  • Esztergom: 1971
  • Szentendre: 1962
  1. a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC16241/16618.htm, Végh Dezső, 2017. október 9.
  2. Végh Dezső. Kieselbach Galéria és Aukciósház
  3. (1926. július 1.) „Színes papírkivágások”. Magyar Grafika 7 (7–8), 150. o. 
  4. (1926. november 14.) „Jack London: A farkas fia”. Magyar Hírlap 36 (259), 16. o. 
  5. szerk.: Agárdy Gyula: A VÁCI KEGYESTANÍTÓRENDI GIMNÁZIUM ÉVKÖNYVE AZ 1943—44. TANÉVRŐL, 48. o. (1944) 
  6. Béber László (1957. március 24.). „Brassbound kapitány megtérése alias Fekete papagáj”. Hajdú-Bihari Napló 2 (70), 6. o. 
  7. a b (1972. október 11.) „Halálozás”. Magyar Hírlap 5 (282), 12. o. 
  8. (1972. október 11.) „Elhunyt Végh Dezső festőművész”. Népszabadság 30 (240), 8. o.