Wikipédia

Trócsányi László

magyar jogtudós, diplomata, egyetemi tanár
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. május 27.

Trócsányi László (Budapest, 1956. március 6. –) magyar jogtudós, ügyvéd, diplomata, egyetemi tanár. Kutatási területe az összehasonlító alkotmányjog, a közjogi bíráskodás, a közjogi (közigazgatási) bíráskodás és az európai közjog, ezen belül a nemzeti alkotmányjog és az európai integráció kérdése.

Trócsányi László
2016-ban
2016-ban
Született1956. március 6. (68 éves)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Gyermekeihárom gyermek
Foglalkozása
Iskolái
Kitüntetései
A Harmadik Magyar Köztársaság 10. igazságügyi minisztere
Hivatali idő
2014. június 6. – 2019. június 30.
Köztársasági elnökÁder János
ElődNavracsics Tibor (közigazgatási és igazságügyi miniszterként)
UtódVarga Judit
Tudományos pályafutása
Szakterületjogtudomány
Kutatási terület
  • közigazgatási bíráskodás
  • nemzeti alkotmányjog és európai integrációs kapcsolata
Tudományos fokozat
  • az állam- és jogtudományok kandidátusa (1991)
  • habilitáció (2000)
    • Munkahelyek
    Szegedi Tudományegyetem1989–
    Más munkahelyekAlkotmánybíróság (2007. február–2010. október)
    Tudományos publikációk száma131 (2018. május 29.)[1]
    A Wikimédia Commons tartalmaz Trócsányi László témájú médiaállományokat.
    Sablon • Wikidata • Segítség

    2000 és 2004 között Magyarország brüsszeli nagykövete, 2007-ben az Alkotmánybíróság tagjává választották. Tisztségét 2010-ig töltötte be, amikor kinevezték Magyarország párizsi nagykövetévé. 2014-től 2019. június 30-ig igazságügyi miniszter.[2] 2019–2024 között az Európai Parlament képviselője a Fidesz színeiben.[3] 2022-től a Károli Gáspár Református Egyetem rektora.[4]

    2020 szeptembere óta a Magyar Jogász Egylet elnöke.[5]

    Életpályája

    szerkesztés

    1975-ben kezdte meg egyetemi tanulmányait a József Attila Tudományegyetem (2000-től Szegedi Tudományegyetem) Jogtudományi Karán, majd 1977-ben átkerült az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karára. Itt szerzett jogi diplomát 1980-ban. Ennek megszerzése után az Országgyűlési Könyvtár szakalkalmazottja lett, majd 1981-ben az MTA Állam- és Jogtudományi Intézet munkatársaként kezdett el dolgozni. Közben megszerezte az ügyvédi szakvizsgát és 1985-ben Budapesten helyezkedett el ügyvédként (kutatóintézeti állása mellett). 1989-ben a szegedi egyetem alkotmányjogi tanszékének adjunktusává nevezték ki, ekkor távozott a kutatóintézetből. 1991-ben saját ügyvédi irodát alapított. 1992-ben egyetemi docensi, 2000-ben egyetemi tanári kinevezést kapott. Közben 1994-ben a tanszék vezetésével is megbízták, valamint az jogi kar dékánhelyettese volt 1998-ig. Tanszékvezetői tisztségét 2000-ig, dékánhelyettesi tisztségét 1998-ig töltötte be. 2004-ben az egyetem Európa-tanulmányok Központja igazgatója lett. 2005 és 2008 között a lyoni Jean Moulin Egyetem(wd) vendégprofesszora volt.

    1991-ben védte meg az állam- és jogtudományok kandidátusi értekezését, 2000-ben habilitált. A Nemzetközi Alkotmányjogi Társaság magyar nemzeti bizottságának titkára. 1993-ban az országgyűlési biztosok intézményének bevezetésekor az állampolgári jogok országgyűlési biztosának jelölték, végül a tisztséget nem vehette át. 2000-ben külügyi szolgálatba lépett, Magyarország brüsszeli nagykövetévé nevezték ki, ekkor lemondott tanszékvezetői tisztségéről. Nagyköveti megbízatása 2004-ben lejárt. Ebben az időszakban Luxemburgba is akkreditálták. 2005-ben az Európa Tanács Velencei Bizottságának tagja, 2006-ban a Budapesti Ügyvédi Kamara nemzetközi kapcsolatok bizottsága elnöke lett. 2007-ben az Országgyűlés megválasztotta az Alkotmánybíróság tagjává, ezt követően lemondott kamarai tisztségéről. 2010-ben kinevezték Magyarország párizsi nagykövetévé, emiatt távozott az Alkotmánybíróságtól. 2014-től a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület elnöke.

    2014. június 6-tól 2019. június 30-ig igazságügyi miniszter volt.[2]

    2019. július 2-ától az Európai Parlament képviselője, az Alkotmányügyi Bizottság tagja, a Külügyi Bizottság póttagja.[6]

    A 2019-ben megalakuló Ursula von der Leyen európai bizottsági biztosi kollégiumának magyarországi jelöltje volt.[7] Az Európai Parlament Jogi Bizottsága levélben értesítette az Európai Parlament elnökét, miszerint a biztosjelöltsége kapcsán "összeférhetetlenség lehetősége" ("potential conflict of interest")[8] állhat fenn a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Irodához fűződő kapcsolata, valamint korábbi minisztersége alatt két orosz fegyverkereskedő, bírósági döntésen alapuló[9] kiadatási ügye kapcsán,[10] ezzel kifejezve, hogy nem támogatta kinevezését.[11] A Jogi Bizottság döntése azonban nem tartalmazott sem megfelelő indokolást, sem kifejezett döntést a biztosjelölt összeférhetetlensége kapcsán, így azt az Európai Parlament elnöke további megfontolás céljából visszaküldte.[12] Végül a Jogi Bizottság korábbi döntése mellett kitartva, azonban azt dokumentumok, iratok csatolása, illetve további indokolás nélkül megállapította az "összeférhetetlenség fennállásának lehetőségét".[8] Az Európai Parlament Jogi Bizottságának ezen döntésével szemben – amelyet szoros, 12 mellette és 9 ellene szavazati arány mellett[13] hozott meg a politikai frakciók tagjaiból álló testület[14] – többen felszólaltak, közöttük Francois-Javier Bellamy francia néppárti képviselő is, aki a Figaronak 2019 október elsején adott interjújában a döntést "politikai és ideológiai indíttatásúnak" nevezte, valamint kijelentette, hogy "a Jogi Bizottság saját küldetésével súlyosan ellentmondó, jogellenes döntést hozott".[15]

    Áder János köztársasági elnök az egyház és Balog Zoltán lelkészi elnök javaslatára 2022. február elsejétől 2027. január 31-ig a Károli Gáspár Református Egyetem rektorának nevezte ki.[4]

    2021 augusztusában felmerült, hogy ő válthatja 2022-ben Áder Jánost a köztársasági elnöki pozícióban,[16] a Fidesz jelöltje azonban végül Novák Katalin lett.

    2024 januárjában Trócsányi jelezte, hogy nem szándékozik indulni a 2024-es európai parlamenti választáson, mandátuma lejártát követően rektori tevékenységére kíván fókuszálni.[17]

    Novák Katalin 2024-es lemondását követően Sulyok Tamást, az Alkotmánybíróság elnökét választották köztársasági elnöknek. Sulyok megüresedett helyére a Fidesz Trócsányit kérte fel, aki egyetemi kötelezettségvállalásaira tekintettel nem vállalta az ismételt megbízatást.[18]

    Munkássága

    szerkesztés

    Kutatási területe az összehasonlító alkotmányjog, a közjogi (közigazgatási) bíráskodás és az európai közjog, ezen belül a nemzeti alkotmányjog és az európai integráció kérdése.

    Jelentős eredményeket ért el a közigazgatási bíráskodás áttekintése területén. 2005-ben jelent meg az Európai Unió akkori tagállamainak alkotmányát magyar nyelvre lefordító kötet, amelyet Badó Attilával közösen írt. Több tanulmányban foglalkozik a frankofón országok államszervezetével és jogrendszerével, valamint a nemzeti parlamentek fejlődésével és az alkotmányfejlődési tendenciákkal. Több mint százötven tudományos publikáció szerzője vagy társszerzője. Munkáit elsősorban magyar, francia, német és angol nyelven adja közre.

    Családja

    szerkesztés

    Nős, felesége Doór Krisztina. Három gyermekük született: Dorottya (1984), Gábor (1994) és Hanna (1997).

    Díjai, elismerései

    szerkesztés

    Főbb publikációi

    szerkesztés
    • "A szocialista államszervezet fejlődési tendenciái" c. nemzetközi konferencia anyaga. Balatonkenese, 1984. december 3-6.; szerk. ifj. Trócsányi László; Főirány Programiroda, Bp., 1985
    • A közigazgatási bíráskodás szervezete és működése egyes európai országokban. A jogintézmény elméleti alapjai és működési tapasztalatai, valamint egyes európai országok közigazgatási bíráskodására vonatkozó jogszabályok; MTA Államtudományi Kutatások Programirodája, Bp., 1988
    • A közigazgatási bíráskodás egyes elméleti és gyakorlati kérdései; MTA Államtudományi Kutatások Programirodája, Bp., 1990
    • Milyen közigazgatási bíráskodást?; Közgazdasági és Jogi, Bp., 1992
    • Francia-magyar közjogi szeminárium a közigazgatási bíráskodásról. Szeged, 1996. május 6-8.; szerk. ifj. Trócsányi László; Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda, Bp., 1997 (Alkotmányjogi, politológiai és civilisztikai tanulmányok)
    • Magyar-francia, francia-magyar jogi szótár; főszerk. Bárdosi Vilmos, Trócsányi László; KJK-Kerszöv, Bp., 2001
    • Les institutions constitutionnelles et l'intégration européenne; szerk.Badó Attila, Trócsányi László; Faculté de droit de l'Université de Szeged, Szeged, 2002
    • Európa egysége és sokszínűsége. A kisebbségek jogai. A belga és a magyar példa; szerk. Trócsányi László, Francis Delpérée; Nyitott Könyv, Bp., 2003
    • Nemzeti alkotmányok az Európai Unióban; szerk. Trócsányi László, Badó Attila; KJK-Kerszöv, Bp., 2005
    • A mi alkotmányunk. Vélemények és elemzések Magyarország Alkotmányáról; főszerk. Trócsányi László; Complex, Bp., 2006
    • A magyar alkotmánybíráskodás sarkalatos normái; szerk. Balogh Elemér, Trócsányi László; Pólay Elemér Alapítvány, Szeged, 2009 (Fundamenta fontium juris)
    • Bevezetés az alkotmányjogba; szerk. Trócsányi László, Schanda Balázs; SZTE ÁJTK–PPKE JÁK, Szeged–Bp., 2010 (A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának tankönyvei)
    • Bevezetés az alkotmányjogba; szerk. Trócsányi László, Schanda Balázs; Szt. István Társulat, Bp., 2011 (A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának tankönyvei)
    • Bevezetés az alkotmányjogba. Az Alaptörvény és Magyarország alkotmányos intézményei; szerk. Trócsányi László, Schanda Balázs, Csink Lóránt; HVG-ORAC, Bp., 2012
    • Dikaiosz logosz. Tanulmányok Kovács István emlékére; szerk. Trócsányi László; Pólay Elemér Alapítvány, Szeged, 2012 (A Pólay Elemér Alapítvány könyvtára)
    • Bevezetés az alkotmányjogba. Az Alaptörvény és Magyarország alkotmányos intézményei; szerk. Trócsányi László, Schanda Balázs, Csink Lóránt; 2. átdolg. kiad.; HVG-ORAC, Bp., 2013
    • Az alkotmányozás dilemmái. Alkotmányos identitás és európai integráció; HVG-ORAC, Bp., 2014
    • The dilemmas of drafting the Hungarian fundamental law. Constitutional identity and European integration; Schenk, Passau, 2016
    • Párizsi Napló – avagy, ami a nagyköveti jelentésekből kimaradt... 2010. július – 2014. június; Századvég Kiadó, Budapest, 2018
    • Alkotmányozás és rendszerváltozás Közép- és Kelet-Európában (1995)
    • La justice constitutionnelle en Hongrie (1997)
    • Les opinions dissidentes (társszerző, 2000)
    • A parlamenti jog forrásai (2000)
    • Az összehasonlító alkotmányjog alapkérdései és korunk jogrendszerei. Összehasonlító alkotmányjog (2006)
    • Régiók és közösségek szerepe az európai integrációban: egység és sokszínűség; SZTE ÁJK Tudományos Bizottsága, Szeged, 2007 (Acta juridica et politica)
    • Nemzeti szuverenitás és európai integráció (2008)
    • Az alkotmányozás dilemmái. Alkotmányos identitás és európai integráció; HVG-ORAC, Bp., 2014
    • Párizsi napló avagy Ami a nagyköveti jelentésekből kimaradt... 2010. július–2014. június; Századvég, Bp., 2018
    • Válogatott miniszteri beszédek. 2014. június–2019. június; Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, Bp., 2019
    • Európai körkép. Európai értékek és megvalósulásuk az Európai Unió tagállamaiban az adatok és számok tükrében; szerk. Trócsányi László, Lovászy László Gábor; Ludovika Egyetemi, Bp., 2020

    Jelentősebb miniszteri interjúi

    szerkesztés

    Jegyzetek

    szerkesztés
    1. ↑ Trócsányi László publikációs listája. Magyar Tudományos Művek Tára, 2018. május 9. (Hozzáférés: 2018. június 3.)
    2. ↑ a b 250/2019. (VI. 28.) KE határozat
    3. ↑ Trócsányi vezeti a Fidesz EP-listáját
    4. ↑ a b Népszava: Trócsányi László hivatalosan is a KRE rektora (magyar nyelven). Népszava. (Hozzáférés: 2024. április 3.)
    5. ↑ https://jogaszegylet.hu/az-mje-szervezete/
    6. ↑ Home | László TRÓCSÁNYI | MEPs | European Parliament (angol nyelven). www.europarl.europa.eu. (Hozzáférés: 2020. június 19.)
    7. ↑ Hivatalosan uniós biztosjelölt lett Trócsányi László (hu-HU nyelven). Fidesz - Magyar Polgári Szövetség, 2019. szeptember 9. (Hozzáférés: 2020. június 19.)
    8. ↑ a b Mr Trócsányi’s conflicts of interests: not strictly law, but not purely politics, either. English. (Hozzáférés: 2020. június 19.)
    9. ↑ Vlagyimir Ljubisin és ifj. Vlagyimir Ljubisin kiadatása a szokásos eljárás keretében zajlott. Kormányzat. [2020. június 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 19.)
    10. ↑ Zrt, HVG Kiadó: Orosz fegyverkereskedőknek is köze lehet Trócsányi László leszavazásához (magyar nyelven). hvg.hu, 2019. szeptember 27. (Hozzáférés: 2019. október 1.)
    11. ↑ Ismét leszavazták Trócsányi Lászlót (magyar nyelven). Mandiner, 2019. szeptember 30. (Hozzáférés: 2019. szeptember 30.)
    12. ↑ Hope for Trócsányi: EP to Hold Another Hearing on Monday (angol nyelven). Hungary Today, 2019. szeptember 27. [2020. június 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 19.)
    13. ↑ Trócsányit másodszor is leszavazta a jogi bizottság (hu-HU nyelven). 24.hu, 2019. szeptember 30. (Hozzáférés: 2020. június 19.)
    14. ↑ Members | Home | JURI | Committees | European Parliament (angol nyelven). www.europarl.europa.eu. (Hozzáférés: 2020. június 19.)
    15. ↑ AFP, Le Figaro avec: L'eurodéputé Bellamy envisage une riposte après le rejet du commissaire hongrois (francia nyelven). Le Figaro.fr, 2019. október 1. (Hozzáférés: 2020. június 19.)
    16. ↑ Népszava: Trócsányi László válthatja Áder Jánost (magyar nyelven). nepszava.hu. (Hozzáférés: 2021. augusztus 5.)
    17. ↑ Á. B.: „Jöjjenek a fiatalok” - Trócsányi László otthagyja Brüsszelt és inkább rektor lesz. Népszava, 2024. január 22. (Hozzáférés: 2024. április 3.)
    18. ↑ Á. Z.: Trócsányi László nemet mondott, a Fidesz felkérése ellenére sem akar alkotmánybíró lenni. Népszava, 2024. március 28. (Hozzáférés: 2024. április 3.)

    Források

    szerkesztés
    •   Jogportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
    A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Trócsányi_László&oldid=27164284”