Szántó Béla
Szántó Béla Lőb (szül. Schreiber Béla,[3] Homokkomárom, 1881. február 1.[4] – Budapest, 1951. június 1.) tisztviselő, politikus.
| Szántó Béla | |
 | |
| Született | Schreiber Béla 1881. február 1.[1] Homokkomárom |
| Elhunyt | 1951. június 1. (70 évesen)[1] Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége |
|
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szántó Béla témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete
szerkesztésZsidó családból származott, mint Schreiber Sándor és Günsberger Lina fia. Az elemi iskolát Homokkomáromban kezdte el, később Nagykanizsán járt a polgári fiúiskolába. 1900-ban végzett a felsőkereskedelmi iskolában, könyvelőként állt munkába Kanizsán. 1901-ben költözött fel Budapestre, ahol mint magántisztviselő dolgozott. 1904-ben lett tagja a Szociáldemokrata Pártnak. 1906-ban alapították meg a Magyarországi Magántisztviselők Egyesületét, melynek ő nyerte el elnöki tisztjét. Az antimilitarista mozgalomban is részt vett.
1911. február 18-án Budapesten, az Erzsébetvárosban hazásságot kötött Feldbránd (Krammer) Mária polgári iskolai tanárnővel, Feldbránd Izrael és Treibitsch Zsófia lányával.[5]
A Budapesti Katonatanács egyik vezetője volt az 1918-as polgári demokratikus forradalom alatt. A KMP egyik alapító tagja, valamint titkára volt a Központi Bizottságnak. 1919 februárjában több kommunistával együtt letartóztatták.[6] A gyűjtőfogházban egyik aláírója volt a MSZDP és a KMP egyesülését, illetve a proletárdiktatúra kikiáltását kimondó nyilatkozatnak.[7] A Magyarországi Tanácsköztársaság idején hadügyi népbiztosként tevékenykedett, illetve szervezte a Vörös Hadsereget is. 1911-ben[8] és 1919-ben is vallási felekezeten kívül álló volt.[9]
Miután a Tanácsköztársaság megbukott, először Bécsbe, aztán Berlinbe, végül a Szovjetunióba emigrált. Itt később tagja volt Szakszervezeti Internacionálénak a Kommunista Internacionálénak. 1927-ben illegális pártmunkát végzett Magyarországon, 1932-től 1938-ig pedig újfent a Szovjetunióban a Nehézipari Népbiztosság Állami Tudományos Könyvtárának lett az igazgatója. A Szovjetunió Nagy Honvédő háborúja előtt és annak folyamán közreműködött a moszkvai rádió magyar adásaiban és a Szovjet Tájékoztató Irodánál is dolgozott.
1946-ban tért vissza Magyarországra, a szövetkezeti mozgalom egyik vezetője lett. 1948-tól varsói követként dolgozott, míg 1950-ben vissza nem rendelték. Szívrohamban hunyt el.
Családja
szerkesztésTestvére volt Szántó Zoltán és Szántó Rezső,[10] és Szántó Gizella.
Fontosabb munkái
szerkesztés- A magyar munkásmozgalom 1914-ig (Budapest, 1947);
- Szántó Béla tanulmánya az első világháború előtti magyarországi ellenzéki szociáldemokrata irányzatokról (Erényi Tibor forrásközlése, Párttört. Közl. 1962. 4. sz.).
Emlékezete
szerkesztés- 1968 és 1990 között a zuglói Jávor utca viselte a nevét.
- Szülőfalujában emléktábla őrzi emlékét.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC14240/14496.htm, Szántó Béla, 2017. október 9.
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 8.)
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 13232/1900. Forrás: MNL-OL 30805. mikrofilm 618. kép 3. karton. Névváltoztatási kimutatások 1900. év 36. oldal 32. sor
- ↑ Születési bejegyzése a nagykanizsai izraelita hitközség születési akv. 9/1881. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 200/1911. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
- ↑ HU BFL - VII.102.a - fogoly - 1919 - 905
- ↑ Az egyesülési határozat
- ↑ Házassági bejegyezése
- ↑ HU BFL VII.5.c 9903/1924
- ↑ Magyar Életrajzi Lexikon
Források
szerkesztés- Magyar életrajzi lexikon
- Zalai életrajzi kislexikon
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest. 1929. 825. old.
További információk
szerkesztés- Bölöny József: Magyarország kormányai. Az 1987-1992 közötti időszakot feldolg. és sajtó alá rend. Hubai László. 4. bőv., jav. kiad. Bp., Akadémiai Kiadó, 1992.
- Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. Bp., Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000.
- Munkásmozgalomtörténeti lexikon. Szerk. vezetője Vass Henrik. Bp., Kossuth Könyvkiadó, 1972.
- Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
- Zalai életrajzi kislexikon. 3. javított, bővített kiadás. Szerk. Fatér Bernadett, Horváth József, Kiss Gábor [és mások]. Zalaegerszeg, Deák Ferenc Megyei Könyvtár, 2005.
