Nahanni Nemzeti Park
A Nahanni Nemzeti Parkot (angolul Nahanni National Park Reserve, franciául Réserve de parc national de la Nahanni) a kanadai Északnyugati területeken alakították ki a Ragged Range (Csipkézett hegylánc) hátságban (a „Kanadai Kordillerákban”, tehát a Mackenzie-hegységben és a Sziklás-hegység északi részén).
| Nahanni Nemzeti Park | |
| Világörökség | |
 | |
| Howard's Pass | |
| Adatok | |
| Ország | Kanada |
| Világörökség-azonosító | 24 |
| Típus | Természeti helyszín |
| Felvétel éve | 1978 |
| Elhelyezkedése | |
 Nahanni Nemzeti Park
Pozíció Kanada térképén
| |
 é. sz. 61° 35′ 50″, ny. h. 125° 51′ 07″61.597100°N 125.852000°WKoordináták: é. sz. 61° 35′ 50″, ny. h. 125° 51′ 07″61.597100°N 125.852000°W | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nahanni Nemzeti Park témájú médiaállományokat. | |
1978-ban ez lett a világörökség listáján az első négy természeti helyszín egyike.[1]
Természeti földrajza, földtani felépítése
szerkesztésTerülete 4765,6 km², tengerszint feletti magassága 180–2640 m.[2]
Domborzata
szerkesztésTájegységei:
- Selwyn-hegység,
- Liard-fennsík,
- Mackenzie-fennsík,
- Mackenzie-hegység és a
- Dél-Nahanni folyórendszer egyheted része.[2]
Vízrajza
szerkesztésFő vízfolyása a Dél-Nahanni folyó, amelyen a Niagara-vízesésnél kétszer magasabb, 92 m magas Virginia-vízesés csodálható meg. Négy hatalmas kanyonja az Első, Második, Harmadik és Negyedik nevet viseli.[1] A leghosszabb 19 km-es, a legmélyebb 1300 m mély. A második legjelentősebb folyó a Flat[2]
A mészkőfalak az Első északi részén látványos karsztjelenségekben gazdag barlangokat rejtenek.[1]
A park látványos geológiai értéke a számos forró hőforrás és forró vizű tó.[1]
Élővilága
szerkesztésA park túlnyomó részén tundra, illetve tajga nő, mintegy 600-féle edényes növénnyel, köztük 325 mohafajjal. A magasabb térszíneken az erdőhatárig fekete- és fehér fenyő (Pinus nigra), Abies alba) nő, a völgyekben gyakoriak a nyárfák (Populus spp.)[2]
Állatvilága is jellegzetesen északi. A 40 emlősfaj közül a nagyobbak:
- alaszkai vadjuh,
- havasi kecske,
- farkas,
- fekete medve,
- grizzly,[1]
- rénszarvas (karibu),
- jávorszarvas,
- virginiai szarvas.[2]
A parkban mintegy 170 madárfajt figyeltek meg. Nagyobb madarak:
A forró, kénes-meszes vizek ezen a zord vidéken olyan mikroklímát hoznak létre, amelyben otthon érzik magukat olyan a mérsékelt égövi növények is, mint az ibolya, az orchidea vagy az őszirózsa.[1]
Hagyományai
szerkesztésAz 1972-ben alapított park területének története tele van misztikummal. Neve a denék, az őslakosok nyelvén annyit jelent: lélek. Tabu területnek számított, ahol a belépőre misztikus lények vadásztak. Az első európaiak aranyásók voltak. Az első jelentős lelet után elkezdődött az ideáramlásuk, s ez újabb rémtörténetek keletkezéséhez vezetett, nem ok nélkül: sokan tűntek el nyomtalanul, vagy kerültek meg holtan. Beszédesek a parkban található geológiai alakzatok nevei: Fej nélküli ember hegye, Temetkezőhegy, Halottak völgye. Ma a terület szinte teljesen elzárt, csak hidroplánnal vagy helikopterrel közelíthető meg. Éppen ezért gyéren látogatott: évente mindössze 600–800 turista keresi fel.[1]
Jegyzetek
szerkesztésForrások
szerkesztés- ↑ Bodnár László: Bodnár László: Nemzeti parkok Észak-Amerikában, Eger, Bodnár Geográfus Bt., 2003 ISBN 963-430-381-1
- ↑ Az emberiség öröksége: Karl Lenz: Forró vizű források a hideg Északon. In: A világ kincsei 1. Az emberiség öröksége. Magyar Könyvklub 2001. ISBN nélkül. pp. 22–23.
