Lima Peru fővárosa. Lakóinak száma rohamosan gyarapszik, több mint 9,5 millió fő. 2007-ben Lima Metropolitana 8,5 millió lakost számolt, ami 30%-a Peru lakosságának. Tipikus dél-amerikai nagyváros, hatalmas társadalmi különbségekkel.

Lima
Lima címere
Lima címere
Lima zászlaja
Lima zászlaja
Becenév: A királyok városa
Közigazgatás
Ország Peru
MegyeLima
TartományLima
Alapítás éve1535. január 18.
PolgármesterRafael López Aliaga (Popular Renewal, 2023. január 1. – )
Népesség
Teljes népesség9 943 800 fő (2022)
Agglomeráció8 380 300 fő
Földrajzi adatok
Tszf. magasság154 m
Terület2664 km²
IdőzónaPET (UTC-5)
Elhelyezkedése
Térkép
d. sz. 12° 03′ 36″, ny. h. 77° 02′ 15″12.060000°S 77.037500°WKoordináták: d. sz. 12° 03′ 36″, ny. h. 77° 02′ 15″12.060000°S 77.037500°W
Lima honlapja
A Wikimédia Commons tartalmaz Lima témájú médiaállományokat.

Lima az ország partjának központi részén, a Csendes-óceán partján fekszik. A várost az Andok nyúlványai övezik félkaréjban, a város a Rimac folyó völgyében, annak bal partján, 154 méter tengerszint feletti magasságban lévő sík területen épült.

Lima szeizmikus övezetben fekvő város, melyben gyakoriak a kisebb-nagyobb földlökések, és már többször sújtotta nagyobb földrengés is a várost, melyek közül 1746-ban Lima jelentős része összedőlt, többek között a katedrális épülete is, legutóbb 1970-ben is volt itt nagyobb természeti katasztrófa.

Bár a város az Egyenlítőhöz viszonylag közel fekszik, klímája mégsem igazán trópusi. Limát a Humboldt-áramlat hatásának köszönhetően az "örök tavasz" városának nevezik. A Csendes-óceán hideg áramlata itt délről észak felé haladva lehűti a levegőt, ezért az évi középhőmérséklet 18,4 °C. A legmelegebb hónap a február átlag 22,5 °C-os hőmérsékletével, míg a leghidegebb az augusztus és a szeptember, ekkor csak átlag 15 °C van.

A Humboldt áramlatnak köszönhetően Limára hónapokon át felhőréteg telepszik, azonban ez a tenger felől áramló hideg miatt nem száll fel, ezért csapadék sem képződik. Az itt hulló csapadék évi átlaga csak 30 mm. A páratartalom egész évben 80 százalék körül van, záporeső, vihar, villámlás itt ismeretlen, télen viszont órákon át szitál a helybeliek által "garuának" nevezett köd.

Lima éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)32,033,033,034,029,027,027,027,026,026,029,031,034,0
Átlagos max. hőmérséklet (°C)25,826,526,024,321,719,718,718,418,719,921,923,922,1
Átlaghőmérséklet (°C)22,523,022,621,018,917,516,916,516,717,619,220,819,4
Átlagos min. hőmérséklet (°C)19,119,419,217,616,115,315,014,614,615,216,417,716,7
Rekord min. hőmérséklet (°C)15,015,016,013,011,09,09,010,011,012,011,013,09,0
Átl. csapadékmennyiség (mm)10500000500011
Havi napsütéses órák száma18619721721012430313130931201551424
Forrás: World Meteorological Organization, BBC Weather


Története

szerkesztés

A perui főváros környékén már az inka birodalmat megelőzően is jelentős kultúrák léteztek, melyet régészeti leletek is bizonyítanak. Limától délre úgy 20 km-re Lurinnál i. e. 4500-ból találtak állandó településre utaló nyomokat.

Az inkák uralkodói székhelye a parttól távoli magasföldön épült Cuzco volt.

A mai város helyén i. sz. 200 és 700 között a Lima-kultúra létezett.

Az i. sz. 1. évezred végén a vidék a Wari Birodalom fennhatósága alá került és a 15. századi inka hódításokig kis főnökségek területe volt. Területén a 15. században az inkák hozták létre birodalmukat.

A várost Francisco Pizarro konkvisztádor alapította 1535. január 18-án. Ezután a dél-amerikai spanyol gyarmatbirodalom jelentős központja volt. 1542 és 1821 között a Perui Alkirályság székhelye. Peru függetlenségének 1821. évi kikiáltása óta az ország fővárosa.

Peru 1836-ban különvált Észak- és Dél-Perura. Észak-Peru fővárosa Lima maradt.[1]

A salétromháború alatt (18791883, Chile, Bolívia és Peru között) a chilei csapatok megszállták a várost. 1919-ben a város lakossága 175 000 fő volt.

1964. május 24-én a limai Nemzeti Stadionban (Estadio Nacional) történt a labdarúgás legnagyobb tömegszerencsétlensége, amely több száz halottal járt (a legnagyobb becslések szerint ez a szám az 1000-it elérheti).[2]

Népesség

szerkesztés
 
A belváros egy része

Az első település Lima területén 117 házból állt, de később a város észak felé terjeszkedett. 1562-ben egy újabb városrész alakult ki a folyó másik partján, de az első híd csak 1610-ben készült el. Ebben az időben Lima lakossága kb. 16 000 fő volt. 1861-re a népesség közel 100 000 főre emelkedett. 1927-ig ez a szám azonban megduplázódott. A legtöbb bevándorló az 1950-es évektől érkezett a városba. A menekültek túlnyomó része a város szélére költözik, a város emiatt északi és déli irányba terjeszkedik.

        Év         Népesség
1614 26 400
1791 56 600
1812 63 900
1820 64 000
1827 60 000
1839 55 100
1850 80 000
1861 100 000
1877 101 500
1890 103 900
1896 113 000
1900 103 900
1908 140 900
1920 176 500
        Év         Népesség
1925 260 000
1927 200 000
1931 373 900
1940 533 600
1945 657 800
1951 835 000
1953 964 000
1961 1 262 100
1969 2 541 300
1981 3 573 227
1993 5 363 270
1997 5 930 318
2000 6 271 430
2005 6 445 974
 
Lima, a Torre Tagle belső udvara
 
A Rimac folyó hídja Limában
 
Mária Magdolna-templom
 
Lima, Főtér

Látnivalók

szerkesztés
  • Főtér – Plaza Mayor (korábban Plaza de Armas)
  • Szent János-székesegyház: 1538-ban készült el, de kicsinek bizonyult, ezért 1572-ben bővíteni kezdték. 1625-ben felszentelték. 1746-ban a földrengés következtében összedőlt, de hamarosan felújították. A főbejárattól jobbra található kápolnában lévő koporsóban helyezték el Francisco Pizarro hamvait.
  • Kormányzói (Elnöki) Palota – Palacio de Gobierno: 1920-ban épült.
  • Városháza: 1945-ben épült. Itt található a Panco Fierro Galéria is.
  • Szent Ferenc-kolostor – Convento de San Francisco: Vallási témájú festményeket és több ezer kötetes könyvtárat tekinthet meg a látogató. Érdekessége, hogy a földalatti folyosók 25 000 elhunyt maradványait rejtik, mert 1808 előtt a limai lakosok oda helyezték halottaikat.
  • Szent Domonkos-templom és -kolostor: 15401599-ig épült. Két sírbolt látható a templomban: Limai Szent Róza, Peru egyetlen női szentje, illetve Porres Szent Márton, az Amerikák első fekete szentje.
  • Iglesia de Las Nazarenes templom: Az El Señor de los Milagros fesztivál kiindulópontja. Minden év október 28-án innen indulnak a hívők lila ruhában a fesztiválra.
  • Plaza San Martín: Lima második legfontosabb tere. 1921. július 28-án avatták fel a limai függetlenség kikiáltásának és a perui állam születésének 100. évfordulójára. A felszabadító San Martín tábornok Mariano Beulliure által 1921-ben készített bronzszobra található itt.
  • Feria Artesanal kézművespiac: Pánsíp, alpakakesztyű és aranyékszerek, valamint a perui kultúra tárgyai tekinthetők, illetve vásárolhatók meg a piacon.
  • Barrio Chino – kínai városrész
  • Parque del Amor – Szerelmesek parkja: 1993-ban Valentin-napon egy csókolózó ifjú pár szobrát avatták fel a parkban.
  • Állatkert: A tengerpart, a hegyvidék és az Amazonas-medence állatvilágát mutatja be.
  • A Csendes-óceán Krisztusa
  • Museo de la Nación – Nemzeti Múzeum: Az őskortól az Inka Birodalom idejéig fellelt régészeti leletek tekinthetők meg három emeleten. Makettek mutatják be a Nazca-vonalakat és Machu Picchu elhelyezkedését.
  • Museo Rafael Lareo Herrera: Magánkézben lévő kerámiagyűjtemény mintegy 55 ezer agyagedénnyel és cseréppel.
  • Museo Amano: Magánkézben lévő régészeti múzeum a Chancay-kultúra emlékeivel.

Az érdekességek közül kiemelkedik a Museo de Oro del Peru, amely arany-, ezüst- és kőkincseiről, valamint a Museo Nacional de Antropologia y Arquelogia, amely a történelem előtti időszak kincseiről híres.

Híres emberek

szerkesztés

Itt halt meg:

Itt született:

  • Napilapok: La República, a konzervativ El Comercio, Expreso és a Caretas folyóirat.
  • További újságok: Diario Correo, El Bocón, El Peruano, Informalisimo, Ojo und Gestión.
  • Rádióadók: Radio Alpamayo, Radio América, Radio Nacional, Radio A, Radio Inca Sat és RPP Noticias 2.
  • További rádiadók: a katolikus Frecuencia Primera és a La Luz, sportrádió Radio Ovación és a RPP Noticias 1, zeneadók CPN, Radio 100 (az első FM-es rádió Peruban), Radio Rítmo Romantica és a Panamericana Radio.

Televíziók: América Televisión, ATV, Frecuencia Latina, Panamericana, Red Global.

Testvértelepülések

szerkesztés

Képgaléria

szerkesztés
  1. Basadre Grohmann, Jorge (2014): Historia de la República del Perú [1822-1933]. 2. k. El Comercio. ISBN 978-612-306-353-5. 93-115. o.
  2. The 1964 Estadio Nacional Tragedy (angol nyelven). yeffle53, 2015. február 3. (Hozzáférés: 2024. november 3.)
A Wikimédia Commons tartalmaz Lima témájú médiaállományokat.

További információk

szerkesztés