A kerékpárút definíció szerint „a közúti forgalom által használt felületektől a kerékpáros közlekedés céljára elkülönített út, amelyen csak kerékpárosok és korlátozott körülmények között (20 km/h-nál kisebb sebességgel) segédmotoros kerékpárok közlekedhetnek. A kerékpárutat a kezdeténél, illetve minden szilárd burkolatú út keresztezése után a „Kerékpárút” (KRESZ 26. ábra) jelzőtábla, végénél a „Kerékpárút vége” (KRESZ 26/a ábra) jelzőtábla jelzi”.[1]

A kerékpárutat jelző tábla
A Duna menti kerékpárút Szentendre közelében
Útirányjelző tábla

Gyakran kerékpárútnak nevezik az összefüggő kerékpáros turisztikai útvonalakat, az egyes szakaszok konkrét technikai kialakításától (kerékpárút, kerékpársáv, kisforgalmú utca, mezőgazdasági út) függetlenül.

Önálló kerékpárút

szerkesztés

A kétirányú kerékpárút általában a közút egyik oldalán létesül, és közös felületen vezeti mindkét irányú kerékpáros forgalmat. Két szélét folyamatos sárga vonallal kell kijelölni, a kétirányú kerékpárút esetében pedig tengelyében szaggatott sárga terelővonalat kell alkalmazni.

Az egyirányú kerékpárút az út két oldalán, a közúti forgalomnak megfelelő irányban vezeti a kerékpáros forgalmat, ami forgalmi szempontból kedvező. Az egyirányú forgalmi rendet útburkolati jelekkel egyértelművé kell tenni. Lakott területen belül kerékpársávval kedvezően kombinálható.[1]

Elválasztott gyalog- és kerékpárút

szerkesztés

Az elválasztott gyalog- és kerékpárút olyan út, amit egy sárga csíkkal ketté osztanak, hogy az egyik oldalát a gyalogosok, a másikat a kerékpárosok használják. Ezt táblákkal és az utak térfelére festett piktogramokkal is jelölik.

Elválasztás nélküli gyalog- és kerékpárút

szerkesztés

Az elválasztás nélküli gyalog- és kerékpárút olyan út, amin se csíkkal, se máshogy nincsenek elkülönítve a gyalogosok és kerékpárosok, ezért azt közösen használják. Ezért ilyen utakon fokozott figyelemre van szükség a balesetek elkerülésére.

Az elválasztott és az elválasztás nélküli gyalog- és kerékpárút is rendszerint olyan helyeken található, ahol nincs hely külön kerékpárutat, vagy kerékpársávot építeni, de emellett külső, jellemzően anyagi tényezők is közrejátszhatnak ezen egyszerűbb utak kialakításában.

Közlekedésbiztonság

szerkesztés

A következő adatok a különböző utakon elszenvedett balesetek gyakoriságát mutatják:

  • A kis forgalmú úton megtett egymillió kerékpár-kilométerre átlagosan 36 baleset jutott.
  • Forgalmas főútvonalon ez a szám 65-71 között mozgott.
  • Kerékpárúton átlagosan 182 kerékpáros baleset következett be egymillió kilométeren.[2]
  • A kerékpáros blogot üzemeltető Mohl József szerint Győrben 12 kerékpáros balesetből 11 kerékpárút–közút kereszteződésben történt.[3][4]

Jelentősebb kerékpárutak, útszakaszok, hálózatok

szerkesztés
  1. a b Pályázati felhívás és útmutató a Közép-Magyarországi Operatív Program keretében „Kerékpárforgalmi hálózat fejlesztése” c. pályázati felhívásához. Kódszám: KMOP-2009-2.1.2 (magyar nyelven) pp. 75-89. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, 2009. április 2. [2011. október 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 14.)
  2. Dr. Nagy Sándor: Új! Bicajoskönyv, ISBN 963-85020-7-X 138. oldal
  3. kirk kapitány: Szinte csak a drága kerékpárúton történnek a gázolások (HTML). kerekagy.blog.hu, 2012. február 7. (Hozzáférés: 2022. március 30.)
  4. http://bringaval.uw.hu/

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés
A Wikimédia Commons tartalmaz Kerékpárút témájú médiaállományokat.