Karakorum (hegység)
A Karakorum (vagy Karakoram, török eredetű nevének jelentése: „fekete kőgörgeteg”), kiterjedt hegylánc, mely Pakisztán, India és Kína határvidékén terül el, Gilgit, Ladak és Baltisztán területén. Ázsia nagyobb hegyláncainak egyike, A Himalájával szerkezetileg szinte azonos, de a földrajztudomány külön kezeli.[1]
| Karakorum | |
 | |
| A Karakorum Pakisztánban, a Havas-tó közelében | |
| Magasság | 8611 m |
| Hely |  Pakisztán,  India,  Kína |
| Hegység | Eurázsiai-hegységrendszer |
| Legmagasabb pont | K2 (8611 m) |
| Hosszúság | 500 km |
| Elhelyezkedése | |
 Karakorum
Pozíció Kína térképén
| |
 é. sz. 35° 52′ 59″, k. h. 76° 30′ 32″35.883056°N 76.508889°EKoordináták: é. sz. 35° 52′ 59″, k. h. 76° 30′ 32″35.883056°N 76.508889°E | |
 | |
| Térkép | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Karakorum témájú médiaállományokat. | |
A Karakorum több mint hatvan csúcsa emelkedik 7000 m fölé, beleértve a világ második legmagasabb - 8611 méterig nyúló - hegyét, a K2-t is. A K2 csak 237 méterrel alacsonyabb, mint a 8848 m magas Csomolungma. A hegyvonulat körülbelül 500 km hosszú, és a sarkvidékeken kívül a föld gleccserekben leggazdagabb vidéke: az Indiához tartozó, 70 km hosszú Sziacsen-gleccser, illetve a 63 km-es Biafo-gleccser a világ második és harmadik leghosszabb gleccsere a sarkvidékeken kívül.[2]
A Karakorumot északkeletről a Tibeti-fennsík határolja, északról pedig a Wakhan-folyosó és a Pamír. Déli határát az Indus és két mellékfolyója, a Gilgit és a Sjok (Shyok) jelentik, melyek a vonulatot a tulajdonképpeni Himalája északnyugati végétől elválasztják. Az Indus lejjebb dél felé, a pakisztáni alföldek felé veszi útját.
Magasságának és zord felszínének köszönhetően a Karakorum sokkal kevésbé lakott, mint keletebbre a Himalája egyes vidékei. Európai felfedezők először a 19. század elején jutottak fel a hegységbe, később pedig - 1856-tól - brit földmérők térképezték fel.
A Muztagh-hágón 1887-ben kelt át a Younghusband-féle expedíció, a Hunza-folyó feletti völgyeket (ahol a hunzák élnek) pedig Martin Conway fedezte fel 1892-ben. Az 1910-es és '20-as években végzett kutatások rögzítették a hegyvidék nagyjának földrajzát.
Marcel Ichac filmet készített a Karakorumról, melyben megörökítette a hegyláncra tett 1936-os francia expedíciót. A film ezüst oroszlánt nyert az 1937-es velencei filmfesztiválon.
A Karakorum egy részéről, mely határvita tárgyát képezi India és Kína között, a kínai kormányzat nagyméretű, méretarányos makettet készített.[3][4][5]
Geológiai jelentősége
szerkesztésA Karakorum és a Himalája számos okból különös jelentőséggel bír a földtani kutatók számára. Geológiailag nagyon aktív területek ezek, lévén két kontinens ütközési vonalában helyezkednek el, így nagyon fontosak a lemeztektonikai kutatásokban. A gleccserek pedig az éghajlatváltozások nyomon követésében játszanak kiemelt szerepet, mivel kiterjedésükkel-összehúzódásukkal jól követik a terület hőmérsékletében és csapadékosságában hosszú távon bekövetkező változásokat. De a vonulat - létrejöttekor - akár okozója is lehetett bizonyos éghajlatváltozásoknak. A légköri hatásoknak közvetlenül kitett, nagy tömegű szikla elaprózódásakor szén-dioxidot von el a levegőből; az üvegházhatást okozó gáz légköri mennyiségének csökkenése pedig hozzájárulhatott a föld klímájának hűvösödéséhez, mely eljegesedések sorozatát indíthatta el, ez a kainozoikumi eljegesedés.
Galéria
szerkesztés-
A Baltoro-gleccser a Karakorum középső vidékén, a Gasherbrum I és II hegycsúcsokkal -
A Baltoro-gleccser és vidéke az űrből -
K2 (Godwin Austen) -
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Ázsiaföldr 144. o.
- ↑ A tádzsikisztáni Fedcsenko-gleccser 77 km hosszú. A Karakorumban található Baltoro- és Batura-gleccser, valamint a dél-chilei Brüggen-gleccser egyaránt 57-57 km hosszúak. A mérési adatok alapját a közelmúltban készült felvételek adják, 1:200000 méretarányú orosz topográfiai térképek, illetve a következő kiadvány kiegészítésével: Jerzy Wala:Orographical Sketch Map: Karakoram: Sheets 1 & 2, Swiss Foundation for Alpine Research, Zürich, 1990.
- ↑ Google Earth Community: China - Huangyangtan - Scale model of landscape?. [2008. december 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 27.)
- ↑ http://www.theregister.co.uk/2006/07/19/huangyangtan_mystery/
- ↑ ABC News: Google Geek Unearths Military Secret
Források
szerkesztés- ↑ Ázsiaföldr: Horváth Gergely, Probáld Ferenc, Szabó Pál (szerk): Ázsia regionális földrajza. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. 1998. ISBN 9789632840215
További információk
szerkesztés- Curzon, George Nathaniel. 1896. The Pamirs and the Source of the Oxus. Royal Geographical Society, London. Reprint: Elibron Classics Series, Adamant Media Corporation. 2005. ISBN 1-4021-5983-8 (pbk); ISBN 1-4021-3090-2 (hbk).
- Mortenson, Greg and Relin, David Oliver. 2008. Three Cups of Tea. Penguin Books Ltd. ISBN 978-0-14-103426-3 (pbk); Viking Books ISBN 978-0-670-03482-6 (hbk); Tantor Media ISBN 978-1-4001-5251-3 (MP3 CD).
- (angolul) Pakistan's Northern Areas dilemma
- (angolul) Great Karakorams
- (angolul) Karakorams.com : Travel and Trekking in the Karakorams
