Himalájai cédrus
A himalájai cédrus (Cedrus deodara) a fenyőfélék családjába tartozó örökzöld növényfaj.
 | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||
Nem fenyegetett       IUCN2.3[1] | ||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||
| Cedrus deodara (Roxb.) G. Don in Loudon | ||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Himalájai cédrus témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Himalájai cédrus témájú médiaállományokat és Himalájai cédrus témájú kategóriát. |
Elterjedése, élőhelye
szerkesztésTermészetes élőhelye a Himalája nyugati és középső vonulatain, Kelet-Afganisztántól az indiai Garhwal megyéig (Delhi délköréig) terjed. Emellett még Nepál nyugati részén, a Kurnauli-völgyben fordul elő; összesen mintegy 500 ezer hektáron nő.
Megjelenése
szerkesztésEredeti termőhelyén magassága elérheti az 50 m-t — Európában mintegy feleekkorára cseperedik. Koronája a fiatalon is lecsüngő ágvégekkel festői, széles, kúpos; idősebb korában ernyősödő, ilyenkor a libanoni cédrusra (Cedrus libani) emlékeztet. Kérge szürke, sima vagy már fiatalon sűrűn, durván pikkelyes; eleinte világos, majd egyre sötétebb. Sötétszürke, érett hajtásai világosak, szőrösek. 3–7 cm-es tűi a cédrusfajok közül a leghosszabbak: a hosszúhajtásokon szórtan, a törpehajtásokon örvszerű, 30–50 tagú csomókban állnak, egyedenként eltérően hamvasak. Tobozai is a legnagyobbak a nemzetségben (7–11 cm-esek), megnyúlt tojásdad alakúak, csúcsuk felé keskenyednek, lekerekedők (a csúcsuk nem süllyed be úgy, mint ez gyakran a libanoni cédrusnál látható), éretten vörösesbarnák.
Életmódja, termőhelye
szerkesztésA Himalájában 1200–3500 m közt él, ahol az időjárás állandóan enyhe és csapadékos. Az alsóbb, dús növényzetű, szubtrópusi övben himalájai jegenyefenyővel (Abies pindrow), feljebb, a rododendronos örökzöld-lombhullató erdőkben a himalájai selyemfenyővel (Pinus wallichiana) elegyest nő.
Az erősen meszes talajt nem kedveli. A szárazságot jól tűri, de gyors növekedéséhez öntözni kell. Világos helyen érzi jól magát, és évente akár 40 cm-t is nőhet. Fiatal hajtásai fagyérzékenyek, ezért a Kárpát-medencében csak meleg mikroklímájú (és lehetőleg nedves, párás) helyre érdemes telepíteni.
A kultúrában
szerkesztésA himalájai cédrus a hinduk szent fája. Erre utal a neve is (szanszkrit: déva-dáru, déódár = „istenfa”).
Felhasználása
szerkesztésFája rendkívül ellenálló és tartós, ezért Indiában fontos szárazföldi és vízi építőanyag.
Farészéből cédrusolajat (Cedri aetheroleum) nyernek ki.[2][3]
Kertészeti változatai
szerkesztés- Cedrus deodara ’Albospica’
- Cedrus deodara ’Argentea’
- Cedrus deodara ’Aurea’
- Cedrus deodara ’Aurea Pendula’
- Cedrus deodara ’Aureospica’
- Cedrus deodara ’Bewley’s Variegated’
- Cedrus deodara ’Blue Dwarf’
- Cedrus deodara ’Blue Snake’
- Cedrus deodara ’Blue Triumph’
- Cedrus deodara ’Clarke’
- Cedrus deodara ’Compacta’
- Cedrus deodara ’Contorta’
- Cedrus deodara ’Crassifolia’
- Cedrus deodara ’Cream Puff’
- Cedrus deodara ’Deep Cove’
- Cedrus deodara ’Descancio Dwarf’
- Cedrus deodara ’Droop Tip’
- Cedrus deodara ’Eisregen’
- Cedrus deodara ’Eiswinter’
- Cedrus deodara ’Emerald Spreader’
- Cedrus deodara ’Erecta’
- Cedrus deodara ’Fastigiata’
- Cedrus deodara ’Feelin’ Blue’
- Cedrus deodara ’Flava’
- Cedrus deodara ’Fontinalis’
- Cedrus deodara ’Glauca’
- Cedrus deodara ’Gold Cone’
- Cedrus deodara ’Gold Gowa’
- Cedrus deodara ’Gold Mound’
- Cedrus deodara ’Gold Rush’
- Cedrus deodara ’Gold Strike’
- Cedrus deodara ’Golden Horizon’
- Cedrus deodara ’Golden Jubilee’
- Cedrus deodara ’Gracilis’
- Cedrus deodara ’Harvest Gold’
- Cedrus deodara ’Hesse’
- Cedrus deodara ’Hibernal’”
- Cedrus deodara ’Hollandia’
- Cedrus deodara ’Ibridio’
- Cedrus deodara ’Inversa Pendula’
- Cedrus deodara ’Karl Fuchs’
- Cedrus deodara ’Kashmir’
- Cedrus deodara ’Kingsville’
- Cedrus deodara ’Klondike’
- Cedrus deodara ’Lime Glow’
- Cedrus deodara ’Limelight’
- Cedrus deodara ’Lohbrunner’s Weeper’
- Cedrus deodara ’Macpenny’s Seedling’
- Cedrus deodara ’Maxima Pendula’
- Cedrus deodara ’Mountain Beauty’
- Cedrus deodara ’Mutabilis’
- Cedrus deodara ’Mylor’
- Cedrus deodara ’Nana’
- Cedrus deodara ’Nana Aurea’
- Cedrus deodara ’Nivea’
- Cedrus deodara ’Nugget’
- Cedrus deodara ’Paktia’
- Cedrus deodara ’Pannonia’
- Cedrus deodara ’Pendula’ – kék lombú változat lecsüngő ágakkal.
- Cedrus deodara ’Polarwinter’
- Cedrus deodara ’Procumbens’
- Cedrus deodara ’Prostrata’
- Cedrus deodara ’Prostrate Beauty’
- Cedrus deodara ’Pygmaea’
- Cedrus deodara ’Pygmy’
- Cedrus deodara ’Raraflora Gold Prostrate’
- Cedrus deodara ’Raywood’s Contorted’
- Cedrus deodara ’Raywood’s Prostrate Dwarf’
- Cedrus deodara ’Repandens’
- Cedrus deodara ’Repens’
- Cedrus deodara ’Robusta’ – normális növésű, szürkészöld lombú változat; tűlevelei az alapfajénál hosszabbak.
- Cedrus deodara ’Sander’s Blue’
- Cedrus deodara ’Scarabantia’
- Cedrus deodara ’Scott’
- Cedrus deodara ’Shalimar’
- Cedrus deodara ’Sharp’s Golden Weeping’
- Cedrus deodara ’Silver Mist’
- Cedrus deodara ’Snow Sprite’
- Cedrus deodara ’Tenuifolium’
- Cedrus deodara ’Tristis’
- Cedrus deodara ’Uncinata’
- Cedrus deodara ’Variegata’
- Cedrus deodara ’Variegata Alba’
- Cedrus deodara ’Variegated’
- Cedrus deodara ’Veronica’
- Cedrus deodara ’Verticillata’
- Cedrus deodara ’Verticillata Glauca’ – télálló fajta, hosszú, ezüstös tűlevelekkel.
- Cedrus deodara ’Victoria’
- Cedrus deodara ’Vink’s Golden’
- Cedrus deodara ’Viridis’
- Cedrus deodara ’Viridis Prostrata’
- Cedrus deodara ’Warrakilla’
- Cedrus deodara ’Wawerly Ridge’
- Cedrus deodara ’Well’s Golden’
- Cedrus deodara ’White Imp’
- Cedrus deodara ’Wiesemanni’
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. június 1.)
- ↑ 210. Cedrus libani A. Rich. – 211. Cedrus atlantica (Endl.) Manetti [syn.: Cedrus libani A. Rich. subsp. atlantica (Endl.) Batt. et Trab.] – 212. Cedrus deodara (Roxb.) G. Don. In Szabó László Gy: Gyógynövények és élelmiszernövények A-tól Z-ig. Pécs: Melius Alapítvány. 2009.
- ↑ Cedrus deodara (Roxb.) G. Don. In Rácz Gábor – Rácz-Kotilla Erzsébet – Szabó László Gy: Gyógynövények ismerete: A fitoterápia és az alternatív medicina alapjai. Budapest: Galenus Kiadó. 2012. 435. o. = Galenus Könyvek, ISBN 978-963-7157-29-5
Források
szerkesztés- Magyar nagylexikon V. (C–Csem). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1997. 192–193. o. ISBN 963-85773-0-4
- Fenyőfélék
- Tóth János: ELMÉLYÍTETT MONOGRAFIKUS JEGYZETEK…
- Himalájai cédrus - Cedrus deodara
- Czáka Sarolta, Rácz István: Fenyők és örökzöldek, p. 13. Szépia Könyvkiadó. ISBN 963 7849 04 1
