Hajós
Hajós (németül: Hajosch) város Bács-Kiskun vármegyében, a Kalocsai járásban.
| Hajós | |||
 | |||
| Hajóshoz tartozik Európa legnagyobb összefüggő pincefaluja | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Vármegye | Bács-Kiskun | ||
| Járás | Kalocsai | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Alföldi Albert (független)[1] | ||
| Irányítószám | 6344 | ||
| Körzethívószám | 78 | ||
| Testvértelepülései | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2700 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 33,51 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 89,92 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 23′ 56″, k. h. 19° 07′ 12″46.398889°N 19.120000°EKoordináták: é. sz. 46° 23′ 56″, k. h. 19° 07′ 12″46.398889°N 19.120000°E | |||
 Hajós
Pozíció Bács-Kiskun vármegye térképén
| |||
| Hajós weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hajós témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése
szerkesztésHajós Bács-Kiskun vármegye délnyugati részén helyezkedik el, Kalocsától délkeleti irányban 20, Bajától északkeleti irányban 30 kilométerre. Közigazgatási területe 8990 hektár, ebből 289 hektárnyi belterület.
A települési szomszédai észak felől Homokmégy, északkelet felől Császártöltés, kelet felől Kéleshalom, délkelet felől Borota, dél felől Érsekhalma, délnyugat felől Nemesnádudvar, nyugat felől Dusnok, északnyugat felől pedig Miske.
Megközelítése
szerkesztésKözigazgatási területén áthalad a Kecskemét és Baja térségét összekötő 54-es főút, így ez a legfontosabb közúti elérési útvonala. Központján azonban, annak főutcájaként csak az 5312-es út húzódik végig; határszélét emellett északon érinti még az 5313-as út is.
Története
szerkesztésÉvszázadokig a kalocsai érsekség uradalmához tartozott. A törökök kiűzése után már az 1720-as években sváb családokkal népesítették be. Ekkoriban mezővárosi és vásártartási joggal rendelkezett. Ezeket a német szigeteket, amelyek a környék nemzetiségét jellemezték, a történelem szétrobbantotta. Hajós lakossága a második világháború után bár ki lett telepítve,[3] sokan tértek haza. Hajóst ma nevezhetjük kétnyelvű községnek is. A település 1970 óta volt nagyközség, városi rangot ismét 2008. július 1-jén kapott.
Idegen elnevezései
szerkesztésNémetül a település neve Hajosch, horvátul két alakban fordul elő: a felsőszentiváni horvátok Ajošnak, a dusnoki horvátok Ajuošnak hívták.[4]
Közélete
szerkesztésPolgármesterei
szerkesztés- 1990–1994: Schőn Ferenc (független)[5]
- 1994–1998: Schőn Ferenc (független)[6]
- 1998–2002: Schőn Ferenc (független német kisebbségi)[7]
- 2002–2006: Schőn Ferenc (független német kisebbségi)[8]
- 2006–2010: Schőn Ferenc (független)[9]
- 2010–2014: Estók Mihályné Szalczer Erzsébet (független)[10]
- 2014–2019: Estók Mihályné Szalczer Erzsébet (független)[11]
- 2019–2024: Estók Mihályné Szalczer Erzsébet (független)[12]
- 2024– : Alföldi Albert (független)[1]
Népesség
szerkesztésA település népességének változása:
| Lakosok száma | 3115 | 3079 | 2844 | 2783 | 2736 | 2700 | 2700 |
| 2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2001-es népszámlálás adatai szerint a város legnagyobb kisebbsége a német, mely a lakosság 27,5%-át tette ki.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,1%-a magyarnak, 2% cigánynak, 0,4% horvátnak, 47% németnek mondta magát (15,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 73,8%, református 2,2%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 3,4% (19,7% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 87,6%-a vallotta magát magyarnak, 32,3% németnek, 1,4% cigánynak, 0,2% horvátnak, 0,1% szerbnek, 1,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 52,6% volt római katolikus, 2,5% református, 0,5% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 0,4% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 6,1% felekezeten kívüli (36,7% nem válaszolt).[14]
Nevezetességei
szerkesztésHajós város büszkesége a mintegy 1300 présházból álló Pincefalu. A Pincefalu szabályos utcákból áll, amelyeket a présházak és az alattuk elhelyezkedő, löszbe vájt pincék alkotnak. Egybefüggően ez a legnagyobb ilyen a maga nemében.[forrás?] A kacskaringós utcák, apró présházak hangulata és a messze földön híres jó borok felejthetetlen élményt nyújtanak az ide látogatóknak. Jellemző fajták a cabernet sauvignon, a kékfrankos, a kadarka, a szürkebarát és a cserszegi fűszeres. A pincefalu kialakulása egyidős a várossal. Az 1980-as évek óta sok pincét átalakítottak vendégfogadásra, illetve sok ilyen épült újonnan. A város ünnepe is a borhoz kapcsolódik, ez a minden év május utolsó hétvégéjén megrendezésre kerülő Orbán-napi Borünnep, aminek kulturális programjai sok ezer érdeklődőt vonzanak.
A település történelmi központja a Köztársaság tér, amelynek itt felsorolt épületei kisvárosias hangulatot árasztanak:
- A Szent Imre római katolikus templom 1728-ban épült barokk stílusban, oldalhajókkal 1879-ben egészült ki. Főoltárán Szűz Mária fából készült egy méter magas szobra áll, amelyet az Óhazából hoztak magukkal a betelepülők. A előtte történt gyógyulások miatt csodatevőnek tartott szobor eredetije a 16. századból származik.
- A római katolikus plébánia a 18. század elején épült, késő barokk stílusban.
Féltett kincse Mária Terézia és férje, valamint szülei életnagyságú, egész alakos portréja, egy németalföldi mester munkái.
- A templom melletti gondozott parkban lévő kálvária 1881-ben létesült, Zsolnay kerámia-stációkkal 1934 óta van kiegészítve.
- A második világháború utáni lakosságcsere során betelepített felvidéki magyarok egy része református vallású, részükre épült a Köztársaság téren lévő Református Imaház, 1987-ben.
- A volt érseki vadászkastélyt 1740-ben gróf Patachich Gábor kalocsai érsek építtette és vadászatok alkalmával használta, mivel a Hajós környékén elterülő erdőségek vadban igen gazdagok voltak. A barokk stílusú kastély négy, arányos saroktornyát 1767-ben emelték. Később Haynald Lajos érsek alatt árvaházzá alakították, ami a II. világháború után állami nevelőotthon lett. 2009-ben elkezdődött a kastély teljes körű felújítása, melyet 2010 júliusában fejeztek be, ezt követően 2010. szeptemberben megnyílt a Hajósi Érseki Kastély Látogatóközpont. Jelenleg eredeti szépségében pompázik a hajósi barokk kastély is.A műemlék Bács-Kiskun megye legrégebbi kastélya, amely építészeti, művészeti és kultúrtörténeti adottságait tekintve is az egyik legjelentősebb épület az Alföldön. Állandó és időszaki kiállításokkal, rendezvényekkel, valamint a barokk kert csodaszép látványával várja kedves vendégeit.[15]
- A patika épületét 1912-ben Kós Károly tanítványa tervei alapján eredetileg lakóháznak építették.
- Az előtte lévő parkban található Nepomuki Szent János szobra, amelyet 2003-ban újíttatott fel a község.
- A központ büszkesége két hatalmas platánfa, amelyek alatt patak folyik. Ezek tövében található az ezerkilencszáznyolcvanas évek közepén épült református imaház, ami egyben szolgálati lakás is.
- A mai Egyesületek Háza 1905-ben érseki gazdatiszti lakásnak épült. Később lakás, és az új átadásáig református imaház volt.
- A Köztársaság teret üzletsor zárja, amely korábban kántorlakás és iskola volt. Az eredeti épületet 1842-ben emelték.
A városháza a központtól kb. 300 m-re emelkedik a gyönyörűen parkosított széles, osztott pályás úttestű Rákóczi utcában. Az épületet 1895-ben 10 800 forint közadakozásból építtették a falu akkori lakói. Az általános iskola alsó tagozatának épülete a kastély szomszédságában található. Eredetileg is elemi iskolának épült, 1910-ben. Az iskola felső tagozatának épületei 1964-ben és 1978-ban készültek el. A napköziotthonos óvoda 1957 óta működik jelenlegi épületében. A művelődési ház belső tere sok ember csodálatát kiváltja eklektikus kialakításával. A volt szocialista design a kilencvenes évek elején adta át a helyét a mainak.
Hajósi borok
szerkesztésA Kunsági és a Hajós-Bajai borvidék hazánk legnagyobb kiterjedésű szőlős területe. Hamvas Béla így írt az ottani borokról: „...az ember homoki bort iszik, egészen apró csillagszemecskékkel telik meg, s ezek a szemecskék az ember vérében táncolnak, mint a megelevenedett Tejút.”
Orbán napi borünnep: A hajósi Orbán-napi Borünnep a sváb telepesek kulturális és gasztronómiai hagyományait felelevenítő esemény varázslatos környezetben, az Európában is ritkaságnak számító, 1200 pincéből álló Hajósi Pincefaluban várja a látogatókat.[15]
Pincenyitogatók: 2012 decemberében a Vintegro Pinceszövetség tagjai útjára indították az azóta már egész éves rendezvénysorozattá fejlődött szervezett borkóstolót. Ennek lényege, hogy tavasszal, nyáron, összel és télen is legyen lehetősége a borkedvelő közönségnek megkóstolni a hajósi borokat a termelők présházaiban, pincéiben. Ilyenkor 15-25 borász kinyitja a borospincéjét és hagyományos hajósi harapnivalókkal kiegészítve kínálja borait a vendégeknek. Ezek a rendezvények a Tavaszi, a Nyári, a Szüreti, a Tökös és az Adventi Pincenyitogató.
Császártöltési mocsárvilág
szerkesztésA Sváb Sarok és Hajós között Felső-Bácska löszös nyugati peremvidéke Kecel és Baja között több mint 40 km hosszan helyenként meredek letöréssel kíséri a Duna-völgyet. A magas part lábánál különleges, vízgazdag sáv nyújtózik. Ennek legértékesebb része, a Császártöltés közelében fekvő Vörös-mocsár természetvédelmi terület. A tőzegbányászat által korábban kialakult nyílt vizeket a természet gyors ütemben hódítja vissza, hogy a mocsár újra eredeti arcát mutassa. Itt élő különleges, honos madarak: függőcinege, nagyhangú nádi rigó, kékbegy, nádi tücsökmadár, guvat, pettyes vízicsibe, vízityúk, récefélék, vöcsök-alkatúak, gémfélék. Császártöltési ökoturisztikai objektumok: Vörös-mocsár tanösvény, Szálas Béla kilátó, Ősi ösvény sétaút.[15]
Ételkülönlegességek
szerkesztésCibl tankid és savanyú leves: A Sváb Sarokban, azaz Császártöltésen, Érsekhalmán, Hajóson és Nemesnádudvaron élők felmenői Ulm környékéről érkeztek a Dunán a XVIII. században. Tőlük erednek a német hagyományok, a nyelv és a különleges ízvilágú sváb ételek, melyek meghatározzák a helyi konyhát. Ide tartozik többek között a „cibl tankid”, melynek készítése során hagymát és szalonnát pirítanak, majd tejföllel behabarják és krumpligombóccal tálalják. Jellegzetes sváb étel továbbá a savanyú leves, amely egy gyors rántott leves tojással és pár csepp ecettel megbolondítva.[15]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Hajós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 4.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ „Egy batyuval jöttek ide, egy batyuval is menjenek” – a hajósi svábok kálváriája – Múlt-Kor, 2015. december 2.
- ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 27.)
- ↑ Hajós települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Hajós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 18.)
- ↑ Hajós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 8.)
- ↑ Hajós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 8.)
- ↑ Hajós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 8.)
- ↑ Hajós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. április 8.)
- ↑ Hajós települési választás eredményei. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
- ↑ Hajós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. augusztus 2.)
- ↑ Hajós Helységnévtár
- ↑ Hajós Helységnévtár
- ↑ a b c d Bács-Kiskun Megyei Turizmusfejlesztési és Marketing Nonprofit Kft.
