Gacs János

(1897-1956) magyar római katolikus pap, pápai kamarás, cserkész főtiszt, országgyűlési képviselő
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. február 17.

Gacs János (Edve, Sopron vármegye, 1897. január 27.Szombathely, 1956. november 6.) magyar római katolikus pap, pápai kamarás, cserkész főtiszt, országgyűlési képviselő.

Gacs János
Született1897. január 27.
Edve
Elhunyt1956. november 6. (59 évesen)
Szombathely
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • katolikus pap
  • cserkészvezető
  • politikus
Tisztségemagyarországi parlamenti képviselő (1939–1944)
SablonWikidataSegítség

1897-ben született az akkor Sopron vármegyéhez tartozó Edve községben, Gacs János kisbirtokos fiaként, római katolikus vallásban. Középiskolai tanulmányait a soproni bencés gimnáziumban végezte, majd 1915-ben bevonult önkéntes katonai szolgálatra az akkor Bécsben állomásozó, volt közös 76. gyalogezredhez. Később a losonci 25. gyalogezredhez került, és az első világháború kitörését követően ennek kötelékében került ki az orosz hadszíntérre.

Részt vett a második Bruszilov-offenzívában és több más jelentős ütközetben, amik után elnyerte a kisezüst vitézségi érmet és a Károly-csapatkeresztet. 1917 novemberéig szolgált az első tűzvonalban az orosz fronton, majd 1918 elejétől az olasz harctérre, Udinébe vezényelték, 1918 májusától pedig a háború végéig karhatalmi szolgálatot teljesített osztrák és cseh városokban.

Leszerelése után kezdte meg teológiai tanulmányait az esztergomi érseki, illetve a szombathelyi teológián; amire végzett, elsajátította az angol és a német nyelvet is. Felszentelését (1923) követően Körmenden kezdte papi pályáját, mint káplán, majd még ugyanazon év novemberétől, majdnem két évi időtartamra udvari pappá nevezték ki a szombathelyi püspöki udvarba.

Onnan a budapesti Szent Imre kollégiumba került, ahol előbb prefektusi beosztást töltött be, majd igazgatóhelyettes lett; 1936-ban pedig igazgatói kinevezést kapott, de akkor már a soproni Szent Imre kollégium élére. Időközben – 1934-ben – püspöki tanácsossá, 1936-ban pedig pápai kamarássá is kinevezték.

Papi működése mellett súlyt fektetett az ifjúság nevelésére is, a cserkészmozgalomban kifejezetten sokoldalú tevékenységet fejtett ki. Mint cserkésztiszt, több évig részt vett a mozgalom vezetésében – három évig a budapesti I. cserkészkerület ügyvezető elnöke volt, jelen volt az 1929. évi angliai cserkész dzsemborin, a gödöllői cserkész világtalálkozón pedig mint cserkész vezérkari főnökhelyettes vett részt. Sok tanulmánya is megjelent hasonló tárgyban cserkészeti és szociális folyóiratokban.

Az országos politikai életbe 1939-ben kapcsolódott be, amikor az akkori országgyűlési választáson Sopron vármegye és Sopron város lajstromos listáján országgyűlési képviselővé választották, mint második jelöltet, a Magyar Élet Pártja programjával.

További információk

szerkesztés