Wikipédia

Gázai övezet

Palesztina egyik területe
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. július 5. 2 változtatás vár ellenőrzésre.

A Gázai övezet (arab: قِطَاعُ غَزَّةَ Kiṭāʿ Ġazza) Palesztina része, mely a Földközi-tenger partján, annak kelet-délkeleti részén terül el. Délnyugat felől egy kis szakaszon Egyiptommal határos, délkelet és északkelet felől pedig Izraellel. Ciszjordánia mellett Palesztina egyik területe. Az övezet 41 kilométer hosszú, szélessége 6 és 12 kilométer között változik, így Budapestnél jóval kisebb területen él több mint kétmillió ember. Az övezet nem szuverén állam, hanem az ún. Palesztin Nemzeti Hatóság fennhatósága alá tartozó terület. 1993-ban az oslói elvi megállapodás alapján realizálták a palesztin önkormányzatiság lehetőségét.[2][3] A 2007-es gázai csata után a Hamász a Palesztin Nemzeti Hatóságot kiszorította a hatalomból, és de facto ellenőrzi az övezet területét, amely izraeli és egyiptomi blokád alatt áll. Ugyanakkor a terület Izraeltől függ a vezetékes víz, az áram, a távközlés és egyéb közművek tekintetében is.[4][5]

Gázai övezet
Gázai övezet zászlaja
Gázai övezet zászlaja
Egyéb neveiقطاع غزة
Qiṭāʿ Ġazza / Kitá Gazza
רצועת עזה
Retzu'at 'Azza
Ország
KözpontGáza
Pénznemizraeli új sékel
(NIS) = 100 Agorot
Népesség
Népesség2 098 389 fő (2023)[1]
Népsűrűségkb. 6500 fő/km²
Nyelvarab
Földrajzi adatok
Terület365 km²
IdőzónaUTC +2 (NYISZ: UTC +3)
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Gázai övezet témájú médiaállományokat.

Története

szerkesztés

A terület nevét a legnagyobb településről és székhelyéről, Gázáról (másképpen Gázaváros) kapta.

Ókor

szerkesztés

A terület már ősidők óta lakott,[6] a kora ókortól kezdve több régészeti lelőhely is található az övezetben.

Kr. e. 1200 körül az ún. tengeri népek egyike, a filiszteusok telepedtek le itt. Nagyjából velük egy időben a zsidók is letelepedtek Palesztínában (→ izraelita honfoglalás). Innentől kezdve évszázadokon át harcban állt a két nép egymással a kánaáni régió feletti uralomért.[7]

A zsidók végül létrehoztak egy önálló királyságot az i. e. 11. században, de ennek hatásköre nem terjedt ki a már Filiszteának nevezett területre, hanem állandó háborúban állt vele.

Kr. e. 722-től az Asszír Birodalom bekebelezte a Zsidó Királyságot és Filiszteát egyaránt. Később az Újbabiloni Birodalom, a Perzsa Birodalom és a Makedón Királyság is meghódította a területet, míg Kr. e. 63-ban Pompeius idejétől a Római Birodalom kebelezte be. A rómaiak új nevet adtak a térségnek, és ekkortól kezdve Izrael és Gáza területe Palesztina néven szerepelt a térképeken. A római uralom közel öt évszázadig tartott, miközben a zsidó függetlenségi harcok leverése után a zsidók kényszerből jórészt elhagyták a térséget és a Birodalom más provinciáiba költöztek.[7]

Középkor

szerkesztés

A Római Birodalom bukása után vándorló arabok lakhelye volt Palesztina térsége. A keresztes háborúk célul tűzték ki a terület keresztény seregek általi elfoglalását, de egyik hadjárat sem eredményezett tartós állapotot. 1244-ben egy török sereg Gáza mellett szórt szét egy megmaradt keresztény sereget, amellyel Jeruzsálem végképp elveszett a keresztesek számára.[8]

Újkor

szerkesztés

A középkor végére Izraelt és Gázát a török seregek hódították meg, és egészen az első világháború végéig az Oszmán Birodalom része volt. A háborút lezáró békefolyamatok Törökország fennhatósága alól kivonták Palesztina térségét, s ekkor került mandátumterületként a brit gyarmatbirodalomhoz.

20. század

szerkesztés

A második világháború végén a britek kivonultak a területről, mely ENSZ-fennhatóság alá került 1947-ig, amikor egy rendezési terv alapján kikiáltották a független Izrael államot. Az átmenet továbbra sem volt konfliktusmentes. A palesztinok meghirdették a zsidók elleni harcot, melynek következtében Gáza a távolabb elhelyezkedő Ciszjordániához csatlakozva de facto független területként működik, és továbbra is állandó harcban áll Izraellel.[7]

1948–1967 között a területet Egyiptom irányította. A hatnapos háborút követően azonban izraeli fennhatóság alá került, egészen a 2005-ös kivonulásig. Az 1993. szeptember 13-án megkötött oslói megállapodás értelmében Izrael fenntartja a Gázai övezet légterének, szárazföldi határainak és felségvizeinek a katonai irányítását. A területen élő kb. 9000 izraeli telepest 2005 augusztusában kitelepítették egy megállapodás értelmében. A kitelepítés nem ment zökkenőmentesen: az izraeli hadseregnek és rendvédelmi erőknek kellett erőszakkal végrehajtani az illegális telepek felszámolását és lakóinak kitelepítését Izraelbe.[9]

Az övezetnek hét határátkelő helye van, melyek közül a két legjelentősebb az északkeleti erezi és a délnyugati rafahi. Izrael 1994-ben határoló falakat és „vasfüggönyt” kezdett építeni az övezet köré, hogy kontrollálni tudja az ellenőrizhetetlen palesztin bevándorlókat, illetve hogy később nyomást tudjon gyakorolni az övezetben élőkre.

 
A Gázai övezet főbb települései, de a településhatárok elmosódnak

21. század

szerkesztés

Az izraeli blokád előtt és alatt több tucat föld alatti alagutat ástak a palesztinok Egyiptomba, amelyek a különböző fegyveres klánok ellenőrzése alatt állnak. Az alagutakon keresztül elsősorban hadianyagot, élelmet, vizet és üzemanyagot juttatnak be az övezetbe. 2008 elején palesztin fegyveresek áttörték a rafahi határátkelőt, de komolyabb összecsapások nem történtek az egyiptomi határőrökkel. A lakosság „vásárlási vándorlásba” kezdett a határmenti egyiptomi üzletekbe és vissza. A 11 napos kényszernyitást követően az egyiptomi rendvédelmi erők ismét lezárták a határátkelőt. A blokád azóta is fennáll mindkét szomszéd részéről. 2011 áprilisában az új egyiptomi kormány ígéretet tett rá, hogy megnyitja a rafahi határátkelőt, amellyel „véget vetnek Gáza szenvedésének”.[10]

A területen folyamatosak a katonai összecsapások Izrael és a Hamász között: a Hamász a Gázai övezet területéről rakétákkal támadja Izraelt, amire válaszul hadserege 2008-ban, 2009-ben, 2012-ben[11] és 2014-ben[12] is katonai akciót indított.

2023

2023 őszén minden előjel nélkül ismét kiújultak a harcok a térségben. Az övezet területéről október 7-én, szombaton a Hamász nagy mennyiségű – közlésük szerint több ezer – rakétát lőtt ki Izrael déli és középső részére, majd fegyveres terroristák lépték át a demarkációs vonalat, és rövidesen több mint 270 ártatlan izraeli és külföldi fiatalt mészároltak le a Gázai övezethez közeli Nova fesztiválon. A halottak és sebesültek száma Izrael-szerte jelentős volt; az eltalált épületekben súlyos károk keletkeztek. A terrortámadás során a Hamász terroristái legalább 225 ártatlan civil túszt szedtek és hurcoltak el magukkal. Az esemény hatására a Hezbollah szervezet is akcióba lépett.[13][14][15]

Benjámín Netanjáhú izraeli miniszterelnök a támadásra reagálva október 7-én este kijelentette, hogy Izrael háborúban áll. Beszédében kilátásba helyezte a Hamász Gazai övezetben lévő erői és rejtekhelyei elleni megsemmisítő csapásokat, és felszólította az ottani lakosságot, hogy hagyja el az enklávét.[16] Izrael október 8-án hivatalosan is kihirdette a hadiállapotot.[17]

 Bővebben: 2023-as Izrael–Hamász-háború

Demográfia

szerkesztés

A terület fejlesztéséért szomszédai és a nemzetközi közösségek (ENSZ, Arab Liga, Európai Unió) is pénzügyi erőfeszítéseket tesznek. Körülbelül 1,4 millió palesztin lakja a térséget. Részben a blokád miatt azonban a munkanélküliség 70-80% körüli, és a nagy népsűrűség tovább rontja az övezet élhetőségét.[18]

Népessége

szerkesztés
A népesség alakulása 2020 és 2023 között
Lakosok száma
1 918 221
2 375 259
2 098 389
202020222023
Adatok: Wikidata

Vallás

szerkesztés

A lakosságának több mint 99 százalékát a szunnita muszlimok teszik ki, míg a csekély maradékot az arab keresztények adják.[19]

Képek

szerkesztés
 
Gáza város
 
Gázai strand a tengerparton

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ Gaza Strip (angol nyelven). (Hozzáférés: 2023. október 10.)
  2. ↑ Oslói megállapodások. Elvi nyilatkozat 1993.09.13.. (Hozzáférés: 2021. december 9.)
  3. ↑ A palesztin-izraeli békefolyamat kronológiája. (Hozzáférés: 2021. december 9.)
  4. ↑ Sanger, Andrew (2011). "The Contemporary Law of Blockade and the Gaza Freedom Flotilla". In M.N. Schmitt; Louise Arimatsu; Tim McCormack (eds.). Yearbook of International Humanitarian Law - 2010. Vol. 13. Springer Science & Business Media. p. 429. doi:10.1007/978-90-6704-811-8_14. ISBN 978-90-6704-811-8. Israel claims it no longer occupies the Gaza Strip, maintaining that it is neither a Stale nor a territory occupied or controlled by Israel, but rather it has 'sui generis' status. Pursuant to the Disengagement Plan, Israel dismantled all military institutions and settlements in Gaza and there is no longer a permanent Israeli military or civilian presence in the territory. However the Plan also provided that Israel will guard and monitor the external land perimeter of the Gaza Strip, will continue to maintain exclusive authority in Gaza air space, and will continue to exercise security activity in the sea off the coast of the Gaza Strip as well as maintaining an Israeli military presence on the Egyptian-Gaza border. and reserving the right to reenter Gaza at will. Israel continues to control six of Gaza's seven land crossings, its maritime borders and airspace and the movement of goods and persons in and out of the territory. Egypt controls one of Gaza's land crossings. Troops from the Israeli Defence Force regularly enter pans of the territory and/or deploy missile attacks, drones and sonic bombs into Gaza. Israel has declared a no-go buffer zone that stretches deep into Gaza: if Gazans enter this zone they are shot on sight. Gaza is also dependent on Israel for water, electricity, telecommunications and other utilities, currency, issuing IDs, and permits to enter and leave the territory. Israel also has sole control of the Palestinian Population Registry through which the Israeli Army regulates who is classified as a Palestinian and who is a Gazan or West Banker. Since 2000 aside from a limited number of exceptions Israel has refused to add people to the Palestinian Population Registry. It is this direct external control over Gaza and indirect control over life within Gaza that has led the United Nations, the UN General Assembly, the UN Fact Finding Mission to Gaza, International human rights organisations, US Government websites, the UK Foreign and Commonwealth Office and a significant number of legal commentators, to reject the argument that Gaza is no longer occupied.
    • Scobbie, Iain (2012). Elizabeth Wilmshurst (ed.). International Law and the Classification of Conflicts. Oxford University Press. p. 295. ISBN 978-0-19-965775-9. Even after the accession to power of Hamas, Israel's claim that it no longer occupies Gaza has not been accepted by UN bodies, most States, nor the majority of academic commentators because of its exclusive control of its border with Gaza and crossing points including the effective control it exerted over the Rafah crossing until at least May 2011, its control of Gaza's maritime zones and airspace which constitute what Aronson terms the 'security envelope' around Gaza, as well as its ability to intervene forcibly at will in Gaza.
  5. ↑ „Israel announces 'complete siege' of Gaza, cutting its electricity, food, water, and fuel”, Business Insider, 2023. október 9. 
  6. ↑ Filfil, Rania; Louton, Barbara (September 2008) "The Other Face of Gaza: The Gaza Continuum", This Week in Palestine (This Week in Palestine)
  7. ↑ a b c A Gázai övezet múltja és jelene [22.], 2014. július 23. [2023. október 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. október 9.)
  8. ↑ Marczali Henrik: Nagy képes világtörténet: Keresztes hadjáratok a XIII.században. Budapest: Franklin, Révai / Arcanum, MEK. 1898–1905. V.kötet, II.rész, XVI.fejezet  
  9. ↑ Németh Máté: A gázai lőporos hordó - az arab-izraeli konfliktus története. mult-kor.hu, 2014. augusztus 22. [2023. október 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. október 9.)
  10. ↑ ma.hu: Egyiptom teljesen megnyitja a Gázai övezet határátkelőjét (MTI nyomán), 2011. április 29. [2013. július 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. április 29.)
  11. ↑ Tankok sorakoznak Gáza határában. index.hu, 2012. november 16. (Hozzáférés: 2023. október 9.)
  12. ↑ Archivált másolat. [2014. július 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 20.)
  13. ↑ Felfoghatatlan csapás érte Izraelt, megrázó felvételek érkeztek. index.hu, 2023. október 8. (Hozzáférés: 2023. október 9.)
  14. ↑ Látványos animáció készült a Hamász Izrael elleni inváziójáról, mutatjuk. mandiner.hu, 2023. október 8. (Hozzáférés: 2023. október 9.)
  15. ↑ Így pörgött le a Hamász támadása Izrael döbbenetére, elképesztő jelenetekkel, sok áldozattal. vg.hu, 2023. október 8. (Hozzáférés: 2023. október 9.)
  16. ↑ Netanjahu a „fekete nap” megbosszulását ígérte. MTI/Hvg.hu, 2023. október 8. (Hozzáférés: 2023. október 8.)
  17. ↑ Izrael hivatalosan is háborút hirdetett. Hvg.hu, 2023. október 8. (Hozzáférés: 2023. október 8.)
  18. ↑ Gáza, az örökös háborús övezet. maszol.ro/Történelem Klub, 2012. november 23. (Hozzáférés: 2023. október 9.)
  19. ↑ CIA — The World Factbook — Gaza Strip". CIA. 2014

Források

szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés
  Ez a palesztin közigazgatási egységről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gázai_övezet&oldid=27216779”