Bánki Donát
Bánki Donát (eredeti neve Lőwinger Donát) (Bakonybánk, 1859. június 6. – Budapest, 1922. augusztus 1.[1]) magyar gépészmérnök, feltaláló és műegyetemi tanár. Korának egyik legnagyobb gépészmérnöke, a hidrogépek, kompresszorok és gőzturbinák szerkezettanának professzora.
| Bánki Donát | |
 | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1859. június 6. Bakonybánk |
| Elhunyt | 1922. augusztus 1. (63 évesen) Budapest |
| Sírhely | Farkasréti temető |
| Születési neve | Lőwinger Donát |
| Ismeretes mint | porlasztó bánki-motor bánki-turbina kifejlesztője |
| Nemzetiség | magyar |
| Iskolái | Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem |
| Pályafutása | |
| Szakmai kitüntetések | |
| MTA Nagyjutalma | |
| Akadémiai tagság | MTA levelező tagja (1911) |
| Hatással voltak rá | Csonka János |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bánki Donát témájú médiaállományokat. | |
Családja
szerkesztésSzülei dr. Lőwinger Ignác és Salzer Berta (Betti). Édesapja körorvos volt, és az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kitörésekor fiatal házasként is jelentkezett a szerveződő honvédségbe, ahol főorvosként a fegyverletételig szolgált. Édesapja honvédtiszti előélete is közrejátszott abban, hogy a család zsidó származása mellett magyar hazafias nevelést adott a gyermekeknek. Donát negyedik gyermekként született, és később, mikor már hatan voltak testvérek, átköltöztek Lovászpatonára. 1879-ben már egyetemistaként magyarosította a nevét, és szülőhelye iránti tisztelete miatt választotta a Bánki nevet.[2]
Munkássága
szerkesztésA budapesti Műegyetemen szerzett gépészmérnöki diplomát. Az iparban helyezkedett el szerkesztőmérnökként (MÁV gépgyár, majd Ganz-gyár). Az egyetemen 1879–80-ban a műszaki mechanika tanszéken tanársegéd volt, majd 1899-től haláláig a hidrogépek, kompresszorok és gőzturbinák szerkezettanának professzora.[2][3]
Munkássága szorosan összekapcsolódott Csonka Jánossal, akivel együtt 1890-re kifejlesztették az ún. Bánki–Csonka motort, amely a Ganz-gyár nemzetközileg is versenyképes terméke volt. A Pallas nagy lexikona szerzőinek egyike volt 1893-tól. 1893. február 11-én Csonkával együtt szabadalmaztatta a fúvókás benzinkarburátort (porlasztót), megelőzve ezzel a külföldön általánosan úttörőnek tartott Wilhelm Maybachot. 1894-ben szabadalmaztatta az első nagynyomású robbanómotort, a saját korában méltán világhírű Bánki-motort, amelynél a robbanókeveréket a hengerbe porlasztott vízzel hűtötte le, s ezzel a motor hatásfokát korábban nem remélt mértékben sikerült fokoznia.[2][3]
Mind a kompressziónövelés, mind a vízbefecskendezés elsőként Bánki által tisztázott elvét később is alkalmazták, bár a Bánki-motor elterjedését a néhány évvel később megjelent dízelmotor megakadályozta. Az általa 1917-ben feltalált Bánki-turbina új utakat nyitott a törpe vízierőművek fejlesztésében. 1918-ban nagyszabású tervet dolgozott ki a Vaskapu vízerejének hasznosítására.[2][3]
A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt 1911-től. A vízturbináért Bánkit halála után négy évvel 1926-ban a Magyar Tudományos Akadémia nagyjutalmával tüntette ki. Irat- és kézirathagyatékának nagy része a BME OMIKK Levéltárában digitalizálva is megtalálható.[4] Jelentős gépszerkesztői munkássága, szabadalmi tevékenysége mellett nagy hivatástudattal látta el oktatói feladatait. Nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a hallgatók felkészülését előadásjegyzetekkel is segítse. Egyetemi tanári tevékenysége során a mérnökképzésben bevezette a laboratóriumi képzést.[3]
Írásai
szerkesztésÍrásaiban főként a gázmotorok elméletével, a gőzturbinák és hidrogépek szerkesztési alapelveivel foglalkozott.
- Gyakorlati hidraulika és hidrogépek (jegyzet, I–II., Bp., 1901–02);
- Gőzturbinák. Légsűrítő gépek (kőnyomat, Bp., 1903);
- Energiaátalakulások folyadékokban (Bp., 1916, németül: Berlin: 1921);
- Neue Wasserturbine (Berlin, 1917);
- A Vaskapu-vízierőmű tervezete (I–II., Bp., 1918);
- Dugattyús szivattyúk és kompresszorok gépszerkezettana (Bp., 1932).
Emlékezete
szerkesztés- Az első benzinporlasztót a Műszaki Emléket Nyilvántartó és Gyűjtő Csoport őrzi.
- A Bánki–Csonka-motor első példánya ma a Budapesti Közlekedési Múzeumban látható.
- Több oktatási intézmény névadója
- Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész- és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar
- Bánki Donát Közlekedésgépészeti Szakközépiskola és Szakiskola
- Bánki Donát Szakképző Iskola, Ajka[5]
- Bánki Donát Gimnázium és Szakközépiskola, Dunaújváros[6]
- Pécsi Bánki Donát Utcai Általános Iskola[7]
- NYSZC Bánki Donát Műszaki Technikum és Kollégium Nyíregyháza[8]
- Bánki Donátról elnevezett kisbolygó, a 131763 Donátbánki
- Szülőfalujában, Bakonybánkon a Bánki Donát Műszaki Egyesület őrzi a feltaláló emlékét.
- Születésének 150. évfordulójára a Magyar Nemzeti Bank emlékpénzt adott ki.
A Bánki-emlékérem
szerkesztésEmlékére a Gépipari Tudományos Egyesület 1955-ben három fokozatú, díjazással egybekötött, évenként kiosztott műszaki kitüntetést alapított.[9]
Diáknóta
szerkesztésA műegyetemi hallgatók alábbi nótája is szeretettel emlékezik tanárukról:[10]
- Hidrogépek, kompresszorok, turbinák…
- Bánkinak a Laval-csövön azt fújják:
- Expandálnék, hej, de nem tudok,
- Mert az izotermám nagyon kanyarog.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Halálesete bejegyezve a Budapest II. ker. polgári halotti akv. 447/1922. folyószáma alatt.
- ↑ a b c d Horváth Sándor: Bánki Donát élete és munkássága. gbi.bgk.bmf.hu. [2018. május 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 20.)
- ↑ a b c d Bánki Donát élete. Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar. [2018. május 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 20.)
- ↑ Bánki Donát iratai. [2013. július 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 25.)
- ↑ Bánki Donát Szakképző Iskola, Ajka. [2013. november 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. november 13.)
- ↑ Bánki Donát Gimnázium és Szakközépiskola Dunaújváros. [2008. február 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 13.)
- ↑ Pécsi Bánki Donát Utcai Általános Iskola. [2018. május 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 20.)
- ↑ Nyíregyházi SZC Bánki Donát Műszaki Technikum és Kollégium. (Hozzáférés: 2023. január 20.)
- ↑ "Bánki Donát" emlékérme. Magyar Nemzeti Bank. [2018. május 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 20.)
- ↑ A vízturbina atyja. (Hozzáférés: 2018. május 20.)
További információk
szerkesztés- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 105–106. o.
- Halmos László: Bánki Donát. In: Műszaki nagyjaink, 1. köt. Bp.: Gépipari Tudományos Egyesület, 1967. 43-93.
- Terplán Zénó (szerk.): Bánki Donát (1859-1922). Emlékkönyv születésének 125. évfordulójára. Bp.: Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, 1984. ISBN 963 8011 734
- Terplán Zénó: Bánki Donát. In: Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk. Nagy Ferenc. Budapest: Better; MTESZ; OMIKK. 1997. 146–147. o. ISBN 963-85433-5-3
- Varga József: Bánki Donát. A múlt magyar tudósai (9). Akadémiai Kiadó, Budapest, 1980.
- Gáti József: Bánki Donát. A mérnök géniusz. Bp.: Óbudai Egyetem, 2012. ISBN 978-615-5018-30-5
- DONÁT BÁNKI (1859-1922) (angol nyelven). scitech.mtesz.hu. [2012. július 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 20.)
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 84. o. Online elérés
- Korényi Zoltán – Tolnai Béla (szerk.). Az áramlástan és hőtan úttörői. Életrajzi gyűjtemény. Budapest: BME Gépészmérnöki kar (1978)
