Wikipédia

Atlétika

futó, gyalogló, ugró és dobó vagy lökő sportágak összefoglaló elnevezése
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. április 23. 2 változtatás vár ellenőrzésre.
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Az atlétika futó, gyalogló, ugró és dobó vagy lökő sportágak összefoglaló elnevezése. A szó az ógörög athlon (görög betűkkel αθλόν) szóból származik, melynek jelentése „díjért folyó harc”. E díjazásos versenyeken az ókori görögök általában a mai könnyű- és nehézatlétikához tartozó sportágakat űzték, amelyek az egyéni erőnlétet és gyorsaságot, a harc legfontosabb kellékeit igénylik.

Női 400 méteres gátfutás Helsinkiben, az Olimpiai Stadionban

Története

szerkesztés

I. e. 776: az első ókori olümpiai (olimpiai) játékokon csak egyetlen atlétikai szám, a stadionfutás szerepelt.

 Lásd még: olümpiai játékok

1850-ben rendezték meg az első nyilvános atlétikai versenyt Oxfordban. 1896-ban az első újkori olimpia Athénban volt, ahol a maratonon Szpirídon Luísz lett a győztes. 1912-ben alakult meg a Nemzetközi Amatőr Atlétikai Szövetség (IAAF). 1934-ben rendezték meg az I. Európa-bajnokságot Torinóban. 1955-ben Iharos Sándor világcsúcsot állított fel 1500 m-től 10 000 m-ig, összesen hét távon. 1966-ban a 8. Európa-bajnokságot Budapesten, a Népstadionban rendezték. 1970-ben Bécsben rendezték az első fedett pályás atlétikai Európa-bajnokságot.

1983-ban megrendezték az első atlétikai világbajnokságot Helsinkiben. Carl Lewis három aranyat nyert.

  • 1985: Párizsban rendezték az első IAAF fedett pályás atlétikai világjátékokat, amiből kinőtt a fedett pályás világbajnokság.
  • 1989: Fedettpályás világbajnokság Budapesten.
  • 1991: A tokiói világbajnokságon Mike Powell 895 cm-rel győzött távolugrásban, amivel megdöntötte Bob Beamon korszakos csúcsát.
  • 1996: Carl Lewis távolugrásban sorozatban negyedik olimpiai bajnoki címét nyerte. Pályafutása során kilenc olimpiai aranyat, egy ezüstöt, a világbajnokságokon hat aranyérmet, egy ezüstöt és egy bronzot nyert. 2 évvel később ismét Európa-bajnokságot rendeztek Budapesten, a Népstadionban.

2004-ben fedett pályás világbajnokság volt Budapesten.

Versenyszámai

szerkesztés
 Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Az alábbi versenyszámok az IAAF (és a tagszervezetek) legrangosabb viadalainak, azaz a szabadtéri világversenyeknek (olimpia, világbajnokság, kontinensbajnokságok) a versenyszámai. Egyéb versenyszámok ezeken a világversenyeken nem, de más atlétikai versenyek műsorán gyakran szerepelnek.

Futószámok

szerkesztés
  • Síkfutás: 100 m, Sablon:Szám200, 400 m, 800 m, Sablon:Szám1500, 3000 m, 5000 m, 10 000 m, maraton, 4x100 m váltó, 4x400 m váltó
  • Gát-, akadályfutás: 100/110 m gát, 400 m gát, 3000 m akadály

Gyaloglószámok

szerkesztés
  • Női: 20 km, 35 km
  • Férfi: 20 km, 50 km

Ugrószámok

szerkesztés

Dobószámok

szerkesztés

Összetett atlétikai versenyszámok

szerkesztés
  • Hétpróba (100 m gátfutás, magasugrás, súlylökés, 200 m síkfutás, távolugrás, gerelyhajítás, 800 m síkfutás)
  • Tízpróba (100 m síkfutás, távolugrás, súlylökés, magasugrás, 400 m síkfutás, 110 m gátfutás, diszkoszvetés, rúdugrás, gerelyhajítás, 1500 m síkfutás)

Korosztályok és versenyszámok

szerkesztés
  • Gyermek: U11 (9-10 év), U13 (11-12 év)
  • Újonc: U14 (13 év)
  • Serdülő: U16 (14-15 év)
  • Ifjúsági: U18 (16-17 év)
  • Junior: U20 (18-19 év)
  • U23: (20-21 év)
  • Felnőtt: (22 év felett)

Hazai atlétikai egyesületek

szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés

Jegyzetek

szerkesztés
  Ez a sportról szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Atlétika&oldid=27080538”