A magyar forint pénzérméi

A forint a történelem során több országban is használt pénznem volt. A magyar forint pénzérméi Magyarországon 1946. augusztus 1. óta hivatalos fizetőeszközök, és a magyar forint pénzjegyeivel együtt képezik a hazai készpénzállományt. A XX. század második felének magyar történelmét jól tükröző forintérméket 1946 óta verik. A pénzérmék között vannak közforgalmi céllal vert érmék, forgalomba hozott emlékveretek és kifejezetten a gyűjtők számára vert, kereskedelmi forgalomban megvásárolható emlékérmék is. Ez utóbbiakat többnyire valamilyen évfordulóra (pl. híres személy születésnapja alkalmából) gyártják kis példányszámban, gyakran jó minőségű nemesfémből (ezüst, arany). Jelen szócikk csak a forgalmi célra vert érméket és emlékvereteket mutatja be. A pénzérméket az Állami Pénzverő Nemzeti Vállalat, illetve annak jogutódja, a Magyar Nemzeti Bank többségi tulajdonában lévő Magyar Pénzverő Zrt. készíti. Forgalomba hozójuk – akárcsak a bankjegyeké – a Magyar Nemzeti Bank, amely az előállítás költségeit is fedezi. Az érméket forint (Ft) és fillér (f) címletekben verték (1 Ft = 100 f). A forint forgalomba hozatalakor a kétfilléres volt a legkisebb forgalmi címlet és az ötforintos a legnagyobb, a folyamatos értékvesztés miatt 2008-tól az ötforintos a legkisebb érmecímlet és 2009-től a kétszázas a legnagyobb. 2014-ben tervben volt az ötforintos kivonása és az ötszázforintos bankjegy érmére cserélése, erre végül nem került sor.

Magyar Köztársaság (1946–1949)

Története

A második világháborús trauma és a pengő hiperinflációja után a magyar kormánynak szembe kellett néznie az új pénznem bevezetésének kihívásaival. A forint bevezetésekor kiemelkedően fontos cél volt a hazai valuta iránti bizalom helyreállítása. Mivel az előállítási költségek és a címletek gyors növekedése miatt 1945. december 31-ével hivatalosan is megszüntették az érmeforgalmat (a pengőérmék a gyakorlatban jóval ezelőtt eltűntek a forgalomból), a fémpénzek ismételt megjelenése már önmagában a stabilitás jele volt. Az új pénznem neve végül újra forint lett.

Az 1946-ban készült első veretek anyaga a filléreknél réz, az egy- és kétforintosnál alumínium volt. Habár a forintot névlegesen az aranystandardhoz kötötték, a forgalom számára nemesfémpénzek csak ezüstből készültek, ezek alapanyagát a Frankfurt am Mainból visszaszállított ezüstkészlet szolgáltatta. Az eleinte jó minőségű ezüstből vert ötforintosokból alig került forgalomba, helyettük 1947-ben gyengébb minőségben és kisebb súllyal vertek ötösöket, tartva az érmék tezaurálódásától. 1947 után 45 évig nem vertek ezüstpénzt a közforgalom számára. Öt- és ötvenfilléres érmék először 1948-ban készültek, anyaguk alumínium volt. A forgalmi érméket Berán Lajos, Iván István és Reményi József tervezte.

Az első emlékérmék is hamar megjelentek: az 1848-as forradalom és szabadságharc centenáriumára egy három címletből álló sor készült. Az, hogy ezek az emlékérmék szokatlanul nagy mennyiségben készültek, arra utal, hogy a forgalomban is részt vettek, bár ennek megítélése a numizmatikusok között nem egységes.

Katalógus

Kép		Névérték	Műszaki paraméterek				Leírás			Dátumok
Előlap	Hátlap	Névérték	Átmérő	Vastagság	Tömeg	Összetétel	Perem	Előlap	Hátlap	Első veret	Kibocsátás	Visszavonás¹	Elévülés²
Köztársasági forgalmi veretek
		2 f	17,0 mm	1,7 mm	3,0 g	85% Cu 15% Zn	Sima	MAGYAR ÁLLAMI VÁLTÓPÉNZ, verési évszám, címer	Értékjelzés, verdejegy	1946.	1946. augusztus 1.	1977. június 30.	1977. december 31.
		5 f	17,0 mm	1,4 mm	0,6 g	100% Al	Sima	MAGYAR KÖZTÁRSASÁG verési évszám, fiatal nő arcképe		1948.	1948. január 30.	1992. szeptember 30.	1993. december 31.
		10 f	19,1 mm	1,5 mm	3,0 g	92% Cu 8% Al	Recés	MAGYAR ÁLLAMI VÁLTÓPÉNZ, verési évszám, olajágat hordozó galamb		1946.	1946. augusztus 1. Forgalomba hozatal: 1946. augusztus 30.^[1]	1977. június 30.	1977. december 31.
		20 f	21,0 mm	1,6 mm	4,0 g	92% Cu 8% Al	Recés	MAGYAR ÁLLAMI VÁLTÓPÉNZ, verési évszám, három búzakalász		1946.	1946. augusztus 1.	1977. június 30.	1977. december 31.
		50 f	22,0 mm		1,4 g	100% Al	Sima	MAGYAR KÖZTÁRSASÁG, verési évszám, üllőn ülő ember kalapáccsal		1948.	1948. május 5.	1972. június 30.	1973. június 30.
		1 Ft	23,7 mm		1,5 g		Recés	MAGYAR ÁLLAMI VÁLTÓPÉNZ, verdejegy, címer	Értékjelzés, verési évszám	1946.	1946. augusztus 1.	1951. augusztus 1.	1952. március 31.
		2 Ft	28,0 mm	2,0 mm	2,8 g		Recés	MAGYAR KÖZTÁRSASÁG, verdejegy, címer	Értékjelzés, verési évszám		1946. augusztus 1. Forgalomba hozatal: 1946. szeptember 15.^[2]	1951. december 31.	1952. december 31.
		5 Ft	32,0 mm	2,9 mm	20,0 g	835‰ Ag	MUNKA A NEMZETI JÓLÉT ALAPJA +	MAGYAR KÖZTÁRSASÁG, verdejegy, verési évszám, értékjelzés, címer	1802–1894 KOSSUTH, Kossuth Lajos		1946. augusztus 1. Forgalomba hozatal: 1947. január 1.^[2]	1977. június 30.	1977. december 31.
		5 Ft	32,0 mm	1,9 mm	12,0 g	500‰ Ag	M Á P V³, motívumok		1802–1894 KOSSUTH, Kossuth Lajos	1947.	1947. május 19.	1977. június 30.	1977. december 31.
Köztársasági forgalmi emlékveretek
		5 Ft	32,0 mm	1,9 mm	12,0 g	500‰ Ag	ESKÜSZÜNK • ESKÜSZÜNK, motívumok	MAGYAR KÖZTÁRSASÁG, értékjelzés, verési évszám, verdejegy	PETŐFI SÁNDOR 1848-49, Petőfi Sándor	1948.	1948. május 1.	1977. június 30.	1977. december 31.
		10 Ft	36,0 mm	2,5 mm	20,0 g		A LEGNAGYOBB MAGYAR EMLÉKÉRE, motívumok	MAGYAR KÖZTÁRSASÁG, értékjelzés, verési évszám, verdejegy	SZÉCHENYI ISTVÁN 1848-49, Széchenyi István
		20 Ft	40,0 mm	2,8 mm	28,0 g		Motívumok	MAGYAR KÖZTÁRSASÁG, értékjelzés, verési évszám, verdejegy, címer	TÁNCSICS MIHÁLY 1848, Táncsics Mihály

Magyar Népköztársaság (1949–1989)

Története

1949-ben, a fordulat évében a kommunista párt a politika és gazdaság minden területén átvette a hatalmat. Az ország hivatalos nevét Magyar Népköztársaságra változtatták, ez a név került az időszakban vert pénzekre is. A Kossuth-címer helyébe a Rákosi-címer került. Az addig rézötvözetből vert két-, tíz- és húszfilléresek 1950-től alumíniumból készültek. Az ezüst ötforintosok fokozatosan eltűntek a forgalomból, új típust 1967-ig nem hoztak forgalomba.

Az 1956-os forradalom után az országnak ismét megváltozott a címere (rövid ideig újra a Kossuth-címer volt, majd 1957-ben Kádár János új címert vezettetett be), így az 1957-1989 között vert érméken a Kádár-címer szerepel. Bár az infláció létezését tagadták, a „megnövekedett pénzforgalom” miatt szükségessé vált a tíz- (1971) majd a húszforintos érmék bevezetése (1983) – eleinte az azonos címletű bankjegyek mellett, később egyre inkább helyett. A korszak fémpénzeinek tervezői közül kiemelkedik Iván István és Boldogfai Farkas Sándor.

Bár az ötvenes években is készült néhány emlékveret, az emlékpénzek kiadása a hatvanas évektől kezdett kiteljesedni. Forgalmi szempontból ezek a kiadások általában nem jelentősek, hiszen az emlékpénzeket többnyire közvetlenül a gyűjtők számára értékesítették. Kivételt képez néhány úgynevezett FAO-érme, melyeket – más országokhoz hasonlóan – az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet támogatására vertek és hoztak forgalomba. Az érmék megjelenése a megfelelő forgalmi címletektől csak kis mértékben tér el, műszaki paramétereik azonosak.

A hatvanas években vetődött fel a forgalmi sorok, vagyis az adott évben forgalomban lévő érméket bemutató összeállítások készítése. 1966-ban és 1967-ben adták ki kifejezetten reprezentatív célokra az úgynevezett kabinet-sort, mely azonban nem a valós forgalmi érméket, hanem azok alpakka-, illetve ezüstvereteit tartalmazta. 1971-től hegesztett fóliacsomagolásban lehetett megkapni az immár valódi verdefényes forgalmi darabokból évente összeállított sorokat.

Katalógus

Kép		Névérték	Műszaki paraméterek				Leírás			Dátumok
Előlap	Hátlap	Névérték	Átmérő	Vastagság	Tömeg	Összetétel	Perem	Előlap	Hátlap	Első veret	Kibocsátás	Visszavonás¹	Elévülés²
Népköztársasági forgalmi veretek
		2 f	18,0 mm	1,1 mm	0,65 g	100% Al	Sima	MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG, verési évszám	Értékjelzés, verdejegy	1950.	1950. március 27.	1992. szeptember 30.	1993. december 31.
		5 f	17,0 mm	1,4 mm	0,6 g		Sima	MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG, verési évszám, fiatal nő arcképe		1953.	1953. március 31.	1992. szeptember 30.	1993. december 31.
		10 f	19,1 mm	1,4 mm	0,85 g		Recés	MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG, verési évszám, olajágat hordozó galamb		1950.	1950. december 15.	1996. szeptember 30.	1997. december 31.
		10 f	18,5 mm	1,2 mm	0,6 g	96% Al 4% Mg	Sima			1967.	1967. május 12.
		20 f	21,0 mm	1,6 mm	1,25 g	100% Al	Sima	MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG, verési évszám, három búzakalász		1953.	1953. március 31.
		20 f	20,4 mm	1,4 mm	0,9 g	96% Al 4% Mg	Recés	MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG, verési évszám, három búzakalász		1967.	1967. május 12.
		50 f	22,0 mm	1,6 mm	1,4 g	100% Al	Sima	MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG, verési évszám, üllőn ülő férfi kalapáccsal		1953.	1953. március 31.	1972. június 30.	1973. június 30.
		50 f	21,5 mm		1,2 g	96% Al 4% Mg	Sima	MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG, Erzsébet híd	Értékjelzés, verési évszám, verdejegy	1967.	1967. május 12.	1999. október 10.	2000. március 3.
		1 Ft	23,7 mm		1,5 g	100% Al	Recés	MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG, verési évszám, címer	Értékjelzés, verdejegy	1949.	1949. november 15.	1995. június 30.	1995. december 31.
		1 Ft	23,7 mm		1,5 g	100% Al		MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG, verési évszám, címer		1957.	1957. október 10.
		1 Ft	22,8 mm	1,8 mm	1,4 g	96% Al 4% Mg		MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG, verési évszám, címer		1967.	1967. május 12.
		2 Ft	25,0 mm	1,4 mm	5,0 g	75% Cu 25% Ni	Motívumok	MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG, verési évszám, címer		1950.	1950. január 20.	1971. június 30.	1972. június 30.
		2 Ft				75% Cu 25% Ni		MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG, verési évszám, címer		1957.	1957. október 10.
		2 Ft				58% Cu 18% Ni 24% Zn		MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG, verési évszám, címer		1962.	1962. december 9.
		2 Ft	22,4 mm	1,6 mm	4,44 g	72% Cu 28% Zn	Sima	MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG, címer	Értékjelzés, verési évszám, verdejegy	1970.	1970. július 1.	1995. június 30.	1995. december 31.
		5 Ft	27,5 mm	1,7 mm	7,4 g	60% Cu 21% Ni 19% Zn	Recés	MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG, verdejegy, verési évszám, értékjelzés, címer	1802-1894 KOSSUTH, Kossuth Lajos	1967.	1967. május 12.	1972. június 30.	1973. június 30.
		5 Ft	24,3 mm	1,7 mm	5,73 g	100% Ni		MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG, KOSSUTH, Kossuth Lajos	Értékjelzés, verdejegy, verési évszám, címer	1971.	1971. augusztus 2.	1995. június 30.	1995. december 31.
		5 Ft	23,4 mm	1,6 mm	5,0 g	75% Cu 25% Ni		MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG, KOSSUTH, Kossuth Lajos	Értékjelzés, verdejegy, verési évszám, címer	1983.	1983. április 18.	1995. június 30.	1995. december 31.
		10 Ft	28,0 mm	1,9 mm	8,83 g	100% Ni	Motívumok	MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG, verdejegy, a budapesti Szabadság-szobor	Értékjelzés, verési évszám, címer	1971.	1971. június 1.	1987. március 31.	1988. december 31.
		10 Ft	25,4 mm	1,7 mm	6,1 g	92% Cu 6% Al 2% Ni	Motívumok		Értékjelzés, verési évszám, címer	1983.	1983. április 18.	1995. június 30.	1995. december 31.
		20 Ft	26,8 mm	1,8 mm	7,06 g	75% Cu 25% Ni	Recés	MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG, DÓZSA, Dózsa György	Értékjelzés, verési évszám, verdejegy, címer	1982.	1983. április 18.	1995. június 30.	1995. december 31.
Népköztársasági forgalmi emlékveretek
		20 f	20,4 mm	1,4 mm	0,9 g	96% Al 4% Mg	Recés	MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG, verési évszám, három búzakalász TERMELJ TÖBB ÉLELMET felirattal, FAO-embléma	Értékjelzés, verdejegy	1983.	1983. március 28.	Forgalomban^[3]
		5 Ft	23,4 mm	1,6 mm	5,0 g	75% Cu 25% Ni	Recés	MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG, kukoricacső (Zea mays), FAO-embléma	Értékjelzés, verdejegy, verési évszám, címer	1983.	1983. március 28.
		10 Ft	28,0 mm	1,9 mm	8,83 g	100% Ni	Motívumok	MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG, verdejegy, a budapesti Szabadság-szobor	Értékjelzés, verési évszám, FAO-embléma	1981.	1981. április 30.
		10 Ft	28,0 mm	1,9 mm	8,83 g	100% Ni	Motívumok	MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG, verdejegy, kenyeret szegő férfi, FAO-embléma	Értékjelzés, verési évszám, címer	1983.	1983. március 28.
Magyar Népköztársasági Emlékveretek
Jó Forint Sor (a forint bevezetésének 10. évfordulója alkalmából kibocsátott érmesor)
		25 Ft	35,0 mm	3,5 mm	20,33 g	0,800% Ag	Motívumok	Magyar Népköztársaság, Az Országház épülete	Címer, Értékjelzés, Fogaskerék levelek között, 1946-1956	1956.		Nincs forgalomban
		20 Ft	33,0 mm	3,0 mm	17,35 g			Magyar Népköztársaság, A Lánchíd	Címer búzakalászok között, 1946-1956
		10 Ft	30,0 mm	2,5 mm	12,5 g			Magyar Népköztársaság, A Magyar Nemzeti Múzeum épülete	Címer, Értékjelzés lombok között, 1946-1956

Magyar Köztársaság (1989–2011)

Története

Az 1989-es rendszerváltás felkészületlenül érte a pénzverdét, mivel – a bankjegyektől eltérően – nem sikerült időben elkészíteni az új, köztársasági címert viselő érmesor verőtöveit. Emiatt 1990-ben és 1991-ben – immár (ismét) Magyar Köztársaság felirattal – csak filléreket verték, mivel azokon nem szerepelt címer. Az 1990 előtti forintérméknek is elkészült az új államnevet (és 1990. verési évszámot) viselő változata, de még Kádár-címerrel, így ezek az öszvér érmék nem kerültek forgalomba; csupán néhány forgalmi sor készült a gyűjtők számára. Az új forint érmesor elkészültéig a nagy mennyiségben vert 1989-es évszámú népköztársasági vereteket hozták forgalomba.

1992-re elkészült az új forint érmesor. A tervezésre kiírt jeligés pályázaton a beérkezett kisszámú pályázati anyagból két zsűri választotta ki a díjazott alkotásokat. A külföldi szaktekintélyeket is felvonultató ún. nemzetközi zsűri, és a magyar művészettörténészekből, iparművészekből és képzőművészekből álló hazai zsűri egymástól függetlenül Holló István ötvösművész terveit javasolták megvalósításra. Az így első díjat nyert alkotás azonban nem került gyártásra, mert az akkori MNB elnök Bod Péter Ákos – élve jogszabály adta lehetőségével – másképp döntött. A második helyezést elért Kósa István, felhasználva a harmadik helyezett Bartos István terveit, készíthette el az új forgalmi sort, amely később több változáson ment át.^[4] A kétszázast Bognár György tervezte.

Az érmesor az addigiakhoz képest három címlettel: ötven-, száz- és kétszáz forintossal bővült. A címletek felváltva ezüst- és aranyszínűek voltak, paramétereik (átmérő, vastagság, tömeg) a címlettel arányosan nőttek. A kétszázas 500‰-es ezüstből készült, emiatt sokan gyűjteni kezdték. Bár az első érmék 1992. évszámmal készültek, abban az évben csak a kétszázasok kerültek forgalomba. 1993 tavaszán az egy-, két- és húszforintosok kerültek forgalomba, majd nyáron a többi érme is. Az egyforintost kritika érte szokatlanul kis mérete miatt. Az új húszast a korábbihoz hasonló méretűre tervezték, mivel a legtöbb automata ezzel a címlettel működött. A húsz forint feletti címletek forgalma még jó darabig másodlagos volt az azonos címletű bankjegyekével szemben (az ötvenforintos bankjegy 1996-ig, a százas 1998-ig volt forgalomban).

A fillérek értéke már a rendszerváltáskor is csekély volt, forgalmuk az ezredfordulóig fokozatosan szűnt meg. Legelőször a két- és ötfillérest vonták ki a forgalomból 1992-ben (az ötfillérest 44 évnyi forgalom után), majd 1996-ban a tíz- és húszfilléresek forgalmát is megszüntették, ötvenfillérest pedig 1999-ben vertek utoljára. Hamar kritika érte a fém százast a húszforintossal összekeverhetősége (megegyező színük és méretük) miatt, ezért 1996-ban új százforintos érmét hoztak forgalomba, mely az első két részből készült (bicolor) forgalmi érme volt hazánkban. Így 1996-1998 között három százforintos címletű pénz is forgalomban volt. Az ezüst kétszázasok éremképe 1994-től megváltozott, nagy tömegű verésével viszont 1995-ben felhagytak, csak a gyűjtők számára készült évente néhány ezer darab. 1998-ban az 1992-es százforintos érmét, a százforintos bankjegyet és az ezüst kétszázast is kivonták a forgalomból, az utóbbi címletet bankjegy váltotta.

Már 2006-ban felvetődött, hogy kötelezővé teszik az árak 5-re, illetve 0-ra kerekítését, és az egy- és kétforintosokat is kivonják a forgalomból, egyrészt mert sokan a pénztárnál hagyják vagy befőttesüvegben gyűjtik ezeket az érméket, másrészt túl költséges az előállításuk.^[5]^[6] Az MNB emissziós osztálya is helyt adott az érveknek, és 2007 őszén bejelentette, hogy 2008 márciusáig kivonja a forgalomból az egy- és kétforintos címleteket, továbbá kötelezővé teszi a készpénzes fizetések 5 forintra kerekítését.^[7]^[8]

Szintén 2008-ban vetődött fel, hogy a kétszáz forintos címletet ismét érmeként hozzák forgalomba,^[9]^[10]^[11]^[12] miután a 200 forintos bankjegy az 1998-as kibocsátása óta megugrott infláció miatt sokat veszített értékéből. Az MNB internetes szavazással döntött az érméről, a nyertes – akárcsak az Index szavazásán – a Lánchíd lett, amely már korábbi magyar pénzdarabokon is szerepelt.^[13]^[14]^[15] 2009. június 15-én bocsátották ki az új 200 forintos érmét,^[16] ami 5 hónappal később váltotta fel végleg a papír kétszázast. Az új 200 forintos érme az 1996-os forgalomba hozott 100-ashoz hasonlóan bicolor lett.

A kilencvenes években is folytatódott az emlékpénzek kiadása, melynek újabb lendületet adott, hogy a törvények engedélyezték magánszemélyek részére az aranytartást. Szinte minden évben jelent meg arany emlékérme az ezüstérmék mellett. Az első kimondottan forgalmi céllal vert emlékpénz a 2002-es Kossuth-bicentenáriumra kiadott százforintos volt. Azóta minden évben adnak ki forgalmi emlékvereteket.

1993-tól a forgalmi sorok dísztokban jelennek meg, melyek verdefényes (BU) és tükörfényes (Proof) kivitelben is készülnek. Újabban a gyártás indításakor készült érméket díszcsomagolásban, „első napi veret” néven lehet kapni. Az érmegyártás beindításakor készülnek a próbaveretek is, melyekből eleinte 50 darabot, később már csak hatot készítettek, forgalomba nem kerültek.

Katalógus

Kép		Névérték	Műszaki paraméterek				Leírás			Dátumok
Hátlap	Előlap	Névérték		Átmérő	Vastagság	Tömeg	Összetétel	Perem	Előlap	Hátlap	Első veret	Kibocsátás	Visszavonás¹	Elévülés²
Köztársasági forgalmi veretek
		2 f	18,0 mm	1,1 mm	0,65 g	100% Al	Sima	MAGYAR KÖZTÁRSASÁG, verési évszám	Értékjelzés, verdejegy	1990.	1990. április 1.	1992. szeptember 30.	1993. december 31.
		5 f	17,0 mm	1,4 mm	0,6 g	100% Al		MAGYAR KÖZTÁRSASÁG, verési évszám, fiatal nő arcképe				1992. szeptember 30.	1993. december 31.
		10 f	18,5 mm	1,2 mm	0,6 g	96% Al 4% Mg		MAGYAR KÖZTÁRSASÁG, verési évszám, olajágat hordozó galamb				1996. szeptember 30.	1997. december 31.
		20 f	20,4 mm	1,4 mm	0,9 g		Recés	MAGYAR KÖZTÁRSASÁG, verési évszám, három búzakalász				1996. szeptember 30.	1997. december 31.
		50 f	21,5 mm	1,6 mm	1,2 g		Sima	MAGYAR KÖZTÁRSASÁG, Erzsébet híd	Értékjelzés, verési évszám, verdejegy			1999. október 10.	2000. március 3.
		1 Ft	16,3 mm	1,1 mm	2,05 g	75% Cu 21% Zn 4% Ni	Sima	MAGYAR KÖZTÁRSASÁG, verési évszám, címer	Értékjelzés, verdejegy	1992.	1993. március 29.	2008. február 29.	2013. február 28.
		2 Ft	19,2 mm	1,35 mm	3,1 g	75% Cu 25% Ni	Recés	MAGYAR KÖZTÁRSASÁG, verési évszám, magyar kikerics (Colchicum hungaricum)			1993. március 29.	2008. február 29.	2013. február 28.
		5 Ft	21,2 mm	1,6 mm	4,2 g	75% Cu 21% Zn 4% Ni	Sima	MAGYAR KÖZTÁRSASÁG, verési évszám, nagy kócsag (Egretta alba)			1993. június 21.	Forgalomban
		10 Ft	24,8 mm	1,7 mm	6,1 g	75% Cu 25% Ni	Felváltva sima és recés	MAGYAR KÖZTÁRSASÁG, verési évszám, címer			1993. június 21.
		20 Ft	26,3 mm	1,9 mm	6,9 g	75% Cu 21% Zn 4% Ni	Recés	MAGYAR KÖZTÁRSASÁG, verési évszám, magyar nőszirom (Iris aphylla)			1993. március 29.
		50 Ft	27,4 mm	1,7 mm	7,7 g	75% Cu 25% Ni	Sima	MAGYAR KÖZTÁRSASÁG, verési évszám, kerecsensólyom (Falco cherrug)			1993. június 21.
		100 Ft	29,2 mm	1,9 mm	9,4 g	75% Cu 21% Zn 4% Ni	Motívumos	MAGYAR KÖZTÁRSASÁG, verési évszám, címer			1993. június 21.	1998. december 31.	1999. december 31.
		100 Ft	23,8 mm	2,6 mm	8,0 g	100% Fe Gyűrű: Ni bevonat Mag: 75% Cu 25% Zn bevonat	Recés	MAGYAR KÖZTÁRSASÁG, verési évszám, címer		1996.	1996. október 21.	Forgalomban
		200 Ft	32,0 mm	1,7 mm	12,0 g	500‰ Ag 500‰ Cu	Recés	MAGYAR KÖZTÁRSASÁG, verési évszám, értékjelzés, verdejegy, Lánchíd, címer	MAGYAR NEMZETI BANK, a Magyar Nemzeti Bank épülete, elnökének és négy alelnökének aláírása⁴	1992.	1992. december 1.	1998. április 3.	1999. április 3.
		200 Ft	32,0 mm	1,7 mm	12,0 g	500‰ Ag 500‰ Cu	Recés		DEÁK FERENC 1803-1876, Deák Ferenc	1994.	1994. április 29.	1998. április 3.	1999. április 3.
		200 Ft	28,3 mm	2,0 mm	9,0 g	Gyűrű: 75% Cu 21% Zn, 4% Ni Mag: 25% Ni 75%Cu	Felváltva sima és recés	MAGYAR KÖZTÁRSASÁG, Lánchíd, verési évszám	Értékjelzés, verdejegy	2009.	2009. június 15.	Forgalomban
Köztársasági forgalmi emlékveretek
		10 Ft	24,8 mm	1,3 mm	6,1 g	75% Cu 25% Ni	* recés	MAGYAR KÖZTÁRSASÁG, JÓZSEF ATTILA, 1905 1937, József Attila, verési évszám	Értékjelzés, verdejegy	2005.	2005. április 11.	Forgalomban
		20 Ft	26,3 mm	1,9 mm	6,9 g	75% Cu 21% Zn 4% Ni	Recés	MAGYAR KÖZTÁRSASÁG, DEÁK FERENC, 1803 1876, Deák Ferenc, verési évszám		2003.	2003. április 8.
		50 Ft	27,4 mm	1,7 mm	7,7 g	75% Cu 25% Ni	Sima	MAGYAR KÖZTÁRSASÁG, AZ EURÓPAI UNIÓ TAGJA, címer, az Európai Uniót jelképező csillagkoszorú, benne verési évszám		2004.	2004. április 30.
		50 Ft						MAGYAR KÖZTÁRSASÁG, 15 ÉVES A NEMZETKÖZI GYERMEKMENTŐ SZOLGÁLAT, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat logója, verési évszám		2005.	2005. október 9.
		50 Ft						MAGYAR KÖZTÁRSASÁG, 125 ÉV, a Magyar Vöröskereszt logója, verési évszám		2006.	2006. szeptember 19.
		50 Ft						MAGYAR KÖZTÁRSASÁG, 1956, az Országház a forradalom lyukas zászlajával, verési évszám		2006.	2006. szeptember 20.
		50 Ft						MAGYAR KÖZTÁRSASÁG, 50 ÉVES A RÓMAI SZERZŐDÉS, EURÓPA, a Római szerződés, a római Piazza Del Campidoglio kövezete, verési évszám^[17]		2007.	2007. március 25.
		100 Ft	23,8 mm	2,2 mm	8,0 g	100% Fe Gyűrű: Ni bevonat Mag: 75% Cu 25% Zn bevonat	Recés	MAGYAR KÖZTÁRSASÁG, KOSSUTH, 1802-1894, Kossuth Lajos, verési évszám		2002.	2002. február 1.

Az 1956-os forradalom tiszteletére kiadott emlékérme 2008-ban közönségdíjas lett a Numismaster.com Az év érméje választásán.^[18]

Érdekességek

A horvát 2 kunás érme és a magyar 10 forintos érme súlyra, alakra hasonló, emiatt a horvátországi parkolóautomaták összetévesztik e két érmét. A horvát parkolási cég vezetője elismeri, hogy többször találtak 10 forintos érméket az automatákban.^[19]

Előállítási költség

A köztársasági veretek előállítási költségét az MNB hivatalos honlapján teszi közzé. Ebbe bele kell kalkulálni, hogy az adott év folyamán a veréshez szükséges fémlapkát különböző árfolyamú devizában vásárolta meg.^[20]

Érme ára
Címlet	5	10	20	50	100	200
Nettó ár (Ft/db)	15,9	30,1	24,2	29,6	41,0	38,3
Bruttó ár (Ft/db)	20,2	38,3	30,8	37,0	51,3	47,8
Az adott címletből történő utolsó gyártás éve	2019

Magyarország (2012–)

Története

A 2012-ben életbe lépő új alkotmány értelmében hazánk hivatalos neve az addigi Magyar Köztársaságról Magyarországra változott, ami szükségessé tette az érmék előlapján olvasható körirat módosítását.^[21] Az új érmék kibocsátásának hivatalos dátuma 2012. január 1.,^[22]^[23]^[24]^[25]^[26]^[27] de az érméket csak 2012. február 18-ától kezdték el verni. A Magyar Köztársaság feliratú érmék megmaradnak törvényes fizetőeszközként. Február második felében először a húszforintosok jelentek meg a pénzforgalomban, ekkor kezdődött az új feliratos érmék tömeggyártása. 2012-ben csak a kis címletek, az öt-, tíz- és húszforintosok kerültek forgalomba,^[28] a többi érme csak forgalmi sorok darabjaként. Az új köriratos érmék előlapján a képek változatlanok maradtak (nagy kócsag, címer, nőszirom, kerecsensólyom, Lánchíd), csak a körirat változott. A Magyar Köztársaság feliratú érmékből is még mindig nagyon sok van forgalomban, így azok bevonásáról még nem született döntés.

Katalógus

Kép		Névérték	Műszaki paraméterek				Leírás			Dátumok
Hátlap	Előlap	Névérték	Átmérő	Vastagság	Tömeg	Összetétel	Perem	Előlap	Hátlap	Első veret	Kibocsátás	Visszavonás¹	Elévülés²
Magyarországi forgalmi veretek
		5 Ft	21,2 mm	1,3 mm	4,2 g	75% Cu 21% Zn 4% Ni	Sima	MAGYARORSZÁG, verési évszám, nagy kócsag (Egretta alba)	Értékjelzés, verdejegy	2012.	2012. január 1.	Forgalomban
		10 Ft	24,8 mm	1,3 mm	6,1 g	75% Cu 25% Ni	Felváltva sima és recés	MAGYARORSZÁG, verési évszám, címer
		20 Ft	26,3 mm	1,9 mm	6,9 g	75% Cu 21% Zn 4% Ni	Recés	MAGYARORSZÁG, verési évszám, magyar nőszirom (Iris aphylla)
		50 Ft	27,4 mm	1,7 mm	7,7 g	75% Cu 25% Ni	Sima	MAGYARORSZÁG, verési évszám, kerecsensólyom (Falco cherrug)
		100 Ft	23,8 mm	2,2 mm	8,0 g	100% Fe Gyűrű: Ni bevonat Mag: 75% Cu 25% Zn bevonat	Recés	MAGYARORSZÁG, verési évszám, címer
		100 Ft	23,8 mm	2,2 mm	8,6 g	Gyűrű: 65% Cu, 15% Ni, 20% Zn bevonat Mag: 75%, Cu 4%, Ni 21% Zn ötvözet	Recés	MAGYARORSZÁG, verési évszám, címer		2020.	2020. július 1.
		200 Ft	28,3 mm	2,0 mm	9,0 g	Gyűrű: 75% Cu 21% Zn, 4% Ni Mag: 25% Ni, 75% Cu	Felváltva sima és recés	MAGYARORSZÁG, Lánchíd, verési évszám		2012.	2012. január 1.
Magyarországi forgalmi emlékveretek
		10 Ft	24,8 mm	1,3 mm	6,1 g	75% Cu 25% Ni	Felváltva sima és recés	MAGYARORSZÁG, TISZTELET A HŐSÖKNEK! 2020	Értékjelzés, verdejegy	2020.	2020. július 14.	Forgalomban
		20 Ft	26,3 mm	1,9 mm	6,9 g	75% Cu 21% Zn 4% Ni	Recés	MAGYARORSZÁG, TISZTELET A HŐSÖKNEK! 2020		2020.	2020. július 14.
		50 Ft	27,4 mm	1,8 mm	7,7 g	75% Cu 25% Ni	Sima	MAGYARORSZÁG NEMZETI ÉS TÖRTÉNELMI EMLÉKHELYEK nemzeti és történelmi emlékhelyek emblémája 2015		2015.	2015. szeptember 3.
								Magyarország, Koronás címer díszkeretben, verési évszám, Hetvenéves a forint		2016.	2016. augusztus 1.
								MAGYARORSZÁG, Budapest 2017 Fina World Championship, A világbajnokság logója. Az érme tematikus oldalát Kósa István tervezte.		2017.	2017. június 14.
								Jégkorong Világbajnokság, 2018, a kapura lövés jelenete, a Jégkorong VB logója, MAGYARORSZÁG		2018.	2018. április 19.
								Magyarország, Családok éve, A Családok éve logója, verési évszám			2018. május 25.
								Birkózó - Világbajnokság 2018 Magyarország			2018. október 17.
								Vívó- Világbajnokság Magyarország 2019		2019.	2019. július 08.
								150 éves a Szervezett Magyar Tűzoltóság MAGYARORSZÁG 2020		2020.	2020. május 4.
								75 éves az Országos Mentőszolgálat MAGYARORSZÁG 2023		2023	2023. május 9.
		100 Ft	23,8 mm	2,2 mm	8,6 g	Gyűrű:65% Cu 15% Ni 20% Zn bevonat Mag:25% Ni, 75% Cu	Recés	175 ÉVES A MAGYAR HONVÉDSÉG MAGYARORSZÁG A HAZÁÉRT 2023			2023. május 22.
		200 Ft	28,3 mm	2,0 mm	9,0 g	Gyűrű: 75% Cu 21% Zn, 4% Ni Mag: 25% Ni, 75% Cu	Felváltva sima és recés	PETŐFI 200 MAGYARORSZÁG 2023			2023. április 11.
A képeken 2,5 pixel felel meg 1 milliméternek.

Megjegyzések

Visszavonás dátuma: az utolsó nap, amikor még az érmét korlátozás nélkül el kell fogadni a közforgalomban
Elévülés dátuma: az utolsó nap, amikor az érmét még más törvényes fizetőeszközre lehet váltani
M Á P V = Magyar Állami Pénzverő
Az aláírások rendre: BOD TARAFÁS BÓDY HÁRSHEGYI CZIRJÁK

Hivatkozások

↑ A Beszkárt révén kerültek forgalomba az új 10 filléresek
↑ ^a ^b Az ezüstös ötösök
↑ bár az érmék nagyon hasonlítanak a forgalmi veretekhez, az MNB 1948 után kiadott emlékérmét hivatalosan nem vont ki a forgalomból
↑ Forint Portál Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben – Vass István Zoltán: Vadvirágos pénzeink alkotója (Szabad Föld, 1993. március 30.)
↑ Index – Nyoma veszett egymilliárd forintnak (2007. március 21.)
↑ (origo) Archiválva 2008. február 16-i dátummal a Wayback Machine-ben – Négy forintba kerül egy egyforintos (2006. május 15.)
↑ Magyar Nemzeti Bank Archiválva 2007. október 2-i dátummal a Wayback Machine-ben – Az MNB 2008. március 1-jén bevonja az 1 és 2 forintos érméket (2007. szeptember 21.)
↑ A Magyar Nemzeti Bank elnökének 10/2007. (X. 1.) MNB rendelete az 1 és 2 forintos címletű érmék bevonásáról. [2011. augusztus 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 13.)
↑ RTLhírek Archiválva 2019. február 23-i dátummal a Wayback Machine-ben - Üzletember a kétszázason
↑ RTLhírek Archiválva 2008. június 25-i dátummal a Wayback Machine-ben - Nem Károly Róbert van a kétszázason! (2008. április 25.)
↑ RTLhírek Archiválva 2019. február 23-i dátummal a Wayback Machine-ben - Megválunk a papír kétszázastól (2008. április 25.)
↑ RTLhírek Archiválva 2019. február 23-i dátummal a Wayback Machine-ben - Érmét a kétszázasból? (2008. április 24.)
↑ Archivált másolat. [2008. október 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 27.)
↑ MNB Sajtószoba. [2008. június 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. június 25.)
↑ A Lánchíd lesz az új 200-ason (Index, 2008. október 27.)
↑ A Magyar Nemzeti Bank elnökének 13/2009. (V. 11.) MNB rendelete a 200 forintos címletű érme kibocsátásáról. [2011. augusztus 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 13.)
↑ MNB Archiválva 2007. szeptember 29-i dátummal a Wayback Machine-ben – Az évforduló alkalmából valamennyi eurózónabeli ország a fentiekben ismertetett érmeképpel, az adott ország nyelvén írott szövegfeliratokkal forgalmi érmét bocsát ki.
↑ Hungary Wins COTY People's Choice Award. [2008. december 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 4.)
↑ átverik a magyar turisták a horvátokat^{[halott link]}
↑ érmegyártás. [2012. január 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 19.)
↑ új feliratos érmék. [2012. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 19.)
↑ A Magyar Nemzeti Bank elnökének 18/2011. (XII. 5.) MNB rendelete „MAGYARORSZÁG” felirattal ellátott 5 forintos címletű érme kibocsátásáról. [2014. szeptember 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 13.)
↑ A Magyar Nemzeti Bank elnökének 19/2011. (XII. 5.) MNB rendelete „MAGYARORSZÁG” felirattal ellátott 10 forintos címletű érme kibocsátásáról. [2014. szeptember 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 13.)
↑ A Magyar Nemzeti Bank elnökének 20/2011. (XII. 5.) MNB rendelete „MAGYARORSZÁG” felirattal ellátott 20 forintos címletű érme kibocsátásáról. [2014. szeptember 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 13.)
↑ A Magyar Nemzeti Bank elnökének 21/2011. (XII. 5.) MNB rendelete „MAGYARORSZÁG” felirattal ellátott 50 forintos címletű érme kibocsátásáról. [2014. szeptember 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 13.)
↑ A Magyar Nemzeti Bank elnökének 22/2011. (XII. 5.) MNB rendelete „MAGYARORSZÁG” felirattal ellátott 100 forintos címletű érme kibocsátásáról. [2014. szeptember 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 13.)
↑ A Magyar Nemzeti Bank elnökének 23/2011. (XII. 5.) MNB rendelete „MAGYARORSZÁG” felirattal ellátott 200 forintos címletű érme kibocsátásáról. [2014. szeptember 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 13.)
↑ Már verik az új forintot - megmutatjuk. [2012. február 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 18.)

Irodalom

Adamovszky István. Magyar érme katalógus 1892-2008. adamo, Budapest (2008). ISBN 978-963-87497-1-0
Leányfalusi Károly, Nagy Ádám. A forint-fillér pénzrendszer. Magyarország fém- és papírpénzei 1946-2006. Magyar Éremgyűjtők Egyesülete, Budapest (2007). ISBN 978-963-7122-16-3
Leányfalusi Károly, Nagy Ádám. Magyarország fém- és papírpénzei 1926-2002. Magyar Éremgyűjtők Egyesülete, Budapest (2002). ISBN 963-202-028-6
Leányfalusi Károly, Nagy Ádám. Magyarország fém- és papírpénzei 1926-1998. Magyar Éremgyűjtők Egyesülete, Budapest (1998). ISBN 963-03-6023-3
Leányfalusi Károly, Nagy Ádám. Magyarország fém- és papírpénzei. A forint pénzrendszer, 1992-1996: 2. számú pótlás. Magyar Éremgyűjtők Egyesülete, Bács-Kiskun Megyei Szervezet, Kecskemét (1996). ISBN 963-7122-07-9
Leányfalusi Károly, Nagy Ádám. Magyarország fém- és papírpénzei. A forint pénzrendszer, 1987-1991: 1. számú pótlás. Magyar Éremgyűjtők Egyesülete, Bács-Kiskun Megyei Szervezet, Kecskemét (1992). ISBN 963-7122-05-2
Leányfalusi Károly, Nagy Ádám. Magyarország fém- és papírpénzei 1946-1986. Magyar Éremgyűjtők Egyesülete, Budapest (1987). ISBN 963-01-8322-6
Leányfalusi Károly, Nagy Ádám. Magyarország fém- és papírpénzei 1926-1976. Magyar Éremgyűjtők Egyesülete, Budapest (1977)

Weboldalak

A Wikimédia Commons tartalmaz A magyar forint pénzérméi témájú médiaállományokat.

Forint Portál – forgalmi forintérmék 1946-tól napjainkig
Magyar Nemzeti Bank – forgalmi érmék
Magyar Pénzverő Zrt. – A Magyar Állami Pénzverő egyik jogutódja, a forgalmi érmék gyártója
Magyar érmék (katalógus és galéria) (angolul)

[Beszkart-1] A Beszkárt révén kerültek forgalomba az új 10 filléresek

[Ehuro-2] Az ezüstös ötösök

[3] ár az érmék nagyon hasonlítanak a forgalmi veretekhez, az MNB 1948 után kiadott emlékérmét hivatalosan nem vont ki a forgalomból

[4] Forint Portál Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben – Vass István Zoltán: Vadvirágos pénzeink alkotója (Szabad Föld, 1993. március 30.)

[5] Index – Nyoma veszett egymilliárd forintnak (2007. március 21.)

[6] (origo) Archiválva 2008. február 16-i dátummal a Wayback Machine-ben – Négy forintba kerül egy egyforintos (2006. május 15.)

[7] Magyar Nemzeti Bank Archiválva 2007. október 2-i dátummal a Wayback Machine-ben – Az MNB 2008. március 1-jén bevonja az 1 és 2 forintos érméket (2007. szeptember 21.)

[8] A Magyar Nemzeti Bank elnökének 10/2007. (X. 1.) MNB rendelete az 1 és 2 forintos címletű érmék bevonásáról. [2011. augusztus 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 13.)

[9] RTLhírek Archiválva 2019. február 23-i dátummal a Wayback Machine-ben - Üzletember a kétszázason

[10] RTLhírek Archiválva 2008. június 25-i dátummal a Wayback Machine-ben - Nem Károly Róbert van a kétszázason! (2008. április 25.)

[11] RTLhírek Archiválva 2019. február 23-i dátummal a Wayback Machine-ben - Megválunk a papír kétszázastól (2008. április 25.)

[12] RTLhírek Archiválva 2019. február 23-i dátummal a Wayback Machine-ben - Érmét a kétszázasból? (2008. április 24.)

[13] Archivált másolat. [2008. október 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 27.)

[14] MNB Sajtószoba. [2008. június 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. június 25.)

[15] A Lánchíd lesz az új 200-ason (Index, 2008. október 27.)

[16] A Magyar Nemzeti Bank elnökének 13/2009. (V. 11.) MNB rendelete a 200 forintos címletű érme kibocsátásáról. [2011. augusztus 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 13.)

[17] MNB Archiválva 2007. szeptember 29-i dátummal a Wayback Machine-ben – Az évforduló alkalmából valamennyi eurózónabeli ország a fentiekben ismertetett érmeképpel, az adott ország nyelvén írott szövegfeliratokkal forgalmi érmét bocsát ki.

[18] Hungary Wins COTY People's Choice Award. [2008. december 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 4.)

[19] átverik a magyar turisták a horvátokat^{[halott link]}

[20] érmegyártás. [2012. január 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 19.)

[21] új feliratos érmék. [2012. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 19.)

[22] A Magyar Nemzeti Bank elnökének 18/2011. (XII. 5.) MNB rendelete „MAGYARORSZÁG” felirattal ellátott 5 forintos címletű érme kibocsátásáról. [2014. szeptember 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 13.)

[23] A Magyar Nemzeti Bank elnökének 19/2011. (XII. 5.) MNB rendelete „MAGYARORSZÁG” felirattal ellátott 10 forintos címletű érme kibocsátásáról. [2014. szeptember 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 13.)

[24] A Magyar Nemzeti Bank elnökének 20/2011. (XII. 5.) MNB rendelete „MAGYARORSZÁG” felirattal ellátott 20 forintos címletű érme kibocsátásáról. [2014. szeptember 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 13.)

[25] A Magyar Nemzeti Bank elnökének 21/2011. (XII. 5.) MNB rendelete „MAGYARORSZÁG” felirattal ellátott 50 forintos címletű érme kibocsátásáról. [2014. szeptember 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 13.)

[26] A Magyar Nemzeti Bank elnökének 22/2011. (XII. 5.) MNB rendelete „MAGYARORSZÁG” felirattal ellátott 100 forintos címletű érme kibocsátásáról. [2014. szeptember 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 13.)

[27] A Magyar Nemzeti Bank elnökének 23/2011. (XII. 5.) MNB rendelete „MAGYARORSZÁG” felirattal ellátott 200 forintos címletű érme kibocsátásáról. [2014. szeptember 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 13.)

[28] Már verik az új forintot - megmutatjuk. [2012. február 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 18.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]

[12]

[13]

[14]

[15]

[16]

[17]

[18]

[19]

[20]

[21]

[22]

[23]

[24]

[25]

[26]

[27]

[28]