Újfalussy Gábor

(1877–1945) magyar katonatiszt, lovassági főparancsnok, altábornagy, országgyűlési képviselő
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. március 2.

Vitéz Újfalussy Gábor (Nyírmihálydi, Szabolcs vármegye, 1877. július 6.Budapest, 1945. május 3.) magyar katonatiszt, országgyűlési képviselő.

Újfalussy Gábor
Született1877. július 6.
Nyírmihálydi
Elhunyt1945. május 3. (67 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • katonatiszt
  • politikus
Tisztsége
  • magyarországi parlamenti képviselő (1935–1939)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1939–1944)
IskoláiMagyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia (–1895)
SablonWikidataSegítség

1877-ben született Nyírmihálydiban, református vallásban. Középiskoláit a debreceni református kollégiumban végezte el, majd a Ludovika Akadémia növendéke lett. 1895-ben a debreceni 2. honvédhuszárezredben kezdte meg katonai szolgálatát. Dandártiszti iskolát és felső tiszti tanfolyamot végzett, majd a bécsi lovagló tanárképző iskolába, végül pedig Budapestre, a központi lovasiskolába került, ahol négy éven át volt a lovaglás tanára.

Az első világháború kitörését követően a debreceni 2. huszárezred századosaként indult a harctérre, ahol csaknem négy teljes évet töltött. 1914-ben három hónapig mint osztályparancsnok, Tisza István ezredparancsnoksága alatt teljesített szolgálatot. Mint század-, osztály- és ezredparancsnok, az orosz és olasz harctéren minden nagyobb ütközetben részt vett, volt a nyugati fronton is. 1916 októberében soron kívül őrnaggyá léptették elő.

A háború végét követően, mint az 5. honvédhuszárezred parancsnoka, ezredét hazavezette törzs-állomáshelyére, Kassára. 1918 novemberében alezredesi, 1920 májusában ezredesi kinevezést kapott, 1922-ben a budapesti I. huszárezred parancsnokának nevezték ki, 1926-ban pedig, mint tábornok a honvédlovasság szemlélője lett. 1932-ben altábornaggyá nevezték ki és e rendfokozatban vonult nyugalomba, 35 évnyi tényleges szolgálat után. A kormányzó ebből az alkalomból a II. osztályú Magyar Érdemkereszttel tüntette ki.

Nyugalmazását követően kezdett bekapcsolódni az országos politikai életbe: az 1935-ös általános választásokon a nagykárolyi választókerület (Penészlek) választotta országgyűlési képviselővé a Nemzeti Egység Pártjának programjával, 1939-ben pedig a kisvárdai körzetben jutott ismét mandátumhoz a Magyar Élet Pártja színeiben. A képviselőházban leginkább honvédelmi tárgyú vitákban hallatta a hangját.