Ángyán János (orvos)
Vörösberényi Ángyán János (Budapest, 1886. április 9.[1] – Pécs, 1969. július 19.)[2] belgyógyász, egyetemi tanár, Ángyán Béla (1885–1959) ügyvéd, politikus testvére.
| Ángyán János | |
 | |
| Született | Ángyán János György 1886. március 9. Budapest |
| Elhunyt | 1969. július 19. (83 évesen) Pécs |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Zsedényi Klára (h. 1916–1969) |
| Szülei | Ángyán Béla |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Budapesti Tudományegyetem (–1908, orvostudomány) |
| Sírhelye | Pécsi Köztemető(parcella: Y, sor: I., sírhely: 52) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ángyán János témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Életpályája
szerkesztésÁngyán Béla (1849–1920) kórházi főorvos, egyetemi magántanár és Zettner Aranka (1862–1940) fiaként született. Középiskolai tanulmányait a Budapesti Evangélikus Gimnáziumban végezte (1895–1903). 1908-ban a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karán szerzett oklevelet. 1907-től az egyetem kórbonctani intézetében Petrik Ottó mellett volt gyakornok. 1909-ben a berlini R. Koch Intézetben dolgozott, 1909-től 1923-ig a budapesti II. sz. belklinikán; 1912-től tanársegéd volt, 1921-től adjunktus, majd megbízott intézetvezető lett. Az első világháború alatt (1914–1918) a 7. hadsereg bakteriológiai és kórtani osztályának, majd a helyőrség szívbeteg-állomásának a vezetője volt.
Budapesten az egyetem dékánja, majd rektora volt a második világháború előtt. 1923-tól a pécsi Erzsébet Tudományegyetem orvosi karán tanított és 1959. évi nyugdíjazásáig a belgyógyászati klinikát vezette, amelynek létrehozásában nagy szerepe volt. 1935–1936-ban dékán, 1943–1944-ben rektor volt.
Az üzemegészségügy területén működött: ő honosította meg a szilikózis vizsgálatokat a Baranya megyei bányákban. Az általa vezetett klinikán a tuberkulózissal is foglalkoztak. Mint közéleti ember, több szakbizottság tagja volt. Szorgalmazta a harkányi gyógyfürdő fejlesztését.
Házastársa Zsedényi Klára (1895–1985) volt, Zsedényi Béla és Huzella Margit lánya, akit 1916. április 14-én Budapesten, a Ferencvárosban vett nőül.[3]
Főbb publikációi
szerkesztés- Az agyféltekék részarányos kiterjedésű gliomatosisa. (Orvosi Hetilap, 1911. németül: Symmetrische Gliomatose der Grosshirnhemisphären. Zeitschrift für die gesammte Neurologie und Psychiatrie, 1911)[4]
- Untersuchungen zur Blutgerinnung beim Menschen. van den Velden, Reinharddal. (Biochemische Zeitschrift, 1912)
- Der Einfluss der Vagi auf die automatisch schlagende Kammer – auf den idio-ventrikulären Rhythmus. (Archiv für die gesammte Physiologie, 1912)
- A vagusok hatása az atrioventrikularis szívverésre. (Magyar Orvosi Archivum, 1913)
- Automatás kamaraműködés és pitvarfibrillálás. (Orvosi Hetilap, 1913)[5]
- A belorvostan tankönyve. Egy. tankönyv. I–II. köt. Szerk. Jendrassik Ernő. Írta. Többekkel. (Budapest, 1914)
- Der Einfluss des Vagusdruckversuches bei atrioventrikulärer Schlagfolge. (Zentralblatt für Herz- und Gefässkrankheiten, 1914)
- Digitalis-mérgezés. (Orvosi Hetilap, 1919)
- Belorvosi diagnosztika. Egy. tankönyv. Szerk. Jendrassik Ernő. Írta. Többekkel. (Bp., 1921 2. javított kiadás. 1923., 3. javított és bővített kiadás. 1932)
- A szanatóriumok jelentősége a tüdővész elleni küzdelemben. (Pécs, 1930) Harkány gyógyfürdő. Szerkesztette., a bevezetést írta. (Budapest, 1931)
- A tüdőtuberkulózis sebészi kezelése. (A Magyar Orvosok Tuberkulózis Egyesülete kiadványa. Bp., 1932)
- A tüdőtuberkulózis diétás kezelése. (A Magyar Orvosok Tuberkulózis Egyesülete kiadványa. Bp., 1932)
- A gyomor működészavaraival összefüggő károsodásokról. (A pécsi Magyar Kir. Erzsébet Tudományegyetem Belklinikájának Munkálataiból. 2. Pécs, 1933)
- A tüdő és a szív kölcsönös kapcsolatainak klinikai jelentősége. (A pécsi Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem Belklinikájának Munkálataiból. 3. Pécs, 1933)
- A pécsi belklinika szervezete és működésének tanulságai. (Magyar Kórház, 1934 és külön: Bp., 1934)
- A colitis probléma. (A Magyar Belorvosok Egyesülete Nagygyűlésének Referátumai, 1935)
- A tüdőtuberculosis klinikájának mai állása. (Orvosképzés, 1936)
- A fertőző bajok kóros életjelenségei. (Egészség, 1937)
- A gastroentitis acuta. – Pseudoperitoneitis. (Orvosképzés, 1939)
- A gümőkór elleni védekezés törvényjavaslatáról. 1–3. (Dunántúl, 1940)
- A vérkeringés zavarainak kutatásáról. (Orvosképzés, 1941)
- Pneumonia-problémák. (Az 1941. évi balatonfüredi Orvoshét előadásai. Balatonfüredi Orvosi Tanács kiadványa. Balatonfüred, 1942)
- A hashajtásról. (Orvosképzés, 1943)
- A felnőttkori meningitis tuberculosa gyógyítása. Háber Józseffel. (Orvosi Hetilap, 1955. 3.)[6]
- Jendrassik Ernő emlékezete. (Orvosi Hetilap, 1958. 51.)
- Az orvosi hivatás az emberi kultúrában 1937-ben írták… (Kórház [folyóirat], 1997).
- A felnőttkori meningitis tuberculosa gyógyítása. Orvosi Hetilap, 1954.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Születési bejegyzése a Budapest-Kálvin téri református keresztelési akv. 407/1886. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. június 28.)
- ↑ Gyászjelentése (1969). (Hozzáférés: 2022. június 28.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest IX. kerületi polgári házassági akv. 310/1916. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. június 28.)
- ↑ Orvosi Hetilap, 1911. augusztus (55. évfolyam, 32-35. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. június 25.)
- ↑ Orvosi Hetilap, 1913. október (57. évfolyam, 40-43. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. június 25.)
- ↑ Orvosi Hetilap, 1955. január (96. évfolyam, 1-5. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. június 25.)
Források
szerkesztés- Magyar életrajzi lexikon III: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1981. ISBN 963-05-2500-3
- Ángyán János. Pécsi egyetemi almanach 1367–1999 (Hozzáférés: 2022. január 28.)
- Ángyán János orvos életrajza (magyar nyelven). Kozák Péter. Névpont.hu 2018. (Hozzáférés: 2022. június 25.)
- Trencséni Tibor (1966. április 10.). „Ángyán János”. Orvosi Hetilap (Magyarország) 107 (15). (Hozzáférés: 2022. június 28.)
- Farádi László (1979. november 18.). „Ángyán János emlékezete”. Orvosi Hetilap (Magyarország) 120 (46), 2809–2812. o. (Hozzáférés: 2022. június 28.)
- Burger Tibor (1986. szeptember 7.). „Ángyán János születésének centenáriuma”. Orvosi Hetilap (Magyarország) 127 (36), 2201–2202. o. (Hozzáférés: 2022. június 28.)
