Translate

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: zöldségfasírt. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: zöldségfasírt. Összes bejegyzés megjelenítése

2021. február 11., csütörtök

Zabpelyhes zöldségfasírt

 Már jó ideje "kallódik" a fagyasztószekrényben egy zacskó franciasaláta alap. Ma végre beteljesült a sorsa, fasírt lett belőle. 

Hozzávalók:

  • 30 dkg-nyi zöldségkeverék (felkockázott krumpli, borsó, répa)
  • 1 evőkanálnyi zsiradék (ez most vegán margarin volt)
  • 1 bögre langyos vízbe áztatott zabpehely
  • 1 db tojás helyett egy lapos evőkanálnyi útifúmaghéj (tehetsz helyette egy kis lisztet is)
  • kedvünkre való fűszerek (só /én fekete sót használtam az íze miatt/, bors, fokhagyma, petrezselyemzöld), bármi, amit illőnek gondolunk hozzá
  • zsemlemorzsa
a sütéshez
  • zsiradék (én nem extraszűz olívaolajat használtam)

A  zöldségeket megpároltam a zsiradékon, közben beáztattam 1 bögrényi zabpelyhet annyi langyos vízbe, ami bőven ellepte.
Amikor kihűlt a zöldség, és beszívta a zabpehely a vizet, aprítógépbe kerültek az útifűmaghéjjal  és a fűszerekkel. Mivel picit lágynak találtam, kevertem bele egy kis morzsát. 
(Ha nem használsz aprítógépet, egy kruplinyomó is megteszi, kicsit rusztikusabb lesz a massza, mondhatjuk úgy is, hogy szebb, érdekesebb, változatosabb textúrájú.)

Vizes kézzel gombócokat formáztam, amiket aztán ellapítottam, morzsába mártottam és forró olajban kisütöttem. 

A fázisokat is megmutatom.





2016. szeptember 17., szombat

Sárgarépás gabonafasírt és zöldborsós bulgur

Azt hiszem, a ma készült fényképeket nehéz lesz valaha is alulmúlni, viszont annyira finom lett a vegánszekció ebédje, hogy nem hagyom ki a leírását.
Még valami: nem írok csak hozzávetőleges mennyiségeket, mert pl. maradék kölest használtam, és a zabpelyhet is csak beleszórtam a tálba, és nem igazán néztem a rázúduló forró víz mennyiségét sem.

A fasírt hozzávalói:
  • 1 nagy bögrényi zabpehely annyi forró vízzel leöntve, ami jól ellepi
  • 1 pohárnyi főtt köles
  • 1 jó nagy, finomra reszelt sárgarépa
  • bors
  • pici fűszerpaprika
  • 2 cikk fokhagyma (helyette 2-3 szórásnyi hinget használtam)
  • borsikafű
  • petrezselyemzöld
  • 2 evőkanálnyi útifűmaghéj (ha eszel tojást, akkor abból 1 db elegendő)
  • a formázáshoz zsemlemorzsa 
  • olaj a sütéshez
Amikor a zabpehely elázott, összekevertem a többi hozzávalóval, vizes kézzel gombócokat formáztam, és olajban kisütöttem, mint ahogyan az egyéb fasírtokat is szokás. Jó sok réteg papírtörlővel itattam le róluk  sütés után.


Amíg sültek a fasírtok, a bulgur is elkészült.

Hozzávalók:
  • 1  "összemarék" zöldborsó
  • 1 bögre teljes kiőrlésű, aprószemű bulgur (ha rizs van otthon, az is jó persze)
  • petrezselyemzöld
  • bors
  • kevés olívaolaj (bármilyen olaj jó)
  • kevés lenmagolaj (el is maradhat)
A bulgurt megsóztam és megborsoztam, majd kétszeres mennyiségű forró vízzel leöntöttem, azután letakartam műanyag fóliával. kb. 15 perc alatt szívta magába a forróvizet.

A borsót kicsi olajon megpároltam egy kevés sóval.

Összekevertem a borsót és a bulgurt és a petrezselyemzöldet úgy, hogy lenmag olajat is öntöttem rá.


A hozzá készült saláta elemei: sárgarépa, salátalevél, paradicsom és zöldpaprika, valamint citromlé-mustár-fehérbors öntet.



2016. január 17., vasárnap

Árpagyöngy ropogós




Ez a torony nem csak szép, hanem nagyon finom is. Sós és ropogós. Mármint nem túl sós, csak úgy "normálisan". Árpagyöngyből, sárgarépából, és fűszerekből készült. Kevés olajon "grilleztem" és a zöld színű feles borsóból főzött zöldséges pürével teljes értékű fehérjévé komplettálódott.

 Így néztek ki együtt:


Ahogy készült:

A mennyiségek:
  • 2 dl hántolt árpa (gersli, árpagyöngy)
  • 7 dl víz
  • 2 db reszelt sárgarépa
  • 1-2 cikk zúzott fokhagyma
  • őrölt bors
  • apróra vagdalt petrezselyemlevél
  • ha nem vagy gyakorlott árpagyöngyfasírt készítő, akkor egy evőkanál finomliszt is
  • kevés olaj a sütéshez
A gabonát sós vízben megfőztem (gyorsfőzőben viszonylag hamar elkészül, akkor jó, ha már nincs leve és ragacsos egy kicsit), majd kihűtöttem. A felét a felkarikázott sárgarépával és a fokhagymával aprítógépbe tettem és összezúztam. (Ha nincs aprítógép, akkor a répát finomra kell reszelni, a puha gabonát  pedig egy krumplinyomóval kicsit megtörni.) 

A keletkezett masszát borsoztam, és belekevertem a petrezselyemlevelet is. Ez az a pont, ahol hozzákverjük a lisztet, amennyiben szükséges tartjuk.
Ha gyakorlott vagy, vagy eleve bízol magadban, akkor nem szükséges, mert összeragad, csak ügyesen kell tudni csinálni a formázást. Azért tartom fontosnak ezt itt hangsúlyozni, mert lássuk bem, bizonyos ételek készítéséhez kell egy kis gyakorlat. A vegetáriánus fasírtok is könnyen formázhatók, egyben maradók lesznek, ha már tapasztaltabbak vagyunk. Addig meg tegyünk hozzá "kötőanyagot"!

Ebből a mennyiségből 15 lepényke lesz, nedves kézzel kell megformázni, és ügyelni kell arra, hogy 0,5 cm-nél ne legyen vastagabb, mert akkor könnyen eltörik, ha átfordítod a serpenyőben.

Szóval, nedves kézzel kerekded lepényeket formázunk és forró serpenyőben (oldalanként 2-3 perc alatt) kevés olajban ropogósra sütjük.


Papírtörlőn leitatjuk róla az olajat, és nem bírjuk megállni, hogy ne ropogtssunk el legalább egyet közben, mert annyira finom és illatos.




2015. november 24., kedd

Sárgarépás-póréhagymás zabpehelyfasírt

A kényelmességem azt diktálja, hogy mindenképp legyen valami közös alapja, összekötője a vegetáriánus és a nem vegetáriánus ételeknek, hiszen akkor kevesebbet kell vacakolnom a főzéssel. 
Azt is meg kell mondjam, hogy nehezen találom ki, mi(k) legyen(ek) a hétvégi menü(k), a népeim meg nem mondanak semmit, vagy legalábbis ritkán találkozom a "lepjél meg" kíséretű huncut mosolyon túli konkrétummal. Persze nem panaszkodhatom, hiszen rendkívül hálás közönség. Mindent megesznek, amit elébük pakolok, igaz, én meg figyelembe veszem azokat a kereteket, amin belül érdemes mozognom.

Legutóbb frissensültet csináltam a vegáknak - mert a többieknek is az volt a maguk módján-, a közös alap pedig zelleres krumplipüré (pontosabban krumplis zellerpüré) volt. 

Készült már máskor is ez a fajta fasírt, de az állagát most találtam el igazán, és így teljesen jól tudtam sütni annak ellenére, hogy tojás nem került bele, a zabpehely ebben a tekintetben eléggé önjáró, és tettem hozzá 2 evőkanálnyi útifűmaghéjat is. 
Javaslom annak, aki kipróbálná, de nem jut útifűmaghéjhoz, hogy vagy egy tojást, vagy egy kanál lisztet tegyen bele, akkor biztosan nem kell óvatoskodni az átfordításnál. Nekem útifűmaghéj és más külön kötőanyag nélkül is egyben szokott maradni, de persze én sok ilyesmit csinálok.



Hozzávalók (6-7 adagnyi lesz belőle):
  • 25 dkg zabpehely
  • 3 db reszelt sárgarépa
  • 1 db finomra kockázott vöröshagyma 
  • 1 kisebb, vékony karikákra vágott póréhagyma (helyette esetleg 1 db vöröshagyma)
  • bors
  • 2 evőkanályi szójaszósz
  • kb. 3,5 dl víz
  • 1,5 dl-nyi joghurt (ha vegán vagy, akkor növényi)
  • 2 evőkanálnyi útifűmaghéj (és/vagy liszt)
A sütéshez pár evőkanálnyi zsiradék (olaj vagy kókuszzsír).



Előző este, vagy  kora reggel keverem össze a masszát, hogy a zabpehely és az útifűmaghéj kedvére, pontosabban az én kedvemre megduzzadhasson.

Leöntöm a zabpelyhet langyos vízzel, és alaposan elkevergetem egy tálban. Ezután lereszelem a répát, felaprítom, karikázom a hagymákat, és még más konyhai munkákat is csinálok közben, hogy kb. 30 percig állhasson a zabpehely. 

Amikor eltelt a félórányi idő, minden más hozzávalót beleteszek a tálba, és alaposan összekeverem. Lefóliázom, és beteszem a hűtőszekrénybe legalább pár órára.

A sütéshez kevés zsiradékot zsiradékot felhevítek egy serpenyőben, közben vizes kézzel lapos korongokat formázok a masszából, amiket szép sárgára sütök, ez oldalanként kb. 4-5 percig tart. Papírtörlőn leitatom a felesleges zsiradékot.

Hidegen talán még finomabb, mint forrón.


Forrás: Ann Noel

2015. január 18., vasárnap

Zöldségfelfújt

Végre rászántam magam, hogy újra fényképezzek, így újra írok.

Szép lett ez az étel, és finom is. Nem beszélve arról, hogy kevés tennivaló van vele. Mindössze pár perc előkészületet igényel.

Az az igazság, hogy amióta Lőrinc nem eszik húst, frászban vagyok a főzés miatt. Tudom, hogy nagyon szereti - mármint a húst-, így nagyobb kényszert érzek, hogy a hiánya kevéssé "fájjon", ezért azt akarom, nagyon-nagyon finom legyen, amit főzök Neki. Persze, nem csak neki, de most ő a fő szempont. Ha hosszútávon is vegetáriánus marad, akkor biztos ugyanolyan természetességgel főzök majd, mint eddig, amíg csak Viola evett húsmentes ételeket.

Így nézett ki egyben



Hozzávalók:
  • 3 tojás
  • 2,5 evőkanál olívaolaj
  • 1 púpos evőkanálnyi liszt, vagy őrölt zabpehely
  • csipetnyi sütőpor
  • 1 marék reszelt félkemény sajt
  • 1 evőkanálnyi tejföl
  • 1 gerezd fokhagyma
  • pár "csavarásnyi" őrölt bors
  • 1 pici szerecsendió fele, reszelve
  • 6-7 közepes szem (barna) csiperke
  • egy póréhagyma szárának haragoszöld része alaposan megmosva, 1 cm széles csíkokra vágva
  • 1 db brokkoli, a szára nélkül
  • 2 db felkockázott sárgarépa
Egy kb. 7-8 dl-es pástétom formában sült. 

A tojásfehérjéből egy tálban nem túl kemény habot vertem. Belekevertem a sárgákat, 1 evőkanálnyi olívaolajat, a sütőporos lisztet, a tejfölt, 1 marék reszelt sajtot, a fokhagymát, borsot, szerecsendiót, és megsóztam. Ebbe az alapba kevertem a kevés olívaolajon előpárolt szeletelt gombát és a pórézöldet. A kicsi virágokra szedett brokkolit, a felkockázott sárgarépát nyersen tettem bele. 
Olívaolajjal kikent formában, 180 fokon kb. 45 percig sütöttem (tűpróba). 

Polentát ettünk hozzá és sült zöldségeket (cékla, édeskrumpli, gomba, répa, padlizsán, cukkini, mindez fokhagymával és olívaolajjal összesütve).

2013. október 14., hétfő

Lenmagos zöldségfasírt

Hozzávalók:
  • 2 db  durvára reszelt cukkini (kicsi, vékony)
  • 2 szem durvára reszelt krumpli
  • 3 cikk zúzott fokhagyma
  • lenmag 
  • zabpehely
  • petrezselyemlevél
  • 2 db tojás
  • 2 evőkanál kókuszzsír
A zabpehely és a lenmag egy részét aprítógépben összezúztam, azután egy tálban minden hozzávalót alaposan összekevertem.
Lapos pogácsákat formáztam belóle, és kókuszzsírban kisütttem, majd papírtörlőn  leitattam.






2013. július 22., hétfő

Hááát, akkor éljen a purinszegénység, ha már így alakult

Történt egy alkalommal, hogy azt mondtam a népeimnek: ha új kedves kerül  látókörön belülre, akkor kötelező az előzetes interjúztatás, mert ide még egy táplálkozási irányzat be nem teszi a lábát.
Na, betette. Tegnap ebédkor megettem a búcsúsertéskarajomat, mától meg betartom, amit muszáj, mert mégsem szeretném, ha köszvényig fajulna a helyzetem... Így, tehát magamnak is külön főzök már. :)))

Mindennek a tetejébe ma esti vacsorám  kialakulása érdekes volt. Hazajöttem farkaséhesen, és szemüveg nélkül (még jó, hogy a multifokális szemüveg viselését nem lehet diétával kiváltani, főzhetnék amiatt is...) dobáltam be az aprítógépbe a cuccokat. Így történt, hogy petrezselyem helyett először egy evőkanálnyi spenót, majd ugyanannyi kapor került ki a fagyasztóból.
Gondoltam, sokat nem ronthat a helyzeten, hát úgy hagytam.

Csillagtök-padlizsán lepénykék

Hozzávalók: (szabadon variálhatók, a mennyiség is mindegy)
  • 4 szelet csillagtök
  • 4 szelet padlizsán
  • 3 evőkanál zabpehelyliszt
  • 1 evőkanál lenmagliszt
  • 3 cikk fokhagyma
  • 1 evőkanál párolt spenótlevél (friss is lehet szerintem)
  • 1 evőkanál apróra vágott kapor
  • kakukkfű
  • szurokfű
  • őrölt bors
  • 1 db tojás
  • 2 evőkanál párolt árpagyöngy (tegnapról)
  • a sütéshez kevés olívaolaj
Mindezeket pépesítettem az aprítógépben és lepénykéket sütöttem belőle. Fokhagymás ordával (holnap délutános leszek), csípős paprikával és paradicsommal ettem.
Finom volt, és holnap is az lesz.


A jelenleg meglévő irányzataink:
  • hús is hússal
  • lakto-ovo vegetáriánus
  • gluténszegény
  • szimplán válogatós
  • á, nekem mindegy, én úgyis alig eszem
  • purinszegény
Azt hiszem, a lakto-ovo vegetáriánus és a purinszegény koszt közelít majd egymáshoz.