�
Az Iparcsatorna t�rt�nete
�
1914-ben hat�rozott Gy�r�v�ros t�rv�nyhat�s�gi bizotts�ga egy el�-kik�t� �s forgalmi kik�t�
medenc�vel ell�tott iparcsatorna �p�t�s�r�l.
1912-ben Gy�rben a Monarchia legnagyobb �s legmodernebb �gy�gy�r�t kezdt�k �p�teni
a Skoda-m�vek �rdekelts�g�nek r�szek�nt. E telep�t�s indokoltt� tette az�Iparcsatorna
l�tes�t�s�t kb. 2,0 km hosszban azzal, hogy bekapcsolja a gy�rtelepet a v�zi k�zleked�sbe,
illetve sz�ll�t�sba. Az Iparcsatorn�t a Freund H. �s Fia budapesti c�g �p�tette.
A Dun�nt�li H�rlap 1915. j�lius 9-i sz�m�b�l:
� “A gy�ri hetedik vil�gcsoda.
K�sz�l a haj�z�si �s Iparcsatorna. – A v�rosr�t felt�lt�se. — Rejtett sz�nb�nya Gy�r
v�ros hat�r�ban.
Ha van m�r Gy�r�tt hat vil�gcsoda (hadd l�m: p�sp�kv�r �s b�stya, �gy�gy�r,
s�tat�ri sziget, p�lyaudvari alag�t, korz� �s dr�gas�g…)— akkor a hetedik most
k�sz�l gyors l�ptekkel s ez a gy�ri ipari- �s haj�z�si csatorna.
A napokban Erd�ly Ferenc f�m�rn�k enged�ly�vel volt alkalmunk a terepet,
megtekinteni, ahol D�ri J�zsef m�rn�k kalauzolt benn�nket szakszer� magyar�zatokkal.�
Az iparcsatorna�az �gy�gy�r telepe mellett indul ki �s 2200 m�ter hosszban a
Kisk�t �s v�rosi gy�m�lcs�s k�zt elh�z�dva �mlik bele a Dun�ba. Sz�less�ge 16 m�ter lesz,
torkolat�n�l egy el�kik�t�vel, a v�g�n�l hatalmas kisz�les�tett dokkal, amely rakod�partnak
�s t�likik�t�nek fog szolg�lni. A v�z m�lys�ge legkisebb v�z�ll�sn�l 3 m�ter 20 cm.,
legnagyobb �rv�zn�l 8 m�ter 72 centim�ter lesz benne. Ezenk�v�l Ipari c�lokra is fog szolg�lni
a csatorna: ennek medr�b�l kapja szifon-vezet�ken �t a vizet az �gy�gy�r �s a Grab-gy�r is.
Az �gy�gy�r m�r a j�v� h�nap elsej�t�l kezdve meg �zem�t, az el�rend� csatorna-fen�kv�zb�l
napi 40 ezer k�bm�ter vizet fog ig�nyelni.
A csatorn�t a Teleszky (ma Pusk�s Tivadar) �t �s a Budai �t szeli �t, ahol a forgalom
lebonyol�t�s�ra egy-egy vasbeton-hidat �p�tenek. K�s�bb a Munk�s utcai ir�nyban is
terveznek egy hidat.
�
A Sziksz�li d�l� a leend� Iparcsatorna helye (Gy�r v�ros 1912-es t�rk�p�r�l)
� �
Az al�bbi tervrajzon l�that�ak a leend� hidak �s gy�rtelepek is.
�Az Iparcsatorna tervrajza
Itt eml�tj�k fel, hogy a hidak pr�baf�r�s�n�l meg�llap�tott�k, hogy a f�ld gyomr�ban a
Budai- �tn�l 8 m�ter, a k�z�pszelv�nyn�l 9 m�ter m�lys�gben, el�bbin�l 15, ut�bbin�l
25 cm vastag k�sz�nr�teg h�z�dik.
A csatorna �p�t�s�t a Freund Henrik �s fiai c�g v�llalta el, megkezdve a munk�latokat
m�jus h� v�g�n, el�bb egy, majd k�t sz�raz kotr�g�p seg�ts�g�vel. A kotr�g�p (excavator)
a sz�razf�ld�n lefektetett k�t-k�t p�rhuzamos�v�g�nyon mozog �s h�rom g�zg�p eszk�zli
benne a h�romf�le mozg�st. Az egyik a mer�t�-puttonyokat igazgatja, a m�sik az eg�sz
g�pet viszi jobbra-balra lass� temp�ban, a harmadik pedig kirakja a kiv�jt f�ldanyagot.�
A g�p napi teljes�tm�nye 2000 k�bm�ter, amit 12 emberer� rak kocsikra �s sz�ll�t el
7 kis mozdony �s 300 kavicsol� kocsi seg�ts�g�vel.
�Ez a teljes�tm�ny-egyszer�en szenz�ci�s m�ret�, ha vessz�k, hogy g�p n�lk�l ugyanezt
a munk�t 300—400 munk�s tudn� csak elv�gezni, ha napi 18 �r�t dolgozn�k �s ez id�
alatt maximum 6 k�bm�ter f�ldet �sna ki.
��gy g�ppel az �zem napi k�lts�ge 1000 korona, ami mellett a v�llalat 2600 koron�t keres,
dr�g�n vett �s dr�g�n idesz�ll�tott g�peivel. A munkaid� reggel 5-t�l 12-ig �s 1-t�l 8-ig.
A pihen� egy �r�t a g�p vizsg�lat�val k�tik �ssze a munk�sok, akik k�zt ol�hok is dolgoznak.
A ki�sott f�ldanyagot, ami cirka 300 ezer k�bm�ter kavicsot fog adni, elsz�ll�tj�k kis
g�zvonatokon a V�rosr�tre, amelynek utols� szabad ter�t �gy� felt�ltik a v�dt�lt�s magass�g�t
megk�zel�t�leg. Evvel a munk�lattal kapcsolatban megnyerik a mostani v�dt�lt�sen k�v�l es�
Duna-�rter�t is, amennyiben a v�dt�lt�st mai hely�r�l a Duna partj�ra viszik ki �s az �gy
bel�l nyert ter�letet plan�rozz�k.
E hatalmas perspekt�v�j� munk�lat 1916. �vi december 31-ig teljesen k�szen fog �llani,
hogy hirdesse� Gy�r v�ros�nak a h�bor�s id�kben is sz�ntelen�l er�s fejl�d�s�t.”
�
Az 1916. december v�gi hat�rid� 11 �vet cs�szott. B�r a csatorna elk�sz�lt, a
Mosoni Dun�val nem volt �sszek�ttet�se.
�
A Dun�nt�li H�rlap, 1927. november 24-i sz�m�b�l:
�
� Elk�sz�lt a gy�ri iparcsatorna
Gy�rak l�tes�t�s�vel, telep�t�s�vel kellene hasznos�tani a Fels�-Duna egyetlen biztos kik�t�j�t
A »Gy�ri ipari �s haj�z� csatorna« bej�rati r�sz�nek idei kotr�si munk�it a gy�ri m. kir.
folyamm�rn�ki hivatal befejezte.
E munk�k �ltal a mintegy 10 �ve k�szen �ll�, (de a gy�ri Dun�t�l elz�rt 2 kilom�ter hossz�
bels� csatorna a Dun�val teljes �sszek�ttet�st nyert �s a haj�k, valamint a megterhelt
usz�lyok a gy�ri legkisebb v�z�ll�s mellett is akad�lytalanul bemehetnek�a budai �ti h�d
m�g�tt l�v� iparcsatorn�ba, amely �gy kik�t�sre, mint t�li kik�t�nek teljes�hossz�ban haszn�lhat�
imm�r, s�t a Fels�-Duna eg�sz magyar partj�n jelenleg ez az egyed�li biztos t�li menhely;
szigor��t�l eset�n el�rel�that�lag sz�mos haj�fogja felkeresni a t�li jav�t�si munk�kkal
n�velve egy�ttal Gy�r ipari forgalm�t is.”
�
A t�li kik�t� (k�ls� n�gysz�g)
A tervezettekb�l csak a csatorna k�t oldali v�d�t�lt�se, az �gy�gy�ri rakod� �s a tervben
szerepl� h�rom h�d k�z�l csup�n egyetlen, a B�cs–budai �ti (Lik�csi)� k�sz�lt el.
�
A Lik�csi h�d t�rt�nete:
�
A csatorna kett�szelte az akkori Budapest—b�csi f��tvonalat. A nagy j�rm�forgalom
lebonyol�t�s�ra a csatorna f�l� magas �s kecses vasbeton hidat �p�tettek, Zielinszky
Szil�rd m�egyetemi tan�r tervei szerint 52,0 m�ter hosszban.
(� tervezte — a Gy�ri Czir�ky — eml�km�vet is). Voltak�pp sz�raz h�d lett, mert
az Iparcsatorna medr�t ut�na k�sz�tett�k el. Ez a h�d volt az els�, melyet a n�met
katon�k 1945 m�rcius�ban felrobbantottak Gy�r�tt.
�A Lik�csi h�d �jj��p�t�se 1949-ben
�
A k�z�ti h�d helyre�ll�t�sa a legs�rg�sebb feladat egyike volt, mert a j�rm�forgalom
csak elhanyagolt, rossz f�ld�ton, ker�l�vel tudott ism�t az 1. sz�m� f��tba kapcsol�dni.
Er�s gerend�kb�l r�csos meger�s�t�ssel, magas, ideiglenes pill�rt �p�tettek, ez tartotta
az ideiglenes p�lyatestet, m�g a hidat 1949-ben a Vagongy�r h�doszt�ly�nak a terve
alapj�n �s kivitelez�s�ben helyre�ll�tott�k.
�A helyre�ll�tott Iparcsatorna h�d
�
1968-ban �p�lt meg a m�sodik h�d az Iparcsatorna felett:
“Az 1. sz�m� Budapest—Gy�r—Hegyeshalom f��t 118 + 677 km-szelv�ny�ben keresztezi
az Iparcsatorn�t. A f�utat egy 76,3 m szerkezeti hossz�s�g�, ,,A” teherb�r�s�, 839
n�gyzetm�ter fel�let�, 1968-ban �p�tett h�d vezeti �t, mesters�ges akad�lyon. A h�d
h�romny�l�s�, folytat�lagos vasbeton szerkezet. A k�z�ps� ny�l�s az Iparcsatorn�t hidalja �t.”
�
A r�gi �s az �j 1969 (K�p: fortepan_97733)
�
1972-75-ben a csatorna v�g�n meg�p�lt az��TI K�zrakt�r, de a daruit soha nem
haszn�lt�k haj�k ki,-be rakod�s�hoz.
��TI rakt�r a csatorna f�l� ny�l� darukkal 1976 (Fot�. Mez�dy �. Istv�n)
�
Felhaszn�lt irodalom:�GY�R-MOSON-SOPRON MEGYEI HIDAK T�RT�NETE,
1993 �s a Dun�nt�li H�rlap korabeli sz�mai.
C�mke: Gy�rv�ros, haj�, h�d, iparcsatorna, kik�t�, terv
�
Szerz�: Kozma Endre
�
A R�gi Gy�r nonprofit kezdem�nyez�sk�nt alakult meg 2010-ben. A oldal szerkeszt�i
szabadidej�kben gy�jtik, k�sz�tik napi szinten a tartalmakat Facebook-on, illetve m�r itt,
a weboldalon is. |