A kabar� (francia cabaret 'kocsma, csapsz�k'; eredetileg a t�bb r�szes hidegt�l, az �hors d'oeuvre� felszolg�l�s�t jelentette) a legk�tetlenebb dr�mai m�forma, sz�mos tematikus ill. nemzeti v�ltozata ismert. Francia eredet� egyveleg, szatirikus, humoros, sz�rakoztat� m�sor. A 19. sz�zad v�g�n P�rizsban alakult ki, s terjedt el Eur�pa-szerte. Az angolsz�sz nyelvter�leten saj�tos form�i, a music-hall �s a variet� n�pszer�ek, orosz megfelel�je az esztr�d. A kabar�kban egyfelvon�sosok, jelenetek, mag�nsz�mok, kupl�k, sanzonok v�ltakoznak, s a k�l�nb�z� st�lus� �s hangulat� m�sorsz�mokat a konferanszi� (a francia conf�rencier 'm�sork�zl�') k�ti �ssze. Az el�ad�sban sok az aktualiz�l�s, a r�gt�nz�s;alapvet� m�dszere a mont�zstechnika. A kabar� 1901-t�l nyert polg�rjogot a magyar f�v�rosban, a saj�tos �pesti kabar� 1907-ben j�tt l�tre a �Bonbonnière� megnyit�s�val. Konferanszi�ja Nagy Endre volt, aki 1907 �s 1912 k�z�tt megteremtette magyar nyelven az irodalmi szint� kabar�t. A pesti kabar� a k�s�bbiekben is bevonta munk�j�ba az �rt�kes magyar k�lt�szetet. Legjelent�sebb szerz�i: Heltai Jen�, Moln�r Ferenc, Karinthy Frigyes, Sz�p Ern�, Kell�r Andor, G�bor Andor.